Az ​időkút (Rontásűzők 1.) 104 csillagozás

Böszörményi Gyula: Az időkút

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Budapest, Kőbánya, napjainkban.
Két lány, akiket sűrűn összekevernek, hiszen ikrek; pedig Angelina és Endzsi valójában olyan, mint a tűz és a víz.
Egy reggel aztán arra ébrednek, hogy szüleik valamiféle érthetetlen, idegen nyelven beszélnek, az utcán ló vontatta omnibuszok, az égen hatalmas teherszállító léghajók araszolnak, őket pedig a rendőrség egyik leghíresebb nyomozója üldözi… Az ikreknek csupán egy titokzatos, fiatal fiú kel védelmére, és próbálja őket megszöktetni kényszerzubbonyon, Dunán, hegyen és völgyön át.
Őrült és mulatságos kalandok, hátborzongató varázslatok, tündérfélék és sárkányok között visz a lányok útja, olyan tájakra és időkbe, amiről addig még csak nem is álmodtak.
Angelina és Endzsi, meg persze Teplica kapitány, Tühütüm táltos, Nyékberzeng és Nyéktüske, valamint a lányszíveket megdobogtató garabonc és nyegle, bár szívdöglesztő vetélytársa, Savanyác kalandjai ezzel a kötettel veszik kezdetüket.

Eredeti megjelenés éve: 2009

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
496 oldal · ISBN: 9789632458229
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
496 oldal · ISBN: 9789632458212
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2009
496 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632451756

Enciklopédia 12

Szereplők népszerűség szerint

Josef Teplica · Kaplony · Zengő Angéla (Endzsi) · Savanyàc · Zengő Angelina · Nyékberzeng · Tühütüm


Kedvencelte 26

Most olvassa 12

Várólistára tette 69

Kívánságlistára tette 31

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Navi P>!
Böszörményi Gyula: Az időkút

Nagyon jó könyv volt, tetszett eza kissé steampunkos – sámános – „időutazós” történet, a sors szőttesével, a fonal gabalyításával. Más volt, mint a Gergő-regények, de jó.
A 2 lány, … Hát, igencsak küzdöttem velük. Angelina titpikus jókislány, mindenen hisztizik, sikítozik, elájul, jelenetet rendez. Endzsi a másik véglet, a kemény csajszi, néha már-már érzéketlennek tűnik. Mégis inkább őt kedveltem, valahogy benne több volt az élet. A többiek nagyon jól kitalált karakterek, imádnivaló helyszínekkel, nagyon jó nyelvi bravúrokkal. Imádtam olvasni :D

Nikymeria P>!
Böszörményi Gyula: Az időkút

Hűha! Nagy bajban vagyok.
Azt hittem ezt a könyvet is legalább annyira fogom szeretni, mint az Ambrózy- vagy a Gergő-sorozatot, de sajnos nem. Viszont kiemelném, hogy igazi és hamisítatlan Böszörményi! :)
Maga a történet, vagyis az ötlet, nagyon jó. Időkuszálás, időutazás, 3 bolond, akik meg akarják változtatni a múltat, s jelent. De az egészet elrontotta a két főszereplő. Vagyis az ikrek. Egyiküket sem kedveltem meg sajnos. Angelina túl hisztis, Angéla túl vehemens, és rettenetesen irritáló a folyamatos „Mi a rák?” kérdése. Nem tudta bevenni a gyomrom. Azt hittem, hogy különlegesebbek lesznek, de semmi olyan… :( A mellékszereplők sokkal érdekesebbek voltak, csak annyira rohant a történet, hogy nem jutott idő rá, hogy jobban megismerjük őket, többet megtudjunk rólunk. Savanyác és Kaplony kifejezetten rokonszenvesek voltak, a két Nyéken pedig azért elmosolyodtam egy párszor.
A szószedet a könyv végén ráadásul mínusz egy pont, ugyanis a lapok alján lévő „lásd szószedet” helyett nyugodtan odaírhatták volna, hogy mit is jelent az adott idegen szó, ne kelljen kiesnem a történetből és ne kelljen mindig hátralapoznom…
Az is lehet, hogy rosszkor olvastam, de most nagyon untam, és kínlódtam vele… Hátha majd a folytatás jobban megfog. Nem adom fel!

Mert_olvasni_mindig_jó P>!
Böszörményi Gyula: Az időkút

Na akkor űzzük el azt a rontást, ami a sorozat fölött lebeg!

Mikor megírtam az írónak, hogy tudna-e nekem a sorozathoz írni 7 db érdekességet, meglepően tapasztaltam, hogy azt írta a sorozat nem hozta meg a várt sikert. Sajnos, ahogy ő is írta, megbukott. Erre elkerekedett a szemem! Mondom, „Mi van?” Még, hogy az ő sorozata???" Azért olvastam már Böszörményitől, hogy tudjam nem kezdő a toll forgatásában, ezért voltam megrökönyödve. Aztán ugye kiderült számomra is, miután kiolvastam illetve az írónak tovább olvastam az érdekességeit, hogy nem a történettel van itten a baj, hanem inkább azzal, hogy a gyermekes borító, sajnos elriasztotta az olvasói tábort. Az író így írt róla nekem: „- Kellemetlen, de sajnos igaz: a Rontásűzők megbukott. Egyáltalán nem övezte akkora érdeklődés, amilyet elvártunk tőle, ez pedig elsősorban – ma már tisztán látható – a rossz borítóknak volt köszönhető. Az első kötet grafikusával egyáltalán nem tudtunk együtt dolgozni sem én, sem a kiadó. Az a giccs, amit a borítóra rakott, tönkretette a könyvet. A második és harmadik kötetet már mással terveztettük, de sajnos azok sem lettek igazán jók.” Ez iszonyatosan elszomorított, mivel az első könyv után rögtön azt éreztem, hogy "Basszus, itt egy rohadt jól felépített fantasy regény, amely igazán egyedi világgal rendelkezik, ráadásul a saját hazánkba és történelmünkbe enged betekintést, de alig ismerik, vagy ha igen, akkor egy borító miatt nem veszik a kezükbe.

Ne a borító alapján ítélj!

Tudom, tudom, a szép borító jól mutat egy polcon, de akkor gondoljunk arra, hogy nem minden a külső. A belső sokkal többet ér, hiszen mi van akkor ha a kezedbe kapsz egy csodásan elkészített borítót, de a tartalom, ami benne van nem igazán érte meg a pénzét? Nálam már volt ilyen, ezért is nem nagyon választok borító alapján, ahogy ennél a regénynél sem tettem, amikor barátnőm kölcsönadta.

Ti szeretnétek az időben utazni? Ha igen, hova, melyik korba?

Én még csak Karády Anna után ismerkedem ezzel a műfajjal, de ezek után többet fogok ilyet olvasni, de ha őszintén meg akarom mondani, akárhány időutazós story-t olvasok, mindig hálát adok az égnek, hogy én ebbe a korba születtem, még akkor is ha itt is vannak azért nehézségek, de azért lássuk be, sokkal jobb mint a középkor, ahol már egy menzeszért megégettek. De vajon minden időutazás akkora móka? Karády Anna jól bemutatta, hogy ha te utazol vissza, vagy ha mást hozol a mi időnkbe, mindenkire hatalmas hatással van, leginkább negatív téren.

Hiszen mi van ha hirtelen egy olyan időben találod magad, ahol nem beszélik a nyelved és azt sem tudják mi az a magyar?

Amikor elolvastam a fülszöveget nem teljesen értettem, kissé összecsapottnak éreztem az egészet és azt sem tudtam tőle hova kapjam a fejem. Kissé túl sok volt az infó egyszerre. Aztán amikor belekezdtem, olyan mintha megvilágosodtam volna, aztán ki sem akartam szállni! Az író hozta a szokásos formáját, olyanokat röhögtem néhány jeleneten hangosan, hogy a könnyem is kicsordult. Imádtam az egész felépítést és a világot amit magának teremtett. Mindig elcsodálkozom mekkora képzelőereje van és mennyi új világot tudott létrehozni! És bár gyermekkönyvnek van írva, én ugyan úgy huszonhat éves fejjel is tudtam élvezni!

Imádtam azr, hogy egy teljesen új világot kell nekünk is felfedeznünk és nincs sem kézikönyvünk, se szótárunk hozzá (itt azért megjegyzem, hogy az író megkönnyített az olvasó dolgát, mivel rengeteg szószedettel és „fordítással” ellátta a regényt, így nekünk azért kissé könnyebb dolgunk volt), ami megnehezítette a szereplők sorsát. Nagyon jó volt ahogy az író bemutatta, mire számíthat egy ember, ha hirtelen azt sem tudja mi a franc történik körülötte, de ezek a csajok, legalábbis inkább csak az egyik fele, eléggé talpraesett ahhoz, hogy ne öljék meg az első percben.

De melyik az az iker?

A véleményemet majd tovább olvashatod a blogomon:

Dora_Sullivan>!
Böszörményi Gyula: Az időkút

Hűűű azt a mindenit!
Ez aztán jó kis időutazási csavar, kalamajka volt a javából.
Miképp az eleje nekem kissé lassan indult be s inkább döcögött csak, úgy aztán a közepétől a végéig úgy tarolt, hogy máris kívánkozik a folytatás megkezdése.
S bár igaz, hogy ez előbb lett megírva-megjelenítve mint az Ambrózy báró sorozata Gyula 'úrtól, de számomra ugyanolyan kellemes meglepetést okozott.
Tetszett, hogy egy ilyen világot tárt elém… mármint, hogy vissza a Levédia korszakba és tovább… Bár a töri nem a szívem csücske tantárgya… de így, ilyen formában. Kész volnék rá arra, hogy megszeressem. :D
Tetszett, ahogy két különböző karakterű ikret formázott meg. Akiket nem tudtam nem megszeretni… de mégis Endzsi volt az, aki közelebb került hozzám. Akinek a karakterét jobban bírtam… Nekem kicsit eszembe juttatta Milit, ami csak hab volt a tortán…
Imádtam a dumáit… a reagálásait, és a belevalóságát.
S külön tetszett, hogy ez a felbolydult világuk útjuk során, a két lány újra egymásra talált, s hogy újra szövetségessé váltak.
Persze mellettük abszolút kedvenceim lettek a mellékszereplők közül, Kaplony és Savanyác is… – te jó ég, ezek a nevek. :D Amelyek valamiképp illettek is a fiúkhoz. :)

Ajánlani tudom csak mindenkinek ezt a könyvet-sorozatot is, mert Gyula 'bá írás stílusa, fantáziájának szüleménye, ebben is oly könnyedén magával tud ragadni, mint az Ambrózy báró sorozatában. :)
És most nyomás is a folytatáshoz. ;)

NyZita>!
Böszörményi Gyula: Az időkút

Van néhány kortárs és klasszikus hazai szerző, akikkel kapcsolatban egyrészt kicsit szomorú vagyok, mert ha nem egy ekkora, kisujjköröm-méretű, a messzeségben elveszett országba születnek, amelynek ráadásul még a nyelve se igen hasonlít semmire, akkor talán már bolygószerte híresek volnának. Másrészt önző kis rohadékként meg kárörvendő képpel vigyorgok, hogy úgy kell nektek, nem-magyarok, én ilyen könyveket olvashatok, ti meg jó eséllyel sosem fogtok!

Szóval számomra Böszörményi Gyula is ez a kategória. Sámános meseregény, tiniknek szóló fantasy, városi misztikus horror, vagy történelemkönyv-pontosságú századfordulós krimi, egyszerűen bármibe is kezdjen, mindegyik elképesztően jó!

Így aztán elég magas elvárásokkal álltam neki ennek a sorozatnak, és a kábé ötszáz oldal úgy elrepült, hogy én magam is meglepődtem. Mondjuk garantáltan sokat segített, hogy a német és szlovák nyelvtudásomnak hála, nem kellett kétoldalanként hátralapozgatnom a jegyzetekhez.

Nagyon izgalmas, időutazós fantasy egy ikerpárral, akiknél az „egymás ellentétei” fogalma kissé el lett túlozva, de ez csak növeli a humoros helyzetek számát. Képzeld el, hogy valaki belepiszkált a történelem folyásába, és te egy nap arra ébredsz, hogy ez nem a jó öreg magyar föld, hanem valami Morva Akármicsoda, ráadásul te még a nyelvet sem beszéled. És rajtad kívül senkinek nem tűnik fel, hogy itt valami nem oké! Így indul Angéla és Angelina háromkötetes kalandja, melyben garabonciások, tükörfiúk, manók és táltosok oldalán, illetve egy nyomukban lihegő nyomozóval próbálják helyretenni azt a bizonyos kizökkent időt. Lesznek közben sárkányok is, kazár harcosok, levédiai magyarok, BKV-szekerek és menetrend szerinti WizzAir léghajók. Vagyis zseniális az egész. Olvassátok el!

Bogas>!
Böszörményi Gyula: Az időkút

Ezennel ünnepélyesen leteszek időutazói terveimről.

CsN>!
Böszörményi Gyula: Az időkút

Hinnye, ezt már megint alaposan megcsavarta Gyula bátyó

Schildkröte P>!
Böszörményi Gyula: Az időkút

Új történet, kedvelhető karakterek, különleges helyszínek, mindez fontos mondanivalóval fűszerezve. Érdekes utazás fél Európán keresztül, ezzel együtt egy elgondolkodtató kérdést is felvet.
Amint tehetem, folytatom a sorozatot. :)

Trixi >!
Böszörményi Gyula: Az időkút

Gyula bátyó stílusa egyedi. Fantáziája és humora kiapadhatatlan. A mi (olvasók) nagy-nagy szerencsénkre. Külön örültem, hogy az egyik karakter egy Iron Maiden pólós (borítón Akela pólós) belevaló rockerlány (mint én, azaz én csak rocker vagyok, de nem belevaló :D :D :D ). Néha azért kicsit soknak éreztem a hepciáskodását, de ennek ellenére nagyon bírtam Endzsit, mert mégiscsak aranyszíve van. Még az elején azt hittem, hogy a tesója egy kényeskedő maca lesz, de szerencsére nem, csak érzékeny lelkületű ;) . A könyv olyan, mint egy hurrikán – felkapja az embert és csak viszi, viszi, viszi tovább, és én hagyom magam sodortatni, van még 2 rész :D . Szóval újabb kalandokra fel, és igazán elfogadnék egy Strázsakövet! :)

FurcsaLány>!
Böszörményi Gyula: Az időkút

Hát wooow. Amilyen nehezen indult be számomra a cselekmény annál többet adott. Eszméletlen jól megírt könyv, sok fordulattal és izgalommal. Nagyon tetszett, hogy mennyi ötletet vitt bele az író pl.: a szlovák szavak, a visszafelé beszélő táltos…csak ámulva olvastam, hogy mennyire fantáziadús volt az egész történet. Megérte Böszörményit olvasni. :) Várom is a folytatást!


Népszerű idézetek

Bogas>!

– Tehát a maguk nagymamája vezeti a terrorcsoportot?
– Naná, méghozzá a konyhából, habverővel a kezében!

CsN>!

Josef Teplica kapitány legalább akkora bajban volt, mint az utolsó mamut, aki hirtelen rádöbbent: vagy kipusztul, vagy egy teljesen agyament ötlettől hajtva sürgősen átképzi magát bevásárlóközponttá…

155. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Josef Teplica
CsN>!

Az ember ott lel hazára, ahol sorsfonala a legszebb színében ragyoghat, gazdagítva és díszítve a Nagy Szőttes mintázatát.

471. oldal

2 hozzászólás
PKatica >!

Még messzebb van a suli, mert oda általában az szeret járni, aki pici korában kicsúszott a dadus kezéből, s homlokkal érintette az anyaföldet.

23. oldal

1 hozzászólás
Chöpp>!

A csónak farába támasztott sétapálca végén egy nagy szitakötő ült. Bár ez így nem teljesen igaz, mivel a nevezett szitakötő nem csupán „nagy” volt, de a maga nemében kifejezetten óriási: egy „hűazannyadobokegyhátast!” gigantozygoptera.

218. oldal

Bogas>!

Semmi kétség: egy jó bögrényi gőzölgő, édes kakaónál aligha van bármi csábítóbb.

Chöpp>!

Miután megnyílt alatta a léghajó padlózata, a lány úgy süvített át a viharfelhőkön, mint aki halálos szerelembe esett a gravitációval. S tényleg így is érezte mámoros, lélegzetelállító hangulat kerítette hatalmába! Azután – mikor a föld már kezdett veszedelmesen közel kerülni – az jutott eszébe, vajon mi történne, ha nem viszonozná ezt a szerelmet? Lehet, hogy csupán ennyi a szárnyak nélküli repülés titka: nem viszontszeretni a gravitációt?!

198. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Zengő Angéla (Endzsi)
1 hozzászólás
Chöpp>!

– Ó, hogy az a hétszer hét mobiltornyon átsuttyanó, gyászcsimpogást káricsáló rézcsőrű esemes-madár füttyentene fültövön*, Vérbulcsú!

*A Réztükör-tengerszem partján élők között használatos, bár a szokottnál sokkal rövidebb morgolódás. Jelentése: bár kapnál számos rossz hírt, méhozzá a modern technika segítségével!

66. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kaplony · Vérbulcsú
Chöpp>!

– Legalább a tamotob meghagyhatták volna – sóhajtott Tühütüm.
– Pedig már láttunk rá példát, hogy a vén varázsló a király csarnokába lépve megtarthatta a botját – csóválta a fejét Angelina. – Csupán arra kellett hivatkoznia, hogy vénsége miatt szüksége van a támasztékra.
– Úgy tűnik, a morvák okosabbak, mint a rohírok – legyintett beletörődve Savanyác.

382. oldal

Kapcsolódó szócikkek: morvák · Savanyàc · Tühütüm · Zengő Angelina
Chöpp>!

Az Országos Széchényi Könyvtár alagsorában állítólag létezik egy helyiség, melynek ajtaján ez áll: Teljességgel olvashatatlan könyvek raktára. Itt található az Időlyárkálódápfi Megfigyelépfek, Különöpf Tekintettel az „Úgyfe tucc ennél hajmeresztőbbetmutatni nekem!” – jellegű Jlenpfégekre című, középkori, háromtonnás nyomdaipari műalkotás, mely az 1022. fejezetben olyan esőről számol be, mely nem csak az ismert, de a teljességgel felfoghatatlan, vagyis az egyáltalán nem létező irányokból is képes esni! Az ilyen jelenséget nevezik a meteorológusok „kiszámíthatóan kiszámíthatatlan velőtrázóan hamiskás” csapadéknak".

197. oldal lábjegyzet

Kapcsolódó szócikkek: Országos Széchényi Könyvtár

A sorozat következő kötete

Rontásűzők sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

H. Vidra Gabriella: A fekete kő titka
Bosnyák Viktória: Képtelenség!
Rick Riordan: Athéné jele
Könyves Karolina: A sors homokórái
Pierdomenico Baccalario: Az első kulcs
Irene Adler: A skarlátvörös rózsa rejtélye
John Flanagan: A Tölgylevelesek
Eric Elfman – Neal Shusterman: Hawking folyosója
Tamzin Merchant: A Kalaposok
Franziska Gehm: Egy zabálnivaló barátnő