Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A gyásznémber (Rontásűzők 2.) 54 csillagozás
Angelina és Endzsi ikrek, s ezért sűrűn összetéveszthetnék őket, ám ők tesznek róla, hogy ne így legyen: öltözködésük, természetük és ízlésük a fiúk terén tán nem is lehetne eltérőbb. Két külön világ. Most azonban újra össze kell fogniuk, mivel még az előzőnél is rettenetesebb vész szakad a nyakukba. Épp meglátogatnák szeretett és felettébb bűvös nagymamájukat, mikor egyik pillanatról a másikra a tenger hullámaiban találják magukat. Hamarosan szembe kell nézniük a ténnyel: az évmilliókkal korábban létezett Pannon-tenger ismét kiáradt, és elöntötte egész Magyarországot! S ha ez még nem volna elég, az újabb Időrepedés a tatárjárás korába repíti a lányokat. Hogyan élhetik túl a titokzatos Gyásznémber aljas praktikáit? Mindebben újra segítségükre lesz (vagy tán épp elárulja őket) Teplica kapitány, Tühütüm táltos, Nyékberzeng és Nyéktüske, valamint a lányszíveket megdobogtató garabonc és nyegle, bár szívdöglesztő vetélytársa, Savanyác, a tükörmacsó.
Eredeti megjelenés éve: 2011
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Enciklopédia 5
Szereplők népszerűség szerint
Kaplony · Zengő Angéla (Endzsi) · Tühütüm
Kedvencelte 10
Most olvassa 6
Várólistára tette 33
Kívánságlistára tette 27
Kiemelt értékelések
Valószínűleg én fáradok, de most nagyon nehezen haladtam vele :( A történet, az időtörés, Teplica kapitány, Nyéktüske, Ábris – őket mind imádtam, Teplica hatalmasat ugrott a szívemben, ezt a jellemfejlődést … Le a kalappal. Árpád … értem én a motívációját, de menjen el …
Na, és akiktől a falra másztam … az a 4 főhősünk vagyis a hisztisek, duzzogók és totálisan kamaszok gyülekezete … Te szent Kleofás … amit ezek levágtak, inkább őket kellett volna helyrerázni. Ami az első részben még elment vagy megmosolyogtatott, az most idegeített. Valószínűleg az sem tett jót a csapatnak, hogy szétszakadtak, de siralmasak voltak.
Az utolsó részre visont akkor is kíváncsi vagyok :)
Akárcsak az első rész, úgy ez a rész se szűkölködött izgalmas jelenetekkel, pillanatokkal, s csavaros szálakkal.
Szerettem, ahogyan ismét egy olyan történelmi szálat tárt elém Gyula 'bá, amelyet így olvasván, igazán élveztem is.
Szerettem, hogy egy cseppet se lehetett unatkozni… mert nem lehetett. Mivel végig érdeklődve fenn maradt a figyelmem.
S szerettem ahogyan érthetően le volt minden írva – ha nem is magában a részekben, de ott voltak mindig a jegyzetek, amelyek nagy segítséget nyújtottak egy-egy alkalommal – akárcsak az első kötetnél is -.
És a karakterek… nos szerethetőek voltak… bár most időnként én Endzsit jól megráztam volna… Teljesen ostobán viselkedett Kaplonnyal…
De az, hogy közel került ez során Savanyáccal.. megvallom, meg is rettentett egy kicsit… Azzal, hogy elfogadta a srácot nem is volt bajom… csak tartottam tőle, hogy esetleg másképp alakulnak a dolgok a lányok és a fiúk között… de örültem, hogy a végén Endzsi és Kaplony újra megtalálták a hangot egymással…. s egymást is…
S ahogyan az elején Endzsit akartam volna megrázni, úgy a végén pedig a nővérét Angelina-t szerettem volna… Miért kellett neki megint így elutasítani Savanyácot, ha fontos neki a srác???
Szegény Savanyác… pedig ő aztán tényleg egy cuki srác, akinek igazán megbocsájthatott volna már a lány… de hátha a folytatásban, már köztük is minden okés lesz…
Jaj nekem… kell a folytatás… ami viszont várat magára, mert az nincs meg… :'(
De nem nyugszom amíg meg nem szerzem! :$ ;)
Sikeresen belenyúltam a második részbe megint. :-) Nem semmi történetet alkotott az író, a tőle megszokott alapossággal. Emiatt szerintem egy kicsivel hosszabb lett a történet. Nem mindenhol kötött le. Az ikrek érdekes személyiségek. Azt várná az ember, hogy az ikrek hasonlóak, de nekem a két lány nagyon különbözőnek tűnt, de nagyon jól kiegészítik egymást. A múltba tett utazás érdekes volt, kalandos, izgalmas. Érdekes neveket alkotott az író – Angelina, Endzsi, Kaplony, Savanyác. Jetta nénéről mindig egy kocsi jutott az eszembe.
Ha annak idején történelem órákon ücsörgés helyett ezt olvashattam volna…
Ez a rész is tartogatott meglepetéseket, miközben végig izgultam a szereplőkért.
Már előre rágom a körmöm, mit tartogat a folytatás, ha az előző két rész világaiba csöppenve eszembe se jutott a valóság.
Eszméletlen volt. Megmerem kockáztatni, hogy jobb volt, mint az első kötet. Teljesen lenyűgözött az a komoly történelmi háttért ami benne volt. Bár nekem sok volt a tájleírás, még így is nagyon megszerettem ezt a kötetet is. Annyi hogy Endzsi szövege szerintem enyhén szólva is túlzás. Egy rocker lány nem beszél így, de azért elég szerethető karakter ő is. Egyre jobban megkedveltem Teplicát is, ahhoz képes, hogy az első részben mennyi borsot tört a többiek orra alá (mondjuk Vérbulcsú befolyása miatt is). Ebben teljesen más volt, védelmező és önfeláldozó. Talán nem is tudnék a Zengő szülőkön és fő gonoszokon kívül olyan szereplőt aki ne nőtt volna a szívemhez. Alig várom, hogy folytassam az utolsó részt és kiderüljön miden csalfa titok:)
Rég volt már, hogy egy könyvet ennyire tudtam élvezni, és még akkor is a történet járjon a fejemben, amikor nem is olvasom.
De Böszörményi Gyulának sikerült ezt elérnie.
Alig bírtam letenni, annyira fordulatos, izgalmas és humoros volt. Bizony, az író még a stand up comedy-s fickókat is megszégyeníti. Mind elbújhatnak mögötte. :-D
Bár a harmadik részt még nem olvastam, már most kijelentem, hogy ez a kedvenc sorozatom az írótól, és eddig ez a legjobb, amit alkotott.
Fergetegesek a lányok! ;-D
Ez valahogy még mindig nem az én sorozatom, de átrágtam magam rajta. Ezzel a kötettel is úgy voltam, mint az elsővel: mikor először próbálkoztam az elolvasásával, inkább félbehagytam. Most viszont megembereltem magam és végigolvastam.
A csillagok nagy része a történelmi háttér és a módosult jelen felépítése miatt jár, illetve az idegen szavak használata miatt. Bár ezzel kapcsolatban hozzátenném, hogy sokkal jobb lenne, ha a lábjegyzetben lennének a szavak jelentései. Így nem kellene állandóan hátralapozni, ami kizökkent a történetből, amibe én személy szerint így is nehezen tudtam visszamerülni, ha megálltam pár pillanatra.
A fogalmazás még mindig gyönyörű, a szereplők viszont még mindig nem a kedvenceim. Talán Teplica volt az, akit egy kicsit megszerettem.
Hát, kíváncsi vagyok a harmadik részre. Talán majd körbenézek a könyvtárunkban, úgyis útba esik hazafele menet. :D
Megint kissé csalódott vagyok, lehet, hogy ez a sorozat nem nekem íródott, de esélyesebb, hogy már igen csak magasak az elvárásaim. Igazából a könyv feléig, két harmadáig, úgy voltam vele, hogy jobb, mint az első rész. Aztán megint belesüppedtem a várakozásba, hogy legyen már valami, miközben meg folyamatosan pörögtek az események csak persze nem az a része, amit vártam. Persze lehet, hogy csak engem zavar, hogy konkrétan, amikor már csak az időtörés helyrehozásáról van szó, azt pikk-pakk megoldják. Összesítve felemás érzésem van.
A történet: némi tündérkavarás, sok víz, aztán még több tatár… Tetszett a felvetés a Pannon-tengerről, és érdekes, bár egyben szomorúan ismerős is volt az a világ. Volt benne pár keserű, borzongató rész is. A tatárjárásos rész érdekes volt, főként a sok valóban létezett személy és esemény miatt. Aztán bennem is sokszor felmerült a kérdés, ahogy a fiúkban is, hogy a lányok miért csak sodródnak az árral?
Szereplők: az első felében nem értettem a lányokat, főleg Endzsit, de aztán megbarátkoztunk. A fiúk még mindig nem nyertek meg. Viszont Teplica és Ábris kedvenc lett. Nyéktüske is jó kiegészítés.
Szerkesztés: az első könyv után duplán pozitív élmény volt, hogy itt nem volt baj a tördeléssel, az idegen szavak lábjegyzetben voltak, nem kellett összevissza lapozgatni. Remélem, hogy a harmadik is ugyanilyen szép munka!
Igazából jó volt, és nem tudom, hogy mi miatt van hiányérzetem, hiszen rengeteg minden történt és még okosodtam is közben. De mégis valami hiányzott. Maradt még pár kérdésem, így a második könyv végére is: spoiler Szóval van még mire választ adnia a következő résznek. :)
Huhh! Nem is tudom, hogy hol kezdjem! Kijelenteném, hogy a történelem dolgozatom, ami a tatárjárásról szólt, az ötös lett. Két héttel a könyv olvasása után írtuk, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy mennyi plusz infóhoz jutottam! ;)
Gyula bátyó szokásához híven remekelt. A leírások, a cselekmény és a párbeszédek részletei miatt könnyedén beleéltem magam.
Már nagyon várom a harmadik részét a sorozatnak és várom, hogy azok a szerelmi szálak, szerelmi szálak legyenek. :D
Teplica kapitányt sokszor sajnáltam a történet alatt, hiszen mindvégig csak jót akart…! Szerencsére neki hepiend lett!! :)
Végül ez a könyv is a szívem csücske lett, mint az összes Böszörményi amit olvastam! :D
Népszerű idézetek
– Hogyazarovarnyáltapasztotta sárpalotábanszületettédesmamád uncsitesójaáltalfarbaszúrt hétszíndolmányoslótetűpotroh lenneazutolsóvacsorád, teszázszorrusnya! – hadarta a kilinkó magából kikelve.
62. oldal
Baj van a részeg tengerésszel,
Baj van a részeg tengerésszel,
Baj van a részeg tengerésszel
Mindjárt jókor reggel.
[…]
Jól beszopott a pálinkából,
Jól beszopott a pálinkából,
Jól beszopott a pálinkából
Mindjárt jókor reggel.
[…]
Bele vele gyorsan a tengervízbe,
Bele vele gyorsan a tengervízbe,
Bele vele gyorsan a tengervízbe,
Mindjárt jókor reggel.
115. oldal
– Közlekedésbiztonsági anyahisztit elkerülendő a koponyát azonnal levenni! Ellenkező esetben az utazás…
– Lefújva! – indult Edzsi a pólóján vicsorgó koponyájánál sokkal félelmetesebb fintorral az emeletre. – De azért jobb, ha tudjátok: annyira őskövületek vagytok, hogy hozzátok képest a dinóleletek eldobott csirkecsontoknak tűnnek!
25-26. oldal
– Szóval én… Én sokat gondolkodtam, és végül rájöttem… Igen, arra jöttem rá, hogy ha te mellettem vagy, az se baj, ha átnézel rajtam, vagy nem szólsz hozzám, én úgy is boldog vagyok, mert… Mert amióta először megjelentem a szobádban… Vagyis a tükrödben, igen a Kamorka tükrében, azóta én téged… Attól kezdve… Csak azt akarom mondani, hogy én… Szóval én…
Savanyác végül lesütötte a szemét, és a csizmája orra elé került kavicsot bámulta. Ekkor Angelina végre megmozdult, s két tenyere közé fogva a fiú arcát, csak ennyit mondott:
– Jaj, te majom!
És megcsókolta őt.
429. oldal
– Te meg honnan a megveszekedett ürdüng durrogó fertályából pottyansz ide, kutyatolvaj?
– Hosszú fúrás kellene ahhoz, hogy az igazságnak telérjéhez jussunk – felelte Bodony fia Ábris. – Erre pedig mostan hunyorintásnyi időnk sincs, merhogy vár titeket… – s csak a szája néma mozgatásával formálta a szót, nehogy a köröttük tolongók is meghallhassák – …a kicsinyke tündérember!
– Mi a ragyát akar az jelenteni, hogy a kiscsirke fügét hergel? – vonta össze a szemöldökét Kaplony.
– Nem azt mondta, te sügér! – legyintett Endzsi, alaposan megnézve magának Ábrist, akiről már sokat hallott. – Én tudok szájról olvasni! Azt mondta, hogy a Gizike ürgét vert el!
431-432. oldal
[…] Csakhogy mi most épp valami csatába menetelünk, ami nem biztos, hogy jót tesz az egészségnek. Mert ugyebár a friss levegő… Meg a sok séta, az mind rendben van! Viszont az ilyen kardos-vértes-pajzsos kirándulásoknak általában BAZI NAGY POFOZKODÁS a vége, amit csak kevesen élnek túl! Nyesed, morvinyek?
166. oldal
– Hogyaza ttízezer ttűzcsiga nyálkalábáttól is szörcsögősebben cuppogó polipkar-rengetteg szívókorongozná a nyakadatt rózsapettyessé, tte ármányos kísérttettfattya! – harsant fel a vén folyami tengerész dühödt káromkodása, miközben a fejét tapogatva próbált talpra állni. – Hátt nem hókon ttaszajttott a ttarttalék evezőlapáttommal az a hótt mocsok?!
194. oldal
A sorozat következő kötete
Rontásűzők sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szabó Borbála: A János vitéz-kód 89% ·
Összehasonlítás - H. Vidra Gabriella: A fekete kő titka 89% ·
Összehasonlítás - Bessenyei Gábor: A jövő harcosai 88% ·
Összehasonlítás - Pierdomenico Baccalario: Az időkapu 88% ·
Összehasonlítás - John Flanagan: Gorlan romjai 93% ·
Összehasonlítás - Somfai Anna: Barátságháló 92% ·
Összehasonlítás - Franziska Gehm: Egy zabálnivaló barátnő ·
Összehasonlítás - Patrick J. Morrison: A Holló hatalmában 88% ·
Összehasonlítás - Trenton Lee Stewart: A Titokzatos Benedict Társaság 87% ·
Összehasonlítás - Könyves Karolina: A sárkányok titka ·
Összehasonlítás