Magánháború (Dark Space 4.) 5 csillagozás

Brandon Hackett: Magánháború Brandon Hackett: Magánháború

Sol Orfanne, a Briton Csillagszövetség legendás kapitánya, az Ötvenes briton-teuton háború hőse, a mindig háttérbe húzódó, komor asszony a Mon Menonterei melletti flottafiaskót követően memóriatörlést kér. A múlt tragikus emlékei elől menekül, emelyek egész fiatalkoráig nyúlnak vissza, egy férfihoz, egy szeretőhöz. Azonban, évekkel később, a IV. Galaktikus Háború kitörésének hajnalán a múlt sötét árnyai újra megkísértik, és kegyetlen dilemma elé állítják. Vajon képes lesz-e felülkerekedni a múlt feltépett sebeiből fakadó fájdalmán, vagy személyes bosszúvágytól vezérelve megtagadja az Admiralitás parancsát? Ez az ő döntése. Az ő háborúja.

Eredeti megjelenés éve: 2003

>!
Cherubion, Debrecen, 2003
250 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639346853

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

>!
fekiyeti79 P
Brandon Hackett: Magánháború

Hackettben most sem csalódtam. Jó kis regényt kaptam tőle megint, ami olvasmányos, esemény –, illetve akciódús, mondhatom, hogy fordulatos is.

Önálló kötetként kezdtem el olvasni, és végül megállja a helyét így is, de volt némi hiányérzetem a következők miatt: a technológiai csodák nekem elég homályosak maradtak (főleg a parancsnoki gömb-beltenger dolog/kapcsolat), valamint cca. bő 2/3 -nál a történetben van egy 5 éves ugrás, ami után úgy veszi fel a fonalat, hogy az első három rész ismerete nélkül csak kérdéseket és értetlenséget eredményezett.

Furcsa volt ez a félig-meddig II. Világháborús „körítés” (Junkers –, Spitfire vadászgépek; brit briton – német teuton konfliktus, stb.), de mégis működött a dolog, megadta a világ egyediségét.
Sol Orfanne magánháborúja kellemes kikapcsolódást nyújtott, viszont a végén elmaradt a „hű-ez-oda'szott” érzés, ezért négyesre értékelem.

>!
Leonidas
Brandon Hackett: Magánháború

A távoli jövőben három részre szakad az emberiség. A Briton Csillagszövetség, a Teuton Birodalom és a Rassa több évtizedig elhúzódó, véres háborúkat folytatnak egymás ellen. Közben egy idegen faj, a Kathar Hordaszövetség bőszen támadja a birodalmak határait. Lényegében erről szól a regény története.
Szinte minden megtalálható benne, óriási csatahajók ütközete, meglepetésszerű rajtaütés, veszélyes felderítő küldetés, speciálisan kiképzett csapatok akciója. A cselekmény többnyire egész szórakoztató, nem is nagyon akadt vele különösebb problémám.
Az író szereti megoldhatatlan helyzetek elé állítani a szereplőit. Ezekben a szituációkban nem létezik jó döntés. A főszerelő Sol Orfanne eleinte kedvelhető karakter volt, sajnos egy idő után elkezdett érthetetlenül viselkedni. Ugyanez érvényes Jason karakterére. Ami lezajlott közöttük, az engem megint csak egy szappanoperára emlékeztetett. A végén már csak fejcsóválva mosolyogtam.
Volt benne pár logikátlanság. Pl. miért engednek fel civilt a csatahajó parancsnoki hídjára, egykori flottatisztet, akit parancsmegtagadásért elítéltek és örökre eltiltottak. Vagy mi keresnivalója van egy nyolcéves gyereknek a csatahajó fedélzetén, főleg, hogy éppen háborús övezetben tartózkodik a hajó.
Egy olvasást megért.


A sorozat következő kötete

Dark Space sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Orson Scott Card: Végjáték
John Scalzi: Vének háborúja
Jack Campbell: Vakmerő
Joe Haldeman: Örök háború
William C. Dietz: A testőr
Michael A. Stackpole: Elveszett sors
Alexander Freed: Battlefront: Alkony század
Aaron Allston: Lidérc osztag
Ann Leckie: Mellékes háború
Lois McMaster Bujold: Maréknyi becsület