Képtelenség! (Apolló Akadémia 2.) 56 csillagozás

Bosnyák Viktória: Képtelenség!

A nagy sikerű Tündérboszorkány-trilógia története egy különleges gimnáziumban folytatódik isteni szereplőkkel, meglepő helyszíneken és sok-sok kalanddal!
Az Elképesztő! című első kötet után itt a várva várt folytatás: a Képtelenség!

Szerinted lehetséges a műugrás víz és deszka nélkül? Múzeumból múzeumba, pontosabban képből képbe utazás vonatjegy és belépőjegy nélkül? Vagy képtelenség?
Csak akkor, ha Te nem az Apolló Akadémia diákja vagy!
Sári, Dóri és Laci – a Tündérboszorkány-trilógia szereplői – számára ez már nem jelent kihívást. De vajon sikerül-e visszaszerezniük Dénes belépőjét is? És egyáltalán, hová lett a fiú?
Budapestről Párizsba, New Yorkba, képekbe, szobrokba vezet az útjuk, és már csak egy napjuk maradt a suli kezdésig… De hiszen tudjuk: csak az marad képtelenség, amit nem tudunk elképzelni.

Tagok ajánlása: 11 éves kortól

>!
Kolibri, Budapest, 2019
184 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634370369 · Illusztrálta: Bernát Barbara

Kedvencelte 6

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 25

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Annamarie P>!
Bosnyák Viktória: Képtelenség!

Volt idő, amikor Bosnyák Viktóriát fergeteges írónőnek tartottam, és bátran ajándékoztam könyveit. Ezzel az ősbizalommal vágtam bele ebbe a kötetbe is, de megvenni ezt már senkinek nem fogom.
Az Apolló Akadémia sorozat második része egy amolyan varázsvilágbeli középiskolába enged bepillantást. Csupán röpke kukkantást, mert magáról az iskoláról vagy a rendszerről nem tudunk meg szinte semmit. Sári, Dóri és Laci az eltűnt Dénes felkutatására vállalkozik, akit elraboltak, s egyetlen lehetősége, hogy üzenjen a többieknek, hogy képregényeket rajzol, amelyek megjelennek Laci különleges könyvében. Ebben a varázslatos világban az utazás egyedi módja a piktoportálás, festményről festményre, vagy a műugrás műalkotások között. Az ötlet zseniális, de sokkal alaposabb kidolgozást igényelt volna. Másrészt teljesen érthetetlen a dolgok miértje. Mint a szöcskék úgy ugrabugrálnak a szereplők összevissza, követhetetlen, logikátlan és élvezhetetlen. Se a hangulat megteremtésére nem került hangsúly, se a történet nem áll meg a maga lábán. Olyan szeleburdi minden, mint egy trendi amcsi rajzfilmben. Egyetlen részletét sem voltam képes élvezni.
Nem értettem az ókori istenek szerepét ebben az egészben, idegesítettek a didaktikus betoldások, utalások, és a célközönség belövése sem sikeredett nekem. Merem remélni, hogy a 15 évesek ennél jóval átérezhetőbb, erősebb könyveket olvasnak, mint ez a bohózat, mely méltón végződik egy szamárfejjel.

3 hozzászólás
kratas P>!
Bosnyák Viktória: Képtelenség!

Nekem az első rész jobban tetszett, itt nagyon sokat toporogtak a szereplők egy helyben. Hogy is fogalmazzak pontosabban? Az egész egy Benny Hill Show részre emlékeztetett, amikor körbe-körbe rohangálnak és kergetik egymást, de igazi cselekmény nincs.
Viszont a szöveg stílusa, az információk, mind-mind 5 csillagosak, de azért remélem a következő részben végre történik is valami, pl. megtudjuk, hogy miért olyan nagy szám az, hogy van egy ilyen akadémia és mit tehet 15 (vagy mennyi) tini azért, hogy a művészeti ágak méltó helyükön legyenek a világban.

3 hozzászólás
Gelso>!
Bosnyák Viktória: Képtelenség!

Nekem nem tűnt azért rossznak és kellő izgalmakat is éreztem – viszont némely epizód esetében elveszettebbenek éreztem magam, mint máskor, amikor mindenféle előzmény nélkül vetettem bele magam egy sorozat olvasásába akár az utolsó résszel kezdve is… meglepődtem magamon, mert a piktoportálás annyira tetszett az első AA-kötetből, hogy nagyon vártam ebben a következő portálásokat – aztán helyette inkább kaptam a nevében és ötletében szellemes műugrásokat – de könyörgöm, ennyire régen lehetett az első rész olvasása, hogy ennyire elfeljetettem, mi is volt ez? Nagyon szégyenlem, ha ez így van… és azt is fel kellett elevenítenem, kik voltak a szereplők…. Ajtó??? Ki a fene lehet? Hát én simán csak egy képregényrajzoló Dénes-re (Ajtósi Dénes) emlékeztem, de Ajtó becenév nélkül – ez is megrázott; ennyire nagy gondot jelent, hogy annak idején a Tündérboszorkány-t nem olvastam? Még Soóskára és NaYvette-re sem emlékeztem, pedig figyelemfelkeltő a nevük és legalább Soóska alakja.
Mindegy.
Kíváncsian olvastam, mert kíváncsi voltam, hogyan is alakul az évük az Akadémián. De erre nem került sor, mert a könyvnek vége lett, még mielőtt a suli elkezdődhetett volna; azt hiszem, ez nem a következő rész, hanem csak egy 1,5-dik – hiszen nincs tanítás, „csak” nyári szüneti kalandok.
Valójában ezt a második kötethez készült bevezető résznek tudnám elképzelni – addig csupán ujjgyakorlat – rövid és nem az, amit vártam.
Emiatt is vagyok csalódott – iskola sehol, tulajdonképpen csak előkészít bennünket a várható kalandokra, meglepő tanárokra, még meglepőbb és titokzatos, bonyodalmakat keltő szereplőkre..
Pozitív és üde színfolt számomra Buddy, a rockabilly srác. Cuki!
spoiler

Csoszi>!
Bosnyák Viktória: Képtelenség!

Az első részt nagyon szerettem, és bíztam benne, hogy a folytatás sem fog csalódást okozni. Nos, csalódni nem csalódtam, de a második rész kevésbé tetszett. Kicsit kapkodós, kicsit zavaros, kicsit összecsapott volt. A piktoportálás időnként félresikerült, de hogy miért, az nem lett kifejtve. A new york-i részek nagyon jók voltak spoiler. És volt egy-két rész, amit nem értettem. Remélem, lesz majd folytatás, és abból talán több minden kiderül az Apolló Akadémiáról.

krlany I>!
Bosnyák Viktória: Képtelenség!

Ez egy kicsit összevissza volt. Ment mindenki ész nélkül, átgondolatlanul. Ha meg mégis elkezdett volna gondolkodni, akkor leálltak veszekedni kritikus helyzetben, mint egy rossz komédiában a színpadon. Ha meg mégse, akkor meg magyarázat nem volt. spoiler, akkor mi értelme volt az egész sztorinak… Ennél most kicsit azt éreztem, hogy elolvastam, de minek… pedig az ötlet az jó. Kifejezetten jó. Érdekes, izgalmas, sok potenciált rejt. Úgy szerettem volna, hogy jó legyen.

3 hozzászólás
EmeseGx>!
Bosnyák Viktória: Képtelenség!

Nem élveztem annyira, mint az első részt, de jó volt. A csapat több tagja kerülhetett nagyobb szerepbe, és új karakterek is jöttek be.
spoiler még mindig nagyon tetszik, hogy ilyen formában foglalkozik a művészetekkel, ha lesz folytatása, biztos el fogom olvasni.

Kicsibogár>!
Bosnyák Viktória: Képtelenség!

Bosnyák Viktória szerintem az egyik legtehetségesebb kortárs gyerek és ifjúsági író. Művei viccesek, egyediek, szerethetőek és kalandosak. Ez alól a képtelenség sem kivétel. Nagyon remélem, hogy lesz folytatása.

Sari>!
Bosnyák Viktória: Képtelenség!

Ez a rész is szuper volt,de ebben a részben már volt ami nem tetszett így nem így nekem nem tudta felűmúlni az előző részt.
⭐Nekem egy kicsit sok volt,hogy ezeket a kalandokat 1 napba sűrítette bele az írónő(de pont ezért is volt nagyon gyorsan olvasható☺)
⭐Sajnáltam Dénest,hogy egy kicsit háttérbe szorult erre a részre
Így is imádtam ezt a részt❤,de a hibákért le kellett vonnom fél csillagot:(
Biztos,hogy újra olvasom ezt a duológiát a tündérboszorkány trilógiával közösen☺
Nagyon tetszett benne az,hogy a művészet ilyen nagy szerepet játszott benne❤
Egy kicsit félve álltam neki ennek a résznek a molyos értékelések miatt,de így még nagyobb meglepetést okozott⭐❤☺

bagie P>!
Bosnyák Viktória: Képtelenség!

Nekem hiányzott az előzmények ismerete. Pörgött, de olyan hiábavalónak éreztem az infókat… (lehet, hogy egyszer levadászom az első részt…) vagy várom a harmadik részt, hátha ahhoz elég lesz ennyi info…

2 hozzászólás
sZsófi>!
Bosnyák Viktória: Képtelenség!

Nem értem, miért áll rosszabb százalékon ez a könyv, nekem ez is nagyon tetszett! Igaz, hogy ebben már nem voltak festmények olyan nagy számmal, de egy csomó mindent így is megtudtunk a piktoportálás és műugrás rejtelmeiből.
Imádtam ahogy a problémák le voltak rendezve. Valahogy el kéne jutni egy másik szigetre? Semmi probléma! Éppen ott parkol 3 motorcsónakunk! Annyira meseszerű az egész, de pont ez a hangulat az, amiért jó ezt olvasni. És közben egyáltalán nem válik unalmassá, folyamatosan szurkolni kell a főszereplőinknek, hogy kikeveredjenek a csávából. Buddyt is bírtam, jól beleillik ebbe a kis csapatba.
Az illusztrációk ebben a könyvben is szépek voltak, jó volt őket nézegetni a történet olvasása közben. A rajzok közül a borító visz nálam mégis mindent. Olyan zseniálisan van kifundálva, hogy az valami elképesztő. Le a kalappal!
Már nagyon várom, hogy megjelenjen a harmadik rész és a kezeim közé kaparintsam! :))


Népszerű idézetek

Hrszcpds>!

-Csókolom, Küszöb néni!
-Küszöb néni? Küszöb?! Néni?! Könyvtárbiztonsági menedzser-asszony, ha szabad kérnem!

Hrszcpds>!

Nem tudom, miként, de lehetséges, hogy egy festmény mindig ugyanaz, mégis valahányszor ránézünk, teljesen más.

(első mondat)

sZsófi>!

A fiú most úgy dörömbölt az ajtón, mint Frédi, a kőkorszaki szaki, épp csak azt nem kiabálta, hogy „Vilma, engedj be!”.

114. oldal, 13. fejezet - Kell egy macska


Hasonló könyvek címkék alapján

Böszörményi Gyula: Az időkút
Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók
H. Vidra Gabriella: A fekete kő titka
Könyves Karolina: A sors homokórái
Franziska Gehm: Egy zabálnivaló barátnő
Soman Chainani: Egy igaz király
Tony DiTerlizzi – Holly Black: Spiderwick krónika
Katherine Rundell: A Hudson kastély kincse
Bessenyei Gábor: A feledés folyója
Nyulász Péter: Kamor