Messiás vagy tömeggyilkos? Miközben a fremen seregek féktelen dühvel perzselnek végig az Impériumon, az előre meglátott jövő által gúzsba kötött Paul Atreides kétségbeesetten próbálja menteni a menthetőt. Nem saját nevét akarja tisztázni, hisz az immár elválaszthatatlanul összefonódott a dzsihad háborús bűneivel. Leckét akar adni az emberiségnek arról, hogy milyen veszélyes vakon követni egy messiást. Küzdelme saját mítosza ellen korszakokon ível át, és halála után is folytatódik…
A Dűne szelei (A Dűne hősei 2.) 14 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2009
Most olvassa 2
Várólistára tette 12
Kívánságlistára tette 21
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
A Dűne világát még mindig imádom, de ez a kötet… olyan szinten nem érdekelt olvasás közben, hogy az hihetetlen. Látszik is, hogy tavaly decemberben kezdtem el, és igaz, hogy csak a telefonomra töltöttem fel és a ReadMe alkalmazásban olvastam, ami hasznos volt, mert nem mindig akartam magammal külön könyvet cipelni (például koncertre, vagy ha edzés miatt amúgy is tele volt a táskám), de még így is nagyon ritkán, „vészhelyzetben” vettem csak elő olvasásra jelen kötetet.
A cselekmény egyáltalán nem hozott lázba, csakúgy, mint az amúgy már jól ismert karakterek. A Paul és Bronso gyerekkori kalandját leíró rész kifejezetten rohadt unalmas volt.
Ez a könyv most remek volt.
Remekül kiegészítette a már olvasott köteteket a sorozatból, illetve adott egy csomó plusz információt A Dűne messiása utáni időkről (némi kitekintéssel A Dűne előtti közvetlen időkre).
Nagyon élveztem az olvasását, segített elmélyedni A Dűne teljes univerzumában.
A könyv végén ott a teljes kronológia, és közel 25.000 évet ölelt át a teljes sorozat.
Nekem kissé olyan benyomásom van, hogy most kezdünk belemenni a gépek korszakába, amikor túlontúl rábízzuk magunkat a chipekre, a mesterséges intelligenciára, és onnan még milyen messzire kell eljutni, hogy spoiler
(Épp tegnap írt és mondott beszédet Palkovics miniszter helyett egy mesterséges intelligencia: link)
Teljesen A DűnéBEN vagyok, ahogy az utolsó mondatban vagyon: „Idővel minden visszatér a Dűnére.”
A Dűne Szelei egy pozitív csalódás volt Brian Herbert és Kevin J. Anderson Dűne-könyveinek sorában. Habár, a közvéleménnyel ellentétben nem tartom ezeket a könyveket az emberiség ellen tett bűnöknek, az mindenképp érezhető volt, hogy habár az írópár meglátásai és ötletei között remek gondolatok is vannak, még nincs elég gyakorlatuk az íráshoz.
A Dűne Szelei ebből a szériából tudott kissé kiemelkedni. Az egyik pozitívum a regény felépítésében keresendő: a történet ugyanis visszaemlékezések formájában a múltban és jelenben párhuzamosan játszódik, így a jelen történései újra és újra új megvilágításba kerülnek. Emellett az eddigieknél jobban bővítették az univerzumukat, ráadásul a könyv utolsó 60-70 oldalában több bátor húzás is történt, de nagy meglepetésekből sajnos megint csak kevés volt.
Negatívumként sajnos ismét felmerül, hogy a történet nem aknázza ki a benne rejlő potenciált, ráadásul pár karakter annyit ismételgeti a terveit és gondolatait, hogy ezzel hülyét csinál magából.
Összességében, akiknek fenntartásai vannak a Dűne örökségével, azokat nem fogja ez a könyv sem meggyőzni, de aki hozzám hasonlóan eltűrte ezeket a könyveket, a Dűne Szeleiben pozitívan fog csalódni.
Népszerű idézetek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Andy Weir: A Hail Mary-küldetés 95% ·
Összehasonlítás - Andy Weir: A marsi 94% ·
Összehasonlítás - J. D. Robb: Halálos testvériség 96% ·
Összehasonlítás - James Luceno: Darth Plagueis 93% ·
Összehasonlítás - Anthony Doerr: Felhőkakukkvár 93% ·
Összehasonlítás - Justin Cronin: A tükrök városa 91% ·
Összehasonlítás - James S. A. Corey: Tiamat dühe 91% ·
Összehasonlítás - John Scalzi: Szellemhadtest 90% ·
Összehasonlítás - Dan Simmons: Ílion 90% ·
Összehasonlítás - Dan Simmons: Endymion 89% ·
Összehasonlítás