Bosch 16 csillagozás

Bosch

Világhíres festők sorozat 18.

A sorozat köteteiből megismerhetjük a világ festőóriásainak életrajzát, megcsodálhatjuk kiemelkedő műveiket, elolvashatjuk keletkezésük történetét .

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Világhíres festők Kossuth, Metropol

>!
Kossuth, Budapest, 2012
ISBN: 9789630973656 · Illusztrálta: Hieronymus Bosch
>!
Kossuth / Metropol, Budapest, 2010
80 oldal · ISBN: 9789630961240 · Illusztrálta: Hieronymus Bosch

Enciklopédia 3


Most olvassa 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

lzoltán IP>!
Bosch

Bosch

Az már biztos, hogy érdekes úgy olvasni egy festőművészről szóló könyvet, hogy nincs benne egy szem illusztráció sem. Azért utalásképpen elfért volna az e-könyvben az a pár kép. Azt azonban hozzáteszem, hogy így is érdemes elolvasni, valamint nem vonja el a szövegről a figyelmet az a sok csodálatos festmény.
     A könyv majdnem egész terjedelmében a műveket elemző hozzáértők eszmefuttatásait (azokból kiragadott részeket) veszi „nagyító” alá. Egyértelműen megvédi Bosch-t az eretnekség vádjától (van olyan elemző – Fraenger, aki annak tartja), miszerint eretnek szektá(k)nak készítette megrendelésre, nem mindennapi műveit. A több százados ismeretlenség után a XX. századi szürrealizmus előfutárának „kiáltották ki”, de nem hiszem, hogy Bosch szürrealista lett volna – hiába sugallják ezt képei, más volt a hajtóerő. Ő inkább mélyen vallásos, Isten félő ember volt, aki ezekkel a festményekkel mutatta meg a választási lehetőséget mindazok számára, akik ott álltak az útkereszteződésben és nem tudtak dönteni, vagy rosszul döntöttek és téves útra tértek.

>!
Kossuth, Budapest, 2012
ISBN: 9789630973656 · Illusztrálta: Hieronymus Bosch
10 hozzászólás
LeZsu>!
Bosch

Bosch

Nagyon keveset tudunk Bosch életéről, motivációjáról, gondolatmenetéről. Egyes kutatások szerint nem volt őrült, csak képes volt arra, hogy teljesen kiürítse az agyát. Az életművének a könyvben bemutatott részét alaposan átkutatva én is ezt látom. Minden festménye egy komplett történetet mond el. Aprólékos, megkomponált festményekről van szó, amivel szerintem nagyon megelőzte a korát, a realista ábrázolásmódnak egy nagyon tehetséges előfutára lett.

Borzongató volt látni, mennyire fontos volt számára, hogy majdnem minden festményén együtt mutassa be mindkét oldalt. Az akkori kor elvárásainak megfelelően vallási témájú képeket készített, ugyanakkor megjelenítette a sötét oldalt is. Ez utóbbit gyakran a hétköznapi világ gótikus, eltorzult másaként, melyben a látvány és a mondanivaló abszolút egységben van. Bármilyen témához is nyúlt, bármilyen természeti jelenséget kívánt ábrázolni, azt mindig nagyon hatásos módon tette. A kontúrok feloldásával igazán lágy, harmonikus egységbe hozta az alakokat és a hátteret.

Bár az életéről és az életművéről, a megrendelő személyéről vagy személyeiről keveset tudunk, az biztos, hogy egy nagyon különleges és rejtélyes életmű maradt hátra a festő után.

A.C. Bradley szavai szerint „az [újító] elme alapvető sajátossága az, hogy nem új köntösbe öltözteti a képi világ már közismert, megszokott formáit, hanem az, hogy félig tudatosan olyan anyagot hoz létre, melyet közönsége tovább gyúr, megformáz, majd ha úgy dönt, ötletet merít belőle”. (76. oldal)

Dóradiána >!
Bosch

Bosch

Tartalmilag érdekes olvasmány és nézegetni is szórakoztató lehet a képeket. Külön-külön. Viszont a képek és a szöveg között semmilyen kapcsolódás nincs. Úgy néz ki, mint egy esszé, amibe találomra beszúrkáltak képeket, itt-ott megszakítva a menetét. Nagyon sokszor pont a szövegben szóban forgó kép nem kerül elő, illetve sokszor mondat közben szakad meg a gondolatmenet akár 5 oldal képpel is.

Scalard>!
Bosch

Bosch

Hát aki ebből akar felkészülni Bosch-ból, az csak annak örülhet, hogy 500 forintért bármelyik szekérnél megkaphatja. Alapjában véve nem rossz a sorozat, viszont RÉGI – a 2003/2005-ös Sirocco/Ventus hasonló sorozatának fordítása egy az egyben, ami meg is látszik. Azóta rengeteg – a könyvben szereplő – festményről kiderült, hogy valójában nem is a festő keze munkája.

Csak, hogy máris egy ékes példával éljek, itt van mindjárt a borítóra kerülő Énekesek egy tojásban című meglehetősen tréfásan groteszk kép, ahol egyébként az arcokból is lehet sejteni hogy köze nincs Bosch-hoz, mert sokkal összetettebbek mint azt a németalföldi mester valaha is meg tudta közelíteni. De a legnagyobb bizonyíték, hogy a kotta, amiből játszanak egy száz évvel később szerzett mű eredeti kottája, szóval ha egy festő ekkor már nem él, akkor valószínű, hogy nem ő festette. Sőt vannak képek, amik úgy szerepelnek az albumban, hogy arról már 2005-ben is tudták, hogy másvalaki festette, nyilván szemléltetni akarták, hogy mennyi művészre hatott Bosch.

És ebből azóta borzalmasan sok van, miközben meg egy csomó hiányzik. Ez utóbbit nem is értem. Bosch kedvtelésből festett nem a megélhetésért, már 2005-ben is csupán alig 50 képet/rajzot eredeztettek tőle, vagyis nem volt egy termékeny festő. De azóta ez a szám lecsökkent 40 alá. Szóval hely az lett volna nekik, de inkább egyik-másik szárnyas oltárába belezoomoltak és az érdekesebb részleteket mutatják. Ez amúgy jó ötlet, ha a szöveg ilyenkor elemezné is ezeket, mit látunk, miért látjuk, szóval valami olyasmi lenne, ahogy azt megszoktam ettől a sorozattól.

De, itt jön a kötet nagyobb hibája, hogy egész végig arról szól, hogy megpróbáljon fogást találni Wilhelm Fraenger gigantikus monográfiájával, – tudjátok, amivel embert lehetne ölni – miszerint mennyire félreértelmezte Boscht. Őszintén szólva engem inkább arról győzött meg, mennyire igaza lehet Fraengernek, és érdemes lenne inkább az ő munkáját elolvasni. Igaz, az 1985-ös, de hát már 2005 se ma volt ahogy fentebb kezdtem. Mert a helyzet az, hogy ha nincs Gyönyörök Kertje, akkor a röptéri kutyát nem érdekelné ez az ember. Van pár egész szép alkotása, de azok többnyire a reneszánsz korában élő összes festő által megfestett témák: ecce homo, utolsó ítélet, királyok imádása, stb. És akkor gyorsan hozzá is teszem, mennyivel jobban festették meg ezeket Itáliában.

Gyönyörök kertjéből viszont egy van, nincs több, megismételhetetlen. És különben is nagyon szeretjük azokat a képeket, ahol annyi minden történik, hogy egy napig lehet nézegetni, akkor is találunk rajta csomó érdekességet. Emiatt pedig lehet nem arról kellett volna szólnia ennek a könyvnek, hogy bemutatja mennyire megvetette a saját kora Boscht, tehetségtelennek, sőt mi több ripacsnak tartották, hogy aztán 1950-ben hirtelen újra felfedezzék. És közben EGYETLEN mű elemzésével sem próbálkozik meg. És különben is, az egész könyv kicsit olyan érzetet kelt, mint amikor egy elefánt mellett ott ordibál egy egér.

Így ebben a formában, ha normálisan le lenne hivatkozva, akkor egy diplomamunkának elmenne, csak az a baj, hogy egy könyvet többen olvasnak, mint az opponens, meg a konzulens.


Népszerű idézetek

lzoltán IP>!

Az ezerarcú, számtalan köntösben megjelenő gonosz bemutatásának vágya olyan rendkívül erős vallásos erővel jelentkezett, hogy ez tekinthető központi vezérelvének. Irányt mutat, amikor úgy tűnik, képein csupán a káosz uralkodik. Ezt az elvet alkotás közben szem előtt tartva teremtette meg Bosch a világos, átlátható elrendezésű, logikus vázat, melyet azután megtöltött a gonosz szolgáinak kusza, hemzsegő hadával. A tudatos irányítás gyeplőjét végig kezében tartva vázolta fel az összhatást, majd gazdag fantáziájával megfestette a részleteket. Aki a részletek felől közelítve próbálja meg értelmezni műveit, könnyen összezavarodhat, amennyiben nem figyel az összhatásért felelős rendező elvre.

Hieronymus Bosch a harmadik évezred tükrében (Kossuth, 2012)

Bosch

lzoltán IP>!

A művész egyik rajzán egy, talán Boéthiustól származó, latin nyelvű idézettel utal saját függetlenségére: „Az igazán szerencsétlen elmékre az jellemző, hogy folyton közhelyeket használnak, nem pedig saját, újszerű gondolataikat.”

Hieronymus Bosch a harmadik évezred tükrében (Kossuth, 2012)

Bosch

lzoltán IP>!

A kreatív, újdonságokkal előrukkoló festők és befogadóik közti kapcsolat már kevésbé egyértelmű. Az alkotó és a néző között így létrejövő kölcsönhatás azonban nem zárt, hanem nyitott áramkört alkot. Az újító művész nem csupán saját gondolkodásmódjába enged bepillantást, hanem hasonló folyamatokat hoz létre az alkotásait szemlélő közönségének fejében is.

Hieronymus Bosch a harmadik évezred tükrében (Kossuth, 2012)

Bosch

lzoltán IP>!

Roger Marijnissen Boschról szóló könyvének előszavában arra szólította fel olvasóit, hogy élvezzék Bosch képeit, és ne felejtsék el, hogy egy „született festővel” állnak szemben. Bosch nagy részletességgel tárja elénk korának félelmeit, melyek egy része a mi világunkra is jellemző, de talán az a legjobb megoldás, ha üzenetét megköszönve, művészként tekintünk rá, és nem szánunk túl sok, bizonyosan elvesztegetett időt vagy energiát arra, hogy megpróbáljuk megfejteni alkotásainak „titkát”.

Hieronymus Bosch a harmadik évezred tükrében (Kossuth, 2012)

Bosch

lzoltán IP>!

Ha tehát soha nem találkozhatott a nagy flamand mesterek képeivel, az őt érő hatások egy vidéki kisvárosból származtak. Festményei közelebb álltak az olyan népszerűbb forrásokhoz – például az illuminációkhoz és az ősnyomtatványokhoz –, mint a flamand képekhez. Bár a flamand mesterekhez hasonlóan ő is olajfestékkel dolgozott, nem alkalmazta azok aprólékos ecsetkezelési módszerét. Rá inkább egy alia prima technika (előrajzolás, aláfestés nélküli közvetlen színfelvitel) volt jellemző. Néhányan úgy vélik, hogy freskófestészeti módszerrel vitte fel az olajfestéket. Ez alighanem 's Hertogenbosch katedrálisának freskói iránt érzett csodálatára vezethető vissza.

Hieronymus Bosch a harmadik évezred tükrében (Kossuth, 2012)

Bosch

lzoltán IP>!

Megfigyelései talán legszembetűnőbb eredményének a kimérák és a félelmetes, groteszk formák iránt érzett vonzódása tekinthető, melyet akár kézjegyeként is felfoghatunk. Bosch munkásságának vizsgálata során azonban szükséges megemlítenünk a gótikus művészet egy másik, talán még fontosabb sajátosságát is, a stílust, a kifejezésmódot. A gótikus művészetre sajátos szuverén gondolkodásmód jellemző, amely nem kíván okvetlenül megfelelni a természethűség követelményeinek.

Hieronymus Bosch a harmadik évezred tükrében (Kossuth, 2012)

Bosch

lzoltán IP>!

Képei lebilincselő erővel hatnak a szemlélőre. Ezt az elragadtatást a közönség részéről talán az okozza, hogy Bosch képi fogalomrendszere hatással van a tudatalattijukra. Fennáll viszont annak a veszélye, hogy a műveit szemlélők értelmezési kísérlete teljesen helytelen végeredménnyel jár. Elképzelhető ugyanis – miként a műalkotások értelmezése során sok más esetre is jellemző – az a bizonyos gondolat vagy művészi célkitűzés, amellyel magyarázni próbálják a művész képi világát, esetleg fel sem merült az alkotóban, így Boschbon sem. A pszichológusok szerint azonban mindannyiunk tudatalattijában van valami közös, így Bosch szabadjára eresztett tudatalattijából felszínre került gondolatok esetleg ösztönös, mély érzelmi visszhangot válthatnak ki, amikor a nézőben is hasonló folyamatok indulnak el.

Hieronymus Bosch a harmadik évezred tükrében (Kossuth, 2012)

Bosch

lzoltán IP>!

Függetlenül attól, milyen eszközt használt a művész a kívánt hatás elérésére, és hogy módszere ezután szándékosan vagy pedig esetleg véletlenül vett-e részt az alkotás folyamatában, az bizonyos, hogy Bosch a Sátán minél részletesebb bemutatására törekedett. Sőt ne feledjük, hogy ez volt alkotásainak legfontosabb motivációja.

Hieronymus Bosch a harmadik évezred tükrében (Kossuth, 2012)

Bosch

lzoltán IP>!

Bosch minden bizonnyal pontosan tudta, milyen céllal (az Úr szolgálatában) és mi ellen (a Sátán fondorlatai) „muzsikáljon”. Valóban találhatók nehezen érthető gondolatok a festő kijelentései között, de hogy mi tekinthető nála mély gondolatnak, nehezen megfejthető.

Hieronymus Bosch a harmadik évezred tükrében (Kossuth, 2012)

Bosch

lzoltán IP>!

A. C. Bradley szavai szerint „az [újító] elme alapvető sajátossága az, hogy nem új köntösbe öltözteti a képi világ már közismert, megszokott formáit, hanem az, hogy félig tudatosan olyan agyagot hoz létre, melyet közönsége tovább gyúr, megformáz, majd ha úgy dönt, ötletet merít belőle”.

Hieronymus Bosch a harmadik évezred tükrében (Kossuth, 2012)

Bosch


Hasonló könyvek címkék alapján

Zima Szabolcs: Magyar Remekművek
J. Holmes: Hokuszai
Zima Szabolcs (szerk.): Remekművek
Zima Szabolcs: Híres műalkotások
Nikolausz Krisztián: Löszmélyút-kultúra
Nyáry Krisztián: Festői szerelmek
Victoria Finlay: Színek
Sophie Collins: Kahlo
Bakó Zsuzsanna: Székely Bertalan
Világhírű festők – Klimt