The ​Air He Breathes (Romance Elements 1.) 91% 50 csillagozás

Gyönyörű történet gyászról, fájdalomról, elengedésről és szerelemről.
Mindkét főszereplőnk elvesztett valakit, aki fontos volt neki és a gyászt próbálják feldolgozni más-más módokon. Liznek ott van a kislánya, akiért él, Tristan viszont magába zárkózik és elmar mindenkit maga mellől. Nagyon nehezen nyílik meg mások felé, de Liznek végül sikerül összebarátkoznia mogorva szomszédjával. ketten egymásra támaszkodva próbálják meg feldolgozni a gyászt, és közben egyre közelebb kerülnek egymáshoz.
A történet felnőtt emberekről szól, Tristan 33 éves, nem tudom, miért NA kategóriába rakták. Szépen megírt, könnyen olvasható néhol fájdalmas, de időnként vicces regény, a végén nem várt fordulattal. Romantika kedvelőknek feltétlenül ajánlom.

Ez a konyv… A KONYV.
Soha nem hittem, hogy a Hopeless utan fogom meg ezt erezni valaha, de… oh egek, sirni tudnek a gyonyortol! Annyira tokeletes volt, annyira kis csoda volt a maga nemeben.
Koszonom, koszonom Brittainy, hogy ujra megnyitottal egy kaput, hogy meg higyjek, hogy leteznek ennyire torekeny es tiszta dolgok az eletben.
Varazslatos, olvassatok!

ARC kindly provided by the author in exchange for an honest review.

Ó. Te. Jó. Ég! Annyira csodálatos volt ez a történet! Magával ragadó volt, fájdalmas volt, szomorú volt, ugyanakkor folyamatosan mosolyt tudott csalni az arcomra. Már a kezdeteknél megragadott, és nem is engedett el az utolsó oldalig. Imádtam a szereplőket, velük sírtam, velük nevettem, velük együtt vettem részt ezen a csodálatos utazáson, ami alatt újra összeillesztették összetört lelkük darabkáit. Ez egy történet két megtört lélek egymásra találásáról, és arról, hogyan próbálják meggyógyítani egymás szívét.

A teljes értékelésem itt olvasható:
http://veronikasreaderfeeder.com/brittainy-c-cherry-the…

Életem második befejezett angol könyve! (Bár őszintén, az elsőre nem emlékszem. Mármint a könyvre igen, de magára az olvasmányélményre nem. Na mindegy.)
Na de nézzük is a sztorit. Romantikus, ugyebár… úgyhogy szegény alapból hátránnyal indult, de összességében azért értem, miért szeretik olyan sokan. Az alapot – a két összetört szívet – kicsit sablonnak érzem (jó, nem kicsit), de az, ahogyan megmagyarázták maguknak a vonzalmukat az elején spoiler, az már eredetibbnek tűnt. Vagy nem olvasok elég romantikus irodalmat. Tetszett, ahogy kibontakozott a szerelmük, bár túl sok meglepetést nem tartogatott, ment a szokásos útvonalon. Meglátják egymást, egymásba esnek, tagadják, aztán már nem tagadják, majd bumm, jön a balhé. Kiszámítható volt. :(
Viszont volt néhány eleme a sztorinak, ami annyira cuki, hogy nem lehet elmenni mellette. Az egyik Zeus. Nem kérdés. Aztán a fehér tollak. A Tick és Tock becenevek. És persze Emma. Ahhoz képest, mennyire nem csípem a gyerekeket, Emma karaktere azonnal belopta magát a szívembe. ^^ És bár nem főszereplő spoiler muszáj megemlegetnem Tannert is, mint jól összerakott karaktert. Már az elején is éreztem, hogy erős szereplő lesz és láss csodát, úgy is lett. Egy kicsit megkavarta az állóvizet a történet végén, amiért őszintén hálás voltam neki. :D Ja, és imádtam Faye-t is, őt ki ne hagyjuk a szórásból. Egy ilyen barátra mindenkinek szüksége lenne. :) spoiler

Nem tudok újat írni. Eredeti nyelven is nagyon tetszett. A történet az valami csodálatos, az írónő valami csodálatos.
Ez volt az első nagyobb angol nyelvű olvasásom és ahhoz képest nagyon jól ment. Szóval nem csüggedek, vár rám a többi. És még hozzáfűzöm, hogy azért nagy előny volt, hogy előbb magyarul olvastam :)

A vége meglehetősen ÉDES. Talán túlzottan is az én izlésemnek, de ettől függetlenül tetszett.

Istenem, ez a könyv millió, trillió darabra törte a szívem. Ennyit nem bőgtem egy könyvön, és már majdnem az első oldaltól. Hogyan lehetséges ennyi szenvedésen keresztül menni?
Tristan most úgy a keblemre ölelnélek, hogy kibírtad, hogy nem emésztett el egészen a sötétség. Elizabeth le a kalappal, hogy erős voltál. Voltak azért benne vidám részek is nahh, ahol nevettem egy kicsit. Hogy a fenéül nem tudnak a magyar kiadok ilyen hihetetlenül szép történetet kiadni? Ááááá, teljesen a hatása alatt vagyok.

Az elejen nem igazan vagtam, mi ez a nagy hype, szinte kozonyosen, unottan olvastam. Sajnaltam, hogy nem tud erzelmileg megerinteni.
Aztan egy sor utan csak ugy varatlanul elkezdett folyni a konnyem. Majd nevettem, szoritott a szivem, ujra nevettem, sirva nevettem.
A kotelezo bonyodalom->happy end vonalon tul egy varatlan fordulatot is beletett az irono, aminek nagyon orulok.
Majd jott a happy end – es tudni kell, hogy en utalom a nyalas, rozsaszin befejezeseket, de ez annyira, annyira cuki volt, hogy awww!!! :)
Imadtam!

A történetben két megözvegyült ember segít egymásnak túljutni a veszteség miatt érzett fájdalmon. Különleges, nagyszerű írás volt, az egyik legforróbb szexjelenettel, amit mostanában olvastam, ami azért meglepő, mert közben mindkettő valaki mással van gondolatban. A két főhős jól megformált, álprobléma helyett valódi van jócskán. A végén a Tannerrel való történet kavarást feleslegesnek éreztem, az teljesen hihetetlen volt, azonban ez olyan kis részét tölti ki a történetnek, hogy elviselhető.
Abszolút ajánlom a romantika kedvelőinek.

Nagyon szép és megható történet két elveszett ember egymásra találásáról, gyászról és annak feldolgozásáról. Az írónő stílusa különleges, olvasás közben mi magunk is átéljük a szereplők érzéseit és tragédiáját.
Sajnos az írónő azonban két nagyon hatásvadász eseménnyel (baleset, Tanner) véleményem szerint elrontotta a könyv addigi érdemeit, ezért is a 4 csillag.