A ​Curse So Dark and Lonely (Cursebreakers 1.) 79 csillagozás

Brigid Kemmerer: A Curse So Dark and Lonely Brigid Kemmerer: A Curse So Dark and Lonely Brigid Kemmerer: A Curse So Dark and Lonely Brigid Kemmerer: A Curse So Dark and Lonely

In ​a lush, contemporary fantasy retelling of Beauty and the Beast, Brigid Kemmerer gives readers another compulsively readable romance perfect for fans of Marissa Meyer.

Fall in love, break the curse.

It once seemed so easy to Prince Rhen, the heir to Emberfall. Cursed by a powerful enchantress to repeat the autumn of his eighteenth year over and over, he knew he could be saved if a girl fell for him. But that was before he learned that at the end of each autumn, he would turn into a vicious beast hell-bent on destruction. That was before he destroyed his castle, his family, and every last shred of hope.

Nothing has ever been easy for Harper Lacy. With her father long gone, her mother dying, and her brother barely holding their family together while constantly underestimating her because of her cerebral palsy, she learned to be tough enough to survive. But when she tries to save someone else on the streets of Washington, DC, she's instead somehow sucked… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2019

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Bloomsbury, London, 2020
>!
Bloomsbury YA, London, 2020
484 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781681195100

5 további kiadás


Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Grey · Vincent Aldrhen (Rhen) · Harper Lacy · Freya · Jake · Lilith

Helyszínek népszerűség szerint

Emberfall


Kedvencelte 13

Most olvassa 6

Várólistára tette 63

Kívánságlistára tette 73


Kiemelt értékelések

Nymeria96>!
Brigid Kemmerer: A Curse So Dark and Lonely

Ez tipikusan az a fajta könyv volt számomra, aminél nem tudtam eldönteni, hogy legszívesebben együltő helyemben olvasnám el, vagy inkább hetekig húznám halasztanám az olvasását, hogy minél tovább tartson.
Nagyon hamar megnyert magának a könyv, és annak ellenére, hogy egy tündérmese adta az alapját, ami által számítani lehetett a végkifejletre, a történet és a szereplők is tartogattak meglepetéseket.
Valószínűleg ez volt az egyik legötletesebb Szépség és a Szörnyeteg átdolgozás, amihez eddig szerencsém volt.
A legnagyobb pozitívumot a váltott szemszög jelentette, egyszerűen imádtam Harper és Rhen nézőpontjából megismerni a történetet, illetve az utolsó fejezet–ami már Grey szemszögéből íródott–is kellően érdekfeszítőre sikerült ahhoz, hogy alig várjam a folytatást.
Kedvenc lett és biztos, hogy még többször újra fogom olvasni.

>!
Bloomsbury, London, 2019
476 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781408884614
Wandamaci__könyvkuckója>!
Brigid Kemmerer: A Curse So Dark and Lonely

„Apparently honey really does catch more flies than vinegar”

Nem tudom miért, de ez a könyv már a megjelenése óta csalogatott. Addig-addig még végül megrendeltem és nem győztem csodálkozni.
Nem erre számítottam, hiába varázsolt el, valamiért a bellemétől nem vártam sokat.
Leginkább az olvasás során fellelt gyöngyszemek miatt lopta be magát teljesen a szívembe. Ennyi idézetet szerintem még egyik könyvből sem írtam ki. Imádtam mindet, egyszerűek, mégis borzasztóan tetszettek.
Még az olvasásom elején kétkedve indultam, meg voltam győződve, hogy gyorsan lezavarjuk a szerelmi szálat, a lány persze egy kicsit ellenkezik, de majd hipp-hopp megváltozik a véleménye. Azonban ez okozta a legkellemesebb csalódást. Szépen lassan folydogáltak az események és érdekes volt látni, hogyan alakulnak, változnak a szálak.
A befejezés mellett sem tudok elmenni szó nélkül. Olvasom, olvasom és látom, hogy még annyi mindennek meg kellene történnie, de nagyjából már csak 10 oldal van…mondom ez így nagyon nem lesz jó… hát annyit elárulhatok, hogy olyan függővége van, amit már rég nem láttam. Elolvastam az utolsó oldalt és csak hápogtam, hogy neem, ezt nem teheti meg… De…és pont ezért a második rész is 100%, hogy a polcomon fog csücsülni :D
Csak reménykedni tudtam benne, de hatalmas kedvenc lett :)

Bővebben:
http://wandamaci.blogspot.com/2019/07/brigid-kemmerer-c…

10 hozzászólás
manami P>!
Brigid Kemmerer: A Curse So Dark and Lonely

Hát, ültem az értékelésen egy hosszú napot.

Bár nem szerettem különösebben, józanul, objektíven megítélve, ez egy remek ifjúsági könyv volt. Tényleg, talán az egyik leglogikusabb, amit hosszú idő óta olvastam. Szépen felépített történet, a karaktereknek van motivációja – kivéve Grey-t, ő az egyetlen, akit emiatt nem is tudtam megkedvelni (de egyáltalán) pedig tudom, a legtöbb olvasónak ő a kedvence. A politika és a hadviselés is szerepet kapott benne – néhol túlzottan is leegyszerűsítve, de beláthatom, amúgy sem arra kíváncsi az emberek nagy része, ha egy ilyen feldolgozást vesz a kezébe. Ettől függetlenül minden kérdésünkre kaptunk választ, amely nagyrészt kielégíthette érdeklődésünket ezen a téren (is).

Ami nagyon jó volt; érdekes feldolgozást kaptunk, kezdve azzal, hogy Harper, a női főszereplőnk a modern kor gyermeke, a mi világunkból származik, aki csak egy véletlen folytán kerül Rhen, a „szörnyeteg” világába.

A szereplők – és itt most kizárólag Rhenről és Harperről beszélek (Grey karakterére még kitérek részletesebben…) – logikusak (az elején a leginkább), és rengeteget fejlődnek. Egyikük sem tökéletes, sokat hibáznak, de később mindig rájönnek, hogy elrontottak valamit, és azt ki is javítják (de minimum megpróbálják). Ha tanácsot kapnak, azt megszívlelik, megértik, ha ostobaságuk miatt kioktatásban részesülnek, tehát tényleg… nagyon sokat fejlődnek, és ez szemmel látható.

Ami imádtam, a találkozó Karis Lurannal. Hogy valaki nem spoiler Komolyan nem tudom, hogy a hadviseléshez nem értő „parasztságon” kívül spoiler. Mármint, azért egy királynő és az udvartartása csak rendelkezik információkkal, kémekkel… Imádtam, tényleg, nagyon tetszett ez a rész – ahol az író gúnyt űzött saját magából is. Plusz, mint kiderült a támadásuk spoiler. Ez a része volt talán a legmeglepőbb, nem számítottam még egy ilyen érdekességre a végén.

Ahogy említettem, van némi politika, és hadviselés is. Egyszerűen ugyan, de mégis. Ez plusz pont, mert nem csak benső konfliktus van jelen, de külső fenyegetés is – legalább ez okot ad a szereplők közeledésére.

Az általam említett LGBT jelenség, itt a könyvben (nincs nagy szerepe, egy röpke pillanat, mégis nagyon elégedetté tett, ahogy az írónő kezelte a helyzetet. Harper felfedezi, hogy a spoiler kapcsolatban van egy fekete fiúval. A lány azonban nem azon akadt ki, hogy „jaj fekete”, vagy „jaj fiú”, egyszerűen azon, hogy ő mért nem tudott arról, hogy a spoiler van valakije. Nem lett nagy dologként beállítva a homoszexualitás, a rassz – mert ezek nem számítottak.

Összességében igen, egy egy erős YA könyvet kaptunk, logikus szereplőkkel, mondhatni jól kidolgozott történettel, sok meglepetéssel. Érdemes elolvasni, az egyik legkiemelkedőbb a maga kategóriájában, kifejezetten jónak láttam.

Most pedig; ami engem személy szerint zavart, de nem hiszem, hogy a célközönségnek bármiféle gondot okozna:

Mivel a könyv bőven átlépte a retelling kategóriát – messze nem csak az eredeti történetről van itt szó, abból pusztán a „szörny, akinek az átok szerint szerelemre kell lelnie” elem marad meg, de emellett politika, hadviselés, gyilkolás, nemi erőszak, gyerekek ellen elkövetett erőszak, rák, uzsorások, zsarolás, kínzás, lelki terror, öngyilkosság is bőven szerepet játszik, elmondható; a könyv igenis komolyan veszi magát, mint (néhol igen sötét…) fantasy YA, és épp ezért zavart néhány dolog. (Ami mást persze nem kell, hogy zavarjon.)

A két világban egy nyelvet beszéltek. Ennek eleve kicsi az esélye… de legyen. Azt viszont, hogy – tekintve, hogy ez angol, természetesen –, Rhen világa középkori szinten állt történetünk idején, érdekes, hogy Harpernek nem okozott gondot a kommunikáció. Csak némi „akcentust” érzékelt. Emellett, a tény, hogy Harper a mi korunkból pottyant Rhen világába, nem jelent semmit a karakterének, gyakorlati nehézségbe nem ütközik, még egy kényelmes véletlen folytán lovagolni is profin tud. (Sajnos főszereplőnk kb. mindennel így van, szerintem.)

Harper háttértörténete egy picit erősre sikeredett. Mármint, hogy volt képes azt mondani a könyv vége felé, hogy spoiler? Aztán, mikor spoiler?! Igen, remek, hogy erős kötelék fűzi a lányt a saját világához, de ez egy kicsit túlzás volt, annak fényében, milyen rövid időt töltött el Rhen világában, ami majdnem elfeledtette vele a múltját. Egy ilyen múltat nem lehet csak úgy elfelejteni, és nem hiszem, hogy bármiféle romantikus érzés szabadon kifejlődhetett volna annak árnyékában.

A politika és a hadviselés nagyon durván le volt egyszerűsítve. Ezt mondjuk megértem, egyrészt YA könyv, másrészt azért kapunk választ némely felmerülő kérdésre – ami néha hülyeség (pl. Rhen serege, flottája nem széled szét fizetés, ellátmány, vagy bárminemű parancs nélkül öt évig – mert hűségesek…?), de legalább van válasz. (És ez is értékelendő persze.)

Az pedig, hogy BÁRKI elhitte, hogy Harper Disi spoiler, pl. a fogadóban… az egyik legnevetségesebb dolog volt a világon. A való életben, mindenkit lemészároltak volna, a fogadót pedig abban a szent percben felgyújtják – nem kellett volna aggódni azon, hogy „a lány jelenti Disi királyának kit akar megöletni” (ha már ezzel fenyegetőzött) –, és végeznek a herceggel is. Ugyan már! Ez tényleg nevetséges volt. :') (A folytatás, ami ebből következett, még inkább.)

A leglogikátlanabb jelenség pedig az egész könyvben, Grey karaktere. Hajaj, tudom, mindenkinek ő a kedvence… de nekem, hát… nem. Végig reméltem, hogy azért maradt Rhen mellett, mert spoiler, de neeeeem, természetesen egy spoiler kellett létrehozni, amire az ég világon senkinek nem volt szüksége, soha. Ez akkora, de akkora, oltári baromság volt, hogy nem tudom most se hová tenni. Ha Harper az egyetlen remény, akkor mégis miért spoiler Grey? Hiába mondja utána Rhennek, hogy „nem tettem semmit, amivel spoiler, minden olvasó érezte, hogy itt alakulhatna valami. Bármit is érzett, vagy bármi is volt, nem lett volna szabad engednie neki, ha tényleg annyira spoilerspoiler Mert tudjuk, mindenki tudja, hogy nem csak „segíteni akart”, meg „kedves lenni”. Ugyan… A másik. Csak mert a szavát adta? Ennyi volt az indok arra, hogy maradt? Tényleg? Emellett, nekem kicsit erőszakoltnak tűnt, annyira nagyon Rhen ellentéte volt, hogy nem voltam biztos benne, nem csak azért került bele, hogy kiemeljük Rhen javítandó tulajdonságait…

A másik… Jake. Tarkón vertem volna, és leláncoltam volna a pincébe.

Aztán… az időfolyam. Teljesen összezavart az egész. Egyrészt, nem úgy volt, hogy Rhen akkor spoiler, ha az évszak végére érünk? (Ezt már az elején se értettem.) Hogy lehet, hogy hat hét után történt ez meg? Az csak… másfél hónap. Az évszak fele… Mármint, oké. Nem csoda, hogy az átok nem került megtörésre.

A másik pedig, ami ehhez kapcsolódik; a romantikus szál fejlődése túl hamar történik. Az oké, hogy másfél hónap telik el, de mikor a pár elkezd egymás iránt érezni valamit, az még az első héten van. Igen, számoltam a napokat (lol). Másra ezzel szemben sokkal több idő jutott, sőt, még a „gyorsan teltek a napok” klisét is bedobtuk.

Végül pedig, tudom, hogy sokak imádták, hogy Rhen nem „szörnyeteg”. A fiú teljes szépségével áll Harperrel szemben, és csak egy bizonyos idő után spoiler. Nekem ez sokat vett el a történetből, hisz épp az lenne a lényeg, hogy Harper a benső szépségét lássa meg – és na, egy fú de szexi, és oh, de helyes pasiba jóval könnyebb beleszeretni…

Na de! Ezek csak az én szőrszálhasogatásom miatt tűnnek akkora hibának – és ez a történet szimplán nem nekem való. Ettől még nem lesz rossz, csak… a kedvencem sem. Összességében tényleg jól sikerült, és a problémáim nem kell, hogy másokat is zavarjanak. (Nem is fognak.) A maga nemében több szempontból kiemelkedőnek érzem, érdemes elolvasni.

8 hozzászólás
Nokedli28>!
Brigid Kemmerer: A Curse So Dark and Lonely

“Rhen,” she calls after me.
I pause in the doorway and face her.
“I’m not going to fall in love with you,” she says.
Her words are not a surprise. I sigh. “You won’t be the first.”

Nem rossz… nem rossz… de mégsem volt számomra 5*. Talán, ha néhány évvel hamarabb olvastam volna, lehet jobban tetszett volna.
Eseménydús könyv, izgalmas részletekkel, olvastatja magát és a váltott szemszögek jobban feldobják az egész történetet. Viszont a romantikus szálat nagyon gyengének éreztem, főleg, mert ez egy Szépség és a szörnyeteg mese-adaptációra épül, aminek meg pont ez a lényege. Több kémiát éreztem Grey és Harper között, mint a két főszereplő között…
Habár Harpert és Greyt érdekesnek találtam, Rhent nem tudtam annyira megkedvelni, szerintem nagyon sok önmarcangolós belső monológot meg lehetett volna spórolni, amikor az ő szemszögét olvastam. Nem mondom, hogy a könyv rossz, egynek elmegy, viszont olvastam már jobb mesefeldolgozást.

sentimentalfrappe P>!
Brigid Kemmerer: A Curse So Dark and Lonely

A mesés korszak nekem eléggé kimaradt, bár ismerem a történeteket hallásból, de nagy részüket soha nem láttam/olvastam, viszont mostanában elég sok a mesefeldolgozás, aminek örülök, mert eddig amiket olvastam, szinte mind jobbnak tűnt, mint az eredeti, és persze ez a mostani sem kivétel. A legjobban az egészben az tetszett, hogy a szerelem eléggé központi téma, hiszen az képes megtörni az átkot, az írónőnek mégis sikerült elérnie, hogy eléggé a háttérbe szoruljon, és csak nagyon kis mennyiségben adagolta, inkább a kibontakozó háborúra koncentrált a történet. A másik, hogy a szereplőket is sikerült megszeretnem, Harper egy erős női főszereplő, Rhen karakterfejlődése nagyon jól be lett mutatva, mind a történet során, mind az előzményekben, de Grey volt a legnagyobb kedvencem. Bár a cselekmény lassan halad, és a végén lévő fordulat elég kiszámítható, még így is sikerült teljesen elvarázsolnia, szóval kiváncsian várom a folytatást, bár a könyv megvételekor még nem is tudtam, hogy lesz, meg voltam róla győződve, hogy ez stand-alone.

Gubbooks>!
Brigid Kemmerer: A Curse So Dark and Lonely

Nagyon élveztem az olvasást, imádok elmerülni a mi hétköznapi bolygónktól gyökeresen különböző világokban, ez esetben Emberfall királyságában.
Harper karaktere a történet sava-borsa, makacssága, erőteljes személyisége kiemeli őt a tömegből. Az első ránézésre lobbanékony és akaratos lányról kiderül, mennyire fontos neki a család, önmagát feláldozva képes küzdeni a bajba jutottakon, ezért hiába volt kissé unszimpatikus az elején, nagyon megkedveltem. Ez az élmény ráébresztett az előítéletesség rossz hatására, mely gondolat az egész cselekményt átitatta. Szereplőink kénytelenek leküzdeni a kezdeti benyomásukat, hogy igaz valójukban lássák meg a körülöttük lévőket. Ez egy olyan lecke, amit igyekszem minél inkább elsajátítani, magamévá tenni.
Kifejezetten tetszett a szemléletesség. A pontos leírások elengedhetetlenek, ha egy fantasy könyvről van szó, az élmény csak úgy teljes, ha a megfelelő megfogalmazásnak hála megelevenedik az olvasó előtt cselekmény. Brigid Kemmerer hiánytalanul megoldotta ezt a feladatot.
A történet egyedi és mozgalmas, és bár a fordulatok kissé kiszámíthatóak, ez nem ront az élményen. Alig várom, hogy folytathassam, kíváncsi vagyok, merre halad a sztori.

Beatrice8>!
Brigid Kemmerer: A Curse So Dark and Lonely

Rég olvasni akartam, mert változatos véleményeket olvastam róla. Volt, aki nagyon imádta, volt aki szerinte rettentő gyenge volt, volt aki szerint elment és ezt mind csak azok közül, akiknek olvasom a véleményét, mert általában egyezik az enyémmel. Így igen óvatosan kezdtem neki és ezeknek az óvatos elvárásaimnak épp megfelelt. Ezúttal is köszönetet kell mondanom magamnak, amiért a könyv befejezése után 3 mondatban összefogalaltam az élményem, mert különben nem sok mindent tudnék most mondani. Így se lesz sok, de legalább nem csak homályos találgatás másfél hónapnyi távolságból.
Nem volt rossz, de nem is varázsolt el.
Minimális romantika volt csak benne, ami nálam azért mínusz pont tekintve, hogy egy alapból romantikus történet feldolgozása. Ha egy high fantasyban nincs romantika persze sajnálom, de az egyéni szocproblémám a könyvnek nincs sok köze hozzá. De hogy egy romantikus történetnek ne legyen erős szerelmi szála, az mínusz pont és kész.
A szereplők erősek voltak, nem idegesítettek, ezért jár a pluszpont. Volt háttértörténetük, karakterfejlődésük, nem panaszkodom.
Plusz pont továbbá az alapötletért, engem mindig könnyebb megvenni, ha egy Szépség és szörnyeteg feldolgozásról van szó. Deee sajnos ezzel együtt jár, ha nem nem elég ügyes az író, vagy nem tereli el a figyelmem eléggé más elemekkel, hogy ezzel a történet eredetiségéből le is vonok egy pontot. Ne kérdezzétek, hogy megy ez, főleg érzésre. :D
A borító nagyon szép, a gerinc is.
Összegezve tehát nekem sajnos ez a könyv az elmegy egynek kategóriába esett. Nem volt rossz, végülis tetszett, de nem számomra nem adott semmi pluszt, így lett 4 csillag. A következő része egyelőre várólistás, majd meglátjuk, a kívánságlistám futottak még részén van.

2 hozzászólás
fannislibrary P>!
Brigid Kemmerer: A Curse So Dark and Lonely

„Akciódús utazáson vehettem részt Emberfall városaiban Harper és Rhen szemszögén keresztül. Habár nem vagyok nagy kedvelője a váltott szemszögű könyveknek, ezt mégis élveztem, ugyanis a két szereplő gondolatai egyaránt szükségesek voltak ahhoz, hogy átlássam és megértsem a kapcsolatukat, és a helyzetet, amibe belecsöppentek.
Mindig is szerettem a Beauty and the Beast feldolgozásokat, így egyértelmű volt, hogy nekem ezt olvasnom kell. Nem csalódtam, ugyanis egy fordulatos és érdekes történetet kaptam egy leheletnyi romantikus szállal. Elégedetten csuktam be a könyvet, és a váratlan befejezés miatt már legszívesebben a kezemben tartanám a folytatást.”

A teljes bejegyzés:
https://fannislibrary.blogspot.com/2019/08/brigid-kemme…

Eszteeer>!
Brigid Kemmerer: A Curse So Dark and Lonely

Tökéletes választás volt ez most számomra, hiszen hetek óta nem olvastam semmit, ez pedig kellően beszippantott pár oldal után.

A történet egyszerű, ami számomra mindig pozitívum, mert nem szeretem a túl bonyolult történeteket. Retelling, de mégsem teljes egészében, mert pár dolgon kívül nem sok hasonlóságot találunk a könyv és az eredeti történet között, ami megint csak egy pozitívum, hiszen viszonylag könnyű elmesélni ugyanazt a történetet, csak más szereplőkkel. Jó, nem erőltette meg magát az írónő, de ebből is látszik, hogy néha a kevesebb több.
A főszereplőink mind szerethetőek voltak sőt a mellékszereplők közül sem tudok olyat mondani, aki irritált volna.
Harper és Rhen remek párost alkottak, bár kevésnek tartottam a megjelenő romantikát.
Grey számomra nem volt kedvenc, mint azt sokak értékelésénél láttam. Természetesen kedvelhető karakter, de ennyivel le is zárul a dolog, és ezért is dilemma nálam, hogy a folytatást elolvassam-e.

De természetesen jó pár hibája is van a történetünknek;
Harper milyen otthonosan érzi magát,
rögtön felvette a beszédstílust,
mindenki elhiszi, hogy valamilyen kitalált királyságból érkezett,
Rhen 327 év alatt sem tudta megtörni az átkot azért ez gáz,
az állítólagos szerelmi háromszög, ami nekem eszembe sem jutott, amíg nem lett felhozva,
nem tudjuk, hogy szól az átok szövege!, ami nekem a legjobban hiányzott a történetből,
és a befejezés sem jött be nekem túlságosan, szerintem össze lett csapva.

Szóval, ahogy írtam, sok hibája van a könyvnek, de ha mégis ezekkel együtt is tudok élvezni egy történetet, akkor simán eltekintek tőlük. :)

Bianka_Kincsei>!
Brigid Kemmerer: A Curse So Dark and Lonely

A borítója azonnal rabul ejtett, nagyon tetszett az eleje, míg a gerince egyes kiadásoknak ezüstösen csillog, ahogy az én könyvemnek is, ezzel téve még különlegesebbé ezt a regényt.

A történet a Szépség és a Szörnyeteg egy újabb feldolgozását hozza el a lapokra. Bár az alapja a mese volt, a történet mégis nagyon elvállik tőle. Harper a főszereplőnő a modernkor gyermeke és egy véletlen folytán kerül bele Rhen, a főszereplő világába. A szereplők képesek változásra, jól felépített történet, remek karakterek.

Az eredeti mesével szemben ebben a regényben nagy jelentőséget kap a királyság helyzete, mind a belső, mind a külső fenyegetések. Komoly próblémákat, helyzeteket vetett fel a történet. És természetesen meg volt a maga hibái is. Mégis most már egyre jobban úgy érzem, hogy ideje lenne beszereznem a második kötetet is és újra olvasni az elsőt.

https://biankakincsei.blogspot.com/2020/11/2019-majus.html


Népszerű idézetek

Nymeria96>!

“I am always surprised to discover that when the world seems darkest, there exists the greatest opportunity for light.”

246. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Freya
Nymeria96>!

Everything is always the same.
Except for the dead. They never come back.

10. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Vincent Aldrhen (Rhen)
Nymeria96>!

“Rhen,” she calls after me.
I pause in the doorway and face her.
“I’m not going to fall in love with you,” she says.
Her words are not a surprise. I sigh. “You won’t be the first.”

123. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Harper Lacy · Vincent Aldrhen (Rhen)
Nymeria96>!

“This was never a curse to be broken. This is a death sentence. The true curse has been the thought that we might find escape.”

51. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Vincent Aldrhen (Rhen)
Nymeria96>!

“I do not deserve your loyalty, Grey.”
“Deserved or not, you have it.”

210. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Grey · Vincent Aldrhen (Rhen)
Nymeria96>!

The first time, the curse had seemed like a game.

3. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Vincent Aldrhen (Rhen)
fannislibrary P>!

So different from my life in DC, where everything seems disposable. Even the people.

164. oldal

Wandamaci__könyvkuckója>!

Words spoken in the dark in the middle of the night always feel so much heavier than they would at any other time.


A sorozat következő kötete

Cursebreakers sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Cassandra Clare: City of Heavenly Fire
Erin A. Craig: House of Salt and Sorrows
Mindee Arnett: The Nightmare Affair
Colleen Houck: Tiger's Quest
Sara Raasch: These Divided Shores
Mary E. Pearson: Dance of Thieves
Ellen Schreiber: Vampire Kisses
Astrid Scholte: Four Dead Queens
Marie Rutkoski: The Hollow Heart
Jennifer A. Nielsen: The Runaway King