Idézetek 402

KatonaVirág>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

„Azt hiszem a "pipogya” lehetett túl erős, mivel a báró hirtelen előrelépett, és hevesen gesztikulálva, torkaszakadtából ordítva rontott nekem. Szerencse, hogy erre is fel voltam készülve, tehát leutánozva őt szintén előreléptem, és a hangomat sem fogtam vissza.
– Mili, magának teljesen… – bömbölte.
– Nekem itt ne Milizzen… – visítottam én.
– …elment az esze, ha azt… – ordította.
– …inkább nyomozzon végre… – süvöltöttem én.
– …hiszi, hogy magamat… – harsogta.
– …tisztességesen! – sikkantottam én.
– …féltem! – morrantotta egyenest az arcomba, mivel addigra már egészen közel kerültünk egymáshoz.
– Nem? – fogtam fel végre a szavait. – Hát akkor kit?"

11. fejezet: Zsákutcák 302-303. old.

Zsory>!

– Fiam, egy polgármester nem kiscica – figyelmeztette az öreg detektív. – Én a helyedben nem cibálnám az oroszlán bajszát, főleg, ha az éppen a gyászát emészt!

275. oldal

_dzsuly_ P>!

Biztos ez a “van is király, nincs is király” állapot az oka, hogy maga, ha kérdik, ad is feleletet, meg nem is.

_dzsuly_ P>!

“Micsoda durva alak az – suhant át a fejemen a gondolat –, aki nőre lő, pedig férfiból is akad neki épp olyan jó célpont!”

papi01 P>!

-Még hogy mi csak bárőnét meg grófnőt látni jövünk ide!

230. oldal, 8. fejezet - Botrány a Női Kaszinóban (Könyvmolyképző, 2020

Saco>!

Hangay kisasszony az én hiányzó karom – közölte vele Ambrózy báró, engem is meglepve ezzel a kissé morbid hasonlattal. – Ha ő nincs, sosem jutottam volna még csal a közelébe sem annak, hogy önöket leleplezzem.

467. oldal

Zsuzzs>!

    – (…) Én pedig ezalatt kikocsizom Csömörre, és beszélek Ruppa Mária szüleivel.
    – Egyedül?! – Az én karót nyelt báróm majdnem önmaga ugrott ki a konflisból. – Arról szó sem lehet!
    – Nem látom be, mitől kéne tartanom, hacsak nem a pletykára fent nyelvektől – nevettem rá, miközben kezemet a karjára tettem. – Nyugodjék meg, Richárd, lesz kísérőm, feltéve, ha hajlandó engem kitenni a Magyar Hírlap szerkesztőségénél.
    – Oh! Tehát Tarján úr az, akit testőrnek választott. Értem, és persze, khrm, nem is látom semmi akadályát.
    Ámulva figyeltem, amint az én sziklaszilárd (vagy inkább kőfejű?) báróm ajkát összepréselve elfordul, úgy szemlélve a Maglódi út mellett sorakozó szegényes házakat, mint aki először jár a székesfőváros eme részén. Csodálkoztam milyen könnyedén vette az ötletet, miszerint Tarján Vili lesz a kísérőm, ám titkon örültem is, hogy kinyilvánított akaratom miatt – bár számítottam rá – mégsem kell szócsatát vívnom vele. Csupán az bántott kissé, hogy a belvárosban megbúvó szerkesztőségig már egyetlen mukkot sem szólt hozzám, és ha én kérdeztem őt, a válasz alig volt több egy-egy kedvetlen mordulásnál.

311. - 312. oldal, 12. fejezet - Tőrpenge és beretvakés

Uraza>!

Ez, drágám? – nevetett rám a grófnő. – Ez bizony a hölgyek részéről rossz bohózat, a részünkről viszont igazi forradalom volt! Immár kiszöktünk az aranykalickából, és eztán arra szárnyalunk, amerre a szívünk vezet.

Az emberbogár

Uraza>!

Hát igen, a kisebbik Hangay ezen az estén sem tagadta meg önmagát, de – ahogy a papuska szokta mondani- bánja kánya.

Botrány a Női Kaszinóban

Kapcsolódó szócikkek: Hangay Emília (Mili)
Sweety>!

Arra gondolsz, amit a testi vágyakról mondtam? – Renée úgy kacagott, hogy a közeli fákról néhány dolmányos varjú méltatlankodó károgással inkább az égbe szökkent, semhogy tovább keljen azt hallgatnia. – Bocsáss meg nekem, Milikém, ha túl szókimondó voltam.
– Vissza ne szívj semmit! – nevettem rá. – Csupán arról van szó, hogy a sivatagban tévelygő szomjazónak sem szabad mindjárt teleinnia magát, amint friss vizű kútra lel. Szolid polgári nevelésben részesültem, és mivel a mamám meghalt, a nővérem és én pedig senkitől nem kaphattunk hasonló leckét, a téma kicsit… Hogy is mondjam. Váratlanul ért.
– Pedig mielőtt arra kezdenél tanítgatni egy férfit, hogy miként csalja ki belőled a gyönyör legtisztább szimfóniáját – karolt belém, és kacsintott rám huncutul Renée –, amit én csak úgy hívok: a nagy sikoly, előtte biz' nem árt, ha te magad is tisztába kerülsz saját tested titkaival! Felelj hát, de most pirulás és botladozás nélkül: volt-e már dolgod a nadrágos nem bármely példányával, legyen az lókupec avagy főherceg?

295-296. oldal, 11. fejezet - Zsákutcák (Könyvmolyképző, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: Erdős Renée · Hangay Emília (Mili)