Az ​érsek vitéze 3 csillagozás

Esztergom, 1543
Borz Tamás: Az érsek vitéze

1543 februárja. A töröktől tavaly sikertelenül próbálták visszafoglalni Budát, ráadásul a kísérlet feldühítette Szulejmánt. Idén ismét megpróbálja beteljesíteni régi álmát: Bécset akarja elfoglalni. A Duna mentén, Esztergomon keresztül akar eljutni a híres városba. Eközben az Esztergom közelében lévő faluban, Nagyölveden vígan farsangoznak az érsek helyi nemesei. Várdai Pál, az esztergomi érsek szeretett várának védelmére fogja küldeni őket, miközben elhagyott otthonuk is veszélybe kerül, talán nem is a törökök „jóvoltából”. Ezalatt egy balkáni falucskában, Uzsicében, egy háborúskodásból kiábrándult szpáhi váratlan látogatót kap. Vajon mi sül ki Horváth Bertalan és Murád szpáhi találkozásából? Ez a történelmi regény az átlagosnál jobban törekszik arra, hogy hiteles legyen. Aki Esztergom vagy a Magyar Királyság török-kori történetére, esetleg a hódító Oszmán Birodalomra is kíváncsi, bátran vegye kezébe ezt a könyvet, mert a szórakoztatás mellett az ismeretterjesztés is kiemelt célja.

>!
Laskai Osvát Antikvárium, Esztergom, 2016
280 oldal · ISBN: 9789638940650

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Jesper_Olsen>!
Borz Tamás: Az érsek vitéze

Nagyon tetszett ez a történelmi regény. Több szimpatikus főszereplő és mellékszereplő sorsát követhetjük figyelemmel, akiknek életútja épp ebben az évben, 1543-ban találkozik Esztergomban és környékén. Megítélésem szerint nagyon „szakszerű”, a történettudomány legfrissebb adatait és megállapításait is felhasználó könyvet kaptunk, mely a fiatalabb nemzedék számára is szórakoztató olvasmány lehet (közben pedig – talán észrevétlenül – tanít is). A végén található jegyzetek, térképek, szómagyarázatok és névjegyzékek is gondos munkáról tanúskodnak. – Remélem, hogy a jó tollú szerzőtől még olvashatunk újabb történelmi regényeket.

galu>!
Borz Tamás: Az érsek vitéze

Történelmi kalandregény Esztergom 1543-as ostromával a központban. Kifejezetten cselekményközpontú, lendületes írás, a szereplők lelkivilágával kevés kivétellel nem igazán foglalkozik.

Az író három történetszálat használ. Az ostrom hőse, Horváth Bertalan érseki vitéz mellett otthon maradt fia, János egy zavarosban halászó helyi potentáttal veszi fel a harcot. A harmadik főszereplő érdekes módon az ostromló sereggel érkező családcentrikus török szpáhi, aki a regény legjobban sikerült figurája.

A hitelesség és a lendület mellett szerintem ez a regény legnagyobb erénye: a hódító törökök is be vannak mutatva, méghozzá átlagos emberként.

Negatívumokat nem tudok hosszan sorolni, csak egyet említenék meg. A regény felvezető szakaszában elég sok információt adnak át a szereplők, amiket nem sikerült életszerű csevegésnek álcázni. Olyasmiről van szó, hogy „32-ben is erre jut a szultáni fősereg és csak Kőszeg állította meg Jurisics parancsnoklása alatt”. Ezeket jobb lett volna lábjegyzetként feltüntetni, mert így picit Delfin-könyvek hangulatúak ezek az oldalak.

Remélem Borz Tamás ír még nekünk pár hasonlót!


Népszerű idézetek

Jesper_Olsen>!

De még semmit sem tudsz a háborúról! Amíg csak azért akarsz részt venni benne, mert mások is mennek, meg hogy dicsőséget szerezz magadnak, addig biztos, hogy belül nem állsz készen. Ez nem játék és nem mulatság!

55. oldal

Jesper_Olsen>!

A háború borzalmai közt ugyanis fontos, hogy jó humorérzékkel áldja meg az Isten az embert, mert anélkül pár nap alatt beleőrülhet a borzalmakba. Ilyen emberek viszont a több hónapos ostromok végén is tarthatják a lelket a társaikban még a legnehezebb időkben is.

112. oldal

Jesper_Olsen>!

Bár a két sereg szinte csak egy szempillantásnyi idő után ütközött meg a vágta megkezdése után, Bertalan és a többi vitéz ilyenkor mindig úgy érezte, mintha megállt volna az idő. Furcsa érzések kavarogtak bennük, melyekben ott szerepelt a félelem, a bátorság és a kötelességtudat is. Az ember, mikor ilyen sok harcostársát látja maga mellett rohamozni, rengeteg erőt merít a látványból, miközben mások talán pont rá tekintve jutnak hasonló, felemelő érzésekhez. Tudtukon kívül mind egymást biztatják, erősítik.

119. oldal

Jesper_Olsen>!

Köszönöm, de ostrom alatt nem iszom.

188. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Gál Vilmos: A korona ára
Ildefonso Falcones: Fátima keze
R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a kolostor rabja
Philippa Gregory: A másik Boleyn lány
Benkő László: A Zrínyiek – A gránitlelkű
Kapa Mátyás: Harangszótól harangszóig
Alison Weir: Aragóniai Katalin
Mika Waltari: Mikael Hakim I-II.
Bakóczy Sára: Liliom és kehely
Bán Mór: A Csillagösvény hídja