Rúvel ​hegyi legenda (Rúvel hegy 1.) 39 csillagozás

Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda

A ​Tetejetlen Fa nem más, mint a MINDEN. A látható világon kívül magán hordja a láthatatlan világok sorát is: a legendák földjét, a sötét Alsó Világot, az Álmok Földjét, a regék ligeteit.
Aki képes révülni a Tetejetlen Fán, vagyis belefeledkezve olvasni egy-egy történetet, az elutazhat a Világfa lombjának levelein, törzsének repedéseiben, tövének gyökérszálain gubbasztó álomvilágokba.
S íme, most új hajtással lett gazdagabb az Álomfogó-történetek levélcsoportja!

Ezüstujjú Balajtár, az álomvarázsló, aki együtt kalandozott Bogi fia, Farkassal, most ellátogat az Ősök Városába, hogy megismerje a Rúvel hegy mélyén élő különös népet. A galetkik egyetlen más álomlényre sem hasonlítanak. Képesek bűvös hatalmukkal összegyűjteni a lélekenergiát, s azzal olyanná fejleszteni a saját testüket, amilyenné csak szeretnék. A galetkik a hegyek mélyén élnek, mert az Ellenség évszázadokkal korábban elfoglalta bolygójuk felszínét. Most a sötét barlangjáratok urai, akik között… (tovább)

Harby Riann: Rúvel hegyi legenda címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 2005

Tagok ajánlása: 10 éves kortól

>!
Beholder, Budapest, 2005
362 oldal · ISBN: 9638428171

Kedvencelte 6

Most olvassa 1

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 40


Kiemelt értékelések

Angele>!
Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda

Még ma is emlékszem, ahogy a fejemben életre kelt a föld alatti világ, pedig gyerekként olvastam. Azóta megnőttem, és barlangászkodtam évekig. Innen jött lehet.
Szóval nagyon jó kis mese ez. Olvassátok, olvassátok.

Habók P>!
Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda

Gondolkodtam az olvasáson, mert láttam, hogy a Gergő sorozat egyik kedvence sem fog szerepelni, de végül csak elszántam magam. Megkedveltem a három kutatót, izgultam kalandjaikon, de azért olyan igazán nem volt olyan körömrágós. Jobban élveztem a barlangokat, a cseppköveket, a járatokat. (Habár a bennük lakókat kevésbé…) Most rögtön nem, de később keresni fogom a folytatást is.

Mert_olvasni_mindig_jó P>!
Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda

Legendás lett az biztos!

“Égi Atyácska kedvenc nyájterelgető pulikutyájának gubancos bundájára mondom, hogy ehhez hasonló élményben még soha nem volt részem…” Újra egy álomfogó kötet, ám a kaland ezúttal is más, kicsavartabb és rémisztőbb, mint az eddigiek, picit más köntösben.

Inkább azoknak tudnám most ezt a részt ajánlani, akik a Gyűrűk Ura világát, nem egy nagy és hosszú vándorlásnak élték meg, ahol semmi más nincs csak hoszas menetelés, ugyanis picit ilyen lett ez a regény is. Ugyanis ne keressétek ebben a részben a pörgős és érzelemdús részeket. Ez a sorozat ugyanis úgy tűnhet teljesen elrugaszkodott eddigi talajunktól és mintegy önálló kötet, úgy létezik.

Tényleg érdemes sorrendben haladni a kötetekkel, ugyanis ha valaki ezzel kezd, könnyen belezavarodhat a világ hatalmas kitágításába.

WildWorld>!
Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda

Ó, de jó élmény volt olvasni ezt a könyvet, abszolút eszembe juttatta, miért is szeretem én Böszörményit. :) A sztori gyorsan pereg, az elején ugyan kicsit zavaró a sok szál, de aztán szépen összeáll az egész. A három főszereplő nagyon szerethető, élveztem a sziporkázó párbeszédeiket, bár valamivel több jellemfejlődést elviseltem volna. Ahogy pedig az Böszörményinél lenni szokott (és amiért nagyon becsülöm), persze a gonoszokról is kiderül, hogy annyira nem is ördögiek, csupán összetört, szerencsétlen, magányos emberek (izé, varázslények). A világfelépítés pedig egyszerűen lenyűgöző, láttam lelki szemeimmel az összes csodás, bizarr, különleges tájat, ahol megfordultunk a történet során, és igazából semmi szükség a 20 oldalas kislexikonra a könyv végén, a regény enélkül is érthető. Ezen kívül a könyv élvezetéhez nem szükséges a Gergő-sorozat ismerete sem, mivel csak minimális utalások vannak benne a varázsvilág többi részére, így akár ezzel is lehet kezdeni az író munkásságát. Én teljesen lázba jöttem, és mindenáron fel akarom kutatni a Bolhedor lovagjai című könyvet, ami szintén a galetkik világában játszódik, de sajnos nem lesz könnyű dolgom. :(

2 hozzászólás
j_aliz>!
Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda

Ez a könyv számomra egy hullámvasút volt. Nagyon lassan indult el, de aztán nagyon nagyon izgalmassá vált a cselekmény. Ám sajnos a végén megint visszalassult. Egyébként voltak karakterek akik szerintem nagyon szerethetőek voltak. A tündérről viszont nekem sajnos nem sikerült képet alkotnom, amit nagyon sajnálok, mert szívesen megismertem volna jobban a természetét. Mindenesetre egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam.

Nashira>!
Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda

Évekig vadásztam a könyvre.
Egy ideig könyvesboltokban próbálkoztam azt a vak reményt ringatva, hogy csak van elfekvőben, kincsként őrizve egy példány… egy idő után inkább antikváriumokban érdeklődtem, továbbra is sikertelenül. Aztán idén, a karantén alatt… teljesen véletlenül… rákerestem egy kártyajátékra, ami az „Álomfogó-világ”-ot képezi le egy zseniális, gyönyörűen kidolgozott játékban. És ott, azon az oldalon, ahol a kártyát megrendeltem… ott volt… a könyv.
Minden kereséssel töltött percért megérte. Imádtam, letehetetlen volt. És veszélyes, mert annyira belemélyedtem, hogy nem egyszer majdnem továbbmentem a tömegközlekedéssel, mint a célállomásom. :)
Most jöhet a folytatása, A bolhedor lovagjai. Újra :)

B_Ágnes P>!
Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda

Az elején kicsit nehezen rázódtam bele. Fura nevek, nem volt világos, ki kicsoda, és a történet is elég lassan indult be. De aztán kaptam egy igazán klasszikus fantasyt, tündékkel, törp izé galetkikkel, sötét elffel. Néha kis Gyűrűk Ura utánérzés volt, de ezen inkább mosolyogtam, kis kiszólás az olvasónak. A végére pedig megszerettem a szereplőket, és a történetet is.

Muldgart>!
Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda

Remek könyv egyszerűen magával ragadt a világa és már kétszer is elolvastam mióta megvan. :)

2 hozzászólás
Polyák_Margit P>!
Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda

Hú, hát nem pont erre számítottam. azt tudtam, hogy Böszörményi szuperül ír, mert már olvastam tőle, de fantasyt még nem és azt kell mondjam le vagyok nyűgözve. Eszméletlen jó kis kalandokat éltem át a hőseinkkel.

falke19>!
Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda

Nagyon tetszett, főleg mert az írótól megszokott stílus és fordulatosság végig jelen volt.


Népszerű idézetek

Leilaa>!

Valakinek el kell köszönnie a fénytől, hogy másra rásüthessen.

249. Oldal

Leilaa>!

… ekkora fájdalmat csak varázslatos szépségű boldogság elvesztése okozhat.

243. Oldal

Nashira>!

– Nem ismerhetsz, tehát elnézem neked, hogy folyamatosan sértegetsz engem – mondta végül. – Soha nem lennék képes olyan dolgot tenni és mondani, ami Rothindának a hírt és gazdagságot biztosítja. Ha valaha is az Ősök Csarnokába lépek, azt tiszta lélekkel és a magam erejéből akarom elérni.

123. oldal (Beholder, 2005)

Nashira>!

– Azt gondoltad talán, hogy elmondod nekem a titkod, aztán hazaküldesz, mint egy zsenge lánykát, hogy fonjak neked gombaláncot, amíg hazaérsz a csatából? Azt már nem!

125. oldal (Beholder, 2005)

Nashira>!

– Íme, a Tetejetlen Fa – mondta. – Ez itt a Mindenség, ahol az összes létező és kitalált lény él. Valahol errefelé, a Törzsszint derekánál egyetlen keskeny sávot alkot a Valóság. Idelenn a gyökerek gubancain létezik a holtak és sötét árnyak, valamint a nyomasztó, szomorú regék birodalma.
– Mi galetkik is ott élünk! – biccentett Atvy Morodur.
– Így van – értett egyet Balajtár. – A Világfa lombjának minden egyes levelén szintén egy-egy álom, mese, rege és monda található. Amikor a Valóságban valaki álmot lát, vagy történetet talál ki, a Tetejetlen Fa új hajtást hoz. Ha a rege komor és szörnyekkel teli…,
– Mint a mi világunk! – szólt közbe ismét Morodur mester, s Balajtár megint csak biccentett.
– …akkor a Gyökérszintre kerül. Ha a történet a Valóságban játszódik, vagy ahhoz hasonló, akkor a Törzsszint repedéseiben lel helyet, s a szívmelengető, vidám, tanulságos a mese vagy álom, akkor pedig új levélként bomlik ki a Lombszinten. Na már most! A révülők, vagyis a sámánok és táltosok voltak az elsők a Valóságban, akik megtanultak utazni a Világfán. Bármely álomvilágba eljuthatnak, ott szemlélődhetnek, vagy beavatkozhatnak az eseményekbe.

11. oldal (Beholder, 2005)

Nashira>!

Ezüstujjú Balajtár szikkadt arcán mosoly jelent meg, bár az inkább a ráncok nagygyűlésére emlékeztetett.

12. oldal (Beholder, 2005)

Nashira>!

– […] Ezek ugyan nem mutatják meg, hol található pontosan az Erő ígérete…
– A Kacagó Liliom! – jegyezte meg halk, de kemény hangon Sul.
– Az is, fiam! – mordult a csuklyás. – A kettő ugyanis egy. Csak nem akarsz elméleti vitába keveredni a dolog elnevezését illetően?
– A tündérek által adományozott név szent – szögezte le akaratosan a nemesvérű.
– Te pedig egy szent elnevezés legkevésbé sem szent mártírja leszel, ha fennakadsz ilyan kicsinységeken!

151. oldal (Beholder Kiadó, 2005)

Nashira>!

Rovan képeket látott gyors egymásutánban felbukkanni, majd hátrafelé, a semmibe tűnni. A látomásokról képtelen volt megállapítani, hogy valójában hol lehetnek. Sziklacsarnok pörgött el mellette, melyben lusta gigászok egymás húsát tépték oly lassan, hogy több száz esztendő is beletelhetett, míg valamelyikük győz. Majd egy vulkán vörösen izzó gyomrába pillantott, a fel-felbuggyanó láva hevét érezte, és fulladozott a kén bűzétől. Máskor gyémántos jurta uralta a füves tájat, fölötte a Nap és a Hold egymás mellett ragyogott. Azután egy ember fiú tűnt fel, kezében szikrát hányó bűbájostorral, amint hatalmas farkasa hátán lovagol.

180. oldal (Beholder Kiadó, 2005)

Nashira>!

Ezek most olyan idők, amikor a tapasztalatlanság tisztábban csillogó erény, mint a romlottá vált öregség.

316. oldal (Beholder Kiadó, 2005)

Nashira>!

Égi Atyácska kedvenc nyájterelgető pulikutyájának gubancos bundájára mondom, hogy ehhez hasonló élményben még soha nem volt részem – nyögte ki a még mindig szédelgő álomvarázsló.

339. oldal (Beholder Kiadó, 2005.)


A sorozat következő kötete

Rúvel hegy sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Tea Stilton: A sötétség hercegnője
Trenton Lee Stewart: A Titokzatos Benedict Társaság
Gail Carson Levine: Elátkozott Ella
Tomcsik Nóra: A kapitány és a szirének földje
Astrid Lindgren: Oroszlánszívű testvérek
Tina Markus: Pircsi és a zombizűr
Catherynne M. Valente: A lány, aki Tündérföld alá zuhant és a tivornya élére állt
Matt Haig: A fiú, akit Karácsonynak hívnak
Silvana De Mari: A Medve és a Farkas
Andri Snær Magnason: Időláda