Braun Róbert (szerk.)

Nobel-díjas ​írók antológiája 2 csillagozás

Braun Róbert (szerk.): Nobel-díjas írók antológiája

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A művek szerzői: Romain Rolland, Thomas Mann, Sigrid Undset, Gerhard Hauptmann, Rudyard Kipling, Rabindranath Tagore, Anatole France, Selma Lagerlöf, Maurice Maeterlinck, Henryk Sienkiewicz, Rudolf Eucken, Henrik Pontoppidan, Władisław Stanisław Reymont, Sinclair Lewis, John Galsworthy, Knut Hamsun, Luigi Pirandello, Bjørnstjerne Bjørnson, William Butler Yeats, Carl Spitteler, Giosuè Carducci, George Bernard Shaw, Erik Axel Karlfeldt, Karl Gjellerup, René François Armand (Sully) Prudhomme, Paul Heyse, Theodor Mommsen, Jacinto Benavente, José Echegaray, Grazia Deledda, Henri Bergson, Frédéric Mistral, Ivan Bunyin, Verner von Heidenstam


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
Gedi SP
Braun Róbert (szerk.): Nobel-díjas írók antológiája

Ok, nem olvastam el elejétől végégig, inkább csak azokat a (már a feledés jótékony homályába merült) szerzőket, akiket másutt végképp nem igazán lehet fellelni. Amúgy ez a kötet a harmincas években lett kiadva, és a Nobel-díjazottaknak azt az első generációját tartalmazza, akiknél a Svéd Akadémia szigorúan értelmezte a Nobel végrendeletében lofty idealismként meghatározott „előírást”, amit a díjazandó szerzőknek képviselniük kellene munkáikban. Az ilyetén definiált sok-sok konzervatív, bájos-patetikus írásművész mellett túlburjánzik a skandináv irodalom túlreprezentálása is, ami szintén megkérdőjelezi a hitelességét a díjnak, bár vannak köztük egészen meglepően szép írások is (Gjellerup, E. A. Karlfeldt), és az északi irodalomhoz is jó ismerkedők. Kiemelendő továbbá, hogy a 20-as, 30 évek modernista mozgalmaival is szembehelyezkedett a bizottság eleinte, és juszt lofty idealista, konzervatív szemléletű szerzőknek ítélt díjat.
Azóta sem minden ellentmondástól mentes az irodalmi Nobel miértje, és különösen érdekes beleolvasni ezekbe a jórészt elfeledett kitüntetettek munkáiba.

>!
Dániel_drBéza P
Braun Róbert (szerk.): Nobel-díjas írók antológiája

Erre a könyvre még sokszor vissza fogok térni, mert vannak Nobel-díjasok, akiktől magyarul csak ebben a kötetben lehet olvasni. Elsőnek Sully Prudhomme verseit olvastam el (Kosztolányi Dezső fordításában). Van még egy antológiám, amiben szintén találtam Prudhommétól verseket, de csak két olyan vers volt, ami ebben a kötetben nem volt benne. Szóval a Nobel-díj. Az a borzasztó, hogy verset igazából csak eredetiben volna szabad olvasni. Bár Kosztolányi Dezső remek műfordító, de akkor sem tudom, hogy a versek hogyan hangzottak eredetiben. Így roppant nehéz véleményt mondani róla. A versek tartalmukat tekintve banálisak. A Költő nem egy József Attila. Hogy mégis miért kapott Nobel-díjat? „ Kanthoz hasonlóan végül is felismerte az ember természetfölötti küldetését – praktikus és morális szinten egyaránt-, mégpedig a kötelesség teljességének ellentmondást nem tűrő parancsolatában”. Hát ezért ma már nem adnának Nobel-díjat.
2016-03-27

>!
pelika_Bp
Braun Róbert (szerk.): Nobel-díjas írók antológiája

Én sem olvastam el az első betütől az utolsóig, viszont az életrajzokat átfutottam és sok írást is elolvastam.
Érdekes volt XIX. századi stílust és gondolkodást olvasni.


Hasonló könyvek címkék alapján

Kemény Ferenc: Tengertől tengerig
Gábor Andor (szerk.): Mirèio / Roland-ének és kisebb műfordítások I-II.
Lengyel Béla – Vincze Flóra (szerk.): A világirodalom ars poeticái
Lothringer Miklós (szerk.): Örök megújulás
Kormos István (szerk.): Szerelmes arany kalendárium
Ferencz Győző (szerk.): Hang szólít
Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs
Rónay György (szerk.): Égövek, ábrák, csillagok
Borbás Mária (szerk.): Halhatatlan szerelmesek I-II.