Nem vagyok egy nagy Batman-rajongó, általában csak a híresebb történeteket szerzem be tőle (pld. A Sötét Lovag Visszatér, A Gyilkos Tréfa), és ez is közéjük tartozott. Szeretem a múltba, vagy egyéb szokatlan környezetbe helyezett szuperhős-képregényeket, és a viktoriánus korszak is az egyik nagy kedvencem, így magától értetődő volt, hogy sorra kerül nálam is ez a képregény.
Már az első pillantásnál szemembe ötlött az, ami a legnagyobb probléma ezzel a képregénnyel: fájdalmasan rövid. Itt egy teljesen új alternatív univerzumot kellett felépíteni, és abban valahogy egy történetet elmesélni, ehhez ez a kicsiny füzetes terjedelem egyszerűen nem elegendő. Ami nagy kár, mert a hangulata egyből elkapott. Egy ilyen bűnügyi, nyomozgatós történet akkor működik jól, ha sok szereplőt mozgat, és az olvasó a főhőssel együtt találgatja, hogy ki lehet a gyilkos. Itt nincs különösen nagy szereplőgárda, így a gyilkos kilétét hamar ki lehet következtetni. A másik problémám pedig a színezéssel volt, nekem a történet hangulatához képest túlságosan világos és egyszínű. Ellenpéldaként ott a 1602, ami szintén a múltban játszódik, de a rajzok és a színek sokkal jobban harmonizálnak a történet hangvételével. A rajzolás egyébként nem rossz, bár a háttereket párszor kispórolta.
A negatívumok után rátérek arra, hogy miért adtam ezek ellenére is négy és fél csillagot. Ahhoz képest, hogy milyen rövid terjedelemmel kellett dolgoznia, az író mégis sikeresen tálalt egy jól felépített, csavaros történetet, ami nem szűkölködött kitekintésekben és Easter Eggekben sem. Tökéletesen átültette Batmant a viktoriánus korba, és jól hozta a kor hangulatát. Ehhez a rajzoló is sokat hozzátett, a sötét utcák ábrázolása különösen tetszett. A karakterek sokszínűek, jól ki van dolgozva a hátterük, és érthetőek a motivációik. Ha legalább egy TPB-hosszúságú kötet lett volna, akkor dobogós is lehetett volna a Batman-képregények között, de így is kiváló történet.