Töltődj ​fel! 7 csillagozás

10 motiváló elem, amely energiát ad
Brendon Burchard: Töltődj fel!

Hogyan élhetünk ilyen alacsony energiaszinten?
Brendon Burchard napjaink egyik legsikeresebb személyiségfejlesztő trénere támadást indít a fásult, középszerű, túlterhelt és stresszes élet ellen.
Súlyos autóbalesete után rájött, három kérdést érdemes lenne gyakrabban feltennünk magunknak: Éltünk-e? Szerettünk-e? Számítottunk-e?
Saját élettapasztalata és tanácsadói munkája alapján meggyőzően fejti ki, hogyan aktivizálhatjuk a bennünk rejlő tíz motiváló elemet, amely energiát ad, hogy ne pusztán leéljük az életünket, hanem valóban élvezzük minden pillanatát.

>!
HVG Könyvek, 2013
292 oldal · ISBN: 9789633041222

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

>!
A_mordályos_nyul
Brendon Burchard: Töltődj fel!

Brendon Burchard: Töltődj fel! 10 motiváló elem, amely energiát ad

A könyv elég vegyes; minőségben is, kiváltott érzelmekben is, használhatóságban is.

Alapvetően arról van szó, hogy ha a könyvben bemutatott 10 területre fókuszálsz spoiler, azzal pozitív irányba billentheted az általános motiváltságodat. A fő koncepció, hogy az olvasónak biztos van valami nagy álma, egy eddig nem teljesen megvalósított célja az életben, amihez már csak a megfelelő energia és motiváció kell, amit a könyv persze segít megszerezni.

A területeket bemutató fejezetek egy-egy kis anekdotával kezdődnek, majd részletes leírás következik, miért is fontos, hogy ez az elem erős legyen, és miért „nem működik” e nélkül a másik kilenc. Ezután három konkrét lépést mutat be, amivel az adott elemet megerősíthetjük. A fejezetek végén pedig pár rövid gyakorlófeladat van ("töltőpontok", mert hogy ott töltöd fel magad energiával, éééérted! Kellett vagy egy-két fejezet, mire leesett, hogy a borítódizájn egy akkumulátor töltöttségi kijelzőjét akarná szimbolizálni.)

Az első pár fejezet, amolyan semmitmondóan-közhelyesen, de egész motiváló (lehet csak „jó” hangulatban kaptam el), illetve a legtöbb „töltőpont” jól használható journal prompt-ként. Az sose árt, ha valaki kap némi mankót egy kis önvizsgálathoz. Meggyőző volt, miért is van szükség mind a 10 elemre, és megnyugtató, hogy még az író szerint sem lehet maximális szinten pörgetni mind a tízet.

Vannak viszont problémák:
Nyilvánvaló, hogy Brendon annyira hozzászokott, hogy top menedzsereknek, milliomosoknak, CEO-knak és hírességeknek ad tanácsot, hogy nem igazán van tisztában azzal, hogy mi fán terem egy átlagember. Akadnak olyan tanácsai, amiket még az USA-ban is inkább felső-középosztálytól felfelé lehet csak megvalósítani. (Aztán nagy szimpatikusan hozzáteszi, hogy „Mi? Hogy nem engedheted meg? Azt hittem, az álmod ennél fontosabb!” fúúú, azért mindennek van határa!)
A 10 pont néha elég kuszán egymásba fonódik, bár gondolom nem mindent lehet élesen elválasztani. spoiler

Annak viszont örültem, hogy a Tudatosság fejezet némi felhangot leszámítva nem valami magas szintű spiritualitást várt el az olvasótól, hanem csak szimplán mindfulness-t. Mármint igen, sokat segít a hétköznapokban, ha az ember nem csak bambul és butaságokon ábrándozik, hanem odafigyel a teendőire. (Nekem ezen még bőven van gyakorolni valóm.)

Hogy ajánlom-e a könyvet?
Még eléggé az elején vagyok a self-help irodalommal való ismerkedésnek, de már most azt tudom mondani, hogy olvastam már ennél jobbat is. Ha valaki véletlenül pont belebotlik, és úgy érzi, kellene valami löket, mert gödörben érzi magát, akkor ártani valószínűleg nem fog. Annak viszont nincs értelme, hogy valaki külön levadássza, ha van alternatíva.
Jobb pillanatiban kaptam tőle lelkesedést, nem mintha nem lettem volna rá kiéhezve vagy ilyesmi. A feladatokat is meg fogom csinálgatni, majd visszajelzek a hatásról. :)

4 hozzászólás
>!
Nitardis
Brendon Burchard: Töltődj fel!

Brendon Burchard: Töltődj fel! 10 motiváló elem, amely energiát ad

Kétszer futottam neki a könyvnek. Az első alkalommal körülbelül az előszó után félbe hagytam, mert teljességgel fennakadtam azon, ahogy a szerző a feltöltött életet kezeli. Elmondja, hogy szerinte mit jelent a feltöltődött élet. Hát már megbocsáss, de nem minden ember egyforma, honnan tudod, hogy kinek mit jelent a teljes élet? Nem mindenkinek a három kocsi és a villa a Balaton partján, mint neked. Azt is kifogásolhatónak tartottam, hogy a szerző, mintha elfelejtette volna, hogy az ember nem lehet mindig 100%-on, mindig a toppon. Arról nem is beszélve, hogy a felsoroltak közül nem mindenki dolgozik projekt alapú munkahelyen, nem mindenki keres sokkal többet a minimálbérnél, nem mindenki vezető személyiség, nem mindenki engedheti meg magának, hogy hetente étterembe járjon, és hogy nem mindenki extrovertált. Mintha elfelejtette volna, hogy egyszer fent, egyszer lent, hogy néha igenis jól esik az egyedüllét, és hogy igenis van olyan, hogy a környezeted miatt nem tudsz megengedni magadnak bizonyos dolgokat. Néha azt éreztem a könyv olvasása közben, mintha egy olyan TED talk szerű előadáson lennék, mint amit a multi cégek rendeznek az alkalmazottaknak, hogy még többet ki tudjanak „sajtolni” belőlük. Az az agresszív optimizmus, ami ebből a könyvből – halványan ugyan, de mégis – árad, egy kissé zavaró. (Ugyanitt, a következő nemlétező metálbandám neve: Agresszív Optimizmus, jelentkezni zenekari tagnak nálam lehet). Azt nem tudtam eldönteni, hogy a nemrég megírt beadandóim miatt, de hiányoltam a hivatkozásokat. „Számtalanszor kimutatták a tudósok, hogy…” jól van fiam, de hol a hivatkozás? A szakirodalom? Nem hivatkozhatsz úgy tudományos tényekre, hogy azt nem igazolod. Értem, hogy ez a könyv nem tudományos folyóiratnak készült, de így egy kissé hitelességét vesztette a számomra. Illetve még egy fun fact a szerzőnek, így ajándékba: a depresszó nem múlik el annyival, hogy egyik nap az ember kijelenti, hogy „meggondoltam magam, én nem vagyok depressziós”, és onnantól kezdve éli tovább víg világát.
Ettől függetlenül megkapja a maga 3 és fél csillagját, de csak azért, mert néha nem írt hülyeséget. Elismeri, hogy nem lehet mind a 10 elemet non-stop fenntartani, és ezek az elemeket is szépen alátámasztotta a maga szövegével. Ugyan volt köztük egy pár klisé, de tudjuk, hogy a klisék azért klisék, mert valahogy mégis csak működnek, és erre Brendon is rájött, és felépített belőlük mégiscsak néhol-néhol hasznos tanácsokat.

3 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Kurt Tepperwein: Mentáltréning
Kerner Tibor: Az öt év csodája
Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom
Dale Carnegie: Hogyan fejezzük be az aggódást és kezdjünk el élni
Robert Fulghum: Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes
Mabel Katz: Az élet legkönnyebb útja
Edward de Bono: Simplicity – A zseniálisan egyszerű
Mike Greenberg: Amit csak akarsz
Kurt Tepperwein: Az élet mint mestermű
Rüdiger Dahlke: Az egészség három alappillére