Analfa ​visszatér (Tündérboszorkány 3.) 53 csillagozás

Bosnyák Viktória: Analfa visszatér Bosnyák Viktória: Analfa visszatér

Analfa csapata akcióba lendült. Úgy tűnik, a Muci nénik is megjelentek a színen, de nem mutatkoznak. Mindenesetre valami „bűzlik” a konyha körül. Író Dalma pedig folyton gyanúsan kavar az írók feje felett. Itt valami készül…

Tagok ajánlása: 9 éves kortól

>!
Kolibri, Budapest, 2017
210 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634371410 · Illusztrálta: Maros Krisztina
>!
Kolibri, Budapest, 2016
210 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155450549 · Illusztrálta: Maros Krisztina
>!
Kolibri, Budapest, 2015
216 oldal · ISBN: 9786155450891 · Illusztrálta: Maros Krisztina

2 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 10

Most olvassa 5

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 34

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Angele P
Bosnyák Viktória: Analfa visszatér

Az első két részét feolvastam a fiamnak, a harmadiknak már maga állt neki. Nagyon tetszett neki.

2 hozzászólás
>!
nagara
Bosnyák Viktória: Analfa visszatér

Jobb, mint az előző két rész. Itt is van minden, Mucik, könyvek, írók, osztály, Balaton, ármánykodás, titkok, varázslatok, s ettől lesz igazán izgalmas ez a befejező kötet.

>!
Oláh_Zita P
Bosnyák Viktória: Analfa visszatér

Szívemcsücske ez a rész! A legjobb példa, hogy lehet fokozni a hangulatot. spoiler. A legvégső konfliktus, hogy semmi sem fekete vagy fehér, is szimpatikus és életszerű momentum. Ebből szívesen olvasnék még folytatást!

>!
Paulina_Sándorné P
Bosnyák Viktória: Analfa visszatér

Nagyon meglepő fordulat volt számomra, mikor rájöttem, hogy ki is az egyik főszereplő a történetben. Persze a régi ismerősök is itt voltak: Laci, Dóri, Sári és a többiek. Meglepődtem a történet alakulásán, de tetszett, hogy miből is indult ki az egész vetélkedés Analfa és Libra között. Voltak érdekes, mulatságos helyzetek.

>!
AniTiger MP
Bosnyák Viktória: Analfa visszatér

Rendhagyó módon nem Budapesten, hanem Szigligeten fejeződik be a Békés utcai 5.d története, illetve kivételesen nem övék a főcsapása a könyvnek! Nagyon meglepődtem, amikor rádöbbentem, hogy ki utazik a kék Trabantban és kikkel együtt fog együtt lakni.

Picit aggódtam is, hogy nem fog felbukkanni Jóhegyi Laci, Lengyel Sári és Dóri, Ignác, Spenót, Ágica és – jaj nekem! – mihez kezdek Klott Gatya Kálmán és Aranka nélkül?!
Nem árulok el nagy titkot, hogy előkerülnek és belebonyolódnak a Szigligeten történő furcsa eseményekbe, de felbukkannak nagy örömömre a Mucik is és VÉGRE Analfát is megismerhettem! Azzal sem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy régen voltam ilyen szomorú egy utolsó kötetnél… egészen a szívéhez nő az Olvasónak!

Igazán élveztem a Balatont és a kínrímeket, tetszett a szérum ötlete, a Mucivá változás, a szerelmespár egymásra találása, Klott színjátéka. Nagyon sajnáltam a könyvtárat és a könyveket az elején, de összességében imádtam a befejezést. Rejtélyes, humoros, csavaros és választékos történet – ez utóbbiról Jóhegyi Laci gondoskodik, a többiről pedig Bosnyák Viktória!

Bővebben – http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2014/12/bosnyak-vik…

>!
Sajtkukac94 
Bosnyák Viktória: Analfa visszatér

A sorozat első részét láttam meg a könyvtárban, és érdekesnek hangzott a cím és a fülszöveg, meg a borító is nagyon tetszett, így kikölcsönöztem mindhárom részt. Gyerekkoromban nem voltam valami nagy könyvmoly, de ez a trilógia biztosan tetszett volna.
Felnőtt fejjel is élvezhető, a cselekmény nincs túlságosan leegyszerűsítve, aminek külön örültem (sokszor zavarni szokott, hogy egyes írók hülyének nézik a gyerekeket, és lebutítják a könyvük történetét vagy nyelvezetét).
Az 5 6.d szereplését kicsit kevésnek éreztem, de ezen a vonalon kiindulva is érdekes volt a történet, és végre az egész kapott egy lezárást, ami az előző részek után maradt kérdéseket is megválaszolta.
Tetszett, hogy az írónő nemcsak magát, de néhány másik kortárs írót/költőt is beleírt a regényébe, ettől kicsit valóságosabbnak tűnt az egész.
Az eddigi legjobb ifjúsági sorozat, amit olvastam.

>!
KMReni P
Bosnyák Viktória: Analfa visszatér

Szuper volt ez is!
A fiaimmal imádtuk ezt a részt is! Külön örültünk neki, hogy Bosnyák Viktória beleírta magát a történetbe :)
A táborozás igazi kaland volt, és a nyomozás….imádtuk!

>!
Chris
Bosnyák Viktória: Analfa visszatér

Meg kell vallanom, ezt a könyvet úgy vettem a kezembe, hogy nem sokat tudtam róla, de kíváncsi voltam rá, ezúttal mit talál ki a szerző. Tizenévesként szerettem az első két könyvet, azonban most, felnőttfejjel olvasva látom mát a hibáit, pontosabban inkább vannak részek, amiket az én agyam már nem tud befogadni. A harmadik részben kissé visszakanyarodunk az első részhez, csak itt most nem az olvasás megszüntetése, hanem az írás kiiktatása a BKSZ elsődleges célkitűzése. Ezt ugyanolyan eredetinek és különlegesnek találom, mint a Tündérboszorkány alapötletét, ráadásul a kidolgozás is jobban sikerült ezúttal. Átgondoltabbnak, összeszedettebbnek éreztem az egészet, és habár nyílt titok, hogy eredetileg a szerző nem tervezett folytatást (ahogy a Klott Gatya megírásakor sem gondolt még a harmadik részre), mégis az Analfa visszatért tökéletesen a sorozatba illőnek találtam.

Sok minden értelmet nyer ebben a kötetben, olyan dolgok is, amik esetlegesen az első rész olvasásakor fel sem merült bennünk, mert gyerekregény lévén elfogadtuk, hogy vannak a jók és a rosszak, és a végén nyert a jó. Azonban az új kötetben választ kapunk arra, hogy miért is kiáltották ki Analfát gonosznak, hogyan jutott el addig a pontig,hogy a világ összes könyvét el akarja pusztítani, és hogy tulajdonképpen miért is cselekszik így. Ez azért is nagyon fontos, mert ezáltal az iskolás olvasók megtanulják, hogy minden történetnek két oldala van, és meg kell tanulni a másik fél szemszögéből látni az eseményeket. Külön ki kell emelnem azt, hogy a végén az is kiderül, hogy a televízió, a számítógép elterjedésében is jelentős szerepet játszott a BKSZ. Szeretem, ahogyan Bosnyák Viktória játszik a tudomány fejlődésével, a hétköznapi dolgokkal, hogy képes hatalmas fantáziával ezek mögé látni. És ezúttal jóval kevesebb nyelvi humorral fűszerezte a regényt, ami nekem ismételten csak nagyon szimpatikus volt, az előző kötetekben már nagyon sok volt, túlzásnak éreztem őket. Itt viszont minden a helyén volt.
A történet maga egyébként huszonéves fejjel abszolút kiszámítható – vagyis pontosabban a főcsapásirány – már az elején lehet sejteni, hogy miért nem tudnak alkotni az írók, hogy ki is valójában Író Dalma, m köze a fekete macskának Analfához. A Békés Utcai Általános Iskola ötödikesei is felbukkannak, ám ezúttal tényleg csak mellékszerepben, a teljes reflektorfény az írónő-Analfa-Libra hármasra vetül. No meg az írókra, akiket bár cska keresztnevükön említ a szerző, mégis könnyen be lehet azonosítani Böszörményi Gyulát, Csukás István, Sohonyai Editet, Varró Dánielt. Ez egyfajta tisztelgés is a szerző részéről társai felé, ugyanakkor még inkább segít elhitetni az olvasó gyerekkel, hogy ami itt le van írva, az tényleg „megtörtént”.

Összességében ezt a kötetet tudom a legjobbnak mondani a három közül, de ha jól tudom, már készül a folytatás (vagy valami hasonló, a szerzőnél sosem lehet tudni. :-) . Kíváncsi vagyok amúgy, mivel lep meg minket legközelebb az író, én legközelebb az anyanyelvi sorozatába fogok beleolvasni.

>!
flamepetals
Bosnyák Viktória: Analfa visszatér

Jó volt egy kicsit visszatérni ebbe a világba, én imádom az írónő stílusát még így, felnőtt fejjel is. Külön öröm, hogy az írók többségét sikerült beazonosítani keresztnév alapján. :)


Népszerű idézetek

>!
AniTiger MP

– Hogyhogy most nem olvasol? Még sosem láttalak könyv nélkül.
– Klott Gatya megígértette szerény személyemmel, hogy a táborban csupán lefekvés előtt olvasok, napközben nem. Egyébként nem hozott volna magával. Azt mondta, különben menjek nyaralni a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba.

34. oldal, 8. fejezet - Egy esős nap, melyen nem fog történni semmi. Vagy mégis? (Kolibri, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár · könyv
>!
Amadea

Már vagy egy félórája ültem ott, amikor beszállt az ablakon egy légy. Tett egy kört, majd a kezemre röppent. Elhessentettem. Egy kis kör után a „h” betűn ült meg. Persze ezt sem hagyhattam. Ekkor átszállt az „e”-re. Legyintettem megint, mire ő újból vissza a „h”-ra. Onnan át az „e”-re. És így tovább.
„hehehe”
Biztosan szörptől ragacsos éppen ez a két billentyű, magyaráztam meg magamnak a dolgot, de ekkor hirtelen az „i”-t választotta.
„hihihi”
ENGEM KIRÖHÖG EGY LÉGY!

15.-16. oldal

>!
AniTiger MP

Te is a betű embere voltál. Sosem láttalak olyan elégedettnek, mint akkor. Azóta sem voltál olyan boldog, ismerd be! Tudom, mit érzel. Hiszen majdnem ötszáz éve nem olvasol. Nem ismerheted a Micimackót, az Egri csillagokat, a Május 35-öt, a Harry Pottert… Reggelig sorolhatnám. Hogy tudsz így élni, te szegény?

204-205. oldal, 21. fejezet - Éjféli mozi (Kolibri, 2014)

>!
AniTiger MP

– Kérdezzük meg, hogy „mikortól, miért, hová?” – mondta az egyik.
– Nem. Azt kérdezzétek, hogy „merre, meddig, hány méter?”! Világos?
– Igen – bólogatott a másik. – „Mitől, miért, ki hányt?”
– Hú, de nehézfejűek vagytok! Felírom nektek egy cédulára.
– Ezt kikérem magunknak! – mondta az egyikük, de mindketten sértődötten néztek rám. – Az Füsthy Ella meg a Bella volt, akiknek büntetésből meg kellett tanulniuk olvasni
– Igen! – így a másik. – Mi rendes, becsületes analfabéták vagyunk!

154. oldal, 18. fejezet - Anna? (Kolibri, 2014)

>!
Jesper_Olsen

A XX. században megszabadítjuk a világot a könyvektől, ahogy megbeszéltük. Gyertek ide körém! Még egyszer, utoljára elmagyarázom. Elterjesztjük a rádiót! Ott majd esti mesét olvasnak a gyerekeknek. Azután jöhet a mozi, a televízió! Akkor már elképzelniük sem kell semmit, mert a mesét már látni is fogják. S végül, utolsó lépésként bevetjük a számítógépet, színes, csillogó-villogó, rabul ejtő játékokkal, amiktől elszakadni sem tudnak majd.

169. oldal

>!
Amadea

– Alszanak a múzsák? – kérdezte hirtelen valaki a hátam mögött. Író Dalma volt az. – Csak nem azt akarják mondani az én drága íróim, hogy nem alkotnak?
– Ööö – feleltem erre „értelmesen”. – Ő majd megmondja – mutattam Editre.
– Ööö – mondta Edit is. – Majd ő – és Danira bökött.
– Ööö – nyögte Dani is, és kérdőn nézett Péterre.
– Én csatlakozom az előttem szólókhoz – tárta szét a karját csapatunk negyedik tagja.

25. oldal

1 hozzászólás
>!
AniTiger MP

Ott álltunk a sok ezer kötet fölött, melyek egy része siralmas állapotban volt. Az ifjúsági regények kupacai alatt pocsolyák álltak, mintha bepisiltek volna.
– A gyerekkönyveknek még pelenka kell – jegyezte meg Dani, a költő.

41. oldal, 8. fejezet - Egy esős nap, melyen nem fog történni semmi. Vagy mégis? (Kolibri, 2014)

>!
Jesper_Olsen

Aztán elmentünk a Csonka toronyba. Az még régebbi, mint a vár. Árpád-kori rom a XIII. századból.

112. oldal

>!
Jesper_Olsen

– Nem kaphatnék lapos sarkú szandált? – kérdeztem.
– Szó sem lehet róla – vonta fel a szemöldökét Aranka. – Soha életemben nem láttam boszorkányt lapos sarkú cipőben.

117. oldal

>!
Jesper_Olsen

2. BOSZI
Hú, de régi üveggömb! Az enyém 3D-s, színes, aminek dolby sorround hangja is van.

171. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Nyulász Péter: Helka
Elisabetta Gnone: A Fény Hatalma
Bálint Ágnes: Az elvarázsolt egérkisasszony
Otfried Preußler: A kis boszorka
Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda
Borsa Kata: Történetek a Borostyán teázóból
Dodie Smith: Száz meg egy kiskutya
Tina Markus: Pircsi és a zombizűr
Joe Carrot: Az árnyak háza
J. M. Barrie: Pán Péter