Karcok 42

Gyula_Böszörményi IP>!
Ambrózy báró esetei

Megtörtént: a hét elején lefolytattuk a Kaneta Produkció vezetőjével, Kőrösi Orsolyával az online tárgyalást és végül teljes egyetértésben kinyilvánítottuk, hogy kezdetét veszi a NAHA, azaz a Nagy Ambrózy Hangjáték Akció!
Úgy néz ki, hogy a felvételek valamikor ősszel indulhatnak. A Leányrablás Budapesten c. kötetet a stúdió 10, egyenként 25 perces részben kívánja megvalósítani, és szóbeli ígéretet kaptam rá, hogy a következő években a teljes történetet hangjátékra akarják vinni. Szereposztásról még nem volt szó, arról majd a rendezővel beszélgetünk.

Lássuk a mai karcot.
Még mindig a kutatás, méghozzá annak internetes része. Egy korábbi karcban már említettem a Fortepan-t (https://fortepan.hu/), ami az Ambrózy regények születésében kulcsfontosságú volt. Amikor kutatni kezdtem az 1900-as évek Magyarországa, az Osztrák-Magyar Monarchia után, a korabeli fényképek hangulata, az akkor élt emberek öltözéke, holmijai, lakásaik berendezései rengeteget segítettek abban, hogy ráérezzek a kellő stílusra. Sőt, ennél talán még fontosabb volt az akkor élt emberek tekintete, arckifejezése. Kicsit mindig szomorúvá tesz, ha belegondolok, hogy ők, akik azokon a képeken nevetnek, táncolnak, viccelődnek, mulatoznak, kirándulnak, stb. már rég nem élnek, és a legtöbbjük nevét, élettörténetét sem ismerhetjük meg soha.
Vajon ki lehetett az a lány, aki egy kerti lugasban ülve mosolyog a kamerába? Tekintete értelemtől csillogó, arckifejezése egyszerre játékos és komoly – ő ihlette Hangay Mili alakját (a régebbi karcolvasók már láthatták ezt a képet, az FB oldalunkon most is fenn van valahol).
Szóval a Fortepan csapatának rengeteget köszönhetek – azóta is sokszor nézegetem az általuk megosztott régi fotográfiákat, és az új kötetek belső, fejezet-elválasztó fotóit ma is legtöbbször tőlük szoktuk beszerezni.
Fontos internetes forrásom még a Hungaricana adatbázison a Budapesti Czím- és lakásjegyzék (https://library.hungaricana.hu/hu/collection/fszek_buda…).
Ezt a csodálatos digitalizált adatbázist sokkal több dologra használom, mint amit általában hisznek! Az csupán aprócska dolog, hogy a harmadrangú, tehát a történetben általában csak egy-két alkalommal felbukkanó, átsuhanó mellékszereplőket innen szoktam kikeresni.
Ilyenek pl.:
Eckhárdt Ferencz – ápoló a Lipóton (Leányrablás Budapesten)
Sozo Adelina – tánczosnő az Orfeumban (A Rudnay gyilkosságok)
Löwy Adolf – hordár a Keleti pályaudvaron (Nász és téboly)
Az ő szerepeltetésük első pillantásra fölöslegesnek tűnhet, hisz miért ne találhatnék ki egy akármilyen nevet pl. a táncosnőnek (mondjuk Mimi), és miért vacakolok mégis azzal, hogy a címjegyzékből egy valódi embert keresek ki? Nos, azért csinálom ezt, mert – érzésem szerint – így sokkal elevenebb, valódibb, átérezhetőbb az akkori világ. Egészen más úgy olvasni egy történetet, ha végig pontosan tudjuk, hogy az egész csak kitaláció, és megint más (izgalmasabb, érdekesebb), ha olvasás közben tudatában vagyunk annak, hogy a Nagymező utca 22-24. alatt VALÓBAN lakott egy Sozo Adelina nevű táncosnő, aki feltételezhetően épp azért élt épp az Orfeummal szemben, mert ott lépett fel!
Egyébként amikor ilyen különleges nevű mellékszereplőt találok a címjegyzékben, akkor azonnal elkezdek kutatni utána pl. a korabeli lapokban, hátha rálelhetek vele kapcsolatban még valamire, ami használható. Sozo kisasszony kapcsán sajna semmi nem került elő, de volt olyan mellékszereplő, akiről kiderült, hogy a kérdéses időben (amikor én a regényben szerepeltetni akartam) épp börtönben ült, így végül mást kellett választanom helyette.
A czím- és lakásjegyzéket másra is használom. Egyrészt megtudhatom belőle, hogy az általam helyszínként használni akart intézményeknek (pl. Királyi Országos Gyűjtőfogház, Lipót, vagy a Kir. magy. tud. egyetemi törvényszéki orvostani intézet, stb.) akkor épp kik voltak a vezetői és munkatársai főigazgatótól a portásig, mert hogy ez is benne van!
Ez az adatbázis akkor is nagyon jól jön, ha egyszerűen csak egy jól csengő névre van szükségem, de nem akarom, hogy az illető egykor valóban élő ember legyen (ha egy mellékszereplő szélsőségesen gonosz, aljas, vagy förtelmes dolgot tesz, azt nem szeretem „rákenni” egy valóban élt emberre – megtettem ezt szegény Hül mamával az első kötetben, de azóta javarészt leszoktam róla!). Olyan nevekre, amiket a szereplők csak úgy megemlítenek, vagy tényleg csak futólag találkoznak velük, sokszor van szükségem. Ilyenkor felcsapom a czímjegyzéket és találomra olvasgatni kezdem a neveket – aztán, ha valamelyiket az adott karakterhez illőnek érzem, felhasználom, de a keresztnevét megváltoztatom és a címét sem írom be a kötetbe. Megint logikus a kérdés: miért nem találok ki én egy nevet, főleg, ha valódi viselőjét nem is akarom címmel, adatokkal „élővé tenni”? Nos, azért nem, mert a századfordulós Budapest NAGYON más világ volt, mint a mai, és így más személynevek voltak jellemzőek rá! Az akkori székesfőváros igazi multi-kulti hely volt! Rengeteg német, osztrák, rác (szerb), tót (szlovák és szlovén), zsidó, horvát, orosz, sváb, oláh (román) és más náció (magyarokból volt a legkevesebb!) keveredett benne, olyan gyönyörűséges neveket viselve, amiktől a kornak egészen varázslatos, „békebeli” hangulata van. Épp ezért nem a saját szűkös fantáziámban kutakodok nevek után, inkább fogom a czímjegyzéket és élvezettel mazsolázgatok az Abaffy-k, Ackermann-ok, Kacsirek-ek, Nürenberger-ek, Ságody-k, Wachtelschneider-ek és Zaupper-ek között. A név kiválasztásán fontos, hogy a karakter foglalkozásához, társadalmi helyzetéhez is alkalmazkodjék, így maga a név hangzása máris elárul valamit magáról az emberről is [játék: lehet tippelni, hogy a fenti emberek közül kinek mi volt a foglalkozása – mindet most emeltem ki a czímjegyzékből, szóval valódiak!].
A címjegyzék további nagy haszna, hogy a regényben szereplő házak lakóit is ki tudom nyomozni – legalábbis részben. Észrevettem ugyanis, hogy a korabeli adatközlés meglehetősen foghíjas volt, bár nem tudom, miért. Volt, hogy egy adott lakóházból csak a házmester nevét találtam meg, máshol az adott címen több lakót is felsorol, de a ház méretéhez képest túl keveset. Vajon hogy végezték ezt a felmérést? Valószínűleg mindenhová becsöngettek, és aki hajlandó volt bekerülni a czímjegyzékbe, az benne van, aki meg nem, az nincs.
Így derítettem ki, hogy abban az időben, amikor Ambrózy báró és Mili, mint ifjú házasok az Andrássy út 27-be költöztek, a házban „rajtuk kívül” a következő személyek éltek:

Jäger Gyula azaz Julius Jäger – élő és művirág kereskedő

Keiner Márkus – kávéházi iparüzlettulajdonos

Pinkás Zsigmond – férfidivatáru-kereskedő és testvére (nekik telefonjuk is volt – akkoriban nagy szó!)

özvegy Fischer Zsigmondné – háztulajdonos (nem tudom, hogy ő volt-e ekkor az Andrássy út 27. tulajdonosa, vagy máshol volt háza, de a háztulajdonosok általában a saját házukban laktak, ha az számukra megfelelő színvonalat képviselt)

Herzfeld Frigyes – gabonakereskedő

Horváth Lajos – hivatali szolga (nagyon magas állami hivatalban kellett szolgálnia, ha ilyen lakásra telt neki! – vagy ki tudja, mi az igazi története!)

Az épületben ennél sokkal több lakás volt, név mégis csak ennyi került elő a czímjegyzékből. Úgy tűnik tehát, hogy a többi bérlő nem kívánta nagydobra verni, hogy hol lakik, és maga a házmester sem reklámozta a nevét – vagy egyszerűen épp nem voltak otthon, amikor az adatgyűjtő becsöngetett.
A lakólisták egyébként arról is árulkodnak, hogy milyen vagyoni helyzetű, társadalmi rangú emberek éltek az adott bérházban. Ahol pl. sok volt a cipész, a varrónő és a gyári munkás, ott bizony szegénység uralkodott, káposzta és macskapisi szaga terjengett a sötét kapualjban, a porolón folyton lógott néhány vásott kölyök, és a házmester valószínűleg derékfájós, mindig morc, ellenséges és gyanakvó ember lehetett.
Mindebből látható, hogy egy egyszerű lakcímjegyzék (ha nyitott szemmel kutakodunk benne) is milyen sok értékes adatot biztosíthat az Ambrózy regényekhez!
Jövő héten innen folytatjuk!

FOTÓ: Fortepan, hajókirándulás az 1900-as évek elején – nézzétek azokat a kackiás bajszokat és hatalmas kalapokat: sok nehézséget okozhattak romantikus csók esetén!

Kapcsolódó könyvek: Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten · Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok · Böszörményi Gyula: Nász és téboly

Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten
Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok
Böszörményi Gyula: Nász és téboly

Kapcsolódó alkotók: Böszörményi Gyula

8 hozzászólás
Schildkröte P>!
Ambrózy báró esetei

Fanart kép újraalkotva
Köszönjük Márkus Boglárkának az ötletet adó rajzot! :)
Ma véget ért a 20 nap csoda, az összes friss fanart megtekinthető:
https://www.instagram.com/explore/tags/20napcsoda/

Kapcsolódó könyvek: Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten · Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok · Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó

Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten
Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok
Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó
Gyula_Böszörményi IP>!
Ambrózy báró esetei

Heti jelentés: semmi különös. A Tilos rádió Special:Defekt adásában volt szerencsém beszélgetni Agával és Sárával, és bizony végül mindhárman egyetértettünk abban, hogy akár reggelig tudtuk volna folytatni. Ezen kívül munka-munka-munka.
És karc!
Többen is írtátok az utóbbi hetekben, hogy érdekelne benneteket, miként is kutatok egy-egy Ambrózy kötet írása előtt. Néhányszor beszéltem, írtam már erről néhány részletet, de most megpróbálom összefoglalni a dolgot és persze a forrásokat, amik mindenki számára elérhetőek. Nem lesz egyszerű!
A kezdetek: úgy kaptam kedvet a századfordulón játszódó történet megírásához, hogy akkoriban még semmit nem tudtam az adott korról. Voltak persze halovány elképzeléseim, sok dologban téves prekoncepcióim, de valójában vakon tapogatóztam. Be kell, hogy valljam, engem a könyvek stílusának megteremtése sokkal inkább érdekelt, mint maga a világ, ahová utazni akartam. Elegem volt a mai, kissé száraz, szikár, picit lila, művészieskedő modern prózából: szeretem azt is, de én akkor valami lágyabbra, ember közelibbre, szépen hullámzóra, kissé archaikusabb kifejezésmódra vágytam. Hamar rá kellett azonban döbbennem, hogy csupán felületes után olvasással ez nem fog menni.
Az egész még Marosvásárhelyen kezdődött. Úgy döntöttem, onnan származtatom a lányokat, ezért rágugliztam a város történetére. Találtam egy oldalt (http://www.erdelyweb.hu/mvhely/), ahol némi keresgélés után szembe jött egy kedves kis könyvesbolt (Révész Béla papír- és könyvkereskedése, Főtér 17.) régi fényképe. Erről ugrott be, hogy a Hangay lányok szülőházának épp megfelelő volna egy könyvesbolt, amihez persze rögvest kell egy kissé korosodó, de azért még aktív és imádnivaló könyvkereskedő papa – ám a mama, az valahogy nem akart megszületni a fejemben. Tudom, ez kissé misztikusan hangzik, de nálam az alkotás, világteremtés folyamata valamiért így működik: ha egy szereplő nem jelenik meg előttem, hiába próbálom elképzelni őt, akkor az azt jelenti, hogy valami nem smakkol (milyen szép, régi szó ez is – én Olgi nénitől hallottam mindig gyerekkoromban – l. Kucó és más életszilánkok) vele, tehát nem szabad beengedni a történetbe, mert csak zavart fok okozni. Szóval már az elején tudtam, hogy Hangay mama a történet kezdetén már nincs, nem él – ám arról, hogy mi történt vele, még gőzöm sem volt.
Mivel egy történetet (főleg, ha szórakoztatni akar) valami nagy, színes-szagos, látványos dologgal kell kezdeni, átnéztem a századforduló környékének eseményeket, és rátaláltam a millenniumi világkiállításra. Kiváló, izgalmas, tömegeket mozgató kavalkád! Túlságosan nem akartam benne elmerülni, hiszen a történet legjava négy évvel később fog játszódni, de arra, hogy ott eltűnjön egy lány, tökéletes volt. Az Ambrózy-világ megteremtése során egyébként ez bizonyult a legizgalmasabb időszaknak, hiszen itt még szó szerint BÁRMIRŐL szólhatott a történet. Szinte percenként változott bennem a szituáció, különböző változatok merültek fel:
– Emma megszökött, mert… De miért, ha szereti az apját és a tesóját? Valóban szereti őket? Derüljön ki, hogy a látszólag kedves papuska valójában… Micsoda? Nem, ez nem tűnik jó iránynak.
– Emmát megölték a világkiállításon (miért?), és a képeslapot egy másik lány adta postára, aki felvette az ő személyiségét (de miért?). Vagy a képeslapot egy olyan valaki adta postára, aki tudja, ki a lány gyilkosa, és így akarja nyomozásra bírni a rendőrséget? (ez nem tűnt rossz iránynak, de végül mégis dobva lett).
– Emmát, a látszólag jelentéktelen marosvásárhelyi lányt elrabolták, de sikerült megszöknie, elbujdosik (nem hagyhattam Pesten, hisz Milit is oda akartam vinni, és ha egy helyen vannak, az esetleg túlbonyolítja a történetet – később persze mégis ez lett, de az már a végjáték volt)… Szóval Emma menekül, búvóhelynek pedig mindennél jobb egy vándorcirkusz!
Valahogy így formálódott lassacskán a történet, de valójában az első (sőt, a második!) kötet megírása után sem tudtam még, hogy miért rabolták el Emmát. Ezt bizony a feleségemmel csak a Rudnay gyilkosságok elkészülte után kezdtük kidolgozni, gondosan összepásszítva az addigi eseményekkel.
De vissza a kutatáshoz!
Az első kötet megírásakor szembesültem azzal, hogy ha értékálló regényt akarok írni, akkor annak a lehető legtöbb szempontból hitelesnek, korhűnek kell lennie. Ez viszont kicsit sem könnyű, mivel 1900-ban még nem éltem. Miről is van szó? Kitaláltam egy jelenetet: Mili a könyvesbolt előtt elbúcsúzik a papájától (párbeszédükből kiderül, hogy kik ők, továbbá az is, hogy hová és miért utazik a lány). Rendben! Egyszerűnek tűnik? Annak, pedig nem az. Ehhez a jelenethez ugyanis tudni kell a következőket:
– Mit láthatott az (épületek, tér, forgalom), aki a Hangay-könyvesbolt előtt állt? Kinyomozni!
– Jártak-e bérkocsik a korabeli Marosvásárhelyen? Honnan lehet ezt megtudni? (korabeli fényképekről, leírásokból – ezeket meg kell találni)
– Milyen messze volt a könyvesbolttól a pályaudvar? (korabeli térkép – akkor nem találtam, de szerencsére a pályaudvar helye nem változott, a boltét meg tudtam)
– Milyen vonatok és milyen rend szerint jártak akkoriban? (korabeli menetrend, vasúti térkép – ezeket megtaláltam a net-en)
– Milyen könyvet olvashatott 1900-ban egy utas a vonaton: mi jelent már meg addigra és mi nem?
– Milyen ruhákat viseltek akkoriban?
– Hová futott be egy Marosvásárhelyről induló vonat Pesten, és mit láthatott az, aki leszállt róla?
Nos, ez volt az a pillanat, amikor megéreztem: ezzel a történettel több munkám lesz, mint addig bármelyik másikkal – de akkor épp volt rá időm, és Noémivel alaposan rákattantunk a kutatás, a nyomozás ízére!
Sokszor említettem már: a korabeli újságok digitalizált, mindenki által elérhető példányai nélkül sosem születhettek volna meg az Ambrózy-regények. Csakhogy azok böngészése részemről eleinte kicsit sem volt tudatos! Először kizárólag azért néztem meg a Arcanum adatbázisban (https://adtplus.arcanum.hu/hu/) található korabeli újságokat, hogy akkori stílusban írt reklámszövegeket, illetve olyan termékeket keressek, amik történetbe való beemelésével korabeli zamatot adhatok a szövegnek. Ilyen volt pl. a „Kielhauser-féle sápasztó hölgypor” vagy a „Steinebach légszesz-kályhák, főzők és vasalók, egyenest Siemens Frigyes úr raktártermébőlˮ (milyen szépek, nem?!) – és kb. ez volt az a pillanat, amikor rájöttem, hogy sokkal több dolgot áshatok elő az újságokból, mint amennyit eredetileg reméltem! A reklámok mellett ugyanis bele-beleolvasgattam a napi hírekbe (ma úgy hívnánk: kis színesekbe) is, amik között számos bűnügyről akadt rövid beszámoló. Minél több ilyet olvastam, annál több korabeli sorstragédia, dráma, vagy épp (ritkán) mulatságos eset is elém került. Egyre több olyanra leltem, amiből – kellő fantázia-körítéssel – érdekes, valóság-maggal rendelkező történetet lehetett volna írni. Ráadásul az akkori társadalomról, az emberek szokásairól (piacozás, fekete kereskedelem, főzés, mosás, háztartás, stb.), a különböző rétegek egymáshoz való viszonyáról is egyre több apró részlet vált világossá.
Közben már az első regény jeleneteit tervezgettem, és hirtelen rájöttem, hogy iszonyú keveset tudok. Miről is van szó? Tegyük fel, hogy a szereplőmet mozgatni akarom. Egyszerűnek látszik, de a számomra teljesen idegen környezetben, abban a más időben létező „idegen városban” kicsit sem az! Mondjuk csak annyit szeretnék, hogy a szereplőm kilépjen egy pesti házból és elinduljon valamerre. Ehhez nagy segítséget nyújtott a Mapire digitális térképtára. (Ez itt az az 1895-ös térkép linkje, amit sokat használtam: https://mapire.eu/hu/map/budapest-1895/) Ennek, és a többi, ugyanott található térkép segítségével már láthattam, hogy az adott korban melyik utcát hogy hívták, milyen fontosabb épületek álltak az adott környéken, miként változtak az utcanevek, stb.. Ez azonban még kevés volt nekem, mert mi van, ha a szereplőm éjszaka lép ki az utcára? Mit láthat? Láthat-e egyáltalán valamit, vagyis milyen volt az adott utca közvilágítása akkoriban? Vajon írhatom-e, hogy a szereplőm találkozott egy lámpagyújtogatóval, vagy akkor az adott utcában már villanyvilágítás volt?
Elkezdtem hát kutatni az apró részletek után, és hamarosan úgy éreztem, hogy az egész századfordulós regényötletem zátonyra fut, méghozzá épp az irdatlan mennyiségű apró adat miatt, amibe kezdtem belefulladni. Szükség volt tehát egy átgondolt, logikus kutatási tervre…
De erről majd legközelebb!

FOTÓ: A fotón Farkas Béla düledező kis korcsmája látható a Kereszt tér 12. szám alatt. A Tabán végleges bontása előtt (1936) több fényképész és festő, így Zorád Ernő is megörökítette az épületet: olyan fotót is találtam, amin már csak a korcsma hűlt helye látható. A kissé nagyképűen „mulatóként” emlegetett ivó, és a mellette álló kétablakos ház (tehát a Kereszt tér 11-12 alatti épületek) tulajdonosa 1900-ban bizonyos Steinmusz Franciska volt, de ott élt még vele Steinmusz Ferenc nyugalmazott adófelügyelő (férj vagy testvér?), és Tóth Dániel fővárosi tanító (ő talán albérlő, vagyis szoba úr lehetett) is. A korcsmát tehát Farkas Béla csak bérelte az idős Steinmusz nénitől, aki ebből, valamint Steinmusz bácsi kevéske nyugdíjából, no meg a kiadott szoba béréből éldegélt (az, hogy a kocsmabér mellett még egy szobát is ki kellett adnia, sokat elmond a helyzetükről). Az Ambrózy regényekben ez a füstös kis korcsma többször is szerepel. Először A Rudnay gyilkosságokban bukkan fel: Blau Annát, a szép sváb lányt itt adta el részeges apja egy züllött éjszakán Hül Jenőnek két hordó kadarkáért (ennek a lánynak a sorstragédiájából is remek regényt lehetett volna kerekíteni!). Ezután Cili kezdi meg slepperi karrierjét a Farkas korcsmában, majd a harmadik kötetben (Ármány és kézfogó) kétszer is felbukkan ez a helyszín: Márika ott bérli fel Herrdoktort és Hantás Lajit a bérkocsi-lopásra, végül pedig – az én egyik kedvenc jelenetemben – Ambrózy báró szintén a Farkas korcsmában lesi meg álruhába bújva Tartlit, akit aztán az utcán kap el.
Kép forrása: http://taban-anno.blogspot.com

Kapcsolódó könyvek: Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten · Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok · Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó · Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten
Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok
Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Kapcsolódó alkotók: Böszörményi Gyula

8 hozzászólás
Schildkröte P>!
Ambrózy báró esetei

Üdvözlet minden Ambrózy-nyomozónak!
Az elsőre elkészült wikipedia-szerű bejegyzés, amiben mondhatni minden cselekmény fel lett vázolva, spoilerekkel, a sorozatot tekintve egyre terjedelmesebbé vált. (lassan elérte a negyven oldalas tartalmat, amit lássuk be, szép mennyiség, de nehéz kezelni)
Javaslatra végül elérkezett az idő a módosításra, és az eredeti bejegyzésnél már csak linkeken keresztül lehet elérni az adott kötet tartalmát, ami érdekel benneteket.
Ezen felül, aki célzottan akar rákeresni egy kötetre, azok számára is talán jobb lesz a jelenlegi fennállás, mégpedig, hogy mind a nyolc kötet és egy plusz egyéb tartalmú lista külön-külön bejegyzésben olvashatóak.
Ezen felül hiányzott a Dökker-eset a Szer'usz világból, így ezt is pótoltam a cselekményben.
Továbbra is jó böngészést és a sorozaton belüli kutakodást kívánok mindenkinek!
https://schildkrotemegmondja.blogspot.com/2019/06/ambro…

1. Leányrablás Budapesten
https://moly.hu/blogok/schildkrotemegmondja-blogspot-com-2021-01-ambrozy-baro-esetei-wikipedia-szeruen-html

2. A Rudnay-gyilkosságok
https://moly.hu/blogok/schildkrotemegmondja-blogspot-com-2021-01-ambrozy-baro-esetei-wikipedia-szeruen_10-html

2,5 Beretva és tőr
https://moly.hu/blogok/schildkrotemegmondja-blogspot-com-2021-01-ambrozy-baro-esetei-wikipedia-szeruen_50-html

3. Ármány és kézfogó
https://moly.hu/blogok/schildkrotemegmondja-blogspot-com-2021-01-ambrozy-baro-esetei-wikipedia-szeruen_22-html

3,5 Bitó és borostyán
https://moly.hu/blogok/schildkrotemegmondja-blogspot-com-2021-01-ambrozy-baro-esetei-wikipedia-szeruen_66-html

4. Nász és téboly
https://moly.hu/blogok/schildkrotemegmondja-blogspot-com-2021-01-ambrozy-baro-esetei-wikipedia-szeruen_26-html

5. Szer'usz világ
https://moly.hu/blogok/schildkrotemegmondja-blogspot-com-2021-01-ambrozy-baro-esetei-wikipedia-szeruen_62-html

6. A Barnum-rejtély
https://moly.hu/blogok/schildkrotemegmondja-blogspot-com-2021-01-ambrozy-baro-esetei-wikipedia-szeruen_75-html

Egyéb, kapcsolódó bejegyzések a blogról:
https://moly.hu/blogok/schildkrotemegmondja-blogspot-com-2021-01-ambrozy-baro-esetei-wikipedia-szeruen_64-html

Kapcsolódó könyvek: Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten · Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok · Böszörményi Gyula: Beretva és tőr · Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó · Böszörményi Gyula: Bitó és borostyán · Böszörményi Gyula: Nász és téboly · Böszörményi Gyula: Szer'usz világ · Böszörményi Gyula: A Barnum-rejtély

Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten
Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok
Böszörményi Gyula: Beretva és tőr
Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó
Böszörményi Gyula: Bitó és borostyán
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Böszörményi Gyula: Szer'usz világ
Böszörményi Gyula: A Barnum-rejtély
Schildkröte P>!
Ambrózy báró esetei

Kiderült végül, hogy nem csak én örvendek annak, hogy polcomra került a Rudnay-gyilkosságok kemény kötésben…
A sorozat stockfoto modellje kivételesen nem csak egy szívecskét dobott a képemre. :D
(De mire kisilabizáltam a szöveget… :'D valami olyasmi erősen szabadon fordítva, hogy kollekcióban szerepel a könyvek borítóján)

Kapcsolódó könyvek: Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten · Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok · Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó · Böszörményi Gyula: Nász és téboly · Böszörményi Gyula: Szer'usz világ

Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten
Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok
Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Böszörményi Gyula: Szer'usz világ

Kapcsolódó alkotók: Böszörményi Gyula

16 hozzászólás
rómaikömény P>!

Kedves Gyula bácsi és lelkes rajongók, ma, miután férjem is bekerült a rajongótáborba, felsétáltunk megkeresni az Ambrózy-villát.A képen fent a Széchenyi emlék-út felől is van egy régi, villaszerű épület, jobb felől a Juliska utca, ahol a báró lement, és meglátot…valakit, lent a Melinda út felől is egy régebbi ház látszik.Ezek közül lehet valamelyik a villa? Nagyon kiváncsiak vagyunk.

Kapcsolódó könyvek: Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok

Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok

Kapcsolódó alkotók: Böszörményi Gyula

4 hozzászólás
Schildkröte P>!
Böszörményi Gyula

Mikor azt hiszem, hogy eleget olvasok a többünk által kedvelt írótól…
Tavaly újabb köteteket ismerhettem meg, így frissítettem a könyves összegző listám:
https://schildkrotemegmondja.blogspot.com/2019/03/boszo…

Kapcsolódó könyvek: Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók · Böszörményi Gyula: Gergő és a bűbájketrec · Böszörményi Gyula: Gergő és a táltosviadal · Böszörményi Gyula: Gergő és az álomvámpírok · Böszörményi Gyula: Kucó / Villamostangó · Böszörményi Gyula: Gergő és az álomvámpírok II. · Böszörményi Gyula: 9… 8… 7… · Böszörményi Gyula: 6… 5… 4… · Böszörményi Gyula: A bolhedor lovagjai · Böszörményi Gyula: Az elveszett történet · Böszörményi Gyula: 3… 2… 1… · Böszörményi Gyula: Az időkút · Böszörményi Gyula: A Gutenberg Lovagrend · Böszörményi Gyula: Árnyvadászok · Böszörményi Gyula: A gyásznémber · Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! · Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! II. · Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! III. · Böszörményi Gyula: A tündérköd · Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Kehida! · Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten · Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! V. · Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok · Böszörményi Gyula: Beretva és tőr · Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó · Böszörményi Gyula: Mindörökké várni · Böszörményi Gyula: Bitó és borostyán · Böszörményi Gyula: Nász és téboly · Böszörményi Gyula: Szer'usz világ · Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok

Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók
Böszörményi Gyula: Gergő és a bűbájketrec
Böszörményi Gyula: Gergő és a táltosviadal
Böszörményi Gyula: Gergő és az álomvámpírok
Böszörményi Gyula: Kucó / Villamostangó
Böszörményi Gyula: Gergő és az álomvámpírok II.
Böszörményi Gyula: 9… 8… 7…
Böszörményi Gyula: 6… 5… 4…
Böszörményi Gyula: A bolhedor lovagjai
Böszörményi Gyula: Az elveszett történet
Böszörményi Gyula: 3… 2… 1…
Böszörményi Gyula: Az időkút
Böszörményi Gyula: A Gutenberg Lovagrend
Böszörményi Gyula: Árnyvadászok
Böszörményi Gyula: A gyásznémber
Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest!
Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! II.
Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! III.
Böszörményi Gyula: A tündérköd
Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Kehida!
Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten
Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! V.
Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok
Böszörményi Gyula: Beretva és tőr
Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó
Böszörményi Gyula: Mindörökké várni
Böszörményi Gyula: Bitó és borostyán
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Böszörményi Gyula: Szer'usz világ
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok
2 hozzászólás
Schildkröte P>!
Ambrózy báró esetei

Ambrózy báró ítélete Sherlock képessége felett, miközben a brit nyomozónak azzal a zsebórával csak annyi feladata volt, hogy megmondja kié volt, milyen ember lehetett, és hogyan került Watsonhoz…
Illetve ez a könyvrészlet a tény, hogy a fiktív magyar arisztokrata detektívünk bizony hallott/ olvasott Doyle írásairól. :)
(A blogon későbbiekben ennek jelentőséget tulajdonítok.)

Kapcsolódó könyvek: Arthur Conan Doyle: A dilettáns detektív · Arthur Conan Doyle: A négyek jele · Arthur Conan Doyle: Az Agra kincse · Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok

Arthur Conan Doyle: A dilettáns detektív
Arthur Conan Doyle: A négyek jele
Arthur Conan Doyle: Az Agra kincse
Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok