10. legjobb kortárs könyv a molyok értékelése alapján

Kucó ​és más életszilánkok 120 csillagozás

Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Böszörményi Gyula József Attila-díjas író 1964-ben született. Aztán valamicskét élt családban, de leginkább kórházakban, egészségügyi intézetekben, szociális otthonokban múlatta az időt. És közben írt. Megírta, amit látott, hallott, tapintott, érzett. Mi pedig most csokorba szedtük önéletrajzi írásait – íme.

Tartalomjegyzék

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
162 oldal · ISBN: 9789635610211
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
162 oldal · ISBN: 9789635610228
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2019
162 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634576501

1 további kiadás


Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Esterházy Péter


Kedvencelte 11

Most olvassa 10

Várólistára tette 121

Kívánságlistára tette 97

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Gorkie P>!
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Nehéz erről bármit is írni. Nem mondanám értékelésnek. Mégis, hogyan bírálhatnék egy ilyen könyvet?
Nagy kettősség van bennem, ha arra gondolok, mit éreztem olvasás közben. Ütős és nehéz, ugyanakkor felbukkant benne az apró boldogság is. Szerettem olvasni, meg nem is, mert nagyon érdekelt, vittek magukkal a történetek, de néha nagyon összeszorult a szívem és néha nagyon mérges, csalódott voltam. Megértettem ezt a világot és nem is. Az emberek…
A képeket nagyon szerettem. Alig várom minden héten, hogy újabb karcban derüljön fény 1-1 képre.

Köszönöm, hogy olvashattam!

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2019
162 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634575627
Porcsinrózsa>!
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Nagyon, nagyon nehéz, szívfájdító olvasmány. Szinte fejezetenként le kellett tennem, hogy erőt gyűjtsek a további olvasáshoz. Egyszerre borzasztó és csodaszép ez a történet. Hadd álljon itt most, általam szabadon idézve a főhős, Árkus Tamás két gondolata, amely engem nagyon megérintett :
1. Annyit tudok, hogy biztosan nagyon drága meg ritka dolog lehet az emberség, ha még egy akkora bazi nagy termesbótba se nincsen. Talán meg kellett vóna nézni a hátsó pócokat is.
2. Mé montam vóna, hogy kinn is vannak hüjék ?
Mennyi értelem, mennyi érzékenység egy lenézett, „leértékelt” ember részéről, akitől tanulhatnának a társadalom normálisnak titulált tagjai !
A kilincs – terápiát az alkalmazó személyzeten is ki kellett volna próbálni. Ennyi emberi aljasság szinte már elhordozhatatlan volt.
Őszinte hálával, tisztelettel köszönöm Böszörményi Gyulának, hogy megírta ezt a könyvet, s mi olvashatjuk az ő jóvoltából. Olyan tükröt tart elénk, amelyik nem hazudik, a meztelen valóságot mutatja. Ezzel szembesülni pedig sosem könnyű, de érdemes.
Arra tanít, ha valaki egészségesnek hiszi magát, nem árt, ha kissé szerényebb lesz, és leszáll a magas lóról, még mielőtt a Nagy Élet szele lefújná onnan.

10 hozzászólás
Milli88 P>!
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Mit is írhatnék róla? Letehetetlen, szívszorító, fájdalmas, szeretettel teli. Ez mind egyszerre.

diamondfox P>!
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Most úgy őszintén, erről mit is írhatnék anélkül, hogy „elspoilerezném”? Kb. semmit.

Röviden: Vedd meg. Tényleg. Nem fogod megbánni! Nem elég, hogy egy szép kis könyvet kapsz, de ehhez még emberséget és annak hiányát, a „bolondok” meglátásait is megismerheted.
Ezt én mondom, mint Az Ember, Akinek Nincs Érzelmi Intelligenciája.

Hosszabban:
Ez nem egy gyors olvasmány, hiába „csak” 168 oldal. Ehhez kell egyfajta érettség is, mert ha túl fiatal az ember, semmit nem ért meg belőle, sőt, sejtésen szerint lefitymálná, hogy „mi ez a hülyeség?” És most, hogy nagyon bölcs voltam, mesélek még.
Ez nem mese. Ez nem heppiend. Ez a valóság, és több lélegzetvétel kell hozzá. Jómagam háromszor is nekifutottam, mire sikerült Kucó-t végigolvasnom. És megmondom, hogy egyik döbbenetből estem a másikba, és elgondolkodtatott. Ezért mindenképp köszönöm.
És legfőképpen köszönöm, hogy őszinte Velünk, Nekünk.

wzsuzsanna P>!
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Böszörményi Gyula munkássága már nem ismeretlen előttem, több könyvét is olvastam (vagy olvasom éppen), mégis minden elfogyasztott kötet után az az érzésem, hogy egy újabb arcát/hangját mutatta meg nekem a szerző. A könnyedebb ifjúsági regények és az Ambrózy báró esetei után nagyon kíváncsi voltam egy sokkal személyesebb, saját élményeken és tapasztalatokon alapuló írásra, amitől azt reméltem, hogy nem csak az írót, de az embert is engedi majd jobban megismerni. Még így is sokkal többet kaptam ettől a vékonyka kötettől, mint remélni mertem: érzések egész palettáját, szőnyeg alól kisöpört társadalmi szégyenfoltokat, őszinteséget, bátorságot és sok-sok önismeretet.(…)
(…) A Kucó egyszerre volt dühítő, megható, ugyanakkor legnagyobb örömömre szerethető és szórakoztató is, Tamás személyében sikerült egy olyan karaktert alkotni, aki a maga egyszerűségében is néha sokkal tisztábban látja a dolgokat, mint a többi ember. Az ő szemszögén keresztül láthatjuk az otthon működését, a túlzsúfolt szobákat, alulmotivált és ingerült nővérkéket, és a rendkívül szegényes körülményeket. Gyógypedagógiai tanulmányaim után sajnos nem voltak azzal kapcsolatban illúzióim, hogy néhány évtizeddel ezelőtt milyenek voltak az ehhez hasonló ellátást nyújtó intézmények, és sajnos azt sem állíthatom, hogy napjainkban tökéletes a helyzet. Bár a körülmények és a szemlélet is sokat változott, még mindig általános probléma, hogy sokan nem a számukra leginkább megfelelő ellátást kapják, és az igazi segítség sokszor inkább az elhivatott szakemberek hivatástudatán és szeretetén, nem pedig az államilag biztosított intézményrendszeren múlik. Szerintem nagyon fontos, hogy ezekkel a kérdésekkel és problémákkal szembesüljünk, és saját erőnkhöz mérten cselekedjünk, mert csak így lehet hosszútávon rendszerszintű változásokat elérni.
És ha még önmagában nem lenne elég, hogy a kötet ilyen fontos és -sajnos ma is- aktuális kérdésekkel foglalkozik, ott van az is, hogy Böszörményi Gyula egész egyszerűen fantasztikusan ír. Imádom olvasni a szép és kifejező mondatait, és azt, hogy a sötétebb oldalakon is képes humorral és szeretettel fogalmazni. Nagyon jó ismerője az emberi léleknek, minden lapon érződik, hogy olyan ember szavait olvassuk, aki oda-vissza százszor megjárta már a saját személyes poklát, és győztesen került ki onnan. Azért pedig hatalmas hála, hogy minket, olvasókat ennyire közel engedett önmagához, a saját kucójába, hogy láthassunk egy kis szeletkét abból az útból, ami azzá az íróvá tette, akinek a könyveit annyira szeretjük. (…)
Bővebben:
https://konyvesmas.blogspot.com/2019/09/kuco-es-mas-ele…

K_Kata99>!
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Érzek haragot, fájdalmat, csodálatot, elkeseredettséget, szeretetet.
De leginkább haragot.

Bárcsak lenne egy kis emberség, legalább azon a hátsó polcon. Mindenkinek.
Bárcsak igazságosabb lenne a Nagy Élet.

Köszönöm, hogy olvashattam ezeket a sorokat!

4 hozzászólás
kratas P>!
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Ezek olyan szilánkok, amik feltépik a bőrödet és évekkel később is emlékeztetnek a hegekkel arra, hogy micsoda sorsok is vannak a világon. Nagyon tetszett, köszönöm, hogy olvashattam.

Hoagirl P>!
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Ezer éve kinéztem magamnak webes antikváriumban, elő is jegyeztem, de évek óta hiába vártam rá, nem érkezett be, aztán egyszer csak a ritka könyvek árverésén rám kacsintott, persze licitáltam is rá rendesen, de aztán elment egy olyan összeg irányába, ami már nem fért bele a büdzsémbe, pedig szép összeget ajánlottam érte. De az élet kárpótolt, és a könyvhétre a Könyvmolyképző újra kiadta, én pedig szerintem ilyen gyorsan még soha semmit nem jegyeztem elő, mint ezt a könyvet, csak úgy füstölgött a billentyűzet.

Valahogy éreztem zsigerből hogy mi nagyon jóban leszünk és így is lett, ahogy azt Darabos úr is jó előre megmondta…

Szóval ahogy kézhez kaptam, azonnal félretettem mindent (most arról nem akarok vallani hogy hány könyvet hajítottam emiatt a sarokba…)

Nagyjából a Pöttyös 7. mondatánál éreztem úgy hogy ez igen, erre megérte várni! Ami azért sem kis dolog mert ez egyben a könyv 7. mondata is.

És akkor a mágikus 7. oldal bűvös 7. mondatánál bevillant egy kép:

1985-öt írunk, forró nyári nap, mozog az aszfalt fölött a levegő, gyereklátogatási van. A presszó előtt ül anyám a Király utcában (ma is ott van, ugyanúgy,- nem az anyám, a presszó, bár már talán nem így hívják…), feketét iszik a retró presszós pohárból, búsan üldögél érzem én ezt nagyon, de csak téblábolok nem tudom mit tegyek, kínos a szitu. Ő 26 éves, én 5. Szóval én toporgok, ő ül és egyszer csak nekem szegezi a kérdést: mennyire szeretsz engem? Ennyire (hüvelykujj felfelé) vagy ennyire (hüvelykujj lefelé)? A korabeli like versus dislike… Gyerek voltam, nem hülye, szóval tudtam hogy ez egy igen vagy nem válaszadási lehetőség, nincs kiskapu és mellébeszélés. Én őszintén szólva egy izmos dislikeban gondolkodtam öt éves fejjel, és mivel már akkor sem volt kenyerem a hazudozás, volt vívódás bennem rendesen, de hát éreztem, hogy a lefelé fittyedő ujjam neki nagyon rosszul esne, és szomorú is volt, nem akartam fájdalmat okozni, ezért némi gondolkodás után esetlenül felmutattam az égnek meredő hüvelykujjamat. Azóta is emlékszem az arcára; látom a megkönnyebbülést, a fellélegzést, a visszatartott levegő kiáramlása okozta turbulenciát, hallom a szívről lepottyanó kövek kopogását a Király utcai flaszteren…

Kár hogy 82-ben, a „presszós incidens” előtt három évvel apámmal együtt aláírta a papírt, hogy lemondanak rólam és a két bátyámról…

De azért én azóta sem bántam meg azt a hazugságot, azt a felfelé mutatott hüvelykujjat.

Szóval a lényeg: ennek a könyvnek minden sora kincs, csak így egyszerűen.

2 hozzászólás
Papírra_vetett_gondolataim>!
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Személy szerint én nagyon szeretem Böszörményi Gyulát, és azok között a szerencsések között tudhatom magam, akiknek volt alkalmuk vele találkozni. Igaz, ekkor még semmit nem olvastam tőle. Ahogy beszélt akkor ott azon az olvasótalálkozón, akkor éreztem azt, hogy muszáj tőle olvasnom, már csak a személye miatt is. Azóta igazi rajongója lettem az Ambrózy báró esetei sorozatának, egy percig nem volt kérdés, hogy a Kucó és más életszilánkok kötetének is a polcomon a helye.

Ez a könyv igazán nyersen és erősen mutatja be azt,mik is történtek az íróval különböző intézetekben. A kötet olvasása során elgondolkoztam azon, hogy milyen gonosz is az ember. Amikor azt látja, hogy egy másik embertársa valamiféle fogyatékkal él, akkor már rögtön kerüli a társaságát, és alsóbbrendűnek érzi azt a személyt, pedig ez egyáltalán nem helyes és nem jó gondolkodás!

Böszörményi Gyula ebben a kötetében megmutatja a másik oldalát, amit eddig még nem ismert az olvasó. Kendőzetlenül írja le a valóságot és veti azt az olvasó elé Egy percig nem finomkodik az olvasóval, hiszen az élet sem tesz így.

Úgy gondolom, nagyon jó, hogy ez a kötet megjelent nyomtatásban, hiszen mindannyiunk számára fontos gondolatokat hordoz. A könyv elolvasása során pedig minden Böszörményi Gyula rajongó még többet kaphat szeretet írójából!

https://papirravetettgondolataim.blogspot.com/2020/01/i…

Linszyy P>!
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Még mindig csodálatos ez a történet. Tudtam én, hogy most majd még jobban a szívembe lopja magát. A Kucó mellé kapott rövid novellák is tökéletesen ideillettek, örülök, hogy ezeket is olvashattam.
https://youtu.be/_Lox2z2DvT8


Népszerű idézetek

Könyvmolyképző KU>!

A kirándulás furcsa játék. Nem is játék. A kirándulás az túra, fáradság, erőpróba, tűrőképesség, kaland és szépség. Szépség mindeneken túl és fölött.

Kapcsolódó szócikkek: kirándulás
2 hozzászólás
Könyvmolyképző KU>!

Asztat vettem észbe, hogy az emberek, akik onnan gyönnek, a Nagy Életbő, azok nem is szokják egymást megsimogatni. Tán fének a másiknak a kezitő, mintha mindég mindenik embe csak verekenni akana, asztat hiszik? Hüjék ezek…

Könyvmolyképző KU>!

…hogy meséjjek?
Ha nem vagy ojan beköpős, mint a Manci néni nővér, akkó meséhetek. Nem vagy? Akkó jó, meséhetek, de ne mongyad e senkinek, me esztet csak neked mondom, me te a barátom vagy.

K_Kata99>!

Mindent jól emesél, hogy ércsem, me én még nem vótam a Nagy Életbe.

51. oldal

f_Anna>!

Sejteni kezdem, hogy a világ így épül fel: vannak fő- és albérlők. Az albérlőknek pedig suttogni kell éjjel-nappal, de az a legjobb, ha leszoknak a beszédről. Elhatározom, hogy én főbérlő leszek, és megtanulok ordítozni.

23. oldal

Babó_Buca P>!

– Boldog ember lehet – mondja aztán.
– Nem tudom – vonom a vállam. – Inkább boldogtalan.
– Nincs különbség – legyintett Johann.

47. oldal

Kogoro>!

E. P.-nek, aki egy kellemes kacsavacsora közben-után arról győzködött, hogy ezeket a történeteket nem hagyhatom megíratlanul. Van még tartozásom, de most ennyi.
B. Gy.

5. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Esterházy Péter
Kérdőjel>!

A vetítőgép nagy, mint az érdek nélküli szeretet, és tiszta, mint a bukott angyal tekintete Berlinben.

13. oldal

Sajtkukac94 >!

A Szigeten persze mozi is van. Nagy, füves tér, egyik végében szobafalnál is hatalmasabb, feszített lepedő. A másikban (a másik végében, na!) emelvény, kicsi vászontetővel. Ott búg, zörög a projektor (szép ez a szó – projektor – akárhogy is).
Amikor úgy érzem, túl sűrűn vagyunk (a Többiek meg én) a Szigeten… Amikor egymásba érünk, pedig csak sétálnánk sátortól sátorig… Szóval, amikor a könyököm beleszúr egy lány lelkébe, nekem meg a hátamat böki egy férfi egója… Na, akkor beleülök a moziba.

11. oldal - Láttam egyszer...


Hasonló könyvek címkék alapján

Martin Pistorius: Néma üvöltés
Hozleiter Fanny Mosolyka: Te döntesz
Schäffer Erzsébet: Hol vagy?
Fekete István: Sárgaréz patkók
Morsányi Bernadett: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek
Vencsel Katalin: Sosem növök fel
Philippe Pozzo di Borgo: Életrevalók
Polcz Alaine: Asszony a fronton
Alice Munro: Mennyi boldogság!
Bächer Iván: Klétka