Nagyon tetszett ez a könyv! Kicsit hasonlított Amy Harmon: Different Blue című könyvéhez, sőt vicces, de ha jobban belegondolok a Loving Mr. Daniels és az Art & Soul pont kiadja a Different Blue-t. :D De viccet félretéve tényleg hihetetlenül magával ragadott ez a történet és nagyon megszerettem a karaktereket is. Ahogyan a Loving Mr. Daniels-ben itt is nagyon fontos társadalmi kérdések és valós problémák merülnek fel, feszegeti a határokat és nagyon szép gondolatok találhatók a kötetben.
A történet egyik főszereplője a 17 éves Levi, aki Alabamából költözik el Wisconsinban élő édesapjához egy évre, mentálisan beteg édesanyjától. Levi soha nem járt iskolába, mindig az anyukája tanította otthon, így úgy dönt, hogy ez az egy év legyen más, beiratkozik a gimnáziumba. Levi és az apukája között a távolság ellenére is szoros volt a kapcsolat, egészen 11 éves koráig. Addig minden évben nyáron ott nyaralt nála, minden szülinapon és karácsonykor kapott levelet tőle, amelyeket egy kis dobozban gyűjtött össze. Aztán valami miatt 11 éves korában abbamaradtak a levelek és az apja azt kérte ne menjen hozzá a nyáron. Levi most 6 évvel később mégis megjelent a küszöbén és szinte rá sem ismert egykori hősére. Kent Myers egy teljesen lecsúszott egyén lett, barátok nélkül, a társadalom páriájaként pazarolva el az életét. Levi válaszokért jött, és újra vissza akarja kapni az embert, akit egyszer a legjobb apukaként ismert meg, de ez nem tűnik túl egyszerű feladatnak.
Az egyedüli, ami lerozzant házban tetszik a fiúnak, az a kert, amihez egy kisebb erdő kapcsolódik. A fák között van az egykori faházikó, amit még apjával építettek közösen, kilenc éves korában. Ezúttal is ez szolgál búvóhelyéül és minden egyes nap ide vonul el hegedülni. Levi családjában mindig is nagy szerepet töltött be a zene. A hegedűre édesanyja tanította meg, míg az apja bátyja Lance egy hangszerboltot vezet és szintén mindenféle hangszeren játszik. Ő és hippi felesége egyébként nagyon jó karakterek a könyvben. Gyakorlatilag ők a „felnőttek” akikre Levi támaszkodhat az apjánál töltött idő során.
Az első iskolanap előtti hajnalban Levi szokás szerint kint van az erdőben, hogy az őzeket etesse. Elhatározta, hogy megszelídíti őket, ezért minden reggel hat órakor kimegy egy marék bogyós gyümölccsel és megpróbálja egyre közelebb és közelebb csalogatni az állatokat. Ekkor találkozik a szomszéd lánnyal, a 16 éves Ariaval.
Aria egy igazi művész. Fest, különlegesen hordja a haját és összességében kicsit avantgárd, de egy gyönyörű lány. Mikor Levi meglátja őt, már nem is bánja, hogy a lány elriasztotta az őzeket, hogy egyáltalán nem is szól hozzá, csak annyit tud, hogy ez a lány mérhetetlenül szomorú és van benne valami egészen különleges. Reggel a buszmegállóban Levi megjelenik a kék tornacsukájában és megpróbál ismét beszélni Ariaval, de a lány ezúttal sem adja be a derekát. Aria elég nehéz helyzetben van, fontos döntés előtt áll és gyakorlatilag csak legjobb barátjára, a kicsit furcsa, OCD-ben szenvedő, de imádnivaló Simonra támaszkodhat.
Ebben a félévben a művészeti kurzus rendhagyó módon van megtartva, ugyanis a festőket és a zenészeket összeterelik egy nagy csoporttá és párokba osztják őket. Levi egyből kihasználja az alkalmat és természetesen lecsap az Aria melletti üres székre. :) A közös feladatuk az, hogy a félév végén egy közös projectet kell bemutatniuk, amely az Art & Soul nevet viseli, és a lényege az, hogy közösen bemutassák a zene és a festészet találkozását. A közös project során egyre inkább megismerik egymást és szépen lassan kialakul közöttük egy nagyon erős kötelék. Azonban mivel a lánynak elég sok gondja van pillanatnyilag, úgy érzi muszáj ellenállni a kék tornacsukás, folyton mosolygó, déli akcentusos Levi ostromlásának, de kérdés, hogy sikerül-e neki?
Imádtam ezt a könyvet! Brittainy C. Cherry nagyon magával ragadó stílussal és nagyon sokrétű és szerethető karakterekkel dolgozik. A szereplőknek olyan dolgokkal kell szembenézniük és olyan kérdésekre kell választ adniuk, amihez úgy gondolom egy 16-17 éves még túl fiatal. Mindkettejüknek más-más démonnal kell megküzdenie, és én magam sem vagyok biztos, hogy én mit tettem volna a helyükben. A borító nem igazán tetszik, de ezen kívül ismét egy csodálatos, csillagos ötös kötettel ajándékozott meg az írónő.
https://veronikasreaderfeeder.wordpress.com/2015/08/29/…