9… ​8… 7… (Rémálom 1.) 358 csillagozás

Böszörményi Gyula: 9… 8… 7…

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​gruftik köztünk élnek. A gruftik feketére festik a szemhéjukat, jelezve: ők látják a köztünk-bennünk élő démonokat!

Képzelj el egy olyan Budapestet, ahol a 3/b-ben lakó tatát alkesz démonok gyötrik, mióta elveszítette a feleségét. A negyedik emeleten élő, 16 éves lányt egy asmo démon arra kényszeríti, hogy mindennap vegyen valamit a plázák egyikében. A konditermek naponta zsúfolásig telnek kopasz, nagyképű, az értelmes gondolatot izomból megvető srácokkal, akikben sargatanas démonok égetik a kalóriát és az érző lelket. Oldalukon vihogó lánykák, kiknek vállán uncubus démon röhög. A sötét kapualjban egy srácot hernyó démon kábít bugyutává, hogy többé ne fájjon neki a csakis mammon pénzdémonnak élő szülei érzéketlensége…
… Éjjel hőzöngő, ordítozó nők és férfiak áldoznak a sabathanoknak – az értelmetlen gyűlölködés démonainak – utcán, téren, autóban, focimeccsen, kocsmában, vagy a saját otthonaikban…

Képzelj el egy ilyen Budapestet! Vagy talán nem is kell… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2007

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2012
306 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639708778
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2007
306 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632450100
>!
306 oldal · ISBN: 9789632457550

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Lilith · Xilka (imp) · Synerella · Salamon (Slomó) · Tomaso · Ádám · Éva


Kedvencelte 89

Most olvassa 36

Várólistára tette 203

Kívánságlistára tette 170

Kölcsönkérné 9


Kiemelt értékelések

>!
Madama_Butterfly P
Böszörményi Gyula: 9… 8… 7…

Böszörményi Gyula írói zsenialitása abban rejlik, hogy képes elbűvölni és magával ragadni teljesen eltérő stílusú és témájú történetekkel.
Szokatlan és félelmetes ez a démoni Budapest, engem valahol mégis arra emlékeztetett hogy nincs is ez olyan messze az általunk megélt valóságtól: démonokkal mindenki küzd, saját szörnyeink – ugyanúgy ahogy ebben az alternatív világban – néha saját választásaink eredményei, együtt kell vele élnünk, cipeljük magunkkal, megszabadulni tőlük nagyon nehéz…
Tetszett a történet (fantasy a javából, de bugyuta szerelmi háttér nélkül, életszagú és hétköznapi hősökkel), a megteremtett démonokkal teli tükör Budapest az utolsó részletekig fantasztikusan kidolgozott és egyedi – a vége pedig hozza azt a csattanót, amit az ember elvár, és ami miatt muszáj a kezébe vennie a folytatást…

>!
csillagka P
Böszörményi Gyula: 9… 8… 7…

Először is szeretnék boldog névnapot kívánni a Moly jelen pillanatban legolvasottabb magyar írójának. Igazi hobbit (bocsánat) mivel ő nem kapja, hanem adja az ajándékokat, és én tiszta szívemből szeretném megköszönni ismételten, az élményt amit tőle bezsebelhettem. Továbbadásra is tökéletes, ezért is kapta anyum karira a Ármány és kézfogó-t, ami már itt pihen a polcon és szintén olvasásra vár.
Viszont most inkább valami régebbi, mélyebb, elvarázsoltabb Böszörményre vágytam, sokan tudnak jó romantikus regényt írni, azaz sokkal többen mint jó fantasyt, de hogy valaki mind a két műfajban kiváló legyen, hát ahhoz már igazi tehetség szükséges.
Budapesti démon művek rendesen kitett magáért, egy apróbb hiba? vagy tökéletlenség, hogy a könyv felétől haladtunk a számomra egyértelmű vég felé, jól felépített csattanó számomra a legkevésbé se volt csavar, csak így történetet, nem is volt más lehetőség.
Végre egy ifjúsági könyv amiben sokkal több valós probléma, korosztályos gond, mint a real térben játszódó sikerregényben, mégse lesz elcsépelt vagy tudálékos, a szerelmi háromszög hiányzik, sőt a szerelem is, ezért fiúknak is ajánlható.
Sok ilyet még :D folytatom.
Kelt: 2017. Április. 12-én Gyula neve napján.

>!
Ferger_Jolcsi P
Böszörményi Gyula: 9… 8… 7…

Igaz, hogy már nagyon régen olvastam, még valamikor a középiskolában, mégis nagyon szép emlékeim maradtak erről a könyvről. Nagyon szerettem olvasni, tetszett az író által felépített új világ. Számomra ez a könyv újat tudott mutatni. spoiler

>!
gab001 P
Böszörményi Gyula: 9… 8… 7…

Az elején nehezen tudtam ráhangolódni a világra. Rengeteg információ, s magyarázat alig. Aztán beszippantott. Nem tudom, mikor történt, de egy idő után azon kaptam magam, hogy nem tudom letenni. Hihetetlenül egyedi világ a démonoktól zsúfolt Budapest. Az események pedig megállás nélkül pörögnek. Időnként egyáltalán nem értettem a főszereplőt, de mégis szimpatikus maradt. Aztán a végén egyik pofont a másik után osztotta ki számomra az író. Sok mindenre magyarázatot kaptam, vagy mégsem? Nagyon érdekel a folytatás.

2 hozzászólás
>!
Karcsika
Böszörményi Gyula: 9… 8… 7…

Lenyűgözött.
Böszörményi Gyula neve sokszor szembe jött már velem, de eddig valahogy sose került a kezembe egyik könyve sem, vagyis hát egyszer még ötödikben, de a lány aki olvasta úgy írta le, hogy elég ijesztő, úgyhogy nem próbálkoztam meg az elolvasásával és szerintem nem is gond, hogy a gimi elejéig vártam vele.
A világ amit megalkotott nekünk az író nagyon érdekes, részlet gazdag és nagyon élethű, ami azért meredek ha bele gondolunk, hogy mégis csak egy démonokkal teli világról beszélünk. És mégis. Nem elég, hogy mikor a belvárosban ültem a villamoson vagy a buszon akkor olyan volt olvasás közben mintha tényleg a Városban lennék, de még komoly személyiség típusokat is elénk tárt. Nem tudom, hogy ez tudatos volt e, de megmutatta nekünk, hogy milyen lenne, ha látszódna a lelkünk legsötétje a szemünkben és bevallom ez elég ijesztő lenne. Vannak olyanok akiknél elsőre látszódnak ezek a nem éppen jó és kedves dolgok, de a többségnél nem látszódik a Szörny (vagy ahogy a könyvben nevezik őket, Ördögfatty), nem lehet mindenkiről tudni, hogy tapizó démonjuk van, vagyis erőszakosak, vagy, hogy alkoholisták, esetleg hazudósak, egészen addig amíg szabadjára nem engedik a sötétséget. És ez a könyv épp erről szól, hogy az emberek feladták a küzdelmet, hogy kordában tartsák a lelkük fekete bugyraiban rejtőző árnyakat.
Lili karaktere szimpatikus volt valamilyen szinten, persze voltak olyan megmozdulásai amivel nagyon nem értettem egyet, de valószínűleg én már az első akciómmal a grammantok kezére kerültem volna, aztán mehettem volna a démonoltóba, úgyhogy egy szavam sem lehet. A szereplők többsége szerintem jól megformált karakter, Synerella kicsi pszicho volt, de ha végig olvassátok akkor megértitek miért. spoiler
Na és a vége… Oké, ott úgy éreztem magam, mint egy kis gyerek akit ott felejtettek a Tescoban. Összezavarodtam, megijedtem és mérges voltam, mert nem kicsit becsapva éreztem magam, úgyhogy elhihetitek, hogy mekkore csavar volt a végén :D
Amint tudok elvágtatok a könyvtárba a következő részért :))

>!
julcseee P
Böszörményi Gyula: 9… 8… 7…

Vegyes érzelmeim vannak (valahogy mostanában csak ilyeneket olvasok :D ).
Egyrészt szerettem, mert nem mindennapos sztori, démonokkal teli Budapest, ahol az a természetes, sőt elvárt, hogy mindenkinek legyen egy saját démona, amit mindenki lát, és a démoni megszállásért cserébe mindegyik démon ad valami pluszt a „gazdájának”. De persze sok negatívat is, csak ezt kevesen látják / akarják látni. És akkor itt van Lilith, a főszereplő lány, aki nem akar átesni a kötelező megszálláson, kirekesztetten él ebben a világban, ahol meg kell küzdenie apja alkesz démonával, a suli nagymenőjének tapizó démonával, és még sok mással is.
És aztán a végén az a dupla csavar az, ami igazán kizökkent minket az akkorra már épp „megszokott” világból.
De valahogy akkor sem tudott annyira nagyon magával ragadni az egész, mint Ambrózy Báró esetei.

És nem tudom hogy csak nekem tűnt-e fel, de a legvégén, amikor spoiler és ott nekem nagyon feltűnt, hogy szinte szóról szóra megismétlik ugyanazt a párbeszédet. De tényleg az anyuka ugyanazokon lepődik meg, Salamon pont ugyanazokat reagálja. Én azon gondolkodtam hogy ez valamit jelenthet de utána gondolkodtam el, hogy csak szimplán hiba lehet..

Ettől függetlenül el fogom olvasni a többi részt is!

4 hozzászólás
>!
boszii I
Böszörményi Gyula: 9… 8… 7…

Úrisssten!
Hát, igaz, ami igaz, ez nem semmi egy könyv!
Szerintem nem én vagyok így vele egyedül, de őszintén megvallva, így a végére érve, nem tudom, hányadán is állunk, és nagyon remélem, hogy végül azt szavazták meg, hogy a démonos része folytatódjon, mert inkább az tartogathat izgalmakat. :-))
Már alig várom, hogy olvashassam a többi részét ^^

>!
buzavirág P
Böszörményi Gyula: 9… 8… 7…

A démonok itt élnek közöttünk, vagy inkább bennünk? Na jó, ne rohanjuk ennyire előre, és spoilerezni sem szeretnék. De annyit elárulhatok, hogy nem egy szokványos történet került a kezembe. Oké, van benne egy két dolog ami hasonlíthat más történethez, de szerintem szinte lehetetlen a fantasy világában úgy elmerülni, hogy ne találjuk számunkra ismerős utalásokat. Van azért bőven újdonság is a regény körül, hiszen ki látott már steampunk elemekkel felruházott Budapestet? És manókat, démonokat, impeket? Jut eszembe, impek, imádtam selypítős szövegüket, remélem a következő részben is nevethetek rajtuk. A vége fele, a csavar nagyon meglepett, csalódtam volna, ha minden marad a régiben.

>!
Hencsulátor
Böszörményi Gyula: 9… 8… 7…

Attól függetlenül, hogy érezhetően nem az én korosztályomnak lett írva, nagyon élveztem. Az elején picit nehéz volt megszokni a démonok neveit, illetve, hogy melyiknek milyen a hatása. Nagyjából végig lekötötte a figyelmemet.
A szereplők közül igazán senkit sem kedveltem meg, de ez nem rontott az olvasás élményén.
A végén eléggé meglepődtem, szép kis csavart kaptunk. :D
Mindenképpen szeretném folytatni a sorozatot.

>!
RVivi
Böszörményi Gyula: 9… 8… 7…

Újabb remek Böszörményi könyv. Az elején picit féltem este olvasni, mert démonok vannak benne. Köszi hülye horrorfilm. De a borítón kívül nem volt ijesztő. :D
Érdekes, hogy rögtön arra gondoltam, hogy az összes démon gonosz ebben a világban. De az impek cukik és nagyon bírtam őket.
A szereplőkről: Tomasoval és Synerellával is úgy voltam, hogy az egyik pillanatban nagyon bírom, a másikban meg belefojtanám egy kanál vízbe vagy lávalöttybe… Lilithet pedig nagyon bírtam, de leginkább csak sodródott az árral.
A befejezés elég fura volt, úgy voltam vele, hogy amiatt levonok fél csillagot. De nem tettem, mert az utolsó két oldal mindent megmagyarázott. De az eléggé zavart, hogy mindkét Zéró fejezetben ugyanaz a párbeszéd volt a két felnőttnél, ugyanúgy reagáltak a mondatokra.


Népszerű idézetek

>!
NoemiSmile

A halottak jó fejek. Csendesek.

86. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lilith
>!
island

A szitkozódás ugyanis nem más, mint a lélekben összegyűlt salakanyag. A testünk is elválasztja a tápanyagtól a szennyet, aztán a slozin megszabadulunk tőle. A lélek szintén táplálkozik: szavakkal, érzésekkel, indulatokkal. Magába szívja azokat, elválasztja a hasznosat, és ami mérgező, azt acsarkodó káromkodással löki ki magából.
Aki szitokszavakkal árasztja el a környezetét, akár üvöltve, akár „poénos" kötőszóként használva azokat, olyan, mint a hasmenéses kutya: egyfolytában, mindent, mindenhol bemocskol, amerre jár.

76. oldal

>!
Szédültnapraforgó

Minden ember lelkében vannak sötét helyek, amiket zárva kell tartani. Normális esetben az ajtó csukva van, de olykor kinyílik, s akkor a sötétség veszi át az uralmat. Ez az őrület.

273. oldal

>!
island

A fiú szőke, tizenhat éves, kék szemű és aljas.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Tomaso
>!
Panda

– Ha csepp eszem volna, itt hagynálak. Csakhogy nincs, úgyhogy öhülhetsz.

211. oldal, Kettő

Kapcsolódó szócikkek: Lilith
>!
island

Vedd észre, hogy a démonok, ha rejtve is, de ott nyüzsögnek a Városban mindenhol.

305. oldal

>!
DoreenDelevigne

– Tudod, hogy megy ez. A kiscsajok manapság nem bírják kivárni, amíg rendesen felnőnek. Muszáj nekik játszani a nőt.

7. oldal

>!
Hickory

– Hogy az a kohbáccsal simogatott öheganyám tegye bele kétszeh-háhomszoh! Hol a túhóba van itt a gázlámpa csapja?

72. oldal

>!
DoreenDelevigne

Legyőzni önmagunkat: ez az egyetlen és tökéletes győzelem!

99. oldal


A sorozat következő kötete

Rémálom sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Lilian H. AgiVega: A Bermudák királynője
Spirit Bliss: A múlt árnyai
Nyulász Péter: Helka
J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
Rick Riordan: Csata a labirintusban
Cassandra Clare: Az angyal
Christopher Paolini: Örökség
J. R. R. Tolkien: A hobbit
Roderick Gordon – Brian Williams: Vissza a felszínre
Tamora Pierce: Az istennő kezében