Sapho ​első rész (Sapho 1.) 29 csillagozás

Borsa Brown: Sapho első rész

Vágy és bosszú a bűn kapujában.

Umberto Sapho a szicíliai Cosa Nostra egyik családjának oszlopos tagja. Apja halálával megörökli a bűntől csöpögő birodalmat. Próbál hű maradni a régi Don értékeihez, de olyan kalamajkába keveredik, amiből talán sosem tud majd kimászni.

Lia Dortella a taorminai kapitányság csinos, ám felettébb kusza magánélettel megáldott nyomozónője. A szicíliai maffia tönkretette az egész életét, egy cél vezérli: bosszút állni mindenért.

Ám a céljai egyszer csak bilinccsé válnak…

Találkozik jó és rossz, kegyes és kegyetlen, szív és ököl, vágy és gyűlölet.

Borsa Brown különleges, szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes, erotikus írásai hamar az olvasók kedvenceivé váltak. Nagy sikerű maffiakötetei folytatódnak, ezúttal egy másik család történetét ismerhetjük meg, de a szabályok ugyanazok: hibázni nem szabad, érezni tilos!

>!
Álomgyár, Budapest, 2020
520 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156013347
>!
Álomgyár, Budapest, 2020
470 oldal · ISBN: 9786156013354

Kedvencelte 4

Most olvassa 21

Várólistára tette 72

Kívánságlistára tette 94

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Dorina_S
Borsa Brown: Sapho első rész

Hmmm…nehéz megszólalnom Borsa Brown legújabb regénye után. Nem tudom mit várok egyébként, mert mindig elkápráztat…de az amit ebben kaptam az igazi maffia történet volt. Nem kérdés, én melyik általa megteremtett világot választanám….sokszor szóba került ez már barátnőkkel is. De nálam mindig Szicília és a maffia kötetek nyertek, pedig Gamal is nagyon nyomult de őt meghagytam a többieknek Gregoryval együtt. És jött a következő kérdés…Massimo…még annak ellenére is? Igen. Massimonak olyan hibái vannak, amit nem tudok neki megbocsátani, ugyanakkor imádom a jellemét, a viselkedését, a tekintélyt parancsoló kisugárzását….egyet viszont nem. Igaz, hogy mindenkinek jár második esély. És talán ha nem adjuk meg, akkor bennünk is van kegyetlenség és előítélet. Ez a kötet az élő bizonyíték arra, hogy egy második esély egy új élet is lehet. Bár ugye nem vagyunk egyformák, nem mindenki tud megbocsátani…..én nem tudnék, de van aki igen. Don Borelli feltűnésével a pulzusom is automatikusan emelkedett felfelé. Hozta ismét a szokásos formáját, azt, amiért szeretjük őt. És megmutatta egy olyan oldalát, amiért talán meg tudunk neki bocsátani. Nem is tudom mit éreztem igazából ezzel kapcsolatban, talán szánalmat, és szégyent. Ő rettentően szégyellte magát, ez szinte átütött a lapokon. Azzal, hogy feltűnt ebben a részben megtett egy fontos dolgot, bűnbocsánatot nyert.

De a regény igazi szereplője Umberto Sapho.
Ugyanakkor jön a következő kérdés, de most akkor Massimo vagy Umberto? Erre pedig túlontúl is gyors választ szoktam adni, azzal, hogy a Sapho. De azért szeretem Massimót, de akit imádok az Umberto. Már, amikor először feltűnt a Maffia- kötetekben akkor teljesen odáig voltam érte. A humoráért, a csípős megjegyzéseiért..készen voltam. Aztán drága Borsa fokozatosan egyre többet és többet megosztott róla az olvasókkal. És határozottan állítom, hogy nem is kérdés nekem ki a szívem csücske Szicíliában. Már a novellákkal is határtalan boldogság rózsaszín felhőin lépkedtem de, amikor kiderült, hogy önálló kötetet kap..hát ujjongtam az örömtől.
Umberto és Massimo nem is különbözhetne jobban egymástól. És ezt ebben a részben Sapho meg is mutatja. Azért írtam, hogy ez a kötet az igazi maffia kötet, mert ebben rengeteg volt az őrlődés, a gondolkodás, a tervezés…nem volt annyi vér és leszámolás -holott ebben a témában elengedhetetlen, de ebben testközelben láttuk, hogyan is működik a fej, ami irányítja a testet – , mint Massimo részeiben. És ettől lett nekem emberi, mert Umberto nem az a véres kezű mészáros, hanem a hidegfejű don…aki sok esetben veszélyesebb, mint a hirtelen és dühből parancsot kiadó vezér. Sapho hihetetlen nyugodt, amelyet sok esetben az előnyére tud fordítani. Racionálisan, tényszerűen gondolkodik, méri fel a terepet és az adott helyzetet. Bár a vére azért nem hazudik, ösztönei megérzései is megsúgják neki mi a legjobb lépés a sakktáblán, hogy kiiktassa az ellenséget. Bár az érzelmeivel és a lelkével nem számol. Umberto ebben a részben mindkét oldalát megmutatta. Hiába a racionalitás, képes volt elgyengülni és az érzelmek letaszították a lábairól. Térdre hullott, mert a szerelem nem logikai játék, hanem szenvedély és ösztön. Emberi a történet abból a szempontból is, hogy az érzelmek komolyan megjelennek és rengeteg eseményt uralmuk alá gyűrnek. Ezért őrlődött az új don, és ettől értettem meg őt. Vannak az íratlan szabályok, amit követ, de a sajátjainak sem mond ellent…és itt ezek a törvények egymásnak mentek, elég rendesen. A szívedre hallgatsz vagy az eszedre, a szervezet elveire és a családod szabályaira? Nem találtam elrugaszkodottnak, mert vajon milyen lehet ez a világ, amikor ott állsz a szíved és a családod között. Elítélni senkit nem lehet a családja, a szülei miatt. Tisztelni a döntései miatt, azonban igen. Umberto minden tiszteletet megérdemel.

És a történet másik pólusa az igazság, és a törvény, és egy nő. Mind egy személyben. Lia Dortella százados aki összetettebb nő nem is lehetne. Nem elég, hogy a jelenlegi élete egy pokol, a múltja maga a borzalom. Mégis küzd, harcol az elveiért, az igazságért, a bűn ellen. Liával nem kötöttünk egyből barátságot, holott jóval szimpatikusabb volt, mint Suzanne…mégis valamiért nem tudtam kedvelni. Okos, eszes, bátor nő, egy anyatigris…de valami sokáig…egészen az utolsó fejezetekig zavart benne. Valahogy bizalmatlan voltam vele, holott igazi bűnüldöző. És nekem mellette kellene állnom…de nem tetszett a viselkedése sok esetben, ahogy rángatta Umbertot, mint egy bábut. Illetve a mérhetetlen gőgje és büszkesége miatt is elbeszélgettem volna vele. Utóbbi tulajdonságai nagyon sokszor verték ki nálam a biztosítékot. Lia sok esetben fennhéjázó volt, és taszított a képmutatása. És igazából, most jövök rá, hogy ezek voltak az én problémáim vele. Sok esetben járt el szabálytalanul, bár szerintem a Cosa Nostra esetében csak úgy lehet. Álszent volt, és mégis…a végén róla is lehull a lepel. Megismerve a sorsát teljesen átéreztem azt a bonyolult helyzet, amelyben él is ő valójában. A lányán kívül nincs boldogság az életében, és ő mégis harcol…és a végére érthető miért. Mindenkiben nyomot hagy a gyermekkor, a fájdalom, a szenvedés..és próbál felnőve továbblépni, Lia azonban a vendetta mellett tette le a voksát.

Borsa Brown Lia Dortella sorsa kapcsán egy nagyon fontos mondanivalót közvetít, mégpedig a családon belüli erőszak kérdését. Ami napjainkban nem is lehetne aktuálisabb téma. Rengeteg nő és gyerek esik ennek áldozatául, és sok esetben a törvény csak tétlenül „nézi”, és ez borzasztó. Lia élete is példa arra mi történik a színfalak mögött, magas (bűnüldözői) beosztásban is. Visszataszító és undorító viselkedés egy nő bántalmazása. És az esetek többségében ez rejtve is marad. Ezekben az esetekben nemcsak a felek, de a társadalom és a törvény is hibás.

Kicsit hiányoltam Agneset. Róla annyira szívesen olvasnék, érdekel az élete. Milyen nőként beleszületni ebbe a világba. És egy kis romantikát is szerelmet is megérdemelne.

Mindig is érdekelt ez a világ, hogyan épül fel..mi az a maffia, Cosa Nostra, Medellin vagy Cali kartell…mi is az a szervezett bűnözés. Meg is látszik, mert a filmek, sorozatok és könyvek nagy része is ebbe a témába esik, ami mostanában leköt. Bár azt hiszem ezen az úton, maga az egyetem és Borsa kötetei indítottak el. Hogy bele akarok látni ebbe a világba, amennyire tudok…de élni benne nem szeretnék.

>!
Febenecz_Kitti
Borsa Brown: Sapho első rész

Szóhoz se jutok… Ez valami zseniálisra sikerült. Nagyon várom a folytatást.
Ha olvastatok Borsától tudjátok mire számíthattok, sose okoz csalódást és mindig megtudja lepni az olvasóját. ♥

>!
Judit_Orsós_Veres
Borsa Brown: Sapho első rész

Nagyon vártam, imádtam! Rengeteget mosolyogtam közben, imádom Umberto beszólásait. Az elején nem adta azt a feszültséget, mint a maffia, na de a vége…. Borsa, megint tudta, hogy fejezzen be egy könyvet úgy, hogy már most számolom vissza a napokat, mikor jelenik meg a 2. rész. Köszönöm ismét ezt a remek könyvet! ❤❤❤❤

>!
Anita_Simon
Borsa Brown: Sapho első rész

Ha lehetne az 5 helyett vagy 10-et adnék. A Maffia sorozatot is imádtam, ezt meg még jobban. Volt egy sejtésem Liával kapcsolatban, ami a végére be is igazolódott, és mégis padlót fogtam hihetetlen emberi sorsot ismerünk meg, és itt is beigazolódik, hogy hova születünk, afölött nincs hatalmunk. Hiába teszünk bármit, a születésünket nem tagadhatjuk meg, mégha fáj is.
Szépen fölépített történetek, emberi sorsok, és az elmaradhatatlan szív és ész csaták hada. Hihetetlenül várom a nyarat❤
Köszönöm Borsa, ismét remekeltél❤

>!
Kis_Anett
Borsa Brown: Sapho első rész

Nagyon szuperül megirt könyv. De hát min is csodálkoznék, Borsa úgy bánik a szavakkal, h az bámulatos. Viszont magamra haragszom, amiért nem egyben olvastam a 2 részt. Most tűkön ülök a folytatásért.

>!
bhzs
Borsa Brown: Sapho első rész

Imádtam minden sorát . Köszönöm Borsa ♥️
Külön plusz millió pont Massimo szereplése miatt ♥️♥️♥️

>!
Madarasi_Ágnes
Borsa Brown: Sapho első rész

Szuper! Letehetetlen, mint minden Borsa könyv. ❤
Csak ajánlani tudom.


Népszerű idézetek

>!
Dorina_S

– Aki háborúba kezd, az két sírt ásson!

222. oldal

>!
Dorina_S

Szeretem a reggeleket, mert friss a levegő, és a reggelnek Szicíliában mindig csodás illata van.

403. oldal

>!
Dorina_S

Vannak emberek, akik az utolsó pillanatig tagadnak, és vannak olyanok, akik felismerik, kár a gőzért, mert már minden eldőlt. Az utóbbiakat tartom okosabbnak.

414. oldal

>!
Ana_blogger

– Jó szagod van.
Ez aztán az elismerés a divatháznak!
Kell ennél ütősebb? Ha marketinges lennék, tuti csinálnék egy ilyen reklámot. Mégiscsak dögösebb, mint amikor egy dáma fordul egy férfi után az illata miatt.
– Tényleg? Miért, milyen szagom van?
– Hát olyan fiús.
Férfias, szívem…
– Fiús? – kérdezek vissza, ő meg bőszen bólogat. – Na jó, de milyen az a fiús?
Ismét elmosolyodom, mert láthatóan ezzel az egyszerű kérdéssel rendesen gondolkodóba ejtettem. Aztán egy pillanatra Massimóra néz, majd rávágja:
– A fiús szag olyan, mint apáé.
Nevetve visszakérdezek:
– Azért valamelyik csak jobb! Kié? Apáé vagy az enyém?
Nem gondolkodik, de újra megszagol.
– A tiéd.
Massimo félreáll, maga elé mutat, hogy menjünk előre, de mikor ellépek mellette, a fülembe súgja:
– Milyen parfümöt használsz? Mesélhetnél róla.

55-56. oldal

>!
Ana_blogger

Igen, az apám. Luca Sapho, aki napokkal ezelőtt a fiára, rám hagyta a birodalmát, amelyet felépített. Mennyi üzlet, mennyi ember, apró-cseprő dolgok. Szerencsejáték, fegyverek, kurvák, drogok… Igen. Luca Sapho az apám!

81. oldal

>!
Dorina_S

Szicíliában nem helytálló, hogy a jó győz! Itt a gonosz szokott diadalt aratni!

184. oldal

>!
Dorina_S

A Cosa Nostrában a szavatosság az egyik betonbiztos dolog.

213. oldal

>!
Dorina_S

A szerelem sokkal erősebb még a verbális vagy a fizikai erőszaknál is.

343. oldal

>!
Dorina_S

A hűség olyan fegyver, amit sosem raknak le egy klán tagjai. Ha kell, még sírba is átviszik a saját igazukat.

436. oldal


A sorozat következő kötete

Sapho sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Marilyn Miller: A vezér
Renáta W. Müller: A védelmező
Anne L. Green: Elvarratlan szálak
Baráth Viktória: A főnök
Becca Prior: Stockholm-szindróma
Ashley Carrigan: Árnyjátékos
Oliver Moor: Acélba zárt múlt
Anne L. Green: A sötétség fogságában
Baráth Viktória: A főnök 2.
Kristen Ashley: A motoros