Kicsit ez a könyv olyan volt, mint a trilógiák második kötete, sok minden történik benne, de igazából nem történik benne semmi kimondottan érdekes: Egyrészt hiányzik belőle az önálló történetszál, amit végigvisz az elejétől a végső tetőpontig, katarzisig. Itt nem volt ilyen: az összes történetszál az előző könyvek történetét folytatják, és habár sok minden történik a könyvben, egyik sem olyan kiemelkedő, hogy külön említésre méltónak tekintsem ennek a kötetnek a vonzatában, egyiknek sincs olyan igazi tetőpontja, és a befejezésük is olyasmi, hogy „to be continued”, de csak a következő könyvben…
Egyszóval nagyon várom már a következő részt, mert ez a könyv csak felcsigázott, de nem igazán elégítette ki a történet iránti elvárásaimat :D
Amit még érdemes megemlíteni ebben a kötetben az a világépítés, ugyanis itt nagyon sok új dolgot ismerünk meg, nagyon sok titokra és világ mechanikára fény derül. spoilerAmi nagyon tetszett, hogy a legtöbb téma már fel-felmerült az eddigi könyvekben, de a homályos utalások mellett sokszor dezinformációt is kaptunk (nem szabad minden szereplőnek hinni még a könyvben sem, még az se biztos, hogy az író mindig a leghozzáértőbbet kérdezte vagy, hogy mindig mindenki őszinte), így most már minden információ mellé egy egészséges adag kételkedés is párosul.
Ami kicsit aggaszt az az istenek bevonása, ezzel nagyon el lehet rontani az ilyen típusú világokat, de azért ez a könyv még az isteni hatalom mellett is megtartotta az emberközpontú hatalmi harcokat, szóval optimista vagyok.
Ami még nagyon tetszett az a karakterek voltak: Sok-sok karakternek ebben a kötetben megismerhettük egy-egy eddig ismeretlen (jó vagy rossz) oldalát. Sok esetben azzal hogy kiderült, hogy ki mit miért csinált, teljesen más fénybe került az adott személy megítélése.
Összesítve nagyon fordulatos, izgalmas a történet, minden oldalát élvezet volt olvasni, de egyszer csak váratlanul a végére értem és nem értettem: hogyhogy máris vége? és hol a folytatás?