Divényi ​történet 24 csillagozás

Breszt Borisz: Divényi történet

Hatvan városának nagy hatalmú ura, a magyarból törökké lett, népnyúzó, hitehagyott Sah Szuvár bég iszonyú szándékot forral: az ifjú, tizenkét esztendős Balassi Bálintot szeretné elrabolni, hogy ezzel kényszerítse átállásra az apát, Balassi János urat, az egyik leghatalmasabb felvidéki főrangút, Divény, Kékkő és más várak, roppant javadalmak birtokosát. Sah Szuvár fiának, Rüsztem alajbégnek pedig Romhányi Ilonkára, az apátlan-anyátlan árvára, a kékkői várparancsnok fogadott leányára fáj a foga. Sikerül-e a gálád merénylet? A daliás Pongrácz Márton hadnagy és vitéz csapata megvédi-e Bálintkát s a szép kisasszonyt? Erről szól ez a lebilincselően érdekes történelmi regény.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Róla szól: Balassi Bálint

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Delfin könyvek Móra

>!
Móra, Budapest, 1979
152 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631114449 · Fordította: Kócsvay Margit · Illusztrálta: Győry Miklós

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Csoszi>!
Breszt Borisz: Divényi történet

Az idei év első olvasmányául egy saját könyvet választottam, amit már régóta el szerettem volna olvasni. Az 1570-ben játszódó történelmi regény azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Mintha egy lebutított Egri csillagokat kaptam volna kézhez. Talán egyetlen pozitívum, hogy a történetben megjelenik Balassi Bálint költőnk, a helyszín pedig a Felvidék.

>!
Móra, Budapest, 1979
152 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631114449 · Fordította: Kócsvay Margit · Illusztrálta: Győry Miklós
csgabi P>!
Breszt Borisz: Divényi történet

Könnyed kis történet, párórás kikapcsolódás. Semmi mélyet ne keressen benne az olvasó, nem azért íródott. Viszont szórakoztató, és bájos.
Nem tartozik az erősebb Delfin könyvek közé, sok jobb is van ennél, de én élveztem. Könnyű volt olvasni is, tetszett benne, hogy a leírások, párbeszédek alapján abszolút beleélheti magát az ember a regénybe.

Ibanez P>!
Breszt Borisz: Divényi történet

A divényi történetet olyan volt olvasni, mintha az Egri csillagok egy fejezetét nyitottam volna ki. Van itt romantika, harcok, hős magyar vitézek, rabló törökök, melyek mindig ravaszkodva jutnának előnyhöz. A karakterek persze nem kaptak olyan részletes kidolgozást, a hadnagy lováról szinte több jellemzést kapunk, mint Ilonkáról spoiler :-D A történet fordulatos, nem unalmas, szórakoztató, könnyen bele tudtam képzelni magam a cselekménybe, s még szülővárosom is megjelent benne :-D

Lunemorte P>!
Breszt Borisz: Divényi történet

Divényi történetünk egyszerű nyelvezetű, mai gyerekeknek talán kissé túl unalmas is, hát még a felnőtteknek! Hiányzott számomra a plusz: a több oldalas leírások, az izgalom, a csavarok. Az Egri csillagok sokkal érdekesebb ennél, bár az sem túl népszerű gondolom a fiatalok körében (már az én időmben sem volt az, de én szerettem). Zavart egy-két pontatlan fordítás, pl. a tótok helyett folyamatosan szlovákok szerepelnek…stb.

csillagka P>!
Breszt Borisz: Divényi történet

Pár hónapja nagyon kerestem török korban játszódó történelmi regényt, akkor csak a magyar írókat néztem, nem hittem volna hogy szlovén szerzőtől Balassi Bálint ifjúkorát bemutató szlovákiban játszódó ifjúsági regényt lehet találni.
Lehetett :) ha még hozzávesszük hogy német nyelvről lett fordítva akkor itt a tökéletes multikult.
Sajnos ennyi és nem több, valahogy az egész olyan semmilyen se volt, persze volt török rabló és magyar vitéz, szép lány és jó várparancsnok, megemlitették Dobót is, minden volt mit a történeténél, még is egy percre se dobogtatta meg a szívem.
Valahogy olyan összeollózott Egri Csillagok utánzat, és még azt se mondom, hogy ez nem a forditó hibája, mert látszott hogy minden szóval másolni szeretne.
Hiányzott belőle a tűz, nekem nagyon.

>!
Móra, Budapest, 1979
152 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631114449 · Fordította: Kócsvay Margit · Illusztrálta: Győry Miklós
Uzsonna>!
Breszt Borisz: Divényi történet

Valóban egy történet az egész könyv minden mellékszál nélkül, a kalandos históriák kellékeivel: deli, jól vívó vitézekkel, hataloméhes, kegyetlen ellenséggel (itt most a török az), heveskedő fiatalokkal, bölcs öregekkel, no és persze a viszály almáját jelképező szépséges leánykával. Érzékletesen ábrázolja az író a végvári életet, az akkori viszonyokat, a Hódoltságban berendezkedő törökök életét és a Balassi családról, illetve az akkor még ifjú Balassi Bálintról is megtudhatunk egyet-mást. Megtanulhatunk kicsit törökül is és szlovákul is, az előbbiekhez szószedet is található hátul, de a szövegben is megmagyarázza őket az író. A nyelvi kavalkádhoz még hozzá járul, hogy a szlovén író írását németből fordították magyarra.

anesz P>!
Breszt Borisz: Divényi történet

Egyszerű, egyszer olvasható ifjúsági regény. Szinte borítékolhatóak voltak a történések. Balassi Bálint és a helyszín kissé feldobta a történteket, de nem marad emlékezetes számomra.

Zoltán_Bálint>!
Breszt Borisz: Divényi történet

Meglepő volt számomra, hogy egy szlovén író regényének szereplői a középkori Magyarországról kerültek ki, főleg egy tőle viszonylag távoli részéről, Felső-Magyarországról. Ezért igen csak kíváncsian vettem a kezembe a könyvet. Nem volt hosszú a könyv, de nem volt rossz olvasmány, érdekes színfolt volt az olvasmányaim között.

Balázs_Erőss>!
Breszt Borisz: Divényi történet

Újabb kellemes meglepetés a múltból. Egyrészt, erről a korszakról igen kevés könyvet olvastam az utóbbi 30 évben, másrészt a szerző már-már Fekete István szintjén intézi a leírásokat.
Próbáltam róla valami minimális infót összeszedni, de az inernet elromlott, Breszt Borisz egy fantom. Csak a könyveit találom meg mindenféle könyvesboltban, de róla semmit.
A lényeg: kalandos históriának tökéletes, bár lehetne hosszabb, simán lekötötte a figyelmem.

Gáborr_Nagy>!
Breszt Borisz: Divényi történet

Szerelem, párbaj, lányrablás, kardozás, diplomáciai szervezkedés, minden van, ami egy jó ifjúsági regényhez kell, és még rengeteg érdekesség elsősorban a Balassi-családról, de említi a szerző pl. Bánk bánt is. Nagyon sok elrejtett kulturális utalás teszi értékessé a regényt. Sajnos mégsem lett igazán izgalmas, jó lett volna több feszültség és küzdelem. Könnyű, rövid és érdekes olvasmány.


Népszerű idézetek

csillagka P>!

1570 szeptemberében, a felvidéki Zólyom városában, egy verőfényes délután belépett az Aranybányához címzett fogadóba egy javakorabeli nemesúr. Jól ismerték a városkában a hirtelenszőke, köpcös férfiút – Pintér Benedek ő, gyarmathy Balassi János végvári báró zólyomi birtokainak tiszttartója.

csillagka P>!

1570 szeptemberében, a felvidéki Zólyom városában, egy verőfényes délután belépett az Aranybányához címzett fogadóba egy javakorabeli nemesúr.

(első mondat)

darkfenriz>!

Bár az is igaz, hogy könnyebb éjfélkor bolhát fogni egy szénégető ablaktalan kunyhójában, mint újhold idején a mi sűrű erdeinkben a török rablók nyomára bukkanni.

15. oldal

darkfenriz >!

Sólyom nemcsak erős, szívós, hanem hiúz módra fürge állat is volt. Ő nem támadott, ügyesen vé-dekezett mellső patájával – mintha tudta volna az okos jószág, hogy követségi csődört pofán rúgni tilos.

64. oldal

dokijano >!

Csatarendben fölsorakoztak egymással szemközt a katonák, aztán harsány dobszóra fából készült karddal, buzogánnyal, fokossal összecsaptak. Ilonka kissé riadtan nézte, hogyan csépelik egymást a legények, Fruzsina azonban csípős megjegyzésekkel ingerelte őket, hogy még hevesebben küzdjenek.
    – Anyámasszony katonái! Nicsak ni, az ott nem tudja, mi fán terem a bátorság! Mi az, hékás, egér volt az apád? Nyúlezredes! Ott vagy bátor, ahol senki sem lát? Ejnye, ejnye, ebadta pipogyák!

7. fejezet - Terefere (Móra, 1979)

dokijano >!

    A megmentett nőket és gyermekeket a divényi asszonyok gondjára bízták a vitézek. Az elesettek holttestét felravatalozták a divényi templomban, a sebesülteket pedig a kórházba vitték, s ott a seborvos – egy Herr Spatz nevezetű hibbei német kirurgus vette kezelésbe őket. Herr Spatznak lószerű ábrázata volt, s ő maga éppoly megbízható volt, mint a ló.

6. fejezet - Odahaza (Móra, 1979)

darkfenriz >!

Az idén pedig, nemrégiben – a Karácsony Gergely nevezetű parasztvezért csalta lépre!
Karácsony, egy olyan iszonyatos nagy erejű parasztember, hogy a lópatkót is meggörbítette, és nyilával a legvastagabb ekevasat is átlőtte, ötezer magyar jobbággyal a török kézen levő Szent-miklós vára ellen vonult.

52. oldal

1 hozzászólás
Lunemorte P>!

– Vért iszom! Sok vért!
Ez a török szólásmód végtelen haragot és bosszúvágyat fejez ki.

84. oldal

dokijano >!

    – Csakugyan? Pedig én úgy hallottam, hogy az a nyelv igen nagyon nehéz.
    – Már hogy volna az! – legyintett Fruzsina. – Magam is megtanultam úgy-ahogy törökül, a hadifoglyoktól. Ilonka is könnyen megtanulná. Az át az ló; az et az hús; az it az kutya, az ot pedig fű. A csok az sok, a kücsük meg kicsi. A fena az rossz, elma az alma, kendi: maga, csizme meg csizma. Ugye, nem is olyan nehéz a török nyelv?
    – Így igazán nem – mosolygott Ilonka. – De hát a többi…

7. fejezet - Terefere (Móra, 1979)


Hasonló könyvek címkék alapján

Donászy Ferenc: Szigetvár és Eger hősei
Értavy Baráth Kata: A háromfejű sárkány
Fekete István: A koppányi aga testamentuma
Örsi Ferenc: A Tenkes kapitánya
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Jankó Olga: Hollófészek
Benkő László: Táltosidők
Bárány Tamás: Rákóczi zászlai
Szombathy Viktor: Két kard, két oroszlán