37. legjobb kortárs könyv a molyok értékelése alapján

Kucó ​és más életszilánkok 182 csillagozás

Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Böszörményi Gyula József Attila-díjas író 1964-ben született. Aztán valamicskét élt családban, de leginkább kórházakban, egészségügyi intézetekben, szociális otthonokban múlatta az időt. És közben írt. Megírta, amit látott, hallott, tapintott, érzett. Mi pedig most csokorba szedtük önéletrajzi írásait – íme.

Eredeti megjelenés éve: 2019

Tartalomjegyzék

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
162 oldal · ISBN: 9789635610211
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
162 oldal · ISBN: 9789635610228
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2019
162 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634576501

1 további kiadás


Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Esterházy Péter

Helyszínek népszerűség szerint

gyermekotthon


Kedvencelte 15

Most olvassa 9

Várólistára tette 125

Kívánságlistára tette 96

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Ottilia P>!
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

A kötetben szereplő kisregény és a novellák kiváló egységet képeznek, mert az író gyermek- és ifjúkorához, a különböző gyermekotthonokban átélt élményeihez kapcsolódnak. Ez az erőteljes vallomás a szerző legbensőbb énjétben megbúvó múltját tárja fel, és egyben hiteles szociológiai leírást ad az érintett intézményekről, az azokban fennálló kegyetlen és embertelen világról.

Az egészségügyi gyermekotthonokban többségében értelmileg fogyatékos gyermekeket látnak el, de él közöttük néhány mozgássérült fiatal is. Mindennapos a fizikai és verbális bántalmazás, az éheztetés és az elhanyagolás.

A könyvben találkozhatunk megható, szívet melengető, a szeretet erejét hangsúlyozó történetekkel is, de többségében könyörtelen, lélekfacsaró világot ábrázol, ahol nincs empátia, nincs irgalom és nincs emberség. Megrázó olvasmány ez, bár például a kisregényben a humor valamelyest enyhíti az olvasó zaklatottságát, azért mindvégig jelen van az írás mellbevágó ereje.

Felrázza az embert ez az embertelen világ, rádöbben az olvasó, hogy mindannyian felelősek vagyunk, hiszen a mai társadalom még mindig nem elég érett ahhoz, hogy a fogyatékkal élőkkel és úgy általában a mássággal élőkkel elég toleráns és korrekt legyen.

A lelket, az érzelmeket erősen próbára tevő, megrázó erejű olvasmány ez, amely hangot ad azoknak, akinek szava alig-alig jut el az egészséges emberekhez, és egyben ráébreszt arra, hogy nem értékeljük eléggé életünket. Milyen jó hogy ez lett az első olvasásom Böszörményi Gyulától, mert így mindig látom majd az embert az írásai mögött.

Pati28 P>!
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

”Így mán sokka jobb, hogy emontam neked esztet a titkos dógot. Me mán nem elég a kucó. Valakinek el ke mondani a rosszakat. Me ha ketten tuggyuk, akkó nem ojan kúva szar az egész.”

Nagyon nehéz összeszednem a gondolataimat, mert még mindig a könyv hatása alatt állok.
Bevallom az olvasás is nagyon nehezen ment, mert minden egyes fejezet végén úgy éreztem, hogy én ezt már nem bírom tovább, hisz kegyetlen és szivettépő volt az egész.
A könyv az író gyermekkorából mutat meg néhány momentumot, valamint a Kucó c. novella teszi ki a java részét, melyet Árkus Tamás mesél el nekünk.
Borzasztó dolgok tárulnak az olvasó elé, és ezt talán mai “ésszel” fel sem fogjuk, hogy milyen szörnyű módon bántak azokkal a gyerekekkel, akik a gyermekotthonban nevelkedtek, holott ők nem vágytak semmi másra, csak egy kis szeretetre, emberségre és elfogadásra a családjuk, s a társadalom részéről.

Szöszmösz_Gorkie P>!
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Nehéz erről bármit is írni. Nem mondanám értékelésnek. Mégis, hogyan bírálhatnék egy ilyen könyvet?
Nagy kettősség van bennem, ha arra gondolok, mit éreztem olvasás közben. Ütős és nehéz, ugyanakkor felbukkant benne az apró boldogság is. Szerettem olvasni, meg nem is, mert nagyon érdekelt, vittek magukkal a történetek, de néha nagyon összeszorult a szívem és néha nagyon mérges, csalódott voltam. Megértettem ezt a világot és nem is. Az emberek…
A képeket nagyon szerettem. Alig várom minden héten, hogy újabb karcban derüljön fény 1-1 képre.

Köszönöm, hogy olvashattam!

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2019
162 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634575627
Porcsinrózsa P>!
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Nagyon, nagyon nehéz, szívfájdító olvasmány. Szinte fejezetenként le kellett tennem, hogy erőt gyűjtsek a további olvasáshoz. Egyszerre borzasztó és csodaszép ez a történet. Hadd álljon itt most, általam szabadon idézve a főhős, Árkus Tamás két gondolata, amely engem nagyon megérintett :
1. Annyit tudok, hogy biztosan nagyon drága meg ritka dolog lehet az emberség, ha még egy akkora bazi nagy termesbótba se nincsen. Talán meg kellett vóna nézni a hátsó pócokat is.
2. Mé montam vóna, hogy kinn is vannak hüjék ?
Mennyi értelem, mennyi érzékenység egy lenézett, „leértékelt” ember részéről, akitől tanulhatnának a társadalom normálisnak titulált tagjai !
A kilincs – terápiát az alkalmazó személyzeten is ki kellett volna próbálni. Ennyi emberi aljasság szinte már elhordozhatatlan volt.
Őszinte hálával, tisztelettel köszönöm Böszörményi Gyulának, hogy megírta ezt a könyvet, s mi olvashatjuk az ő jóvoltából. Olyan tükröt tart elénk, amelyik nem hazudik, a meztelen valóságot mutatja. Ezzel szembesülni pedig sosem könnyű, de érdemes.
Arra tanít, ha valaki egészségesnek hiszi magát, nem árt, ha kissé szerényebb lesz, és leszáll a magas lóról, még mielőtt a Nagy Élet szele lefújná onnan.

10 hozzászólás
Rituga P>!
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Olvastam már Böszörményi Gyulától mesét, krimit és fantasyt. Mindegyik általam olvasott könyvről ki merem jelenteni, hogy szenzációs volt és nagyon tetszett. Ebben a kötetben saját életének foszlányaiba nyerhetünk bepillantást. Ezek a történetek valóban szilánkok, amelyek örökre megsebzik a lelket, hegeket hagynak, ahogy gyógyulnak. Összeszorult tőle a szivem…

Jagika P>!
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Majd akkor, talán… Akkor igen, de addig csendben légy!
Igen, e könyv után az ember csak csendben tud lenni. A döbbenettől, a fájdalomtól, a szeretettől…
Csöndben lenni és gondolkodni a kucójában…

6 hozzászólás
Milli88 P>!
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Mit is írhatnék róla? Letehetetlen, szívszorító, fájdalmas, szeretettel teli. Ez mind egyszerre.

K_Kata99 P>!
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Érzek haragot, fájdalmat, csodálatot, elkeseredettséget, szeretetet.
De leginkább haragot.

Bárcsak lenne egy kis emberség, legalább azon a hátsó polcon. Mindenkinek.
Bárcsak igazságosabb lenne a Nagy Élet.

Köszönöm, hogy olvashattam ezeket a sorokat!

4 hozzászólás
diamondfox P>!
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Most úgy őszintén, erről mit is írhatnék anélkül, hogy „elspoilerezném”? Kb. semmit.

Röviden: Vedd meg. Tényleg. Nem fogod megbánni! Nem elég, hogy egy szép kis könyvet kapsz, de ehhez még emberséget és annak hiányát, a „bolondok” meglátásait is megismerheted.
Ezt én mondom, mint Az Ember, Akinek Nincs Érzelmi Intelligenciája.

Hosszabban:
Ez nem egy gyors olvasmány, hiába „csak” 168 oldal. Ehhez kell egyfajta érettség is, mert ha túl fiatal az ember, semmit nem ért meg belőle, sőt, sejtésen szerint lefitymálná, hogy „mi ez a hülyeség?” És most, hogy nagyon bölcs voltam, mesélek még.
Ez nem mese. Ez nem heppiend. Ez a valóság, és több lélegzetvétel kell hozzá. Jómagam háromszor is nekifutottam, mire sikerült Kucó-t végigolvasnom. És megmondom, hogy egyik döbbenetből estem a másikba, és elgondolkodtatott. Ezért mindenképp köszönöm.
És legfőképpen köszönöm, hogy őszinte Velünk, Nekünk.

wzsuzsanna P>!
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Böszörményi Gyula munkássága már nem ismeretlen előttem, több könyvét is olvastam (vagy olvasom éppen), mégis minden elfogyasztott kötet után az az érzésem, hogy egy újabb arcát/hangját mutatta meg nekem a szerző. A könnyedebb ifjúsági regények és az Ambrózy báró esetei után nagyon kíváncsi voltam egy sokkal személyesebb, saját élményeken és tapasztalatokon alapuló írásra, amitől azt reméltem, hogy nem csak az írót, de az embert is engedi majd jobban megismerni. Még így is sokkal többet kaptam ettől a vékonyka kötettől, mint remélni mertem: érzések egész palettáját, szőnyeg alól kisöpört társadalmi szégyenfoltokat, őszinteséget, bátorságot és sok-sok önismeretet.(…)
(…) A Kucó egyszerre volt dühítő, megható, ugyanakkor legnagyobb örömömre szerethető és szórakoztató is, Tamás személyében sikerült egy olyan karaktert alkotni, aki a maga egyszerűségében is néha sokkal tisztábban látja a dolgokat, mint a többi ember. Az ő szemszögén keresztül láthatjuk az otthon működését, a túlzsúfolt szobákat, alulmotivált és ingerült nővérkéket, és a rendkívül szegényes körülményeket. Gyógypedagógiai tanulmányaim után sajnos nem voltak azzal kapcsolatban illúzióim, hogy néhány évtizeddel ezelőtt milyenek voltak az ehhez hasonló ellátást nyújtó intézmények, és sajnos azt sem állíthatom, hogy napjainkban tökéletes a helyzet. Bár a körülmények és a szemlélet is sokat változott, még mindig általános probléma, hogy sokan nem a számukra leginkább megfelelő ellátást kapják, és az igazi segítség sokszor inkább az elhivatott szakemberek hivatástudatán és szeretetén, nem pedig az államilag biztosított intézményrendszeren múlik. Szerintem nagyon fontos, hogy ezekkel a kérdésekkel és problémákkal szembesüljünk, és saját erőnkhöz mérten cselekedjünk, mert csak így lehet hosszútávon rendszerszintű változásokat elérni.
És ha még önmagában nem lenne elég, hogy a kötet ilyen fontos és -sajnos ma is- aktuális kérdésekkel foglalkozik, ott van az is, hogy Böszörményi Gyula egész egyszerűen fantasztikusan ír. Imádom olvasni a szép és kifejező mondatait, és azt, hogy a sötétebb oldalakon is képes humorral és szeretettel fogalmazni. Nagyon jó ismerője az emberi léleknek, minden lapon érződik, hogy olyan ember szavait olvassuk, aki oda-vissza százszor megjárta már a saját személyes poklát, és győztesen került ki onnan. Azért pedig hatalmas hála, hogy minket, olvasókat ennyire közel engedett önmagához, a saját kucójába, hogy láthassunk egy kis szeletkét abból az útból, ami azzá az íróvá tette, akinek a könyveit annyira szeretjük. (…)
Bővebben:
https://konyvesmas.blogspot.com/2019/09/kuco-es-mas-ele…


Népszerű idézetek

Könyvmolyképző KU>!

A kirándulás furcsa játék. Nem is játék. A kirándulás az túra, fáradság, erőpróba, tűrőképesség, kaland és szépség. Szépség mindeneken túl és fölött.

Kapcsolódó szócikkek: kirándulás
2 hozzászólás
Könyvmolyképző KU>!

Asztat vettem észbe, hogy az emberek, akik onnan gyönnek, a Nagy Életbő, azok nem is szokják egymást megsimogatni. Tán fének a másiknak a kezitő, mintha mindég mindenik embe csak verekenni akana, asztat hiszik? Hüjék ezek…

K_Kata99 P>!

Mindent jól emesél, hogy ércsem, me én még nem vótam a Nagy Életbe.

51. oldal

Könyvmolyképző KU>!

…hogy meséjjek?
Ha nem vagy ojan beköpős, mint a Manci néni nővér, akkó meséhetek. Nem vagy? Akkó jó, meséhetek, de ne mongyad e senkinek, me esztet csak neked mondom, me te a barátom vagy.

Pati28 P>!

Bizony van, hogy a budai verébnek álcázott angyalok szíve sem bírja tovább, s végül utolsót dobbanni vágyik mindattól, amit a Duna két partján látnia volt muszáj…

34. oldal

Jagika P>!

A Júlia néni kedves, az nagyon szereti a kőköket, még a hüjéket is, akik közű sok nem is jár hozzá is kolába. Aszongyák, ez azér van, me a Júlia tanár néni gyógypedagógija tanár néni, ezé sok van benne a türelembő.

68. oldal

1 hozzászólás
Juhesztus>!

Azé nem túl jó ez a gyermekotthon. Csak az apáknak meg az anyáknak jó, akik tuggyák hova hova berakni a hüje gyereküket. És jó a Nagy Életbe a sok nómális fejű embernek, akik nem is akarják látni, hogy vannak hüjék, meg nagyfijúk a tolókocsiba is. Azoknak bisztosan jó..

78. oldal

zsofi_22>!

Én esztet mán átgondótam a kucóba, és eszembe gyött, hogy a Feri bá valami kicsiny embeségről mormogott akkor. Annyit tudok, hogy bisztosan nagyon drága meg ritka dolog lehet az a embeség, ha még egy akkora bazi nagy termesbótba se sincsen. Talán meg kellett vóna nézni a hátsó pócokat is.

85. oldal

f_Anna>!

Sejteni kezdem, hogy a világ így épül fel: vannak fő- és albérlők. Az albérlőknek pedig suttogni kell éjjel-nappal, de az a legjobb, ha leszoknak a beszédről. Elhatározom, hogy én főbérlő leszek, és megtanulok ordítozni.

23. oldal

K_Kata99 P>!

Ebből megértem, hogy az életben mulandóak a dolgok.

17. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Alice Munro: Mennyi boldogság!
Schäffer Erzsébet: Hol vagy?
Karin Slaughter: A jelentéktelen szív
Irvin D. Yalom: A magyar macska átka
Julie Orringer: Légzőgyakorlat fuldoklóknak
Anna Gavalda: Életre kelni
Banana Yoshimoto: Viszlát Cogumi
Morsányi Bernadett: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek
Tar Sándor: Ennyi volt
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők