Erzsébet ​királyné 60 csillagozás

Brigitte Hamann: Erzsébet királyné Brigitte Hamann: Erzsébet királyné Brigitte Hamann: Erzsébet királyné Brigitte Hamann: Erzsébet királyné Brigitte Hamann: Erzsébet királyné

„A ​császárné a legszebb asszony a világon” – írja gyámfia lelkes szavai alapján Széchenyi a naplójába, egy másik helyen pedig asszonyi angyalnak nevezi, aki a magyarság érdekeiért még felséges férjével is hajlandó szembeszállni. Ez a két dolog, a csodálatos szépség és az őszinte magyarbarátság magyarázza, miért volt I. Ferenc József szomorú sorsú feleségének mindig is kultusza Magyarországon. Brigitte Hamann, a jeles osztrák történész nem mindennapi feladatra vállalkozott, amikor e legendák övezte királyné életsorsának hiteles bemutatását tűzte ki céljául. Hamann nem idealizálja hősnőjét, nem csak az elragadtatás szavait ismeri, nem próbálja meg leplezni Erzsébet nehezen kezelhető tulajdonságait sem. Könyvéből megismerhetjük ezt az egész életében szabadságvágytól fűtött, az udvari etikett börtönében inkább csak vergődő asszonyt, hatalmas képzeletvilágáról árulkodó költészetét, tudásszomját, s egyszersmind képet kapunk a XIX. század második felének társasági (és társadalmi)… (tovább)

Eredeti mű: Brigitte Hamann: Elisabeth

Eredeti megjelenés éve: 1981

>!
Európa, Budapest, 2012
720 oldal · ISBN: 9789630793513 · Fordította: Kajtár Mária
>!
Európa, Budapest, 2008
716 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630784184 · Fordította: Kajtár Mária, Tandori Dezső
>!
Aquila, Debrecen, 1998
682 oldal · ISBN: 963907327x · Fordította: Kajtár Mária, Tandori Dezső

2 további kiadás


Kedvencelte 22

Most olvassa 13

Várólistára tette 63

Kívánságlistára tette 42


Kiemelt értékelések

>!
GTM P
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné

Gödöllőn jártam, és elkapott a Sisi-láz. Nem hittem volna, hogy egyszer utolér, de hát kellett nekem Gödöllőre menni…! Pedig lehetett valami előérzetem úgy két évvel ezelőtt. Akkor történt, hogy hazacipeltem a könyvet egy antikváriumból. Nem igazán tudtam, miért. Sosem gondoltam érdeklődéssel a legendás koronás asszonyra. A filmet láttam ugyan, de nem hagyott bennem mély nyomokat. Most azt kell mondanom, hogy nem bánom ezt a Sisi-lázat. Főként, mert segített legyőzni egy kellemetlenebb lázas állapotot. De még inkább azért, mert érdekes olvasmány volt.

Őszintén megvallva, nem igazán van összehasonlítási alapom, nem olvastam még tudományos igénnyel megírt életrajzot, fogalmam sincs, milyennek kellene lennie. Ez a könyv egyszerűen csak tetszett. Több okból is.

Először is, mert lerombolja a Sisi-kultuszt. Az idealizált királynő helyett, egy rendkívül intelligens és rendkívül érzékeny asszony személyiségének árnyalt képét kapjuk, nem hallgatva el hibáit, mások életét megkeserítő szeszélyeit sem. A szerző korabeli források, levelek, naplók, újságcikkek és Sisi saját versei alapján igyekszik rekonstruálni lelkének rezdüléseit, meneküléseinek kudarcait, útkereséseinek zsákutcáit, személyiségfejlődésnek torzulásait. Hamann – bár nem mindig sikerül – igyekszik objektív maradni, és leleplezi a kortársak pozitív és negatív véleményének elfogultságait egyaránt.

Tetszett magának Sisinek alakja. Mélységesen meg tudtam érteni helyzetének tragikumát. Egy alapvetően introvertált személyiség, akit különleges pozíciója olyan szerepbe kényszerít, amit nem tud elviselni: reprezentálni, parádézni az udvari etikett kiüresedett szabályai szerint. A leírtak alapján erős szociális fóbiában szenvedhetett, ami a kényszer hatására még inkább eluralkodott rajta. Ebből fakadt különcsége, érthetetlen elzárkózása az emberektől, sőt családjától is. Ráadásul megvetette a monarchiát, az arisztokráciát. Ő volt a köztársaságpárti császárné. Nem csoda, hogy sokan bolondnak tartották.

Árnyaltabb képet kaptam a jó öreg Ferenc Józsefről is. Sosem értettem, miként lett a forradalmat vérbe fojtó zsarnok, végül szeretett császár és király. A szerző nemcsak a családon belüli hatalmi pozíciók változására koncentrál, hanem bemutatja azokat a kényszerítő történelmi tényezőket is, amelyek hatására az abszolút hatalmat gyakorló császár alkotmányos uralkodóvá válik.

Mert végül maga a történelem az, ami befolyásolja a császári család életét. És ennek a történelemnek bemutatása számomra külön értéket hordozott. Alaposabban megismertem az olasz, majd a német egység körüli politikai és fegyveres harcok részleteit. Érdekes volt olvasni a 80-90-es években kialakuló német és osztrák nacionalizmusról és következményéről, az antiszemitizmus megjelenéséről. A legizgalmasabb mégis a kiegyezésnek, a Monarchia létrejöttének, az osztrák – magyar viszony alakulásának bemutatása volt, amit most egészen más, nem magyar szemszögből szemlélhettem. Most világosodtam meg, hogy mennyire csúnyán kiszúrtunk mi annak idején a birodalom többi nemzetiségével.

A főszereplő mégsem a történelem, hanem Erzsébet maradt. Tragikus élettörténete kiváló alapanyag lenne egy igazi lélektani regényhez. De ki mer manapság hozzányúlni egy ilyen legendához?

>!
Sz_Flóra
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné

Valamelyest másképp tekintek a dolgokra, amióta kiolvastam a Brigitte Hamann által írt Sisi életrajzot. Mindig is tudtam, hogy Elisabeth önző és öntörvényű volt, de az igazság ezen szeleteire bizony nem számítottam. Örülök annak, hogy a polcomon tudhatom az egyik kedvenc történelmi alakomról szóló igen részletes és átfogó életrajzot. A Romy Schneider-féle szirupos filmtrilógiától kiráz a hideg…
A császárné, aki óriási erőfeszítések során minél látványosabban rugaszkodott el a valóságtól, szabadságra szomjazásában örökké a példaképem lesz. Azonban ha egy nap anya leszek… egyetlen rezdülését sem akarom átvenni! Iszonytató az, ahogy Mária Valéria kivételével a gyerekeit semmibe vette. Rudolf tragédiája egyértelműen a legfájóbb pontja nemcsak ennek az életrajznak, de Elisabeth életútjának is.
Számomra Sisi az egyénisége és irodalmi tevékenységei miatt rendkívül kedves, az eszményképből viszont foszlányok szálltak tova. Az árnyoldalai kerek egésszé formálták a császárné személyiségét előttem, ráadásként pedig új oldalról ismerhettem meg Ferenc Józsefet, Zsófiát (akinek „kegyetlenségével” kapcsolatban szintúgy túloznak) és még sok más híres történelmi vagy éppen egyszerű személyt.
Hatalmas dicséret illeti Brigitte Hamann írónőt, az ő Elisabeth életrajza a leghitelesebb mű, amely valaha is napvilágot látott a császárnéról. Ez több mint valószínű!

>!
Zsani
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné

Átfogó, olvasmányos könyv Erzsébetről, forrásokra, levelezésekre, naplókra támaszkodva, igazi történészi munka. Szerencsére mentes a Sissit övező giccstől.

>!
Rekka
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné

Jó kis vaskos kötet, de megéri elolvasni, megismerni milyen volt valójában. (Eléggé meglepődtem a Romy Schneider-s film után.) Tényleg összeszedett, hiteles életrajz, lekötötte a figyelmemet végig. Örülök, hogy ezt a könyvet választottam róla.

>!
mocsaribetti
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné

Szerettem ezt a könyvet. MINDEN benne volt, de mégis érdekes – néhol izgalmas volt. Olyan olvasmány, ami tényeket, és adatokat közöl, és mégsem száraz.
Ennek ellenére majd' 3 hónap volt elolvasni, mert Sissiért sokszor nem voltam túlzottan oda… :D

7 hozzászólás
>!
Kingaak
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné

Nagyon részletes életrajzi írás egyik legkedvesebb történelmi alakról. Gyerekkoromban (is) rengetegszer láttam a filmeket Sissiről, és nagy kedvenceim. Úgy gondoltam „adóznom” kell az emléke előtt azzal, hogy elolvasom ezt a könyvet róla. Most már nem csak az idilli stílusú filmből ismerem az alakját. Elolvasva ezt a könyvet közelebb kerülhetünk a valósághoz. Még úgy is, hogy sok magánlevelezés megsemmisült, de az írónő hihetetlent alkotott. Sokszor gondolkodtam el olvasás közben, hogy ebben mennyi munka lehetett.

>!
EnidD
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné

Ilyen alaposan megírt életrajzal talán még soha nem találkoztam. Erszébet királyné alakja, szinte megelevendik a lapokon olvasás közben, ugyan úgy, mint a családtagjaié, és a hozzá közel álló embereké. A könyvben számomra igazi „fűszert” tartalmaztak különböző életszakaszaiban megírt versei, melyek valjuk be őszintén, azért messze állnak az igazi költészettől.

>!
Katherine_Grey
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné

Átfogó, érdekes, rengeteg apró részlettel megörvendeztető életrajz. Nem regény, viszont nagyon olvasmányos.

>!
Gika
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné

Brigitte Hamannban megint nem csalódtam. Gyönyörűen, olvasmányosan írta le Sisi életét fiatalkorától haláláig. Végigkövethettük Sisi különböző életszakaszait, Ferenc Józseffel való egybekeléstől és Zsófia főhercegnővel való viszályoktól, a politikai tevékenykedéseken, majd az élsportolói léten át, egészen életének körülbelül utolsó 20 évét kitevő utazgatásaiig és teljes elvonultságáig. Az írónő az előszóban kijelenti, hogy távol áll tőle Sisi idealizálása, amit a Romy Schneider-féle filmek és számos Sisiről íródott könyv szerzője elkövetett. Ehhez a kijelentéséhez szerintem végig hű maradt, megpróbálta minden oldalról bemutatni a császárnét. Sisi talán az egyik legmegosztóbb személyiség a történelemben. Nagyon sok ember, kiváltképp mi, magyarok vagyunk hajlamosak arra, hogy egy szívélyes, jótevő angyalként tekintsünk rá, amivel nincs is semmi gond, hiszen rengeteget tett azért, hogy Magyarország minél jobb helyzetbe juthasson, és nélküle valószínűleg nem jött volna létre az 1867-es kiegyezés sem. De ezen rajongás közepette nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy egyébként fittyet hányt a kötelességeire, elhanyagolta a gyerekeit… tehát van mit neki felróni. Igaz, ezekben nagyon sok körülmény is közrejátszott. Sisi fórumokat olvasva azt láttam, hogy valakik Ferenc Józsefet okolják, aki egyáltalán nem volt hozzávaló és nem foglalkozott eleget a feleségével. De az érem másik oldaláról nézve, Sisi sem volt épp mintafeleség és sokszor nem állt ott a férje mellett, amikor kellett volna, így azoknak is igazuk van, akik inkább a császár oldalán állnak, és sajnálják őt, amiért nem kapta azt a feleségétől, amit kellett volna. A sors szomorú baklövése ez, hogy két olyan ember szeretett egymásba, akikről később kiderült, hogy nem illenek össze. Talán nekem ezek voltak a legérdekesebb részek, amikor a császári pár kapcsolatát taglalta az írónő. Hiszen azt tudjuk, hogy Ferenc József élete végéig szerelmes volt Sisibe és szeretett volna odaadó férje lenni, bár erre a személyisége és kötelezettségei miatt nem volt képes. És arról sem szabad elfeledkezni, hogy Sisi is szerette Ferenc Józsefet, igaz, erről az oldalról ez a szeretet inkább baráti, mintsem szerelem. Házaséletük jelentős része alatt veszekedtek, csak a kiegyezés körül sikerült egy békésebb időszakot élniük. Aztán talán házasságuk utolsó éveiben sikerült egy egészséges kapcsolatot kialakítaniuk, miután Sisi összehozta Ferenc Józsefet Katharina Schrattal. Mária Valéria naplója szerint is a ’90-es évek voltak a legideálisabbak a házasságukban, amikor már mindketten elfogadták a másik rigolyáit és egész szépen tudtak egymás mellett élni. Igaz, ezt az egymás mellett élést nem lehet szószerint venni, hiszen Sisi nagyon kevés időt töltött Bécsben. Továbbá nagyon érdekes részek voltak Sisi kapcsolatát a gyerekeivel taglaló részek. Egészen megdöbbentő, hogy mennyire nem ismerte a fiát és hogy nem vette észre Rudolf gondjait, bajait és nem tudott neki segíteni, pedig Rudolfnak erre lett volna a leginkább szüksége.
Összességében mindenkinek csak ajánlani tudom könyvet. Azoknak, akiknek egy túlidealizált képük van Sisiről, aki jó volt és gyönyörű. Azoknak, akik úgy gondolják, hogy ő nem volt több, mint egy anorexiás, fellegekben járó, kissé bolond nőszemély, akit saját magán és a saját álomvilágán kívül semmi nem érdekelt. És azoknak aki tudják, hogy Sisi a fent említettek közül nem az egyik volt, sem a másik, hanem a személyisége sokkal összetettebb volt – mindkettőt magába foglalva –, és szeretnék megtudni mindezek okait és közelebbről megismerni Ausztria császárnéját és Magyarország királynéját.


Népszerű idézetek

>!
doresz93

LIBERTY

Hajót építek – de szépet!
Szebbet nem láttok, míg éltek,
Sehol a nagy tengeren;
„Szabadság” leng árbocáról,
S ily szót hord az orr, a bátor;
Szabadság száguld velem.

Aranybetűs szó : „Szabadság”!
Büszkén verdes, vad vihart áld,
Száll a karcsú árbocon;
Orrcimpáim megremegnek,
Hullámok ily szót, rebegnek:
Szabadság! Nem álmodom.

Gond leszek sok távírásznak :
Ünnepre hiába várhat
Az udvar-börtön, az unt!
Tiszta vízben, zavarosban,
Sirály jó zsákmányra bukkan;
Hurrá! Szívből vágtatunk !

S csak úgy az ujjam hegyéről
Küldök néktek, kedvtelésből,
Drágák, kik gyötörtetek,
Könnyű csókot-áldva lengjen,
S legjobb, ha feledtek engem;
Várnak szabad tengerek!

>!
Lady_Hope I

Ó Magyarország, szép világ!
Tudom én, hogy élsz gyötrő láncon.
Úgy levenném én rabigád,
Kezem, lásd, nyújtani vágyom.

Haza, s szabadság: sok dalia
Ezekért ért oly bús véget
Kötelékünkön bár fonódna ma,
Királyt adhatnék néktek!

Magyar hadd lenne, hadd e honbeli hős,
Vas karja, tiszta híre,
Derék értelmű férfi, erős,
S csak a földért verne a szíve.

Alkotna szabad magyar hazát,
Örökre – legyőzve átkot!
Itt osztaná örömét-bánatát,
Így lenne hű királyotok!

289. oldal

>!
Mirike

„… olyanok ők ketten, mint a plusz és a mínusz, mint a nappal és az éjjel: ellentétesek és egymást mégis felfedezők: egyik a másikra szerencsétlenséget hoz.”

>!
Lady_Hope I

Titánia e világot ne járja;
Emberek közt nem érti senki sem,
Százezer bámészkodó körülállja,
Suttogják; „A bolond nő itt megyen.”
Irigy rosszindulat leskel utána,
És kiforgatják, bármit is tegyen;
Térjen hát vissza ama régiókba,
Hol széplélek megannyi társ lakója.

656. oldal

>!
Chrissie

Majláth igen lojális volt a bécsi központi kormányzattal szemben, mégis volt olyan büszke magyar, hogy Magyarország leendő királynéját magyar szellemben tanította osztrák történelemre. Megértést ébresztett benne Magyarország külön jogai iránt, elmagyarázta a kis Sisinek a régi magyar alkotmányt, amelyet Ferenc József 1849-ben semmisnek nyilvánított. Ő, akinek a negyvennyolcasok között az volt a híre, hogy ókonzervatív, a kis Sisinek még azt is elmagyarázta, hogy melyek a köztársasági államforma előnyei.

44. oldal (Európa, 2008)

>!
p_h

A nagyvilágban annyit üldöztek, annyi rosszat mondtak rólam, úgy megaláztak és megsértettek …s Isten látja lelkemet, én soha semmi rosszat nem tettem.
Azt gondoltam tehát, olyan társaságot keresek magamnak, amely nem zavarja a békémet, s örömet nyújt. Visszatértem önmagamba, és a természethez fordultam.
Az erdő nem bánt…A természet sokkal hálásabb, mint az emberek.

289. oldal

>!
p_h

"Sirály vagyok, sehová se való,
Hazámul semmi part se jó,
Hely soha meg nem kötött,
Hullámok közt repülök."

>!
p_h

"Ha nincsenek királyok,
Nincs tán háború sem!
Nincs sok áhítva vágyott
Csata és győzelem."

360. oldal

>!
EnidD

Magyarországon futótűzként terjedt a hír, hogy a szép királyné, Ida rajongásától felbuzdulva, szemet vetett Andrássy Gyulára.

221. oldal (Árkádia)

>!
EnidD

Majdnem egy teljes évtizeden át csakis a versírással foglalkozott. Ebben az időben Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja Titánia tündérkirálynővé változott, ahogy szívesen nevezte magát a költeményeiben. Császári hitvese, akármilyen kevéssé illett is Ferenc József személyiségéhez, Oberon lett, a tündérkirály.Erzsébet életét ekkor a tündérek és törpék, mindenekelőtt azonban a „mester” , Heinrich Heine töltötte be.

443. oldal (Árkádia)


Hasonló könyvek címkék alapján

Gabriele Praschl-Bichler: „Isten adjon tartós boldogságot”
Gróf Egon Corti Cäsar: Erzsébet
Magyar Zoltán: A Habsburgok a magyar néphagyományban
Diószegi István: A Ferenc József-i kor nagyhatalmi politikája
Gerő András: Ferenc József, a magyarok királya
Hans Bankl: A Habsburg-ház betegei
Gyarmati György: Március hatalma – A hatalom márciusa
Fábián Janka: Lotti öröksége
Johann Franzl: I. Rudolf – Az első Habsburg a német trónon
Timothy Snyder: A vörös herceg