Magánháború (Dark Space 4.) 4 csillagozás

Brandon Hackett: Magánháború

Sol Orfanne, a Briton Csillagszövetség legendás kapitánya, az Ötvenes briton-teuton háború hőse, a mindig háttérbe húzódó, komor asszony a Mon Menonterei melletti flottafiaskót követően memóriatörlést kér. A múlt tragikus emlékei elől menekül, emelyek egész fiatalkoráig nyúlnak vissza, egy férfihoz, egy szeretőhöz. Azonban, évekkel később, a IV. Galaktikus Háború kitörésének hajnalán a múlt sötét árnyai újra megkísértik, és kegyetlen dilemma elé állítják. Vajon képes lesz-e felülkerekedni a múlt feltépett sebeiből fakadó fájdalmán, vagy személyes bosszúvágytól vezérelve megtagadja az Admiralitás parancsát? Ez az ő döntése. Az ő háborúja.

Eredeti megjelenés éve: 2003

>!
Cherubion, 2003
256 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639346853
>!
250 oldal · ISBN: 9639346857

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

>!
Leonidas
Brandon Hackett: Magánháború

A távoli jövőben három részre szakad az emberiség. A Briton Csillagszövetség, a Teuton Birodalom és a Rassa több évtizedekig elhúzódó, véres háborúkat folytatnak egymás ellen. Közben egy idegen faj, a Kathar Hordaszövetség bőszen támadja a birodalmak határait. Lényegében erről szól a regény története.
Szinte minden megtalálható benne, óriási csatahajók ütközete, meglepetésszerű rajtaütés, veszélyes felderítő küldetés, speciálisan kiképzett csapatok akciója. A cselekmény, többnyire egész szórakoztató, nem is nagyon akadt vele különösebb problémám.
Az író szereti megoldhatatlan helyzetek elé állítani a szereplőit. Ezekben a szituációkban nem létezik jó döntés. A főszerelő Sol Orfanne eleinte kedvelhető karakter volt, sajnos egy idő után elkezdett érthetetlenül viselkedni. Ugyanez érvényes Jason karakterére. Ami lezajlott közöttük, az engem megint csak egy szappanoperára emlékeztetett. A végén már csak fejcsóválva mosolyogtam.
Volt benne pár logikátlanság. Pl. miért engednek fel civilt a csatahajó parancsnoki hídjára, egykori flottatisztet, akit parancsmegtagadásért elítéltek és örökre eltiltottak. Vagy mi keresnivalója van egy nyolcéves gyereknek a csatahajó fedélzetén, főleg, hogy éppen háborús övezetben tartózkodik a hajó.
Egy olvasást megért.

>!
Pro_SKA
Brandon Hackett: Magánháború

Hackett ezen regénye elég felemásra sikeredett. Volt, ami tetszett benne, volt ami nem.

Ami tetszett, az maga a világ, a britek és a németek távoli jövőben zajló űrháborúja. A kötet nem szűkölködött az izgalmas és látványos űrcsatákkal, melyekben gigantikus városhajók, kilométer hosszú hadihajók osztották egymásra az áldást, miközben Spitfire-k és Junkers-ek cikáztak körülöttük (ilyenkor én a lelki szemeim előtt mindig a világháborús légcsavaros gépeket láttam, amint az űrben röpködnek). Emellett az is remek húzás volt, hogy az író a könyv főszereplőit olyan erkölcsi döntések elé állította, amelyekre soha nincsen helyes válasz.

Magában a történetben viszont jó pár dolog nem tetszett. A történet azzal indít, hogy a főhős, Sol Orfanne emléktörlésen esik átspoiler. Ezután a könyv kétharmada elmeséli a múltbeli eseményeket, hogy mi vezetett Sol döntéséhez. Aztán a cselekmény eljut a jelenig (ahol a könyv kezdődik), hogy aztán pár oldallal később Sol rögtön rájöjjön, hogy mit és miért akart örökre elfelejteni. Ez a történetvezetés nekem egyáltalán nem jött be, szerintem ezt jobban is meg lehetett volna írni, több csavarral és meglepetéssel.

Hackett regényei közül ezt találtam a leggyengébbnek, de azért egy olvasást megért.


A sorozat következő kötete

Dark Space sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Joe Haldeman: The Forever War
Elizabeth Moon: Trading in Danger
Joe Haldeman: Örök háború
Ann Leckie: Ancillary Sword
Ann Leckie: Ancillary Mercy
William C. Dietz: Legion of the Damned
William C. Dietz: The Final Battle
Michael A. Stackpole: Farkastörvény
Michael A. Stackpole: A vér szava
William C. Dietz: A testőr