Nemzetünket ​szolgálták 0 csillagozás

Adorján Imre apjának a Málnási Ágnessel kötött házassága a második volt, miután első neje, Szabó Klára meghalt. Első házasságában négy gyermeke született, közülük a második Adorján Ágoston (1871-1957) volt, aki 1898-ban, mint honvédtiszt, kérelmet és okleveleket nyújtott be a Magyar Királyi Honvédelemügyi Ministeriumhoz, amelyben nemesi származásának és a „menasági” nemesi előnév használatának az elismerését kérte. A minisztérium 9274/1898. számú rendeletével, amely több akkori közlönyben és újságban megjelent, igazolta a család nemesi eredetét.

399. oldal, A visszacsatolt területek képviselőházi tagjai a Magyar Országgyűlésben / Észak-Erdély / Adorján Imre (Keskenyúton, 2020)

Adorján Imre Csikménaság községben (Csík vm.) 1884. április 17-én született Adorján István (1834-1898) gazdálkodó és a Csíkmindszentről származó Málnási Ágnes (1841-1929) házasságából, amelyet 1880-ban kötöttek. Az ősi Adorján nemzetség sarja. Csík-, Gyergyó-, illetve a Kászonszék lófői között 1569 körül említették először Menassagh községből Adorian Gergelt. Az 1602. augusztusi katonai összeírásban szerepel Adorian Janos (sic!). Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem 1614. februári jegyzékében a család két tagját tüntették fel: Adoryan Janos, illetve Miklos (sic!). Az 1619. júliusi összeírásban – ekkor Adorian név alatt – az állatállományukat is felsorolták: 6, illetve 4 db ökör; fejenként ugyanennyi tehén; 80-80 birka; 2, illetve 1 ló; 16, illetőleg 8 sertés. A nemzetség egyes tagjai ettől az időtől kezdve voltak Csíkszék vezető személyiségei a következő századokban.

399. oldal, A visszacsatolt területek képviselőházi tagjai a Magyar Országgyűlésben / Észak-Erdély / Adorján Imre (Keskenyúton, 2020)

Adorján Imrét 1943. március 3-án az Országos Vitézi Szék rendeletére Csíkszeredán vitézzé avatták, ahol a Vármegye dísztermében „tette le a vitézi esküt”.

401. oldal, A visszacsatolt területek képviselőházi tagjai a Magyar Országgyűlésben / Észak-Erdély / Adorján Imre (Keskenyúton, 2020)