A ​három grácia 32 csillagozás

Brigitte Riebe: A három grácia

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy ​titokzatos, maszkot viselő férfi különleges kéréssel fordul a híres wittenbergi festőhöz, Lucas Cranachhoz: egy képet szeretne, amely a három gráciát ábrázolja – meztelenül. A felkérést még szokatlanabbá teszi, hogy a megbízó azt is meghatározza, kik legyenek a modellek.

Cranach mester az egyik legényét, a prágai Jan Semant bízza meg azzal, hogy elnyerje az asszonyok beleegyezését, és lefesse őket. Ám Jan alig fejezi be az első grácia portréját, a modellt holtan találják a folyóparton. Amikor aztán a második modell is eltűnik, felbolydul a város, és kezdetét veszi a hajsza a gyilkos után, amelynek során nemcsak Jan élete, de újdonsült szerelme is veszélybe kerül.

Brigitte Riebe (A boszorkány és a herceg) izgalmas történelmi regénye felvonultatja a reformáció korabeli Wittenberg híres figuráit: Martin Luthert és a feleségét, Katharina von Borát; a későbbi választófejedelmet, I. János Frigyest és a feleségét, Klevei Szibillát; Melanchthont és Lucas Cranachot,… (tovább)

Eredeti cím: Die geheime Braut

Eredeti megjelenés éve: 2013

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Regényes történelem General Press

>!
General Press, Budapest, 2016
400 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636438562
>!
General Press, Budapest, 2016
400 oldal · ISBN: 9789636438784 · Fordította: B. Szabó Károly

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Luther Márton


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 45

Kívánságlistára tette 24

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Brigitte Riebe: A három grácia

Remek és valós történet egy csodálatos és különleges festmény létrejöttéről. Titkok, kalandok, szerelem és korhű hangulat a lapokon. Kedvenc lett.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2016/03/a-harom-gracia.html

Kókuszka>!
Brigitte Riebe: A három grácia

Brigitte Riebe regénye nem csak olvasmányos, hanem arra is buzdít bennünket, hogy utánanézzünk a valós történelmi szereplőknek, a reformkornak, a címadó képnek és egyúttal Lucas Cranach német, udvari festő életének. Mindezek közben kapunk romantikát, izgalmat, kalandot.

1 hozzászólás
jehuka P>!
Brigitte Riebe: A három grácia

Igazi műfaji kavalkád. Részben történelmi regény, ami hűen mutatja be a XVI. század elejei Wittemberget, a reformáció hatásait, a kor szellemét, hangulatát és szereplőit, a híres festő, céhmester mindennapjait. Ebbe a valós történelmi környezetbe szövi bele Riebe a krimi szálat: egy kegyetlen sorozatgyilkos felbukkanását. Ugyan nagyjából a könyv felénél sejteni lehetett a gyilkos kilétét, azért maradt megválaszolatlan kérdés a végkifejletre is.
Ami a könyv gyenge pontja, az a romantikus szál, illetve Susanna és Binie figurája. Meglehetősen klisésre sikeredett a történet ezen része: spoiler Ezen kívül Susanna amúgy borzasztóan idegesítő karakterének „fejlődése” számomra teljesen hiteltelen volt. spoiler Ezt leszámítva élvezetes olvasmány volt.

Katalyn77>!
Brigitte Riebe: A három grácia

Aki szereti a pörgős történelmi regénybe ágyazott krimiket ajánlom olvasásra a könyvet. Olvasmányos, folyamatosan fent tartotta a figyelmet jól felépített regény. Felbukkan Luther Márton, megismerjük a reformáció kezdetén Wittenberg életét, és bepillantást nyerünk az udvari festők életébe. A krimi szál izgalmas, a közepétől sejtettem, hogy ki lehet az álarc mögött de nem volt egyértelmű. Biztos hogy szívesen olvasok még az írónőtől, nagyon tetszett a könyv.

mazsof>!
Brigitte Riebe: A három grácia

Érdekes korszak a kor híres embereivel és más fiktív szereplőkkel, összetett cselekmény a központban több gyilkossággal, sőt, még a romantika is szerepet kapott a történetben – minden adott egy izgalmas, letehetetlen, egyedi történelmi regényhez. Brigitte Riebe teljesen meggyőzött ezzel a könyvével, remélem, hogy lesz még alkalmam olvasni tőle. Tökéletes választás lehet annak is, aki ódzkodik a krimitől vagy a történelmi regénytől, hiszen így sokkal könnyebben kipróbálhat az ember egy komfortzónán kívüli műfajt is.

anesz P>!
Brigitte Riebe: A három grácia

Nagyon tetszett a könyv, stílszerű volt most, a reformáció 500 éves évfordulóján olvasni. A krimiszál izgalmas volt, bár én kitaláltam, ki a gyilkos. A történelmi háttér is hiteles szerintem, érdekes volt betekintést nyerni a Luther család mindennapjaiba. A festmény elkészülte, a modellek hozzáállása, jelleme volt számomra a legkülönlegesebb a regényben. Jó, hogy a címlapra azt tették, így mindig ellenőriztem, illetve megszemléltem azt, amiről éppen szó esett. Számomra a szerelmi szál volt kicsit nagyon hirtelen és váratlan. Különben a szereplők érdekesek, a főszereplők is, de a mellékszereplők is kellő hangsúlyt kaptak és kidolgozottak voltak.
Szerettem olvasni.

Greylupus>!
Brigitte Riebe: A három grácia

Még mindig tartom magam ahhoz, hogy az én világom a YA és az NA könyvek, de ahogy máskor is megtörtént már, most is elcsábultam. Elcsábított a könyv fülszövege, ami egy általam kicsit viszolygással vegyes kíváncsisággal kevert világba kalauzol egy izgalmas, brutális „sorozatgyilkossággal” tetézve.
Ami először az eszembe jutott a könyv olvasása után, az az, hogy a sorozatgyilkosságok nemcsak a „modern” kor velejárói, hanem már a középkorban is előfordulhattak, csak az akkori ember babonássága miatt gyakran az „ördögre” kenték és előfordult, hogy sosem derült ki, hogy ki áll a borzalmas tettek mögött. Persze az a korszak, amiben ez a történet játszódik már egy fokkal talán felvilágosultabb, így ebben az esetben nyomozás indul a tettes után.
A történet két volt apáca kálváriájával kezdődik, hiszen Susanne és Bini a kolostoruk megszűnése után az utcára kerültek és próbálnak túlélni. Természetesen két nőnek, kíséret, család és védelem nélkül az a korszak maga a pokol, hiszen pénzük nincs, a portyázó férfiak pedig kirabolhatják, megerőszakolhatják vagy akár meg is ölhetik őket. Nekik szerencséjük van, hiszen az életben maradásukhoz szükséges szerencsétlen lopásuk közben összeakadnak Jannal, korának egyik legnagyobb festőjének, Cranachnak a mesterlegényével, aki végül is szállást és munkát szerez a két fiatal nőnek Luther Márton házában, pontosabban a felesége, Katharina von Bora szárnyai alatt.
Cranach közben egy titokzatos férfitól megbízást kap, hogy fesse le a három gráciát, de megköti, hogy kik legyenek a modellek. Mind csupa olyan nő, aki vagy tiszteletreméltó, vagy magas rangú, így nem egyszerű őket rávenni, hogy meztelenül álljanak modellt. Mivel a festő nem ér rá, ezért a mesterlegénye, Jan kapja a megbízást, aki lelkesen áll neki a feladatának, nem is sejtve, hogy mekkora bajnak lesz ezáltal az okozója…
A regényben a gyilkosságok és a nyomozás mellett leginkább a korhű leírások fogtak meg. Nagyon tetszett, ahogy az írónő megpróbált minket megismertetni az akkori Wittenberg városának az életével. Milyen lehetett egy háztartás elvezetése, milyen lehetett egy festőműhely, hogyan készültek a festmények, hogyan tanultak a tanoncok, milyen volt egy akkori piac, hogyan működtek az akkori bordélyok, hogyan éltek, dolgoztak és haltak az akkori emberek. Még Luther Márton életébe is érdekes volt betekinteni, bár azt elismerem, hogy a családjáról többet tudtunk meg, mint róla. A mai szemmel érdekes, de mellette szívszorító volt olvasni arról, hogy mennyit ért akkor egy emberélet, hogy olyan betegségekbe, amelyek ma már gyógyíthatóak, akkor még belehaltak emberek, főleg kisgyerekek és hogy milyen kezdetleges gyógymódokat használtak.
Persze azért nem csak leírásokról szól a könyv, hanem van benne cselekmény is, méghozzá bőven! Egyrészről persze ott vannak a gyilkosságok és az azt követő nyomozás, ami azért is érdekes, hiszen nemcsak a szereplők, de mi is teljes sötétségben tapogatózunk és nem minden az, aminek látszik, hiszen én is jó párszor félrenyúltam, amikor a lehetséges tettest próbáltam beazonosítani:). Nagyon különlegesnek éreztem, hogy betekinthettünk az áldozatok vizsgálatába, hogy már akkor is elég ügyesen meg tudták állapítani a halál okát és ugyanolyan apró jelekből, amelyekből a mai helyszínelők és kórboncnokok is dolgoznak.
A másik cselekményszál pedig természetesen a szerelmi szál, hiszen ez a könyv részben történelmi romantikusnak mondható. Jan eleinte nem túl szimpatikus karakter, hiszen a sármja révén szinte az összes nő a lábai előtt hever – legyen az magas rangú úrinő vagy csak egy szajha. De ahogy haladunk előre a történetben, úgy lesz egyre szimpatikusabb a karaktere és a végefelé már én is nagyon szurkoltam neki, hogy sikerüljön összejönnie a szíve hölgyével és ne szúrja el a dolgokat a nagy „közkedveltsége” miatt.
Ami nagyon tetszett még, az a könyv borítója. Egy valódi Cranach festmény láthatunk a borítón és ez a kép ihlette az írónőt a regény megírására. Engem pedig olyannyira magával ragadott, hogy időről-időre otthagytam a történetet és megcsodáltam újra a képet és próbáltam kitalálni, hogy melyik grácia melyik szereplő lehetett. Persze a végén kiderült, de én addigra már a festményen lévő hölgyek arcából rájöttem, hogy ki kicsoda:).

Két dolog azért zavart olvasás közben, az egyik a történetben volt, a másik pedig egy aprócska alaki hiba. A történetben Luther Márton volt számomra a gyenge pont. Ő egy elég híres személy, a regényben is többször meg lett említve, de túlságosan sok vizet nem zavart. Néha úgy éreztem, hogy csak azért került bele a regénybe, mert „kell egy híres személy is, akit majdnem mindenki ismer”. A másik pedig egy alaki hiba. Engem speciel nagyon zavart olvasás közben a hiányzó elválasztások a jelenetek között. Sok esetben új bekezdések mutatták, hogy másik helyszínen vagyunk, másik szereplővel és ez így jó is volt, de pár esetben csak annyi volt a változás, hogy az új jelenet az új lap tetején kezdődött, de más nem mutatta, hogy máshol járnánk és ez összezavart. Itt valahogy másképpen kellett volna jelölni, hogy váltás van, mert ezekben az esetekben vissza kellett lapoznom, hogy most kiről is van szó? Hol is járunk?

Ezektől az apró hibáktól eltekintve összességében egy nagyon jó kis regényt olvashattam, érdekes és izgalmas volt a XXI. század kényelméből elkalandozni a XVI. századba, részt venni az ott élő emberek mindennapjaiban, megismerni őket; a fotelünk biztonságából pedig végigkövetni egy brutális gyilkosságsorozatot és megkeresni a tettest az akkori körülmények között. A regényt pedig nemcsak lányoknak, nőknek ajánlom, hanem férfiaknak is, hiszen nem kifejezetten a romantika a legfontosabb eleme ennek a regénynek, hanem az írónő egy érdekes korról mesél egy véres krimi kereteként.

Manoli>!
Brigitte Riebe: A három grácia

Nagyszerű történelmi romantikus könyv, melyben szereplőink és a várost vezető tanácsnokok egy sorozatgyilkos után nyomoznak. Megismerjük Luther Márton wittenbergi házát, a Fekete kolostort, az ottani napi életet, a háztartás vezetését, gyerek nevelést és a ház körüli munkákat. Ide kerül cselédnek két volt apáca, Susanna és Bini, akik akár szerencsésnek is mondhatók, hiszen cselédnek lenni egy tisztességes házban, védelmet nyújtott a fiatal lányoknak és a kolostorok bezárása után, az utcára került apácáknak. A lányok, ha nem tudtak férjez menni, vagy cselédnek állni, csak a bodélyház maradt, ami a legalja és mindenki álltal megvetett munka és hely volt.
Bepillantást kapunk Lucas Cranach mester festőműhelyébe és ott zajló munkába és a legények közötti hierarchiába. Egy titkokzatos, álarcot viselő megbízó rendelésére, a A három gárcia c. festményt készti a mester egyik legénye, a lányok nagy kedvence Jan, szintén nagy titokban, mivel a kiválasztott modelleknek, meztelenül kell modellt állniuk a festményhez. E a titkolózás, és a modellt álló női alakok meggyilkolása köré épül a cselekmény.
Igazán élveztem, a város bemutatását, és a történetben szereplő családok életének és a bordély működésének korhű bemutatását. Izgalmas, érdekes, és olvasmányos történet.

Trixi>!
Brigitte Riebe: A három grácia

Kellemes első találkozás a szerzővel. Kedvet csinált a többi könyvéhez, amúgy is szeretem a regényes történelem sorozatot. A könyv felvonultatja a kor jellegzetes ismert figuráit, mint Luther, a felesége, a festő, stb. A cselekmény borítón látható festmény keletkezése körül zaljódik. A hölgyek ahogy a képre kerülnek, úgy kerülnek ki az élők sorából – tiszta krimi :D :D . Ahogy készült a festmény, úgy bambultam én is egyre többször a borítóra, elemezgetve a képet. Patikus feleség hátulról, Dilgin felemelt lábbal. A festmény érdekes a maga módján, mégis Margaretha elég aránytalannak tűnik (sőt Down-kórosnak is). A titokzatos maszkos férfi kiléte végig izgatott, egyszer szemét, máskor meg egész rendes, valami nem stimmelt :O , de aztán a vége……. Most már csak az lenne a kérdésem, hogy a falra festett betűkből kié a második K?

Airyn P>!
Brigitte Riebe: A három grácia

Mindig is szerettem a történelmi regényeket, különösképpen azokat, amelyek festőkről szólnak – hiszen magam is kitanultam ezt a szakmát. Egyik ilyen kedvencem Dallos Sándortól A nap szerelmese és Az aranyecset, és örömömre szolgál bejelenteni, hogy most már belépett a sorba Brigitte Riebe: A három grácia című, most megjelent könyve is. Nagyon vágytam már egy ilyen könyvre, ami amellett, hogy szépirodalom, történelmi, ráadásul még olyannyira is magába szippant, hogy nem bírtam letenni. Míg egyébként Dallos Sándor könyvei – amik Munkácsy életéről szólnak regényesen –, nem tartalmaznak sok fikciót, hanem inkább a tényekre fókuszálnak, és azt regényesítik meg, addig A három grácia könyv „személyében” egy, a szereplők voltától eltekintve fiktív, történelmi krimit tarthatunk a kezünkben. Gyönyörű, hömpölygő körmondatok ötvözve a nyugodni nem hagyó krimivel, amely így valóban nem mindennapi; ráadásul a történelem és festészet iránti szomjamat is kellőképpen csitította. Tudni kell, hogy (ahogy a könyv végén is megjegyzi az írónő, és mint én is említettem), sok valóban élő személy szerepel a könyvben, úgy, mint, János Frigyes, Luther Márton (és felesége, Szibilla), valamint természetesen Cranach, a festő, akinek festménye (amely a borítón is megjelenik) a regényt is ihlette.

„Számos, a regényben szereplő személy valóban élt. Ez ugyanúgy vonatkozik János Frigyesre, a későbbi választófejedelemre, mint ifjú feleségére, Klevei Szibillára. Természetesen Martin Luther és felesége, Katharina von Bora asszony is történelmi személyek…”

„…Ezeknek a személyeknek az ábrázolásakor számomra az volt a fontos, hogy ne a sokszor leírtakat adjam vissza változatlan formában, hanem új, eddig nem megszokott nézőpontból mutassam be a családot. Katharina kétgyermekes fiatal anya, akinek meg kell tanulnia, hogyan éljen híres férje mellett, de ránehezedik a növekvő háztartás teljes gondja is. Az ifjú Katharina még nem a mogorva „Käthie”, akit más szövegekből ismerünk, és írá közben nagyon a szívemhez nőtt.”

Mindenekelőtt hadd hajtsam fejem a General Press könyvkiadó előtt, ugyanis fenomenális ötlet volt, hogy valóban Cranach: A három grácia című festményét tették a borítóra – nem úgy, mint a külföldi verziókban. A festményről tudni kell egyébként, hogy 24x37cm mestermunka, amely egészen 2010-ig magántulajdonban volt, mikor is a párizsi Louvre megvásárolta. Bár eredetileg a négymillió euró nem volt meg a kép megvételéhez, internetes adományok segítségével összegyűjt a hiányzó egy millió euró, így a múzeumnak sikerült megvásárolni a képet, az adakozóknak pedig lehetőségük van az általuk támogatott műalkotás külön megtekintésére.

A történetről annyit, hogy végig magával ragadott, rögtön visszarepültem az 1500-as évekbe, ráadásul bökkenő nélkül, még csak rá sem kellett hangolódnom. Annyira természetesen szól hozzánk a szöveg (ezúton is köszönet a fordítónak, B. Szabó Károlynak), mai nyelvezetű, mégis finom, jól megmunkált, hogy nem kellett homlokráncolva újra olvasgatnom a mondatokat, hogy megértsem, még egy kimerítő nap után sem. Így tehát rögtön a szívembe zárhattam a történetet a menekülő apácákról, a festőről, Luther feleségéről és nem utolsósorban a festő, Cranach jobb kezéről, Janról – aki véleményem szerint sokak kedvenc szívtiprója lesz a történetben. Az írónő rendkívül profi abban, hogy egy történelmi krimiben hogyan rejtse el a szerelmi szálakat ráadásul úgy, hogy azok egyáltalán ne legyenek zavaróak, mint a buta amerikai filmekben, amikor a legostobább és legveszélyesebb szituációkban csókolóznak a párok. Bátran tudom ajánlani tizenéveseknek, huszonéveseknek, harmincasoknak, nagymamáknak, nagypapáknak, tulajdonképpen minden felnőtt vagy majdnem felnőtt korosztálynak. Azok, akik nem sajnálják rá a pénzt, azoknak minőségi (mind megjelenésileg, mind tartalmilag) kötet gazdagítja majd a polcukat, de bátran merem ajándékba is ajánlani, szülőknek, nagyszülőknek.

A legérdekesebb az volt benne, hogy én azért nem túl sűrűn olvasok krimit, és bár ebben van gyilkosság, nehéz csak és kizárólag ebbe a kategóriába sorolni, mert egyszerre művészi, történelmi, szerelmes és krimi is, mégis, valahogy nagyon le tudott kötni a gyilkossági szál is – rám nem feltétlenül jellemző módon.

Rosszat nem igazán tudok mondani róla, talán, hogy sejtettem kicsit, ki a gyilkos. Egyébként nyilván rájöttetek, hogy Jan a kedvencem a történetben és Susanna, az (egykori) apáca.

www.konyveskucko.reblog.hu


Népszerű idézetek

jehuka P>!

– A nők csodálatosak – mondta. – Ezt jól jegyezd meg, ha sokra akarod vinni az életben!

264. oldal

1 hozzászólás
jehuka P>!

Olykor egy külső szemre van szükség ahhoz, hogy olyannak lássuk magunkat, amilyenek vagyunk.

68. oldal

Kókuszka>!

Soha ne engedd, hogy a félelem uralkodjon rajtad! A legrosszabb dolog, ami történhet veled, az a félelem a félelemtől.

154. oldal

jehuka P>!

Mária nem törődik a vallásokkal és vallási vitákkal. Számára egyes-egyedül az ember számít, és annak a gondjai.

218. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szűz Mária
jehuka P>!

A reformátor már nem az a szórakozott tudós volt többé, akinek eddig a Fekete Kolostorban látszott. Ez a férfi a szószéken szinte égett, mintha nem is húsból és vérből lenne, hanem folyékony tűzből. Szembeszállt a pápával, a császárral, és volt hozzá bátorsága, hogy ne csak rámutasson az egyházon belüli visszásságokra, hanem vasseprűvel ki is seperje azokat. Most egész Wittemberg elé tükröt tartott, és amit az emberek abban megláttak, attól sokan elsápadtak.

160-161. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Luther Márton
robinson P>!

Úgy tűnt, a fiatal festő, aki jól ismerte a nők és a férfiak között zajló ősi játékot, méltó ellenfelére akadt.

171. oldal

robinson P>!

– Hívhatna Bagolynak, ha szeretné – javasolta Bini – , én pedig önt Hollónak. Megegyeztünk?

60. oldal

robinson P>!

A férfi szorítása meleg és határozott volt. A lány olyan biztonságban érzete magát, mint már régóta nem.
Egyáltalán volt valaha is ennyire biztonságban eddigi életében?

100. oldal

robinson P>!

– Kicsoda ön? – üvöltötte Jan. – Maga a sátán?
– Az ördög? – A férfi velőtrázóan felnevetett, majd hirtelen elhallgatott. – Milyen igaza van! Igen, én vagyok az ördög.

231. oldal

robinson P>!

A férfi arcának a bal oldala feketén csillogott. Fémből készült maszkot viselt, amely taszító, szinte ördögi kinézetet kölcsönzött neki.

28. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

B. E. Belle: Bestiák
Ella Steel: Hajsza az igazságért
Farkas Anett: A 33-as ügy
Ella Steel: Sors-Fordító
R. Kelényi Angelika: Bűnös örömök városa
Csernovszki-Nagy Alexandra: Antónia eltűnt
Diana Hunt: Őrület határán
Marilyn Miller: A királynő
Ella Steel: Az indíték
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa