George ​Lucas 13 csillagozás

Galaxisokon innen és túl
Brian Jay Jones: George Lucas

„Mesteri ​és lebilincselő kötet: éppen olyan részletgazdag, mint amilyet a rajongók és a filmőrültek várnak.”
KIRKUS REVIEW

1977. május 25-én az Egyesült Államokban bemutattak egy független, kisköltségvetésű, kínkeservesen leforgatott science-fiction filmet. Mindössze harminckét moziban vetítették, a Csillagok háborúja mégis filmtörténelmet írt: bár senki nem számított rá, pillanatok alatt megdöntött minden bevételi rekordot, és a filmkészítés, illetve -forgalmazás új korszakát nyitotta meg.

George Lucas még be sem fejezte a Csillagok háborúja forgatókönyvét, amikor megálmodta a kincsvadász régészprofesszor, Indiana Jones figuráját. Az Indiana Jones-filmeket később Steven Spielberg rendezte, míg Lucas producerként működött közre az elkészítésükben. E két kultikus sorozat mellett George Lucas azzal is beírta magát a filmtörténetbe, hogy forradalmasította a speciális effektusokat és a mozifilmek hangzásvilágát.

A hírhedten… (tovább)

>!
Bookline Könyvek, Budapest, 2017
620 oldal · ISBN: 9789634333494 · Fordította: Varró Attila
>!
Bookline Könyvek, Budapest, 2017
620 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633105443 · Fordította: Varró Attila

Enciklopédia 3


Most olvassa 6

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 23


Kiemelt értékelések

>!
Csabi P
Brian Jay Jones: George Lucas

Brian Jay Jones: George Lucas Galaxisokon innen és túl

Jonas Lucas életrajza nem hivatalos életrajz, ami azt jelenti, hogy nem Lucas beleegyezésével, támogatásával és közreműködésével készült. Ennek van egy hátránya és egy előnye. A hátránya, hogy nincsenek a szereplőkkel riportok, nem kerülnek elő személyes élmények, eddig titokban maradt dolgok, Lucas nem osztja meg az olvasókkal, mit is gondol mindenről. Az előnye viszont, hogy az író nincs kitéve pressziónak, nem kell tekintettel lennie a szereplők érzékenységére, nem kell megkötnie a kompromisszumait. Márpedig, a könyvből megismerve Lucast, erősen ki lett volna téve ennek. Szóval ez az utóbbi verzió nekem jobban tetszik.

A fenti hiányosság ellenére egy percig sem éreztem, hogy nem lennék ellátva információkkal. Jones elképesztő gyűjtőmunkát végzett, a legapróbb részletekig megismerhetjük a filmmogul életét a gyerekkortól 2016-ig. Szerintem még Lucas sem lett volna képes ezt így összehozni, a megszépítő felejtés, ugye.
A történet persze elsősorban a filmes pályafutás mentén bontakozik ki, de Lucas esetében ez nem sokban különbözött személyes életétől, annyira alárendelt mindent a filmkészítésnek. Erről első felsége mesélhetne, de nem mesélt.
Jones nem mond nyíltan véleményt alanyáról, ha valami személyes hangzik el a rendezőről, az biztos, hogy valaki más szájából hangzik el, de úgy hiszem, hogy ez így sokkal hitelesebb. Nem mond véleményt sem pro, sem kontra, így a végén egy vegyes kép alakult ki bennem Lucasról, valószínűleg ez is volt a cél. Van egy fiatalember, aki művészi ambíciókkal indul, mélyen megveti a hollywoodi stúdiórendszert, aztán hamar rájön, hogy a független filmkészítéshez pénz kell. Nagyon sok. És ő tudta, hogy kell megteremteni magának ezt a lehetőséget, vagy legalább is megvolt benne az elszánás, hogy rálépjen erre az útra. Hogy aztán ő maga is egy hatalmas filmvállalat feje legyen. Kétségkívül ő volt az, aki átformálta a filmkészítést, olyanná, mint ahogy most ismerjük. Digitálissá, szórakoztatás központúvá, csillogóvá és logikátlanná.

A könyv, mint mondtam, rendkívül részletes, ez azt is jelenti, oldalanként 4-5 forrás hivatkozás is szerepel, vagyis nem lehet Jonest azzal vádolni, hogy légből kapott információkkal színesíti a könyvét. Mindehhez a végén egy száz oldalas végjegyzet járul, ami az olvasónak teljesen felesleges (meg drágítja is a könyvet), de gondolom ez inkább a jogi következmények megelőzése érdekében történt.
Egy percig sem unatkoztam olvasás közben, igaz, néha már kicsit sok volt a részlet, a Csillagok háborúja készítési nehézségei pl. olyan részletes leírást kaptak, hogy egy idő után magam is aggódni kezdtem, elkészül-e valaha ez a film.
Azoknak, akik időnkét leveszik a Csillagok háborúja vagy az Indiana Jones széria darabjait a polcról egy kis felhőtlen szórakozás kedvéért, csak ajánlani tudom ezt a könyvet.

1 hozzászólás
>!
Aigi P
Brian Jay Jones: George Lucas

Brian Jay Jones: George Lucas Galaxisokon innen és túl

„Csak egy visszatérés létezik és az nem a királyé, hanem a Jedié!” Randal Graves
Régóta szerettem volna ezt az idézetet használni :)

A könyv, meglepő módon, Lucasról értekezik hosszan és legtöbbször érdekesen. Ha másért nem, azért érdemes elolvasni, hogy az ember lássa milyen a nulláról felépíteni a Star Wars világát. Azt, hogy miért volt bolond, amiért ilyen feltételekkel adta át a gyeplőt másnak, majd én írok könyvet. Szintén hosszan és érdekesen. :)

>!
Baráth_Zsuzsanna P
Brian Jay Jones: George Lucas

Brian Jay Jones: George Lucas Galaxisokon innen és túl

Az Erő már olyan régen velünk van, hogy az életünk részévé vált, azonban a messzi-messzi galaxis eléggé magának való atyjáról nem sokat tudunk, ezen a helyzeten sokat javít ez a nemrégiben megjelent nem hivatalos életrajz. Trekkie-ként is nagy tisztelője vagyok George Lucas munkásságának, hiszen a Star Wars sagán nőttem fel, mint mindenki más, mert emberünk egy önálló univerzumot épített, és sokat tett azért, hogy a digitális trükkök ma ott tartanak, ahol. Emlékszem, kisgyerekként milyen ámulattal néztem az űrcsatákat a moziban, évekkel később a dinókat, majd még később az Avatar technikai csodáit, ezeket a a pillanatokat sohasem élhettük volna át, ha Lucas nem hozza létre a saját vállalalát, amely oroszlánrészt vállalt ezeknek a látványfilmnek a sikerében. Sőt, még a rivális franchise-ba is besegített, hiszen a Star Trek mozifilmek is az ő trükkmestereinek köszönhetően is nyűgözhették le a nézőiket. Ezért Mark Hamill viccesesen leárulózta Lucast, aki erre azt válaszolta, hogy első az üzlet, kölyök. És valóban, a rendező ezen a téren is forradalmasította a filmgyártást, hiszen a kiváló érzékkel aknázta ki a Csillagok háborújában rejlő lehetőségeket, és lett dollármillárdossá, még azelőtt, hogy horribilis áron továbbadta volna élete főművének jogait a Disneynek. Nem tartja magát művésznek, csak egy tisztes iparosnak, akire szerinte a digitális filmkészítés egyik úttörőjeként fog emlékezni az utókor, és „talán azért, hogy csináltam pár jelentéktelen science-fiction filmet a 20. században”. És közben feltalálta a blockbustert, a jediket, és egy olyan galaxist, amelyben még a mostani, erősen felhigított változatában is otthon tudja érezni magát kicsi és nagy egyaránt. Ebben a könyvben áttekintésre kerül ez a különleges életmű, és a zárkózott rendező magánéletéről is sok mindent megtudhatunk, olvasmányos stílusban, mégsem felszínesen. Nemcsak rajongóknak érdemes elolvasni, hanem mindenkinek, aki szereti a mozi világát, amelynek George Lucas megkerülhetetlen szereplője.
A teljes kritika itt olvasható:
http://smokingbarrels.blog.hu/2018/02/06/konyvkritika_b…

>!
Kóródi
Brian Jay Jones: George Lucas

Brian Jay Jones: George Lucas Galaxisokon innen és túl

Lucashoz méltó megjelenésű és terjedelmű életrajzi műről beszélhetünk. Azonban nekem vannak problémáim a könyvvel kapcsolatban. Példának okáért számomra elég nehezen ment ledarálni az első 150 oldalt. A nyelvezete elég száraznak érződött, mintha csak nyers adatokat akarnának lenyomni a torkomon, nem pedig egy csodás élettörténet meghallgatására invitálnának. Épp ezért számomra a 200. oldal körül vált érdekessé, amikor is az író elkezdi ecsetelni, honnan és mi alapján gyűjtötte össze Lucas a Csillagok Háborúja egyes elemeit és ötleteit.

Teljes véleményemet itt olvashatjátok: https://korodi.wordpress.com/2018/03/08/brian-jay-jones…


Népszerű idézetek

>!
Csabi P

1974 májusában — majdnem nyolc hónappal a határidő lejárta után — Lucas végre befejezte a Csillagok háborúja első verzióját. 191 jelenetből és 33 ezer szóból állt, megtömve politikai eseményekkel és háttértörténetekkel, de már ebben a korai változatban is jól felismerhetők voltak a film egyes részletei. Főhőse egy Annikin Starkiller nevű ifjú, aki Jedi Bendunak tanul egy 71 éves tábornok, Luke Skywalker keze alatt. Van benne két droid komikus mellékszerepben, egy tömzsi és egy csillogó „Metropolisz-stílusú" robot, egyfajta utalásként Fritz Lang rendező 1927-es art deco filmjének mechanikus femme fatale-jára. Szerepel még benne egy „hatalmas, zöld bőrű szörny, orr helyett széles kopoltyúkkal", akit Han Solónak hívnak, egy bátor hercegnő, a 14 éves Leia, valamint néhány utalás „lézerkardokra" és vukikra, sőt egy „magas, komor külsejű tábornokra" — az egyébként csupán mellékszerepben felbukkanó —, Darth Vaderre. És már ekkor elhangzik az egyik szereplőtől egy „a Mások Ereje legyen veled” elköszönés. Lucas makacsul ragaszkodott a korábbi szinopszis kedvenc elemeihez: megtartotta a bunyót a kantinban, a hajszát az aszteroida-övezetben, a szöktetést a börtönből és a záró díjátadó ünnepséget. Ugyanakkor több ponttal nehezen boldogult: nem igazán tudta, mit is keres a Birodalom, és még mindig nyakig ült a szereplőkben és a helyszínekben, túl sok háttérsztorit kellett kezelnie. De legalább a végére ért.

199. oldal

Brian Jay Jones: George Lucas Galaxisokon innen és túl

Kapcsolódó szócikkek: Csillagok háborúja · Han Solo · Leia Organa
>!
Csabi P

Ebben a változatban Luke-ot egy hologram-üzenet lendíti akcióba, amelyben fivére, Deak arra kéri, vigye el a Kiberkristályt súlyosan megsérült édesapjuknak, Starkillernek. Luke felbéreli Han Solót (aki immár „dús szakállú, de a maga érdes módján jóképű ifjonc" — nagyjából Coppola űrkalóz jelmezben) és segédpilótáját, Csubakkát („aki úgy fest, mint valami óriási, szürke fülesmaki"), hogy vigyék el őt a Felhővárosba, ahol fivérét fogságban tartják. Luke és Han kiszabadítják Deaket, megszöknek az üldözésükre indult Halálcsillag elől, majd Yavin felé veszik az irányt, ahol a Kiberkristály segítségével visszahozzák az életbe Starkillert. Luke támadást indít a Halálcsillag ellen — és bár végül nem ő adja le a végzetes lövést az űrállomás ellen, hősként tér vissza a Yavonra, hogy apja oldalán a forradalmárok élére álljon. Miután a folytatás jogai már Lucas zsebében voltak, egyáltalán nem csinált titkot belőle, hogy élni is kíván velük: a film záró felirata azt ígéri, hogy Starkiller és a családja hamarosan visszatér „a The Princess of Ondos (Az Ondos hercegnője) utáni veszélyes kutatásában". Lucas ifjú hercegnőjét a következő filmre tartogatta.

210. oldal

Brian Jay Jones: George Lucas Galaxisokon innen és túl

>!
Sastojci

Sajnos a közelgő határidő miatti gyilkos tempó nyomot hagyott a speciális effektek minőségén és a vágáson is: Lucasnak egyre többször kellett rábólintania olyan effektekre az ILM-től, amelyek nem ütötték meg a szokásos szintet, miközben a vágószobában fogcsikorgatva figyelte a sarlakk-verem problémás akciójelenetének alakulását, amely az egész film legtöbb snittből összeálló része volt. A rendezőt különösen bosszantotta Boba Fett figurája. "Fogalmam sincs, hogy mi volt az oka, talán maga a felvétel, de Boba valahogy nem felelt meg George elvárásainak – mondta Dunham. Lucasnál végül betelt a pohár. Az időhiány miatt és mindenki legnagyobb csalódására, Boba Fett a filmtörténet egyik legérdektelenebb haláljelenetével távozott a történetből.
„Csak dobjuk a verembe” – mondta Lucas mélyet sóhajtva.

348. oldal, 9 - Sötétedő égbolt, 1979-1983

Brian Jay Jones: George Lucas Galaxisokon innen és túl

2 hozzászólás
>!
Sastojci

A dzsava jármű óriási, tankszerű lánckerekeivel még a szomszédos Líbia kormányának érdeklődését is felkeltette, sőt felderítő gépeket küldtek át a határon, hogy meggyőződjenek róla, Lucas nem valamiféle újmódi katonai járművet fabrikál-e.

243. oldal, 7 - "Zavart érzek az Erőben", 1976-1977

Brian Jay Jones: George Lucas Galaxisokon innen és túl

>!
Sastojci

R2-D2 megtagadta a munkát.
Nem mintha a kis droid olyan csökönyös lett volna – pedig ezzel a vonásával sokmilliónyi rajongó szívébe lopta be magát szerte a világon. Inkább arról volt szó, hogy a Csillagok háborúja (Star Wars) első forgatási napján, 1976. március 22-én a tunéziai sivatagban R2-D2 egyszerűen bedöglött. Máris lemerült az akkumlátora.
De nem csak a kis R2-D2-val (Artu) volt probléma. A robotok többsége, amelyeket a stábtagok távirányítóval működtettek a kamera látómezején túl, különféle hibákkal küszködött. Néhányuk felborult, mások el sem indultak, és akadtak köztük olyanok, amelyeknél a sivatagi síkságról visszaverődő arab rádióadások megzavarták a vételt, így aztán vadul száguldoztak a homokban, vagy éppen egymásba rohantak. „A robotok tisztára bediliztek, összeütköztek, feldőltek, szanaszét törtek – mesélte Mark Hamill, a Luke Skywalkert alakító napbarnított, 24 éves színész. – Órákig tartott, mire újra beüzemelték őket.”

9. oldal, Előszó - A káosz határán, 1976. március

Brian Jay Jones: George Lucas Galaxisokon innen és túl

>!
Sastojci

Lucas azt is éles szemmel látta meg, hogy a Fox és a többi stúdió jócskán alábecsüli, sőt, egyenesen eltékozolja a számtalan árukapcsolási lehetőséget a filmek népszerűsítésében. „Láttuk, hogy a Fox jóformán csak reklámozásra pazarolja ezeket a jogokat – mondta Lucas. – Bagóért odaajándékozzák a filmjeiket valami gyorsétteremláncnak, sőt még fizetnek is ezeknek az embereknek azért, hogy nagy reklámkampányokat csináljanak nekik. Megmondtuk, hogy ez őrültség.” Lucas le is csapott a lehetőségre. „Egyszerűen kijelentettem, hogy én magam fogom gyártani a pólókat, a plakátokat, rendesen el fogom adni ezt a filmet, és ezerszer jobban, mint a stúdió. Így aztán megkaptam mindent, ami kimaradt.” John Milius jól emlékezett rá, hogyan dicsekedett Lucas azzal a sok pénzzel, amit a kereskedelmi jogokkal összeszedhet: "Ezekkel a sci-fi játékokkal ötször annyi pénzt keresek majd, mint Francis. És még A keresztapát sem kell megcsinálnom hozzá.

206. oldal, 6 - Vérverejték a papíron, 1973-1976

Brian Jay Jones: George Lucas Galaxisokon innen és túl

>!
Sastojci

Ugyanakkor – talán most először – Lucas kifejezetten élvezte a munkát a színészeivel, bár ezt a szóban forgó színészek nem vették észre rajta. Szokás szerint a rendező kevés vagy nulla visszajelzést adott a felvételek után, pedig a színészek a legkisebb szalmaszálba is örömmel megkapaszkodtak volna. Ha tetszett neki a felvétel, csak annyit motyogott: „Ennyi. Mehet. Príma.” Ha nem tetszett, előkapta a tarsolyából a két állandó instrukciója valamelyikét: „Gyorsabban, erőteljesebben.” vagy „Ugyanezt, csak jobban.”

246. oldal, 7 - "Zavart érzek az Erőben", 1976-1977

Brian Jay Jones: George Lucas Galaxisokon innen és túl

>!
Sastojci

Ezalatt McQuarrie már dolgozott az újabb festménysorozaton – köztük Vader kastélyáról egy vulkánbolygón –, Kurtz pedig a forgatásokat járta, hogy megtalálja a szóba jöhető stábtagokat.

292. oldal, 8 - Visszavágás, 1977-1979

Brian Jay Jones: George Lucas Galaxisokon innen és túl

1 hozzászólás
>!
Aigi P

Az 54 éves Kershner hórihorgas, kopasz férfi volt takarosan nyírt ősz szakállal; festő, hegedűművész és Zen buddhista volt egy személyben, akinek a szemében a filmkészítés az emberiség üdvét szolgálta. Komoly, de távolról sem borongós természetű volt, és szerette az embereket – talán ezért is értett olyan jól a karakterekhez.

295. oldal (Bookline Könyvek, 2017)

Brian Jay Jones: George Lucas Galaxisokon innen és túl

>!
Sastojci

1988-ban Lou Aronica, a nagy példányszámú könyvek részlegének vezetője a Bantam Books kiadónál írt egy levelet Lucasnak, amely félig üzleti ajánlat, félig rajongói levél volt. Aronica hallotta, ahogy a rendező a Csillagok háborúja folytatások ügyében hímez-hámoz, és úgy gondolta, gyalázat lenne, ha sosem derülne ki, mi történt Luke-kal, Hannal és Leiával A Jedi visszatér után, ezért azzal a javaslattal állt elő, hogy a Bantam kiadna egy regénysorozatot, amely ott veszi fel a történet fonalát, ahol Lucas abbahagyta. „Ez a sorozat túl fontos a tömegkultúrában ahhoz, hogy három film után véget érjen” – írta Aronica. Egy évbe telt, mire Lucas válaszolt a levelére, biztató, de távolról sem lelkes hangnemben: „A kutya sem venné meg” – vélte a rendező. Azért Aronica megkapta a licencjogot és a szerző áldását – persze néhány kikötés kíséretében. A regények kizárólag A Jedi visszatér után játszódhatnak – előzménytörténetekről szó sem lehetett, mivel Lucas magának akarta azt a szeletet a tortából –, egyetlen már létező karakter sem halhat meg, a halottak közül pedig egy sem hozható vissza. Aronica azonnal felfogadta a Hugo-díjas Timothy Zahnt – aki szintén komoly Csillagok háborújarajongó volt –, majd 1991-ben piacra dobta az első regény, A Birodalom örökösei (Heir to the Empire) címmel, ami pedig lassan, de biztosan egészen a New York Times bestseller-listájának az élére tornázta magát.

415. oldal, 11 - Üres villanás, 1983-1994

Brian Jay Jones: George Lucas Galaxisokon innen és túl


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

François Truffaut: Hitchcock
Zalán Vince (szerk.): Michelangelo Antonioni
Dominique Auzel: Alfred Hitchcock
Jason Bailey: Minden, ami Woody Allen
Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG
Bíró Gyula: Robert Bresson
Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások I.
Szőts István: Szilánkok és gyaluforgácsok
Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
Barabás Klára: A történelem körhintáján