Halálos ​szerelem (Francesca Cahill 1.) 85% 96 csillagozás

Nagyon jó kis nyomozós sorozat. A mindenlében kanál milliomoslány segít felderíteni a bűnesetet a jóképű nyomozónak.

Nos ez a történelmi romantikus krimiszállal, pont az a típusú kötet amit szeretek. Igaz kicsit kevés volt a humor, de a témája miatt mondjuk nem is igazán fért volna több bele. Alapozásnak teljesen megfelelő volt, de még nem tudtam eldönteni szeretem e a női karaktert, aki hol felnőtt kékharisnyaként, hol apuci pici lányaként viselkedett…. A férfi karakterünk szerintem rendben van, sőt, izgalmas is, abszolút nem szokványos. Érdekel még a két testvér és a kölyök is, aki nekem a szívembe is belopta magát, ravaszságával és túlélni tudásával, de egyben jó szívével együtt. Kíváncsian várom a folytatást!
https://youtu.be/DoAZD2m4J_o

Megint van egy kedvenc sorozatom. Nagyon jó kis történet volt. Sok izgalommal, romantikával, rejtéllyel. Fran és Rick az új kedvenc párosom :) Mondjuk maga a történet magja kicsit sablonos, egy csinos lány, aki mindenbe beleüti az orrát és sokszor bajba kerül és egy jóképű rendőr/férfi, aki beleszeret és együtt megoldják a rejtélyt. De akkor is tetszik :)
A vége azért érdekes volt, bár volt pár megérzésem róla.

De mi történt az ezüsttel?
Kb a közepéig úgy gondoltam, h ok, nem túl rossz, de semmi extra.
Aztán belecsapott BJ a lecsóba, csak kapkodtam a fejem, h ki kivel van, újabb gyanús arcok bukkantak elő, persze az igazi tettes a végéig rejtve maradt.
Nagyon jó volt!
Jóó, mondjuk az most vhogy jobban érdekel, h mi lesz Connie és Evan jövője, mint Francescáé, merthogy ez gyakorlatilag egyértelműnek tűnik.
Meg valahogy a krimi szál is sokkal jobb volt, mint mondjuk a romantikus vonal, vagy a szereplők.
Maradjunk annyiban, h felkeltette a figyelmemet, kíváncsi vagyok a következő részre.
A távcsöves leselkedés vicces volt, és a Kölyök is remélem, visszatér.

Hát, talán az év egyik csalódása? Kifejezetten küzdöttem. Olyan szinten irritált a mi kedves Miss Cahillünk, hogy egy kanál vízben meg tudtam volna fojtani. Ő, az okos, értelmes és szép kékharisnya egy kis hisztis pics@. Ha megmondják neki, hogy valamit rosszul csinált, hibázott, s annak milyen következményei vannak, akkor rögtön jön az én-apukám-nagy-ember-és -kirúgatja-magát szöveggel. Nem így viselkedik egy okos nő. Számomra kiábrándító volt. Sokkal többet vártam volna tőle. A krimi szál és Rick mentette meg a könyvet a totális bukástól. Nem vagyok kíváncsi a továbbiakra.

Nagyon tetszett. Kiváncsi vagyok a többi részre is. A hangulat, a szereplők és a történet is rendben volt. Az arányuk is pont megfelelő volt: egy kicsit többet kaptunk Francescából…de ez teljesen rendben is van. Egy kezdő résznél fontos is, hogy megismerjük a főszereplőt, és ezzel közelkerüljön az olvasóhoz . Nálam ezt sikerült elérni. Tetszett, hogy pörgős, lendületes, társadalmi eseményekkel (bál, vacsora) tűzdelt. Hangulatos leírásokkal tarkítva. A romantikából lehetett volna egy kicsit több, de így is rendben volt. Jó volt olvasni.

Francesca Cahillről első körben Dávid Veron jutott az eszembe – persze jópár eltéréssel, Veron javára, aki jóval temperamentumosabb és szimpatikusabb is volt.
Francesca szerintem egyszerűen csak egy unatkozó kékharisnya, aki mindenféle bajba keveredik, amikből igazi arisztokrata révén képtelen önállóan kikecmeregni. Mert jön a mi jó Bragg rendőrkapitányunk, aki komor/kőbevésett/szikár és miegymás arccal hősnőnk segítségére siet. Bírom Bragget, de sokat levon az értékéből, hogy úgy odavan Francesca-ért.
Egyébként a detektívregény-szál nem volt rossz, azonban annak kibontása naívra, sőt azt kell írnom, „bájosra” sikeredett.

Teljesen spontán választás volt ez a könyv a könyvtárból egy vízpart melletti pihenéshez és azt kell mondanom tökéletesnek bizonyult az alkalomhoz. Igazi nyári limonádé, egy Miss Murple szindrómában szenvedő, kotnyeles kékharisnya és az előbbi hölgy miatt felettébb bosszús rendőrfőnök nyomozását követhettem nyomon a lapokon, mindezt felettébb bájos stílusban előadva.

Odáig vagyok az ötletért, hogy egy kosztümös regény ne egyszerűen egy történelmi romantikus legyen, hanem mindez krimivel legyen megfűszerezve – értem ezalatt, hogy nem csak háttérsztorit szolgáltat, hanem ez az egyik fő szál. A regényt, ha feltétlen hasonlítanom kellene valamihez, akkor kapásból Böszörmény Gyula Ambrózy báró esetei sorozata jutna eszembe, bár azért nem teljesen ugyan az a különböző elemek aránya a két sorozatban. Itt sokkal nagyobb teret kap a romantika, sokkal nőiesebb és – talán a legjobb szó a – bájosabb történetet kaptam.

Összességében tehát ez egy jó kis bemelegítés volt és mindenképp vevő vagyok a sorozat további részeire is, főleg a befejezés fényében. Meg ahogy halottam egyre jobb lesz a sorozat a részek előrehaladtával, úgyhogy kíváncsian várom a folytatást. Kiknek ajánlom? Akik vágynak egy jó ki nyári limonádéra, akik szeretik a történelmi románcokat és a könnyedebb krimit. Nem ajánlom azoknak, akik előbbieket nem szeretik vagy éppen mély tartalomra vágynak, továbbá nincsenek oda a kissé naiv, ugyanakkor vakmerő és végtelenül romantikus főhősnőkért.

Bővebben: http://three-points-of-view.blogspot.hu/2016/08/kekhari…

Nem olvastam még az írónőtől, de nem bántam meg, hogy belekezdtem ebbe a sorozatba.
A krimiszál erőteljes volt a történetben, izgalmas és érdekes volt számomra a nyomozás. Kicsit azért több romantikát vártam volna, de a sorozat többi kötetében biztos kapunk belőle többet.

Ez igencsak ígéretes sorozatkezdés volt, “kosztümös” könyvek (létezik ilyen?), illetve romantikus krimik kedvelőinek mindenképp ajánlom.
A történet az 1900-as évek elején játszódik New Yorkban, ahol éppen új polgármestert és új rendőrfőnököt neveztek ki, akikhez mindenki nagy reményeket fűz. Az új rendőrfőnök, aki mindössze 28 éves és természetesen rendkívül jóképű (milyen is lenne? :D), máris megcsillogtathatja tudását, mert az egyik befolyásos család hatéves kisfiát elrabolják, egy a szomszéd családnál rendezett nagy estélyt követően.
Ennek a bizonyos szomszéd családnak a legkisebb gyermeke, a 20 éves Francesca a női főszereplőnk, aki nagyon haladó gondolkodású, titokban főiskolára jár, és az anyja hiába akarja mindenáron férjhez adni, őt nem érdekli a dolog. Na persze, Bragg, az új rendőrfőnök azért azonnal megdobogtatja a szívét…
Egyrészt emiatt a nagy hirtelen vonzalom miatt – nekem kissé túl hirtelen is –, illetve mert kedveli nagyon a szomszéd gyerekeket, és egy véletlen folytán ő találja meg az elrabló első üzenetét, Francesca beleveti magát a nyomozásba. spoiler
Bragg nem igazán örül a minden lében kanál, naiv, gazdag lány közreműködésének, de aztán beletörődik és egyre jobb csapatot alkotnak, végül pedig az ügyet is sikeresen megoldják.
Az ügy elég érdekes, két kisfiú közül csak az egyiket rabolják el, ráadásul a szobájából, váltságdíjat nem kérnek, viszont bizarr üzenetekkel / nyomokkal kínozzák a szülőket. Az üzenetek megfejtése nekem olykor erőltetettnek tűnt, nem igazán volt evidens hogy jutottak el 1-1 megoldáshoz, de gondolom, az ABC-jelleg miatt meg volt kötve a fordító keze.
Szép lassan egyre több mindent tudunk meg a szereplőkről, az ügy mellett Francesca családja is nagy hangsúlyt kap. Van 2 idősebb testvére, Connie, aki látszólag jó házasságban él és két kislány édesanyja, illetve Evan, aki kicsapongó életet él, aminek az apjuk azzal szeretne véget vetni, hogy megházasítja. Annak ellenére, hogy közel állnak egymáshoz és összetartó családnak tűnnek, azért elég sok titok lappang körülöttük. spoiler
Braggről is belengetett az írónő 1-2 személyes dolgot spoiler, de a családját egyelőre nem ismertük meg.
A 2 főszereplő közt jól működik a kémia, folyamatosan ismerik meg egymást, és egyre jobban tudnak összedolgozni. Az nem annyira tetszett, hogy Francesca az első percben, kvázi látatlanban rákattant már Braggre, spoiler, de a vége alapján úgy tűnt, tartják a fokozatosságot. Kíváncsi leszek, hogy alakul a kapcsolatuk.
Az ügy megoldása tetszett, és szerintem nem volt rossz, de nekem nem okozott akkora meglepetést. Nem mondom, hogy biztosan tudtam, ki lesz a tettes, de az elméleteim közt volt. spoiler
Ennek ellenére végig izgalmas volt, fenntartotta az érdeklődésem, és legszívesebben azonnal kezdeném a következőt. Emiatt mindenképp megérdemli a 4,5 csillagot, hogy ennyire berántott. Ami miatt nem 5 csillag az Francesca naivitása. Jaj ne alkalmazzunk erőszakot, úristen meg ne üssük a gyerekrablás gyanúsítottját, spoiler, mindennek maga akart utánajárni, ahelyett, hogy szólt volna Braggnek. Szóval Francescának van hová fejlődni, úgyhogy meghagyom neki az esélyt a következő részekre. Amiket remélem, minél hamarabb tudok olvasni.