Jelen tanulmánykötet cikkeit a Mozinet Magazin Zsánerben című rovatának anyagai adják. Tizenegy műfajtörténeti és -elméleti esszét tart kezében az olvasó, mindegyik egy kortárs filmalkotáson keresztül mutatja be a reprezentált zsáner jellegzetességeit, szabályait. A rovat két évvel indulása után átalakult, 2008 szeptemberétől a szerzőiség és a műfajiság ütközését vizsgáljuk – könyvünk összegzése a 2006 szeptember és 2008 áprilisa között megjelent anyagoknak, válogatás az általunk legjobbnak legérdekesebbnek tartott cikkekből. Egyúttal jó alapul szolgálhat az azóta megjelent tanulmányokhoz is, amelyek a korábbiakra épülnek, hiszen az új koncepciót követve a Mozinetben most olyan rendezők életművét mutatjuk be, akik a műfaji kereteket feszegetik, szabályokat hágnak át, személyes témáikat dolgozzák ki újra és újra, esetleg megújítják valamelyik zsánert. Az eddig megjelent esszék listája a könyv végén található. (a Szerkesztők)
Zsánerben 8 csillagozás
A művek szerzői: Varró Attila, Molnár László, Vincze Teréz, Barkóczi Janka, Kárpáti György
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mozinet-könyvek Mozinet
Enciklopédia 7
Szereplők népszerűség szerint
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 11
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
A kötet a filmes műfajok közül mutat be néhányat olvasmányosan és közérthetően: a szerzők nem használnak csak beavatottak által érthető szakzsargont, nem hivatkoznak kiejthetetlen nevű francia és szláv elméletészekre, nem merülnek el a plánok és kameramozgások aprólékos leírásában. Elsősorban műfajtörténettel foglalkoznak a tanulmányok, illetve a műfajok/alműfajok jellemzőit írják le, a formai sajátosságoktól a technikai – stiláris jellegzetességekig, majd egy-egy közismert, tipikusan a műfajba illő filmet elemeznek részletesen.
A könyvet minden filmet szerető, a filmek világában tájékozódni kívánó érdeklődőnek bátran tudom ajánlani.
Népszerű idézetek
Aligha véletlen, hogy éppen a Reagan-korszakban (1981-89) készült Amerikában a legtöbb tinihorror: ezek a filmek ugyanis (minden ellenkező látszat ellenére) mélyen konzervatív alkotások. Elsősorban a gyermekük felnőtté válásától szorongó szülők rettegése tükröződik bennük: a néző biztos lehet benne, hogy azt a tinédzsert, aki ezekben a filmekben szexuális viszonyt létesít, alkoholt vagy drogot fogyaszt, azaz szakít magának egyet (vagy többet) a felnőttvilág tiltott gyümölcseiből, hamarosan brutálisan megbüntetik – a „vétkező” szereplő sorsa a korai és kegyetlen halál lesz.
199. oldal, A tinihorror
A filmműfaj születésében sokat számítottak a századfordulós western-showk, olyannyira, hogy az első mozgóképen rögzített western-jeleneteket W. K. L. Dickinson, Thomas Edison operatőre éppen egy ilyen cirkuszi programban vette fel még 1894-ben Buffalo Bill showjából. […] A szimulációban nem ritkán koreográfusként, sőt szereplőként részt vettek a vadnyugatot megjárt emberek is, s nem számított különlegességnek az olyan eset, mint Buffalo Billé, vagy akár Wyatt Earpé, akik még életükben elkezdték mítoszépítésüket efféle fellépésekkel, gyakran nemcsak vásárokon, de színházakban is. Különösképpen az utóbbi személye vált az amerikai folklór részévé, melynek számos oka közül a legfontosabb, hogy Earp 80 évesen halt meg, s mindenkit túlélt a vadnyugaton, aki megcáfolhatta volna történeteit.
216. oldal, A western
Az ógörög „katasztrófa” szó eleve az árulkodó „fordulópont”, „váratlan esemény”, „történés” értelemmel bír. Olyan változás ez, amely minden bizonnyal átalakítja a dolgok korábbi menetét, de az egyáltalán nem egyértelmű, hogy milyen irányba. […] A katasztrófa az érintetteknek a megtisztulás útját jelöli ki, mert személyesen Istentől való büntetés. Olyan fordulópont, amely után a megmentett életet tiszta lappal lehet kezdeni. A XX. századra kialakult angolszász műfajelmélet már korántsem ilyen idealista ebben a kérdésben. A „disaster film” fogalma […] kifejezetten csapásokról, szerencsétlenségekről tudósít. Az elnevezésben a megújulás lehetősége felett érzett örömnek még csak szikrája sem marad. „Dis-aster”, azaz rossz csillagzat alatt születő dolog, sugallja több indoeurópai nyelv is. A ritkábban, inkább alműfaji kategóriára használt „doomsday film” műszó egyenesen rettegést és a végítélet nem túl rózsás fantáziaképeit hívja elő.
93-94. oldal, A katasztrófafilm
A Pokoli torony rendezésével John Guillermint bízták meg […] A San Franciscóban megnyitott, pillanatok alatt lángba boruló 138 emeletes monstrum katasztrófájának bemutatásában nem kisebb sztárok vettek részt, mint Steve McQueen, Paul Newman, Faye Dunaway és Fred Astaire. A darab körül keletkezett legendák misztikus körét gazdagítja az a tény, hogy a forgatási munkálatok éppen 1974. szeptember 11-én fejeződtek be.
98. oldal, A katasztrófafilm
Mára a katasztrófák megítélése sokat változott, és a filmek cselekménye inkább a küldetés, mint a bűn és bűnhődés fogalmai körül szerveződik. Többé nem számít gőgnek, ha az ember uralni akarja környezetét, hiszen a kompetencia gyakran a menekülés egyetlen eszköze. A pusztulás helyett a túlélés az új alaptétel, hiszen így biztosan nem sérül az emberiség egyre terebélyesedő önérzete. A vásznon közvetlenül bemutatott áldozatok száma hirtelen csökken, és a történetek egyre inkább a túlélőkre koncentrálnak.
104. oldal, A katasztrófafilm
Hasonlóan a tömegfilm egyéb zsánereihez, itt is észrevehető bizonyos karaktertípusok jelenléte, azonban egyetlen olyan műfajt sem találunk a burleszk óta, amelyben ennyire összeforr a színész és a karakter alakja. Az akciófilm alapvetően férfiműfaj […] Ez az egyedi férfiimázs uralkodik el magán a filmen, sőt, magához formálja: Steven Segal harctechnikája (passzív, a támadó lendületét ellene fordító) a korai történetei menetében is megnyilvánul (célirányos előrehaladás helyett kiváráson alapuló stratégiával morzsolja fel az ellenfél erőit), Jackie Chan fékezhetetlen energiájú komikus figurája minden művéből burleszket varázsol már-már abszurd cselekménylogikával, Van Damme akrobatikus ügyessége többnyire erőteljesen felstilizált képsorokon, irrealisztikus mesékben érvényesül […], Arnie monumentális megjelenése pedig a tiszta, lecsupaszított formákat kedveli, legyen szó precízen komponált minimalista képi világról, egybites verbalitásról vagy szikár, egyenes vonalú narratív szerkezetről.
16-17. oldal, Az akciófilm
Ezek a filmek évezredes férfirituálékra épülnek, ezért kap kiemelt szerepet bennük például a harci öltözék felöltése (Bond elegáns öltönyeitől Arnie kommandós testfestéséig), a végső győzelmet megelőző kín-próbatétel (miként a vadászrítusokban, Connery, Mel Gibson vagy Stallone is rendre átesik egyfajta megtisztulási szertartáson), az elejtett préda verbális és fizikai megalázása (egy műfaj sem híres annyira az aranyköpéseiről, mint az akciófilm!) vagy a nő mint az erőfeszítések méltó jutalma.
19. oldal, Az akciófilm
A romkom irodalmi előképeként egyértelműen Shakespeare vígjátékait szokták megnevezni. Kétségtelenül ő a műfaj főbb trendjeinek kialakítója, de csíráit már sokkal korábbi korszakokban is felfedezhetjük.
161. oldal, A romantikus komédia
Hasonló könyvek címkék alapján
- Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG ·
Összehasonlítás - Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 1. ·
Összehasonlítás - Király Jenő: Mágikus mozi ·
Összehasonlítás - Király Jenő: A kalandfilm formái ·
Összehasonlítás - Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe ·
Összehasonlítás - Kárpáti György – Schreiber András (szerk.): A horrorfilm 83% ·
Összehasonlítás - Király Jenő: Frivol múzsa I-II. ·
Összehasonlítás - Kovács András Bálint – Szilágyi Ákos: Tarkovszkij 92% ·
Összehasonlítás - Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film ·
Összehasonlítás - Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek ·
Összehasonlítás