Fukar ​Marok lakomája 3 csillagozás

Indián mítoszok és mesék
Borsányi László (szerk.): Fukar Marok lakomája

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népek meséi Európa

>!
Európa, Budapest, 1983
258 oldal · ISBN: 9630729245 · Fordította: Ignácz Rózsa · Illusztrálta: Loránt Lilla

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

anesz P>!
Borsányi László (szerk.): Fukar Marok lakomája

Nagyon érdekes volt megtapasztalni, hogy mennyire más a látásmódja azon földrész embereinek. A tulajdonságok közül az ügyességet, a furfangot és a közösségi érzést, az ajándékozást tekintették a legfontosabbnak. A címadó mese is az ún. Ajándékosztás népszokására épül, amikor a gazdagabb emberek megvendégelik az egész törzset, ajándékokat adnak, táncolnak, mulatoznak együtt. Ez nagyon elterjedt szokás lehetett arrafelé, mert több mesében is megemlítik. Ami még túlteng, azok a totemek. A kötet fele arról szól, hogy melyik törzs hogyan szerezte meg azt a bizonyos totemoszlopot, miért éppen az az állat/lény lett az ő védelmezőjük. Nagyon fontos szerepet játszott az életükben a víz, a tenger és a Nap, aki sokszor negatívan van megszemélyesítve.
Alapvetően érdeklődve olvastam a kötetet, bár a végére már besokalltam ettől a sok totemtől…

Kooczka>!
Borsányi László (szerk.): Fukar Marok lakomája

Mostanában több, Alaszkáról szóló, Alaszkában játszódó könyvet olvastam, és ez a gyűjtemény tökéletesen illett az olvasottak színezéséhez, árnyalásához. Míg az útikönyvek az északi régióban élő tlingit, haida, tsimshian törzsekre – egy kis túlzással – inkább mint turistalátványosságokra hivatkoznak, addig a Fukar Marok lakomája meséiken, mítoszaikon keresztül ismertet meg ezen népcsoportok egykori hagyományaival, szokásaival, életmódjával.
Észak-Amerika észak-nyugati területein a víz meghatározó elem: gyakran az egyetlen közlekedési mód a csónak, a halászat pedig szerves része a létfenntartásnak, így sok történet szereplői halak, illetve más vízi állatok.
Sok monda meséli el, hogyan jutott egy-egy törzs az őt védő totemekhez, amik között van: béka, hegyi kecske, gyilkos bálna, medve, de még fáradt farkas is. Történetek sora szól Hollóról vagy Csimszimről (Txamsem, Chemsem), aki hol világteremtő, hol meg egy infantilis, önző alak, aki a maga érdekeiért – leggyakrabban étel szerzésért – semmilyen furfangtól és pofátlanságtól nem riad vissza.
Érdekessége volt a meséknek, hogy nem mindig lehetett elkülöníteni a szereplők emberi és állati alakját.


Népszerű idézetek

Amrita IP>!

Volt annak a falunak a közepén egy ház, annak a háznak a közepén egy szépséges leányzó ült. Meglátták azt a leányt. Vörös haja éppen a földig ért. S a leány igen fehér volt. A szeme nagy és csillogó, akár a hegyi kristály. Beleszerettek a fiúk ebbe a lányba. Továbbmentek, de csak a leányon járt az eszük.

95. oldal

Kooczka>!

Mikor még új volt a világ, a haidák nem értettek a faragás művészetéhez. Ekkor egy különös Lény ment közibük. Ragyogó fénysugár körötte, hegyi kecske szőréből való ingén különleges rajzolatok. Különböző színekkel kifestett, fából faragott fejdíszt viselt. Testét tetovált jelek, rajzok borították. A kápráztató fénytől elámult haidák legjobban az idegen körmeit csodálták. Minden egyes körmén emberi vagy állati arcmás volt látható, formájában, kifejezésében más és más valamennyi.

29. oldal, Faragó Mester


Hasonló könyvek címkék alapján

Jékely Endre (szerk.): Hogyan győzte le a jaguárt a teknős?
T. Aszódi Éva (szerk.): Tündérek, törpék, táltosok
Manitou ajándéka
Mikola Anikó: Az Arany-patak
Jaime de Angulo: Indián mesék
Walt Disney – Kicsi Hiawatha
Geronimo Stilton: Az eltűnt tó nyomában
Walt Disney – Hiawatha és az Óriás Sas
Walt Disney – Pocahontas és a sasfióka
Erdős István: Aprótörpe indiánok