Promise ​of Blood (The Powder Mage 1.) 11 csillagozás

Brian McClellan: Promise of Blood

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

It's a bloody business overthrowing a king…
Field Marshal Tamas' coup against his king sent corrupt aristocrats to the guillotine and brought bread to the starving. But it also provoked war with the Nine Nations, internal attacks by royalist fanatics, and the greedy to scramble for money and power by Tamas's supposed allies: the Church, workers unions, and mercenary forces.

It's up to a few…
Stretched to his limit, Tamas is relying heavily on his few remaining powder mages, including the embittered Taniel, a brilliant marksman who also happens to be his estranged son, and Adamat, a retired police inspector whose loyalty is being tested by blackmail.

But when gods are involved…
Now, as attacks batter them from within and without, the credulous are whispering about omens of death and destruction. Just old peasant legends about the gods waking to walk the earth. No modern educated man believes that sort of thing. But they should…

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
Orbit, Great Britain, 2014
546 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780356502007
>!
Orbit, London, 2013
560 oldal · ISBN: 9780316219037

Kedvencelte 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Noro >!
Brian McClellan: Promise of Blood

McClellan nem tagadja, de hiába is tenné, hogy Brandon Sanderson tanítványa. Az általam igencsak kedvelt sötét/heroikus fantasy stílusát követi, világához az újkori történelemből merít, és persze mágiarendszert alkot mindehhez, nem is rosszat.
A történet kezdete távolról a francia forradalmat idézi, de Adro felkelőinek nem csak a szomszédos országokkal kell számolniuk: az ősi mágiaformák követői is a status quo visszaállításán – na meg a modern puskamágusok földbe tiprásán – fáradoznak. Plusz ott vannak még az egyre szaporodó babonás híresztelések arról, hogy az istenek is haragszanak… A remekül összeállított cselekményben csaták, intrikák és nyomozások egyaránt helyet kapnak. A fejlett és az ősi világkép találkozása pedig a könyv hangulatának egyik legfontosabb eleme. Beleértve azt is, hogy – a klasszikus high fantasytől szokatlanul – mindezt modern szemszögből követhetjük.
Mágiában a szerző talán valamivel kevésbé precíz Sandersonnál, de így is roppant ötletes. A puskapor-varázslat (amely egyes vonásaiban kissé hasonlít a ködszerzetek módszereire) természetesen új találmány a regény világában is, amellyel a brutális erejű, mégis hanyatló elemi mágia néz szembe. Mindkettő – és még több más, kevésbé központi szerepű metódus – is hangulatosan kidolgozott, és a főszereplők között mindegyik tradíció gyakorlóit megtaláljuk. A főhősökben pedig McClellan valamelyest le is körözte mesterét. Tamás főparancsnok alakjában kifejezetten van potenciál. Talán a kis mosónővel, aki mindenáron hercegfit akar szöktetni, lehetett volna többet is foglalkozni.
De a lényeg az, hogy ebben a könyvben van minden, amit egy kortárs fantasytől elvárok: kreativitás, izgalom, mágia, összetett cselekmény, és mindez kezelhető terjedelemben. Kedvenc.

sasviki95 P>!
Brian McClellan: Promise of Blood

Ütős, brilliánsan megírt, szórakoztató fantasy.

Minden elismerésem Brian McClellan-nek, hogy egy ilyen jól felépített és érdekes világot hozott el nekünk. Külön pirospont, hogy nem azt mutatta be, hogyan sikerült Tamasnak és követőinek megdönteni a monarchiát, hanem rögtön belecsap a lecsóba és már ott tartunk, hogy Tamas győzött.
Ez a könyv nem egy tipikus „van egy hős, aki megdönti a gonosz királyt” mese. Ez arról szól, mivel kell szembesülnie annak, aki egy rombadöntött országgal találja szembe magát; egy közelgő háborúval a sarkában; és arról, miképp tudja Tamas és emberei elindítani Adrot a fejlődés útján, hogyan tudja kiküszöbölni a belső viszályokat és hogyan tudja visszatartani a háborút, miközben olyan dolgok történnek, amire senki sem számított.
Mindezek mellett további három szálon fut a cselekmény – Taniel, Tamas fia; Adamat, Tamas megbízottja és Nila, a mosólány szemszögéből ismerhetjük meg a halott király pártolóinak, a Tamast szolgáló nemesek és egy katona történetét, ami mind összefügg Tamassal és a monarchia megdöntésével.

A könyvben szereplő eseményeket két csoportba tudnám sorolni – vannak események, amik a könyv egészén keresztül jelen vannak; és vannak, amik csak pár fejezetben szerepelnek, és kisebb jelentőséggel bírnak a történetre, mégis érdekesség teszik az egészet.
A legjobb a könyvben, hogy nem a történések vagy az izgalom tartja össze a történetet, hanem a szereplők. Briannek sikerült olyan szereplőket létrehoznia, akik elevenek, emberiek és leszámítva, hogy lőpormágusok, semmi rendkívüli képességük nincsen. Mindegyik karakter egyedi és nem produkálnak 360 fokos fordulatokat a könyvben.

Az egyetlen apróság, amivel nem értettem egyet, az az idő múlásának bemutatása: egy enter nélkül heteket ugrottunk át, pár mondatba belesűrítve az érdekesebb dolgokat – ami érthető, de legalább egy enter, vagy valami lehetett volna a könyvben, mert néha ez így marhára zavaró volt.
A történetvezetés pontos volt, nem voltak benne bökkenők vagy zavarodások. A fordulatok majdnem mindegyike szépen elő volt vezetve, de nem annyira, hogy magától rájöjjön az olvasó. Végig fenn tartja a figyelmet, és nyitva hagy néhány kaput a könyv végén.
Vállveregetés jár az írónak, hogy azt az orbitális függővéget félig-meddig megoldotta az epilógussal, különben most sárkányként tüzet okádnék, hogy na nem.

Nem azt mondom, hogy ez lesz a következő Gyűrűk ura, de sok potenciál van benne, amiket Brian mindenféleképpen kihasznál, és még azt is túlszárnyalja.
Nincs unalmas fejezet, mindig pörögnek az események. Igen, még a mosólány szemszöge is hihetetlenül érdekes – és még mennyi minden lehet belőle a folytatásban…

Kíváncsian várom, mi fog kisülni a sorozatból. Mert hogy nem az a tipikus, „szép volt jó volt, továbbá nem érdekel” történet, az holtbiztos.

U.I.: Igen! Romantika nélkül is lehet fantasztikus könyvet írni.

4 hozzászólás
FitzwilliamDarcy667>!
Brian McClellan: Promise of Blood

Nagyon érdekes a világ amit megteremt az író. Már maga a varázslat működése is érdekes lenne, de a lőpormágusok létezése csak még jobban fokozza ezt. Teljesen eredeti az ötlet, és nagyon jól van felépítve, megvan minden varázslatra képes embernek a maga gyengepontja. Így egyik se lesz túl erős és nem tűnnek legyőzhetetlennek. A cselekmény viszont nagyon hullámzó, és egy-két mellékszál ebben a részben még kellően érdektelen, lehet hogy a következő részekben jobban kifejti majd, de itt még csak az időt vesztegette. Nagyon erősen indul a könyv, már rögtön indulnak a dolgok utána pedig olyan mintha a könyv 2/3-ára behúzná a kéziféket és átvált nyomozgatós menetbe. Nagyon lassan történnek innentől a dolgok egy-két gyors tempójú rész legalább megmenti a könyvet. Az utolsó pár fejezet viszont letehetetlenné teszi a könyvet, a befejezés pedig egy olyan függővéget hagy ami kiált a következő rész azonnali olvasásáért.

ujhelyiz P>!
Brian McClellan: Promise of Blood

Francia forradalom, mágusok, istenek és technológia, valamint intrika és háború – olyan elemek, amik külön-külön is meg tudnak tölteni könyveket, itt pedig együtt vannak. Egészen pontosan a történet úgy indul, hogy egy puccs keretében a királyt kivégzik, és meghirdetik a köztársaságot, ami sokaknak nem tetszik, és a mi földünk francia forradalmára hasonlító események sorozata indul el.

Mindeközben megismerkedünk kétféle (spoiler) mágiaformával, a hagyományos beavatotti mágiával, valamint a puskapormágusok technológia-centrikusabb technikáival. Természetesen a két módszer képviselői finoman szólva is nem kedvelik egymást, ezzel is szélesítve a politikai palettát, ami előtt az események pörögnek. Amely politikai paletta szintén nem tagadhatja le a földi történelem motiváló hatását, gondolok itt az amerikai függetlenségi háborúra; a kereskedők hatalmának növekedésére (beleértve a nemesi címek vásárlását) vagy éppen a modern, ágyúkra és puskákra épülő harcmodor megjelenésére.

Mindezt figyelembe véve a könyv amúgy nem túl rövid terjedelme hirtelen erősen indokolttá válik: ennyi bemutatás mellett sajnos a karakterekre, a tényleges történetre nem jutott túl sok idő, a legtöbb szereplőről legfeljebb egy tulajdonságot tudnék mondani azon túl, hogy mi volt a foglalkozása, és így a karakterek viselkedése számomra nem mindig tűnt hihetőnek. Emellett hajlamos a könyv olyan váratlan dolgokkal megoldani a problémákat, amit mezei olvasóként esélyünk sem volt előre értenünk. Ezek után pedig a fő szál ugyan elindult, de az intrikusok kifejezetten egysíkúak lettek (spoiler).

Ezeket a problémákat részben ellensúlyozza a pörgős történetvezetés, a gyakori és jól megírt akciójelenetek. Kombinálva a fantasy világok között viszonylag szokatlan környezettel, roppant szórakoztató eredményre jutottunk. Nem kedvenc, de a sorozat folytatása még eljuthat erre a szintre, ha sikerül a problémákon javítani.

thuki>!
Brian McClellan: Promise of Blood

Meglehetősen élveztem a könyvet, a francia forradalom korára emlékeztető, az által ihletett világot ötletesnek találtam, illetve azt is, hogy érezhető volt a történelmi párhuzamok vonása is. A lőpormágián alapuló képességek is jól eltaláltak, illetve a kicsit kő-papír-ollóra alapuló rendszer: mesziről a lőpormágusok vannak előnyben, közelről a tradicionálisak, stb…
Karakterekre se lehet túl sok panasz, remekül passzolnak a cselekménybe, iletve jellemvonásaikkal előre is mozdítják azt, gondoskodva a megfelelő fordulatszámról.
Némely megoldással azonban kevésbé értettem egyet, például a csá fater, spoiler típusú dolgokkal azért problémáim voltak (még akkor is ha esélyes valamiylen magyarázat később).
Az tetszett, hogy a nyomozós szál elég sok háttérinformációval szolgált, de például Egyházzal kapcsolatban még várnék azért jelentős adalékokat.
Kíváncsi vagyok a folytatásokra, mert azok könynen lehetnek jobbak is, de kissé félek hogy majd valami „na most felülmúlok minden eddigit a váratlan fordulatokkal/intrikákkal/epikus összecsapásokkal” címszó alatt futó komolytalanságba csap át, de ne így legyen.


Népszerű idézetek

sasviki95 P>!

[…] “There is a rogue Privileged on your university grounds. We’re hunting her on orders of my fa— on orders of Field Marshal Tamas.”
Uskan’s eyes grew wide. “Wha… No, you can’t fight here. This is a university.”
“We’ll do our best not to. Do you have an evacuation plan?”
“What? No…”
“Well, you should come up with one. Now.”
[…]
“But what do I say?”
“I don’t know,” Taniel growles. He slowly reached for his pistol, trying not to look obvious.
Uskan swallowed hard and looked Taniel up and down. He gave him a beseeching look. “Just be careful of the Applied Sciences building,” he said. “It’s brand new.”
Taking a deep breath, he suddenly threw his arms in the air. “Free lunch!” he yelled. “Free lunch, outside the north gate!” He began to run across the quad.

4 hozzászólás
Noro >!

He’d been forced to choose between duty and his friend. He hoped that made him a good friend, because he was a piss-poor soldier.

Chapter 17.

sasviki95 P>!

Tamas entered the farmhouse and was hit by the nervous titter of uncertain conversation. He was among the last to arrive, yet there were fewer than a dozen people in the main foyer.
“Not many here, sir,” Olem said. A butler gave Olem’s cigarette a disapproving look. Olem ignored him.
“I killed ninety percent of the people who ususally come,” Tamas murmured.

311. oldal

Noro >!

“I did this for me,” Tamas said. “And I did this for Adro. So that Manhouch wouldn’t sign us all into slavery to the Kez with the Accords. I did it because those grumbling students of philosophy at the university only play at rebellion. The age of kings is dead, Adamat, and I have killed it.”

Chapter 1.

ujhelyiz P>!

„You have one mark on your record,” Tamas said. „You once punched a na-baron in the face. Broke his jaw. Tell me about that.”
Olem grimaced. „Officially, sir, I was pushing him out of the way of a runaway carriage. Saved his life. Half my company saw it.”
„With your fist?”
„Aye.”
„And unofficially?”
„The man was a git. He shot my dog because it startled his horse.”
„And if I ever have cause to shoot your dog?”
„I'll punch you in the face.”

51. oldal, 5. fejezet (Orbit, 2014)


A sorozat következő kötete

The Powder Mage sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Max Gladstone: Three Parts Dead
Brandon Sanderson: The Alloy of Law
George R. R. Martin: A Game of Thrones
Sarah J. Maas: Kingdom of Ash
Sarah J. Maas: House of Earth and Blood
Anthony Ryan: The Waking Fire
Andrzej Sapkowski: Blood of Elves
Brandon Sanderson: Elantris (angol)
Leigh Bardugo: Crooked Kingdom
Brandon Sanderson: The Final Empire