Az 1918-as polgári demokratikus forradalomról több kitűnő tudományos munka jelent meg az elmúlt évtizedekben, de rövid népszerű-tudományos összefoglalás még nem. A téma időszerűségét a kerek évforduló is indokolja. A szerző nemcsak a műfaj adta lehetőségek használta ki, de új szempontú megközelítéseivel méltán felkeltheti a szakma és a széles olvasóközönség érdeklődését is.
Bársonyi György többek között azt kutatja, milyen megrázkódtatással járt a magyar társadalom számára az első világháború gyászos kimenete, a központi hatalmak veresége hogyan hatott a Balkán népeire, a nem magyar nemzetiségek mozgalmaira, elszakadási törekvéseire.
A forradalom lefolyásának ismert mozzanatait felvillantva a Monarchia romjain létrejött új államalakzatok lehetőségeit elemzi, az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítva a forradalom hétköznapjaira.A leszerelt katonák hazaözönlése és beilleszkedési nehézségei, az élelmezési helyzet, a közegészségügy romlása, spanyoljárvány, tífusz, a… (tovább)
Októbertől márciusig 5 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népszerű történelem Kossuth
Enciklopédia 1
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
Borsányi György: Októbertől márciusig Polgári demokrácia Magyarországon, 1918
Rendkívül tárgyilagos mű. Talán éppen ezért olvasták oly kevesen. A Kádár korszakban már az is meglepő, hogy megjelenhetett egy ilyen, a hivatalos Tanácsköztársaság legendáriummal nem éppen kompatibilis könyv. Manapság persze éppúgy esélytelen olvasóra találnia, mert napjainkban szinte kötelező száműzni az értelmet a történelmi művekből. Nagy kár ez a mellőzöttség, mert Borsányi György műve nemcsak a korszak hű kronológiáját tárja elénk – habár azt is meglepően kevesen ismerik – de a szürke hétköznapokat is kiváló érzékkel ábrázolja. S bár a nagy, fontos események mindig is jobban vonzzák az embert, azt azért nem árt leszögezni, hogy a mindennapok csillogásmentes időszaka semmivel sem kevésbé történelemformáló.
Borsányi György: Októbertől márciusig Polgári demokrácia Magyarországon, 1918
Kicsit féltem a könyvtől, hogy nehezen fogom átrágni magam a propaganda ízű megfogalmazásokon, de alig találtam ilyeneket benne. Rövid,tömör, könnyen olvasható és befogadható műről van szó ami átveszi a front és a hátország helyzetét ebben az időszakban.
Népszerű idézetek
Ennek ellenére Románia – miután a háborút lezáró fegyverszünet előtt mindössze egy nappal hadat üzent Németországnak, hogy a győztesek oldalán fejezhesse be a háborút –, igényt formált az antant által nekik ígért területekre. Az, hogy e területek nagy részét végül megkaphatta, elsősorban az a körülmény játszott szerepet, hogy az antant szovjet-Oroszország ellen tervezett – végül soha meg nem valósult – offenzívájához szüksége volt Románia területére, így szimpátiájára is.
Borsányi György: Októbertől márciusig Polgári demokrácia Magyarországon, 1918
A magyar zsidók idegenkedtek a galíciaiaktól, kapcsolatuk egyházi keretek közt maradt. A galíciai hullám a századforduló után érte el Budapestet, 1910-re a húsz évvel korábbi adatokhoz képest 100 ezerrel bővítve számuk. Megjelenésüknek Budapest szívében, a Dohány és Király utcában a keresztény magyarok éppúgy nem örültek, mint a magyar zsidók. A háború kitörése után pedig egyre terjedt az antiszemitizmus, a vádak szerint túl sokat üzleteltek, míg csekély számban és elhivatottsággal vettek részt a honvédelemben. Hasonló hangok a háború végéig egyre erősödtek, jobb- és baloldalról egyaránt. Tisza István – aki Munkapártja mögött tudhatta a zsidó nagytőke támogatását is – ugyan kiállt a zsidóság mellett, szerinte igenis megfelelő számban és kellő hazaszeretettel vettek részt a harcokban. De a közvélemény egy része úgy látta, hogy – főleg a galíciaiak – inkább a fegyverek és az élelmiszerek kereskedelmén nyerészkedtek, a frontszolgálatból többségében kivonták magukat.
Borsányi György: Októbertől márciusig Polgári demokrácia Magyarországon, 1918
A háború kezdetben minden politikai csoport és párt támogatását élvezte, az elvileg pacifista szociáldemokratákét is. Katonák, akik 1914/15-ben vonultak be, még a kritikátlan hazafias nevelés és hadipropaganda hű katonái voltak, az uralkodó tiszteletét, az engedelmességet, a „magyar szupremácia” eszméjét hordozták szívükben. […]. Ezek közül a legfontosabb a bolsevik győzelemmel végződő második orosz forradalom volt (melyet az „ellenségem ellensége a barátom” elv alapján kezdetben a magyar sajtó is lelkesen, idealizált formában tálalt). Nem azért, mert – többek között – a szocializmus jelszavával győzött, ezt nagyrészük nem értette. Hanem mert a béke jelszavával győzött. Ezzel mindenki együtt érzett Magyarországon.
Borsányi György: Októbertől márciusig Polgári demokrácia Magyarországon, 1918
Hasonló könyvek címkék alapján
- Csoma Mózes: Koreaiak Magyarországon az 1950-es években ·
Összehasonlítás - Botlik József: Nyugat-Magyarország sorsa 1918–1921 ·
Összehasonlítás - Esterházy Miklós – Podmaniczky György: Amikor a káosz ünnepelt ·
Összehasonlítás - Császtvay Tünde: Éjjeli lepkevadászat 88% ·
Összehasonlítás - Mályusz Elemér: A vörös emigráció ·
Összehasonlítás - Csunderlik Péter: A Galilei Kör története ·
Összehasonlítás - Pintér István – ifj. Pintér István: A Románia elleni háború 1917-től a bukaresti békéig ·
Összehasonlítás - Pintér István – ifj. Pintér István: Szerbia és Montenegró legyőzése és Albánia elfoglalása 1915-16-ban ·
Összehasonlítás - Prohászka Ottokár: A szeretet mint erő ·
Összehasonlítás - Mészáros Károly: Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság parasztpolitikája ·
Összehasonlítás