A ​halványuló fél 73 csillagozás

Brit Bennett: A halványuló fél

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​fekete ikerlányok, Desiree és Stella tizenhat évesen elszöknek az isten háta mögötti otthonukból, de hamarosan megszakad köztük a kapcsolat. Sok évvel később Desiree bántalmazó férje elől menekülve visszaköltözik kislányával a szülővárosukba, miközben a világosabb bőrű Stella fehérként éli az életét, és még férje sem tud semmit a múltjáról. Hiába ékelődik azonban az ikerlányok közé sok kilométer és hazugság, sorsuk újra összefonódik. És mi történik vajon, amikor lányaik útjai is keresztezik egymást?

Brit Bennett az amerikai Déltől egészen Kaliforniáig ívelő, több generációt felvonultató családregényében egyszerre mesél érzelmekben gazdag történetet, és nyújt betekintést az amerikai történelem egyik meghatározó időszakába. A faji kérdéseken jócskán túlmutató könyvéből kiderül, hogy milyen hosszú árnyékot vethet a múlt egy ember döntéseire, vágyaira és elvárásaira, és hogy milyen okai lehetnek annak, ha valaki a gyökereitől elszakadva kénytelen élni. A halványuló fél 2020… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2020

>!
GABO, Budapest, 2021
376 oldal · ISBN: 9789635662098 · Fordította: Roboz Gábor
>!
GABO, Budapest, 2021
376 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635661275 · Fordította: Roboz Gábor

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Jude · Reese · Stella Vignes


Kedvencelte 4

Most olvassa 7

Várólistára tette 126

Kívánságlistára tette 95

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Málnika P>!
Brit Bennett: A halványuló fél

”Ki ne álmodott volna arról, hogy maga mögött hagyja a régi énjét, és újrakezdi másvalakiként?

Ez a kérdés A halványuló fél fő mozgatórugója, az identitáskereső regényben több kulcsszereplő is teljesen átalakul. A szerző izgalmas gondolatokat indít el az olvasóban, vajon a bőrszínünk és a nemünk mennyire határoz meg minket, illetve újraalkothatjuk-e önmagunkat, ha másra vágyunk, mint amivel születettünk.

A történet fő színtere Mallard, egy különös hely, ahol kizárólag világos bőrű négerek laknak. Az ikerlányok, a bevállalós Desiree és a visszahúzódóbb Stella innen szöknek meg, ám útjuk hamarosan kétfelé válik. Desiree rossz házassága miatt mégis visszatér szülővárosába, míg Stella előtt új lehetőségek nyílnak meg, amint fehér bőrűnek adja ki magát. A mindentudó szerző nemcsak a két iker, hanem egy másik generáció, lányaik és azok párjai életébe is betekintést nyújt. Figyelemre méltó kérdéseket vet fel a könyv a manapság divatos és egyben fontos érzékenyítés témájában, ám mégsem került olyan közel hozzám, mint vártam. Valahogy mindig csak odáztam az olvasását, miközben azt éreztem, hogy nagyon mélyre akar hatolni a szerző, számomra mégis a felszínen marad. A sok témát, többek között a rasszizmust, a nemváltást, az anyaságot, a párkapcsolatot és főként az önazonosságot boncolgató könyv érdekes és mégis egyben kevésbé érdekfeszítő olvasmány.

Kriszta_89 P>!
Brit Bennett: A halványuló fél

Szerettem ezt a könyvet, szerettem Desiree és Stella történetét, viszont mindezek ellenére egyikőjüket sem tudtam úgy igazán közel érezni magamhoz. Ami nem feltétlen azt jelenti, hogy ez rossz, hanem csupán annyit, hogy maga a történet amiről szól elég szomorú.
20. században játszódik, de az előítélet és a faji megkülönböztetés mind a mai napig jelen van. Sajnos….
Külön kiemelném, hogy nagyon tetszett, ahogy Brit Bennett felépítette a történetet. Három generáción keresztül visz végig minket, aminek fő központja a két testévérpár története. Testvérek, de mégis oly különbözőek. Van egy mondás, hogy vagy megszoksz vagy megszöksz, ami szerintem nagyon jól elmondható erre a könyvre is.
Vajon hányan képesek arra, hogy feladják valódi önmagukat és más bőrébe bújjanak? Csupán azért, hogy a társadalom ne rekessze ki őket. Stella példáján keresztül is nagyon jól látszik, ahogy küzd, olykor harcot vív önmagával és a jelenlegi énjével.
A cím pedig telitalálat lett szerintem! :)

3 hozzászólás
eenca P>!
Brit Bennett: A halványuló fél

Tetszett az alapgondolata a történetnek, hogy rávilágít az emberek nem is különböznekk annyira a bőrszín ellenére. Az elv az, hogy a fehérek megvetnek mindenki mást, míg a világosabbak meg megvetik a náluk sötétebbeket. Mallard a feketék közötti fehéret testesítette meg, és bizonyos szempontból rosszabb volt a feketékkel, mint a fehérek.

Mallardból indul Desiree és Stella története, mivel egyikük sem akar ebben a kisvárosban felnőni, viszont sokáig úgy tűnik, hogy csak Desireenek van meg a bátorsága arra, hogy el is menjen. New Orleans óriási előrelépésnek tűnik még akkor is, ha nem élnek sokkal jobban mint odahaza. Itt adódik egy lehetőség, hogy Stella „beolvadjon” a fehérek közé, ezzel kiemelve magukat a nyomorból. Nem meglepő fordulat, hogy ez olyan jól sikerül, hogy Stella nem akar többé fekete lenni, és örökre szeretne fehér maradni.

Stellának csodálatos életet lehetett volna, de saját magának nyomorította meg a sok hazugsággal és a rettegéssel. Egyszerűen nem tudta, hogy élnie kéne és nem állandóan rettegnie. A bizonytalansága majdnem romba döntötte a házasságát és a kapcsolatát a lányával. Valamilyen szinten szerintem ez meg is történt, mert értem én, hogy titokban tudta tartani, de mi lett volna ha mondjuk születik egy színesbőrű unokája …

A testvérek közötti törés abszolút kihatott a gyerekeikre, és a kapcsolataikra. Igazából minden igyekezet ellenére, nem mondanám, hogy megtalálták a boldogságot. Jude lehet, hogy ki tudott törni viszont a Reese-vel való kapcsolata nekem sok volt. Nekem ez a történet abszolút hatásos lett volna enélkül is, és nem igazán értem, hogy mit akart itt jelenteni a történet szempontjából. Ha nem annyit, hogy ilyen múlttal ki fog halni a családnak ez az ága.

Az ikertestvérekről szóló történetek, hogy milyen erős kapocs van köztük itt nem annyira jelenik meg. Inkább úgy érezik, hogy ők egy dolog két oldala és mintha ezt is várnák el tőlük, holott ők különböző személyek és személyiségek. Annak ellenére, hogy Desiree és Stella sokáig az egész világot jelentették egymásnak, mégsem tudtak mindenről beszélni, pedig akkor lehet másképp alakult volna ez a történet. Legalább annyiból, hogy nem szakadnak el egymástól hosszú évekre. Ez a feszültség viszont nem volt annyira érezhető számomra, és nem mondanám, hogy érzelmileg sokat invesztáltam a történetbe és szorítottam a szereplőkért. Ami nem is lett volna baj, de valahogy hiányzott nekem valami, hogy mégis emlékezetes maradjon.

A könyv kötése valami borzalmas, erőkifejtés kell hozzá – de nem túl sok, hogy nehogy szétessen –, hogy nyitva maradjon, emiatt megfájdult mindkét csuklóm.

6 hozzászólás
Dóra_Viki P>!
Brit Bennett: A halványuló fél

Csak azért nem szabad elmondani másoknak az igazságot, mert bántani akarjuk őket. Kizárólag akkor szabad, ha tudni akarják.

A könyvben egy ikerpár életét követhetjük nyomon, akik egymástól teljesen eltérő életutat járnak be. Megismerhetjük lányaik életét, felnőtté válásukat is, illetve, hogy miként találnak egymásra. Minden szereplő önmagát keresi, valaki megtalálja, van aki inkább élete végig is képes hazudni, nehogy kiderüljön a származása. Stella képtelen elfogadni származását, ezért kitalál magának egy „fehér bőrű életet”, amit hazugságok árán fenn is tart. Számomra ő az egyedüli karakter, akit nem tudtam elfogadni a történetben.

Tóth_Orsolya_3 P>!
Brit Bennett: A halványuló fél

Az idei év egyik legjobb könyve számomra.
Nagyon szerettem olvasni. Nem mindennapi történet útkeresésről, önmagunk elfogadásáról, megtagadásáról és megtalálásáról.
Brit Bennett már másodjára nyűgözött le.

belle_ P>!
Brit Bennett: A halványuló fél

Jack Edwards, külföldi youtuber miatt került fel ez a könyv a várólistámra pár hónapja, és pont úgy álltak a csillagok, hogy még a bezárás előtt ki tudtam hozni a könyvtárból. Az utóbbi olvasásaim nem voltak éppen a legjobbak, ezért nagyon reménykedtem benne, hogy nem fogok zsinórban negyedszerre is nem nekem tetsző könyvet olvasni és igen, meg tudtam törni az átkot.

Kezd egyre jobban körvonalazódni előttem, hogy emberek életútjairól és sorsairól bármilyen mennyiségben képes vagyok olvasni. Márpedig ez a történet generációk életéről szól, mennyire máshogy alakultak a különböző életek, és mégis mennyi közös vonás maradt.

Egy amerikai kisvárosban – ami tényleg kicsi, némelyik térképen még fent sincs – megtűrik maguk között a fekete ikerlányokat. A megtűrés pedig annyit jelent, hogy gazdag fehérek házait takaríthatják vagy felszolgálhatnak a szintén gazdag fehéreknek. A két lány pár évvel ezelőtt tanúja volt apjuk brutális meggyilkolásának, amikor is rájöttek, hogy fehérként bármit megtehetnek az emberek, szabadok lehetnek. 16 évesen elszöknek a kisvárosból egyenesen New Orleansig mennek, ahol az egyikük – Stella – kihasználja azt, hogy a bőrük relatíve világosabb árnyalatú, így akár fehérnek is kiadhatná magát. És ezzel a felfedezéssel válik el a két nővér sorsa. Az egyik megőrzi identitását és nem titkolja bőrszínét, míg másikuk új személyiséget generál magának és soha többé nem néz vissza, hiszen a fehérként végre szabad lehet.

Az időközben eltelő évtizedekben végigkövethetjük a két nővér és az ő lányaik sorsát is. Ki hol helyezkedik, mit dolgozik, ki van mellette és hogy a család két részre szakadás ellenére látják-e még egymást. Stellát a későbbi éveiben már kevésbé kedveltem, de az ő történetszála volt az egyik legérdekesebb. Mivel sokáig a könyvben nem tudjuk, hogy mi történt vele, ezért nála voltam a legkíváncsibb a miértekre. A lányaik közül, pedig Desiree lányának, Jude-nak a karaktere tetszett jobban, már csak a párkapcsolata és a mániája miatt, hogy meg tudja az igazságot a nagynénjéről.

Fogalmam sincs, hogyan, de az írónő végig fenn tudta tartani az érdeklődésemet, és csak egyre többet akartam a történetből. Gyönyörű családregény, és a végtelenségig olvastam volna még ennek a négy nőnek a történetét.

hogolyo91>!
Brit Bennett: A halványuló fél

Igazi több generációs családregény rejtélyekkel, múltbéli titkokkal, ami azt is bemutatja, hogy a szülők döntései hogyan hatnak gyermekeikre is, a titkok mások életére is hatással vannak.
Emellett nagyon érdekesen mutatja be a faji kérdéseket, a különböző kisebbségek életét is (habár a transzszexuális szálat kicsit erőltetettnek éreztem).
A regény elején kissé lassan haladtam, de azután beindult a cselekmény és nagyon izgalmas lett, alig bírtam letenni, habár a végét kissé befejezetlennek éreztem.

Zsoofia>!
Brit Bennett: A halványuló fél

Ez a könyv lassan építkezik, viszont nagyon jó beatekkel operál. Komplex történet a rasszizmusról, elsősorban a bőr sötétségén alapuló diszkriminációról és annak internalizásáról, úgy hogy nem azt a történetet olvassuk, amihez korábban már szerencsénk volt (generációkon átívelő traumáról vagy rendőri túlkapásokról), hanem egy új, modernebb megközelítést kapunk, ami elmerül a közeli történelem bűvkörében. Mind az ikrek, mind a gyermekeik sorsa számomra megkapó volt és csodás. A több nézőpontnak hála tisztán körvonalazódik Stella, akit külső szemlélő hajlamos ellenségessé tenni, miközben a saját nézőpontja bemutatja a konstans rettegést és a többre irányuló vágyat.

LMBT címke – szerepel benne egy transz férfi mellékszereplő és vele egy szerelmi szál! Tisztességesen volt kezelve, nagyon örülök hogy egymásra találtak ketten. Ezen kívül betekintést kapunk a drag kultúrába is.

koan12>!
Brit Bennett: A halványuló fél

Gondban voltam ezzel a könyvvel. Nem igazán tetszett, de nem tudom megmondani, hogy miért. Nehezen lendültem át azon a részén, amikor a kisvárosi lányokról volt szó. A középpontban Desiree és Stella áll, akik bár fehérnek születtek, mégis színes bőrűek. Ez a tény végigkíséri őket egész életükben. Egyikük elfogadta, megtanult vele élni, amíg másikuk nem tudja elfogadni származását, hazugságokban él, még férje és lánya sem tud róla. De meddig lehet így élni? Egy napon útjaik ismét találkoznak.

VeronikaNy>!
Brit Bennett: A halványuló fél

Brit Bennet: A halványuló fél

Ez az a regény, amit a témája miatt vettem meg. Ma a feketék ellen irányuló rasszizmus kérdése elég érzékeny téma, mindenkinek nagyon határozott véleménye van anélkül, hogy releváns tudása lenne a témáról, sokkal több árnyalat és folyamat van hatással a feketék-fehérek viszonyára, mint sejtenénk. Sajnos még mindig nagyon fontos a bőrszín, de nem egyszerűsíthetjük le feketék és fehérek ellentétére, mert a nemfehér bőrnek is van ezer árnyalata, ami igenis alkalmas megkülönböztetésre. Ez a colorism, a világosabb fekete bőrszín kiváltság, nemcsak abból a szempontból, hogy a világosabb bőr alkalmasabb arra, hogy a fehérek világa elismerje, hanem a feketék között is külön világ.
Adott egy képzeletbeli város, Mallard (Mallard ugyan képzeletbeli, de léteztek ilyen, csak világos fekete bőrűeket befogadó városok), ahol a nagyon világos bőrű feketék élnek, szigetként a feketék és a fehérek között, mindenkivel szemben állva, nagyon fontosnak, érdemnek tartva a saját bőrszínüket. Desiree és Stella ilyen világosabb árnyalatú fekete mallardi ikerpár, 16 évesen lelépnek otthonról, és kimaxolva azt, hogy bőrszínük alapján lehetnek világos bőrű feketék, vagy sötétebb árnyalatú fehérek, Desireenek fekete férje lesz és fekete bőrű kislánya, Stella pedig fehérként él tovább származása ellenére, fehérbőrű férje lesz, fehér gyerekkel. (Ez a passing jelensége, vagyis külseje alapján olyan csoporthoz tartozhat, ami számára előnyösebb).
Vagyis akár nagyon jó könyv is kehetne, de nem lett az. A karakterek nincsenek kidolgozva, a köztük lévő feszültségek is inkább csak megemlítve, olyan élettelen az egész.
A történet maga kiváló, de ennél többet érdemelt volna.


Népszerű idézetek

Málnika P>!

Rengeteg módja van, hogy elszakadjunk valakitől, de kevés, hogy kötődjünk hozzá.

298. oldal (GABO, 2021)

Málnika P>!

Olyan nincs, hogy az ember megtalálja magát, mintha az várna rá valahol – létre kell hoznia magát. Meg kell teremtenie azt, aki lenni akar.

331. oldal (GABO, 2021)

Málnika P>!

Olyan nagy ez a világ, mi meg csak egyetlen esélyt kapunk. Én mondom neked, ennél szomorúbb dolog nincs is.

129. oldal (GABO, 2021)

Málnika P>!

Ki ne álmodott volna arról, hogy maga mögött hagyja a régi énjét, és újrakezdi másvalakiként?

260. oldal (GABO, 2021)

Málnika P>!

Passzolni egy mintába legalább biztonságos, egyedülállónak lenni kockázatos.

297. oldal (GABO, 2021)

Kókuszka>!

Épp ez az igazán izgalmas a fiatalságban: hogy bárkik lehetünk.

248. oldal

Kókuszka>!

Az emberek azt gondolják, aki egyedülálló személyiség, az különleges. Pedig nem, csak magányos.

101. oldal

Veruc>!

Soha nem lehet tudni, ki bántaná az embert, csak amikor már túl késő.

133. oldal

Dóra_Viki P>!

Egy test felcímkézhető, de egy személy nem, és a kettő közötti különbség a mellkasunkban lévő izomtól függ. Attól a drága szervtől, amely nem érzékel, nem tudatos, nincsenek érzései, csak pumpál, hogy életben tartson

146


Hasonló könyvek címkék alapján

Diane Chamberlain: Kegyes hazugságok
Taylor Jenkins Reid: Daisy Jones & The Six
Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete
Celeste Ng: Amit sohase mondtam el
Celeste Ng: Kis tüzek mindenütt
Miranda Cowley Heller: Papírpalota
Chris Whitaker: Ahol az égbolt véget ér
Colleen Hoover: Hopeless – Reménytelen
Audrey Niffenegger: Az időutazó felesége
Richard Ford: Kanada