Promise ​of Blood (The Powder Mage 1.) 7 csillagozás

Brian McClellan: Promise of Blood

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

It's a bloody business overthrowing a king…
Field Marshal Tamas' coup against his king sent corrupt aristocrats to the guillotine and brought bread to the starving. But it also provoked war with the Nine Nations, internal attacks by royalist fanatics, and the greedy to scramble for money and power by Tamas's supposed allies: the Church, workers unions, and mercenary forces.

It's up to a few…
Stretched to his limit, Tamas is relying heavily on his few remaining powder mages, including the embittered Taniel, a brilliant marksman who also happens to be his estranged son, and Adamat, a retired police inspector whose loyalty is being tested by blackmail.

But when gods are involved…
Now, as attacks batter them from within and without, the credulous are whispering about omens of death and destruction. Just old peasant legends about the gods waking to walk the earth. No modern educated man believes that sort of thing. But they should…

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
Orbit Books, Great Britain, 2014
546 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780356502007
>!
Orbit, London, 2013
560 oldal · ISBN: 9780316219037

Kedvencelte 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
Noro 
Brian McClellan: Promise of Blood

McClellan nem tagadja, de hiába is tenné, hogy Brandon Sanderson tanítványa. Az általam igencsak kedvelt sötét/heroikus fantasy stílusát követi, világához az újkori történelemből merít, és persze mágiarendszert alkot mindehhez, nem is rosszat.
A történet kezdete távolról a francia forradalmat idézi, de Adro felkelőinek nem csak a szomszédos országokkal kell számolniuk: az ősi mágiaformák követői is a status quo visszaállításán – na meg a modern puskamágusok földbe tiprásán – fáradoznak. Plusz ott vannak még az egyre szaporodó babonás híresztelések arról, hogy az istenek is haragszanak… A remekül összeállított cselekményben csaták, intrikák és nyomozások egyaránt helyet kapnak. A fejlett és az ősi világkép találkozása pedig a könyv hangulatának egyik legfontosabb eleme. Beleértve azt is, hogy – a klasszikus high fantasytől szokatlanul – mindezt modern szemszögből követhetjük.
Mágiában a szerző talán valamivel kevésbé precíz Sandersonnál, de így is roppant ötletes. A puskapor-varázslat (amely egyes vonásaiban kissé hasonlít a ködszerzetek módszereire) természetesen új találmány a regény világában is, amellyel a brutális erejű, mégis hanyatló elemi mágia néz szembe. Mindkettő – és még több más, kevésbé központi szerepű metódus – is hangulatosan kidolgozott, és a főszereplők között mindegyik tradíció gyakorlóit megtaláljuk. A főhősökben pedig McClellan valamelyest le is körözte mesterét. Tamás főparancsnok alakjában kifejezetten van potenciál. Talán a kis mosónővel, aki mindenáron hercegfit akar szöktetni, lehetett volna többet is foglalkozni.
De a lényeg az, hogy ebben a könyvben van minden, amit egy kortárs fantasytől elvárok: kreativitás, izgalom, mágia, összetett cselekmény, és mindez kezelhető terjedelemben. Kedvenc.

>!
ujhelyiz P
Brian McClellan: Promise of Blood

Francia forradalom, mágusok, istenek és technológia, valamint intrika és háború – olyan elemek, amik külön-külön is meg tudnak tölteni könyveket, itt pedig együtt vannak. Egészen pontosan a történet úgy indul, hogy egy puccs keretében a királyt kivégzik, és meghirdetik a köztársaságot, ami sokaknak nem tetszik, és a mi földünk francia forradalmára hasonlító események sorozata indul el.

Mindeközben megismerkedünk kétféle (spoiler) mágiaformával, a hagyományos beavatotti mágiával, valamint a puskapormágusok technológia-centrikusabb technikáival. Természetesen a két módszer képviselői finoman szólva is nem kedvelik egymást, ezzel is szélesítve a politikai palettát, ami előtt az események pörögnek. Amely politikai paletta szintén nem tagadhatja le a földi történelem motiváló hatását, gondolok itt az amerikai függetlenségi háborúra; a kereskedők hatalmának növekedésére (beleértve a nemesi címek vásárlását) vagy éppen a modern, ágyúkra és puskákra épülő harcmodor megjelenésére.

Mindezt figyelembe véve a könyv amúgy nem túl rövid terjedelme hirtelen erősen indokolttá válik: ennyi bemutatás mellett sajnos a karakterekre, a tényleges történetre nem jutott túl sok idő, a legtöbb szereplőről legfeljebb egy tulajdonságot tudnék mondani azon túl, hogy mi volt a foglalkozása, és így a karakterek viselkedése számomra nem mindig tűnt hihetőnek. Emellett hajlamos a könyv olyan váratlan dolgokkal megoldani a problémákat, amit mezei olvasóként esélyünk sem volt előre értenünk. Ezek után pedig a fő szál ugyan elindult, de az intrikusok kifejezetten egysíkúak lettek (spoiler).

Ezeket a problémákat részben ellensúlyozza a pörgős történetvezetés, a gyakori és jól megírt akciójelenetek. Kombinálva a fantasy világok között viszonylag szokatlan környezettel, roppant szórakoztató eredményre jutottunk. Nem kedvenc, de a sorozat folytatása még eljuthat erre a szintre, ha sikerül a problémákon javítani.

>!
Three
Brian McClellan: Promise of Blood

„A királyok kora lejárt – és én fojtottam vérbe.”

Találó. Gondolom ő majd Lord Protectorként még a királynál is mindenhatóbb lesz!

A történet főszereplője puccsot hajt végre bosszúból, mert meghalt a nemesség miatt a felesége, akiket eddig hűségesen szolgált. Az, hogy ez egy kegyetlen elnyomó rendszer volt mindig is, jó indokot szolgáltat neki a „forradalomra”. Egy éjszaka leforgása alatt kiírtja a királyt védő varázslókat, majd egyből elkezdi kivégeztetni a nemességet. Le a fejjel!!!

Annyira nem tudtam együtt érezni egy tömeggyilkos bosszúállóval, aki példát statuálva kivégezteti a gazdagok első szülött fiait (Istennek képzeli magát?!), hogy mikor egyértelmű lett ő a szupersztár, aki még az istenekkel is harcra kell (Igen, Istennek képzeli magát.), hogy megvédje a rezsimét? abbahagytam.

A francia forradalomnál is véresebb!

Akinek ez tetszett, annak ajánlom Robert Jackson Bennett City of Stairs c. könyvét.

>!
thuki
Brian McClellan: Promise of Blood

Meglehetősen élveztem a könyvet, a francia forradalom korára emlékeztető, az által ihletett világot ötletesnek találtam, illetve azt is, hogy érezhető volt a történelmi párhuzamok vonása is. A lőpormágián alapuló képességek is jól eltaláltak, illetve a kicsit kő-papír-ollóra alapuló rendszer: mesziről a lőpormágusok vannak előnyben, közelről a tradicionálisak, stb…
Karakterekre se lehet túl sok panasz, remekül passzolnak a cselekménybe, iletve jellemvonásaikkal előre is mozdítják azt, gondoskodva a megfelelő fordulatszámról.
Némely megoldással azonban kevésbé értettem egyet, például a csá fater, spoiler típusú dolgokkal azért problémáim voltak (még akkor is ha esélyes valamiylen magyarázat később).
Az tetszett, hogy a nyomozós szál elég sok háttérinformációval szolgált, de például Egyházzal kapcsolatban még várnék azért jelentős adalékokat.
Kíváncsi vagyok a folytatásokra, mert azok könynen lehetnek jobbak is, de kissé félek hogy majd valami „na most felülmúlok minden eddigit a váratlan fordulatokkal/intrikákkal/epikus összecsapásokkal” címszó alatt futó komolytalanságba csap át, de ne így legyen.


Népszerű idézetek

>!
Noro 

He’d been forced to choose between duty and his friend. He hoped that made him a good friend, because he was a piss-poor soldier.

Chapter 17.

>!
Noro 

“I did this for me,” Tamas said. “And I did this for Adro. So that Manhouch wouldn’t sign us all into slavery to the Kez with the Accords. I did it because those grumbling students of philosophy at the university only play at rebellion. The age of kings is dead, Adamat, and I have killed it.”

Chapter 1.

>!
ujhelyiz P

„You have one mark on your record,” Tamas said. „You once punched a na-baron in the face. Broke his jaw. Tell me about that.”
Olem grimaced. „Officially, sir, I was pushing him out of the way of a runaway carriage. Saved his life. Half my company saw it.”
„Whit your fist?”
„Aye.”
„And unofficially?”
„The man was a git. He shot my dog because it startled his horse.”
„And if I ever have cause to shoot your dog?”
„I'll punch you in the face.”

51. oldal, 5. fejezet (Orbit, 2014)


A sorozat következő kötete

The Powder Mage sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Sarah J. Maas: Heir of Fire
Leigh Bardugo: Shadow and Bone
M. C. Planck: Sword of the Bright Lady
Django Wexler: The Shadow Throne
Bradley P. Beaulieu: The Winds of Khalakovo
Ed McDonald: Blackwing
Brandon Sanderson: The Bands of Mourning
K. M. McKinley: The Brass God
Adrian Tchaikovsky: Empire in Black and Gold
J. Gregory Keyes: Newton's Cannon