Bölcseleti ​alapvetés 0 csillagozás

Böhm ​szubjektív idealizmusa és Pauler objektív idealizmusa után Brandenstein Béla ideálrealizmusnak nevezett rendszert alkotott. A rendszerét adó hatalmas ifjúkori művével, a Bölcseleti alapvetés eredeti német kiadásával (Grundlegung der Philosophie) már igen korán elismerést szerzett magának. Hosszú pályáján terjedelmes életművet hozott létre. Brandenstein szerint a bölcseleti megismerés lehetőségeire irányuló kérdések nem előzetesen, hanem csak a filozófiai vizsgálódások menetében tisztázhatók, a filozófia tételei saját tárgyuknak megfelelően kereshetők meg. Brandenstein alapvető módszerre a dolgok fenomenológiai megragadása, majd az ezek fennállását biztosító elvek reduktív-regresszív, visszakövetkeztető feltárása, amely bizonyos értelemben indukciót és dedukciót is tartalmazhat. Brandenstein rendszerének megalapozó elve „a dolog fennáll” legáltalánosabban elgondolt tétele. Ezt tárgyalja a Fennállástan (ontológia). A dolog három „valóság-előtti” alaphatározmánya a tartalom, a… (tovább)

Böhm ​szubjektív idealizmusa és Pauler objektív idealizmusa után Brandenstein Béla ideálrealizmusnak nevezett rendszert alkotott. A rendszerét adó hatalmas ifjúkori művével, a Bölcseleti alapvetés eredeti német kiadásával (Grundlegung der Philosophie) már igen korán elismerést szerzett magának. Hosszú pályáján terjedelmes életművet hozott létre. Brandenstein szerint a bölcseleti megismerés lehetőségeire irányuló kérdések nem előzetesen, hanem csak a filozófiai vizsgálódások menetében tisztázhatók, a filozófia tételei saját tárgyuknak megfelelően kereshetők meg. Brandenstein alapvető módszerre a dolgok fenomenológiai megragadása, majd az ezek fennállását biztosító elvek reduktív-regresszív, visszakövetkeztető feltárása, amely bizonyos értelemben indukciót és dedukciót is tartalmazhat. Brandenstein rendszerének megalapozó elve „a dolog fennáll” legáltalánosabban elgondolt tétele. Ezt tárgyalja a Fennállástan (ontológia). A dolog három „valóság-előtti” alaphatározmánya a tartalom, a forma és az alakulat. A Tartalomtan (totika) az egyedi minőséggel, a Formatan (logika) a vonatkozásokkal, az Alakulattan (matematika) a mennyiséggel foglalkozik. Míg az ontológia a dolgot legáltalánosabb fogalma szerint vette, magát a világot realitásként a Valóságtan (metafizika) vizsgálja a változás, erő, anyag és Isten témáin keresztül. A valóság ismét három vonatkozást mutat, s eszerint tagolódik tovább a rendszer a gyakorlati valóságot megvilágító Cselekvéstanra (pragmatika), az elméleti tevékenységet leíró Tudománytanra (teoretika) és az esztétikumot megragadó Művészettanra (poietika). Ezeket egyesíti és a rendszert lezárja az Erkölcstan (etika), amelynek tárgya a teljes szellem és élet. Az erkölcsi érték nemcsak a gyakorlati jó fogalmát tartalmazza (mert beszélünk tudományos és művészi erkölcsről is), hanem egyesítve az igaz, a jó és a szép elvét, a valóság és érték újkori kettészakadásával szemben szellemi élettökéletességet jelent. [forrás: http://mek.niif.hu/02100/02185/html/1171.html]