Az ​Arab (Az Arab 1.) 742 csillagozás

Borsa Brown: Az Arab Borsa Brown: Az Arab

Megbotránkoztató, ​ugyanakkor szívbe markoló történet egy nem mindennapi szerelemről egy szaúdi herceg és egy magyar nő között.
Gamal ibh Hussein Ál-Szudairi a milliomosok megszokott életét éli, míg egy üzleti tárgyalás alkalmával Budapestre érkezik. Ridegsége és elhatárolódása az új világgal szemben hamarosan átalakul valami egészen mássá.
Vannak érzések, melyek korlátokat döntenek le, és embereket formálnak át. Mindezt azért, hogy új útra léphessenek. Miként vállalhatja föl egymást két ember, akik oly különbözőek?
Miként lépnek új útra, vagy veszik fel a harcot saját lelkükkel szemben? És mikor jönnek rá, hogy valami végleges és megváltoztathatatlan Borsa Brown, a több ezer példányban eladott Maffia triógia sikerszerzőjének legújabb és eddigi legizgalmasabb regénye sajátos, erotikával fűszerezett stílusával dolgozza fel a kényes témát.
Csakúgy, mint eddigi könyveiben, elzárt világba kalauzol, érdekes karaktereket és élethelyzeteket, emberi kapcsolatokat… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
Álomgyár, Budapest, 2018
470 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155252990
>!
Álomgyár, Budapest, 2015
470 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155252990
>!
Álomgyár, Budapest, 2015
470 oldal · ISBN: 9786155596001

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Gamal · Pataky Csilla · Gamal ibn Husszein ibn Abdul al-Szudairi · Ibrahim

Helyszínek népszerűség szerint

Rijád


Kedvencelte 142

Most olvassa 75

Várólistára tette 181

Kívánságlistára tette 134

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
vikcs P
Borsa Brown: Az Arab

Bővebben itt: http://konyvmaniablog.blogspot.hu/2017/03/borsa-brown-a…

Nem leszek népszerű ezzel az értékeléssel, de nem fogok hazudni; nekem nem tetszett.
Nem vagyok elfogult, sőt, nyitottnak mondanám magam mindenféle témával és műfajjal kapcsolatban, mint láthattátok Tabitha Suzuma Forbiddenje is egy hatalmas tabu téma, mégis szerettem. Ezt viszont nem.
Először is így elolvasás után és közben sem értettem mi ez a hatalmas hype a könyv körül, bár ezért is kezdtem el olvasni én is, mert kíváncsi voltam mit szerettek benne ennyire, de még mindig nem értem. Lehet velem volt a baj, de másoktól is hallottam, hogy nem kedvelték a könyvet.
Ami nagyon zavart már az első oldaltól, az a rövid mondatok, és az állandó felkiáltójelezés. Értem én, hogy nyomatékosítani akart az írónő, na de ennyiszer?!
Az életben sem bírom a gazdag, beképzelt, bunkó, „ki vagyok, én vagyok” típusú emberkéket, akik a pénz miatt mindenkit lenéznek. Itt sem kedveltem meg ezt a típust, pedig sokan írtátok, hogy majd változik a férfi. Igen, változott, de az agresszív, beképzelt viselkedése végig megmaradt, és ő cseppet sem volt rugalmas a Magyarországi ott tartózkodása alatt, viszont fordítva mindent követelt.
A másik, ami nem tetszett, hogy a nőket semmibe nézték, alázásra valónak tekintették és mindenki spoiler Értem én, hogy más vallás, kultúra, nézetek stb, de azért néha igencsak magasra felkúszott a szemöldököm.
A könyv elég szókimondó, ès elég mélyen belemegy a szexuális dolgok ecsetelésébe a körülmetélésig. Néhol oldalakat kaptunk az iszlám vallás történetéről és a muszlim szokásokról, ami önmagában érdekes lett volna, de néha azt éreztem, mint Ctrl+C és Ctrl+V-vel ki lett volna másolva a Wikipédiáról, annyira száraz és tömör volt, odabiggyesztve egy-egy részhez oda nem illően.
Csillát sem tudtam megérteni, egyszer így, egyszer úgy viselkedett, elég szeszélyes jelenség, nem igazán került hozzám közel.
Vártam a nagy fordulatokat, a nagy változást, ami felkapta volna az érdeklődésem és a szeretetem a könyv iránt, de sajnos ez nem következett be.
A végét is elég gyorsnak éreztem, hónapokat ugráltunk az időben, és a lezárás is nagyon összedobott volt, mintha kellett volna valami „extra” amivel lezárja a könyvet.
Én tényleg nagyon akartam szeretni a könyvet, végig igyekeztem pozitívan hozzáállni, de mint írtam, ez nem sikerült.
Akik még nem olvasták, ne az én véleményem miatt dobják el maguktól a könyvet, mindenki maga döntse el, hogyan viszonyulnak ehhez a műfajhoz, stílushoz és történethez.

47 hozzászólás
>!
Nikolett0907 P
Borsa Brown: Az Arab

Valószínű ismételten forgalommal szembe megyek, de azt leszögezném nem jó kedvemben teszem.
Nem első olvasásom az írónőtől, de valószínű már óvatosan fogok ezután kézbe venni bármely művét, – még, akkor is, ha megvan jó pár kötete – mert ez a második olyan találkozásom, amit nem tudok pozitívan értékelni.

Kezdeném avval, hogy azon olvasóknak, akik ez előtt sose találkoztak evvel a kultúrával, mely ezen lapokon megelevenedik, talán tényleg adhat némi „varázslatosságot”, de az olyanoknak, mint én magam is vagyok, akik számos könyvet vettek már kézbe és az adott témában „otthonosabban” mozognak, csalódás lesz, ebben biztos vagyok.
Hogy miért?

Egyszerűen azért, mert ebben a történetben is a fekete szín csak sötét lehet, a fehér pedig világos. Lefordítva, egy elvakult férfi, más hit világból, lenéző, és fensőségesebb viselkedéssel, magas elvárásokat és használati cikket látva a másik nemben, bár fekete „ lovagnak” van ábrázolva, mégis apró változásoktól eltekintve egy b*unkó maradt, és semmit sem tett azért, hogy valódi változást lehessen látni nála, vagy viszonozná, amit a nő nyújtott számára. Ugyanakkor azon sztereotípia, mely az arab világot körüllengi, nincs kibontva, pedig oldalszámilag igazán belefért volna. Igen tudom, hogy ez egy kezdő kötet, de az igényesség teljében én ezt hiányoltam.
Szóval az uraság bár sokat nem változott a „kívánt” nőért, adta a formáját és tulajdonképpen egy apró változásnyit enyhült, de maradt minden a régiben.
Azért, mert a „macska” előtt elvan húzva a mézesmadzag, tudjuk, hogy csak ideig óráig érdekes a számára. És egyszerűen nem tudtam szabadulni az érzéstől, túl sokat akart kihozni a írónő, de valahogy nem sikerült elérnie.

A főszereplő hölgyemény pedig nagyon furán kezelte az egészet.
Csapongónak éreztem az egész reakcióját, hol így döntött, hol úgy.
Az, hogy eldobta az „agyát” is egy ilyen pasitól, már szemöldök ráncolást okozott, de, hogy így megváltozzon már teljesen kiakasztott.
Ritka hülyeségnek tartom azt a hitet, majd én leszek az, aki betöri azt a bikát, akit eddig senkinek sem sikerült. Fogadjuk el, hogy ideig -óráig talán működik, de akinek ez az alaptermészete, attól örök hűséget felesleges elvárni…stb.
Nem párkapcsolati tanácsadás, hála égnek messze állok tőle, de egyértelmű ha valaki józanul gondolkodik. Aztán, ha mégis tévednék, akkor én kérek elnézést majd.

Visszatérve a kötethez, nem nekem íródott.
Az arab világ, mint vallás és mint kultúra erőltetése, sokszor ismétlésként hatása sem szépítette meg, amit amúgy is nehezményeztem.
Sajnos be kell látnom, a dokumentum regényeket jobban tudom díjazni, mint az erotika + arab világ kombinácót.

Tudom, hogy egy sorozat első része és nagyon nehéz érdekes, de csak sejtető indító történetet le rakni az asztalra, de így ebben a formában számomra inkább unalmas és fárasztó volt, sem mint érdekes és élvezhető.

Igazán sajnálom, ezt a sorozatot sem fogom folytatni ebben biztos vagyok.

21 hozzászólás
>!
KönyvMoly_1989
Borsa Brown: Az Arab

Ez tipikusan az a regény, ami bekúszik a bőröd alá, megbizserget és uralja minden gondolatodat. Átjárja a szíved, letaglóz, elbűvöl, magába szippant, és még az utolsó fejezet után sem ereszt.
Együtt remélsz, szeretsz, gyűlölsz a szereplőkkel és közben egyszerre mosolyogsz és sírsz velük.
Ez a könyv nagyon egyedi, ehhez foghatót magyar író tollából még nem olvastam. Elképesztő részletességgel tárja elénk az Arab világot, a hagyományokat, a Kelet és Nyugat közötti kontrasztot.
Gamal egy bunkó volt a kezdetekben, és élvezet volt a fejezeteken keresztül nyomon követni a személyiségének minden apró mozzanatát, kinyilatkozását, változását. Mi mindenre képes a szerelem és a vallás…
Hol földbe tiportak a tettei, szavai, hol pedig nagyon szimpatizáltam vele… Kemény fickó, vérbeli muszlim, hatalmas szívvel. Egyedülálló karakter.
Csilla egy remek nő, tartással, bàjjal, nagyon várom már, hogy elolvashassam az ő szemszögéből nézve is a történetet.
Az erotikus részek érzékiek voltak, a leírások érdekesek és a könyv maga letehetetlen.
Világszínvonal és abszolút kedvenc! Még most is libabőrös vagyok.
OLVASSÁTOK!!!
Hatalmas gratuláció az írónőnek!

10 hozzászólás
>!
Csoszi
Borsa Brown: Az Arab

Tegnap fejeztem be a könyvet, de már nem volt érkezésem megírni az értékelést. Annyi érzés kavargott bennem olvasás közben. A szaúdi világ nem teljesen ismeretlen előttem, hiszen a Hercegnő trilógia már némi ízelítőt nyújtott erről a távoli, férfiak uralta országról.
Ez alkalommal egy szaúdi herceg szemszögéből olvashattam. Jaj, de utáltam az elején Gamalt! Tökéletesen hozta azt a viselkedést, amit vártam: nagyképű, lenézi az amerikaikat és az európaiakat, alázza a nőket, és két kézzel szórja a pénzt. Dicsekszik azzal amije van, csak éppen a szíve teljesen üres. Akkor kezd megváltozni, amikor Magyarországra érkezik, és nem tudja megvásárolni magának a kiszemelt nőt. Előbb-utóbb rájön, hogy Csillát nem tudja elkápráztatni a pénzével, az érzéseit kell feltárnia ahhoz, hogy célhoz érjen. Na, ekkor kezdett szimpatikusabbá válni nekem a fickó. A két különböző vallás, és kultúra találkozása nem szülhet semmi jót. Bár a könyv lezárása szomorú és fájdalmas, de így volt tökéletes. Meggyőződésem szerint azt a kettős életvitelt, amit Gamal folytatott, nem lehetett volna hosszú távon fenntartani.
Biztosan folytatom a sorozatot, de ahhoz el kell telnie egy kis időnek.

1 hozzászólás
>!
Tóth_Orsolya_3 P
Borsa Brown: Az Arab

Azt hittem, tündérmesét fogok kapni… Sokkal, de sokkal többet kaptam!
Első könyvem az írónőtől és nagyon örülök, hogy olvashattam. Rendkívül részletgazdag, mind az arab kultúra világának, mind pedig az érzelmek bemutatásában egyaránt. Külön érdekessége volt a könyvnek, hogy csak a férfi főszereplő, Gamal szemén keresztül láthatjuk és élhetjük át a történéseket.

Gamal… Kevés olyan férfi főszereplő van, akit a kezdetekkor ennyire „megvetettem”, és kevés olyan férfi főszereplő van, akit a könyv végére annyira nagyon megszerettem és tiszteltem is, mint Gamalt!
Gamal egy szaúdi herceg, akit születése óta csakis erre neveltek. Mindig megkapott mindent és mindig elért mindent, amit csak akart, mert számára minden megvehető. Legfőképpen a nők! Lenéz mindenkit, aki nem muszlim, számára a nők csak tárgyak, egyedül családjának nőtagjait tekinti valamire, őket a maga módján talán még szereti is. Aztán találkozik valakivel! Vele! Csillával, a magyar nővel, aki alapjaiban forgatja fel addigi életet, életszemléletét és aki után már nem lesz ugyanaz az ember, férfi, aki eddig volt.
Gyönyörű szépen megfolgalmazott gondolatok, érzések, érzelmek teszik számomra felejthetetlenné a könyvet. Még most is pityergek, ha az utolsó fejezetekre gondolok… Mint ahogy az elején mondtam, azt hittem tündérmesét kapok, hát ez nem az. Maga volt a hihetetlen és mégis igaz valóság. Valódi HEA-ra ne várjon senki, mert nem fog kapni, bár számomra mégis boldogság volt látni és olvasni, ahogy egy férfit a megtalált szerelem és szeretet egy teljesen más, jobb emberré formál át.
Imádtam! Köszönöm az írónőnek az élményt!

2016. áprilisában újraolvastam. Még mindig csak azt tudom mondani, hogy hatalmas kedvenc és örök szerelem! ♥ És már megint pityergek…

17 hozzászólás
>!
Naiva P
Borsa Brown: Az Arab

Agyfagyás – röviden ennyi.
Hosszabban: európai, „nyugati”, felvilágosult, keresztény, dolgozni vágyó, jogosítvánnyal rendelkező etc. – ezért r!bancnak titulált nőként olykor fájt olvasni. Tudom, önzőnek és kicsinyesnek tűnik, mert eleve más szellemben élek, más neveltetésben volt részem, de nagyon örülök, hogy nem oda születtem. Az okokra nem térnék rá. Semmi nem szólna mellette. Végig tisztában voltam vele, hogy az egy egészen más világ, de hogy ennyire? spoiler
Ez a regény csak jobban megerősítette mindezt, ahogy azt is, hogy a csador viselete csakis a férfiakért van, mert nem bírnak magukkal és ezt a főszereplő be is ismeri. Anyám!

Aki a sértett önérzetét félre tudja tenni nekem nagyon nehezen ment az végül kap egy remek romantikus(?) történetet. Az elején nem tudtam hova tenni a szájbarágós, magyarázkodó anekdotákat, de miután beindult a történet, egyre jobban megjött hozzá a kedvem.
Ez volt az első könyv, amit az írónőtől olvastam, de meglepően jó könyvnek találtam. Nem nagyon szoktam magyar szerzőktől, íróktól olvasni. Butaság, és az én bajom, de ennek oka talán az, hogy zavarnak a magyar nevek. Passz. Viszont a főszereplő…. sokszor legszívesebben „lekaratéztam” volna.
Olyan viselkedést, azt a fajta bánásmódot, ahogyan ő bánt a nőkkel, egyetlen vallás sem, pedig születési előjog nem indokolhat. Nem értettem, mire fel ez a nagy Nyugat és Amerika-ellenesség, miközben ő is főleg Nyugati luxuscikkekkel nyomult. Szóval nem volt képmutató. ááh, dehogy. Gamalt nem sikerült megkedvelnem, de a végére már kevésbé nehezteltem rá, pedig a jelleme sehová nem fejlődött a könyv végére, csupán a körülmények változtak meg. Talán még meg is sajnáltam, pedig sokáig úgy voltam vele, hogy ha törik, ha szakad, zsigerből fogom utálni.
Csilla annál szimpatikusabb volt. Olyan értékeket képviselt, amikkel könnyebben tudtam azonosulni. Legalábbis egy részükkel. Bebizonyította, hogy nem lehet mindent pénzért megvenni. A történet végét még sikerült is megkönnyeznem.

5 hozzászólás
>!
MissFortune
Borsa Brown: Az Arab

Nehezen vettem a kezembe ezt a könyvet.Nem olvastam még hasonló témában, de nem is lesz szokásom.
Nos.. az elején elbizonytalanodtam. Gamal iszonyú vad volt,a gondolatai brutálisak főleg az európai és az amerikai nőkről. A rosszullét kerülgetett. Ugyan tudom, hogy milyen nép is az arab, de valahogy most szembesültem vele igazán, hogy mégis miket gondolhatnak, mennyire igazán fontos számukra a hit. Már ha valaki ennyire komolyan veszi a kereszténységet itthon, az pap, vagy azt mondják rá, hogy megszállott.
Kicsit mégis azt érzem, hogy jobban megértem őket, a világukat. Nem egyszerű az élet az arab országokban, főleg a nőknek nem. Yasmine története teljesen letaglózott, pont úgy ahogy a herceget. Visszamaradottnak érzem ezt a gondolkodást..
Csilla jó karakter volt, örültem amikor végre valaki gatyába rázta Gamalt. El kell ismernem, Gamal elég sokat változott. Sokkal nyitottabb lett. Ugyan anya már spoilerezett, így is sajnáltam spoiler

6 hozzászólás
>!
Sippancs P
Borsa Brown: Az Arab

Mindig azt mondom, hogy az igazán jó könyv arról ismerszik meg, hogy olvasás közben teljesen bekúszik a bőröd alá, és a letétele után még napokkal is érzed a jelenlétét. Ez a könyv ilyen volt. Bár még csak egy nap telt el azóta, hogy visszatettem a polcra, nem volt olyan óra, hogy ne gondoltam volna rá: reggel vele keltem, a munkába menet vele utaztam, délben vele ebédeltem, és gyanítom, hogy lefekvés előtt sem fog nyugton hagyni. Pedig kétszer is elolvastam az utolsó fejezeteket, mondván, attól talán jobb lesz, de csak kattog és kattog az agyam a miérteken, a hogyanokon és a mi lett volna, ha?-kon…

Minden szempontból tökéletes volt a történet. A cselekmény – noha nem 2-300 oldal – az elejétől a végéig lekötött, izgalmas és fordulatokban gazdag volt. Egy pillanatra sem éreztem azt, hogy lankadna a figyelmem vagy elkalandoznék olvasás közben, sokkal inkább azon kellett törnöm magam, hogy találjak valami okot, ami miatt muszáj legyen letennem a könyvet. (Néha dolgozni is kell, sajna.) Imádtam az írónő stílusát és okosságát, azt, hogy soha nem tudtam előre, mi vár rám a következő fejezetben, a folyamatos feszültségkeltés és érzelmi töltet miatt pedig jó pár hajszálamat elvesztettem.

Ami a szereplőket illeti, én azon emberek táborát erősítem, akik elfogadták Gamalt olyannak, amilyen. Nyilván nem mondom azt, hogy európai mércével mérve normális a viselkedése, a gondolkodása vagy épp a nőkhöz való hozzáállása, de mivel ő ezt a szemléletet/életet az anyatejjel együtt szívta magába, ki vagyok én, hogy ezt (felül)bíráljam?!
Csillát egyelőre nem tudtam hova tenni. Voltak nagyon szimpatikus megnyilvánulásai, ami alapján azt mondtam volna, hogy kifejezetten szerettem, néha viszont nem értettem, hogy egy felnőtt, értelmes, egyetemista nő hogy lehet ennyire buta és eszetlen. (Bízom benne, hogy a sorozat második része helyre tesz majd bennem mindent.)
A mellékszereplők közül Yasmint és Gamal anyját nem igazán kedveltem meg, Ibrahimról, Emírről és Gamal apjáról viszont szívesen hallanék többet a következő részekben.

A könyv végével, ahogy sokan mások, első olvasatra én sem voltam kibékülve, de minél többet töröm rajta a fejemet, annál inkább úgy érzem, hogy ez így volt jó, ennek így kellett történnie.

Összességében kaptam egy cseppet sem hétköznapi, gyönyörű és érzelmekkel teli szerelmi történetet, ami pont azért lett a szívem csücske, mert tökéletesen tökéletlen.
Várom a folytatásokat!

(Ténylegesen okt. 10-én kezdtem el olvasni a könyvet.)

8 hozzászólás
>!
GytAnett P
Borsa Brown: Az Arab

Jó ideje kíváncsi voltam erre a könyvre, nagyon érdekelt, mert semmit sem tudtam az arab személyekről, a kultúráról, a szokásokról, egyáltalán a gondolkodásmódról. Elolvasása után azt mondom, hogy meglepően sok infót kaptam, helyenként már egy kicsit túl sok is volt. :D Csúnya dolog, de a történelem soha nem érdekelt túlzottan.
Gamal rettentő távol állt tőlem. Egyáltalán nem bírtam vele azonosulni. A végére javult valamelyest, de azért nem lett tökéletes a dolog. Ez nyilván a kulturális különbségekből fakad, pedig alapvetően elfogadó személynek tartom magam. Rosszul fogalmazok: nem elfogadni nem tudom, egyszerűen nem értem. Mivel teljesen más életet él egy „nyugati” és egy erősen vallásos „muszlim” ember, érthető.
Csilla karaktere is távolt állt tőlem. Sokszor nem értettem a cselekedeteit. A vágy, a vonzódás valóban ennyit számít? Lehet.
Nagyon élveztem, hogy a cselekmény nagy része Magyarországon, Budapesten játszódott. Mindig is érdekelt, hogy egy külföldi, különösen egy más kultúrából érkezett személy mégis hogyan láthatja kicsiny országunkat. Nem tudom, hogy mennyire tükrözi a valóságot, de nagyon tetszett. :)
A történet jó volt, de nem bilincselt le. Mégis, amikor a végére értem este, éjszaka amikor felkeltem, ezen kezdett el kattogni az agyam. Akkor jöttem rá, hogy valahol igenis hatással volt rám.
Örültem neki, hogy férfi szemszögből íródott a könyv. spoiler
A vége meg is lepett, meg nem is. Egyértelmű volt, hogy a helyzet tarthatatlan, valahogyan fel kell oldani ezt a feszültséget. A sors megoldotta. Azért a végén egy-két könnycseppet elmorzsoltam. Nem tudom, hogy a folytatásokat el fogom-e olvasni. Egyelőre ezt így érzem jónak. :)

>!
kocybaba P
Borsa Brown: Az Arab

Sok mindent tudnék mondani erről a könyvről, de egyet biztosan nem, hogy tucat könyv. Minden egyes hibája dacára és minden haragom, dühöm, értetlenségem, szomorúságom ellenére is el kell ismernem, kitűnik a sokból. Érződik rajta a sok munka, az alapos utána járás, a végiggondoltság, az odaadás amivel íródott.
Pedig nehezen rázódtam bele a történetbe, az első fejezetekkel keservesen lassan haladtam, mert mintha keresgélte volna csak a megfelelő vonalat. Gamallal, a hitével, a nézeteivel, indokaival rendre birokra keltem, de próbáltam nem ítélkezni, nyitottnak lenni. Még Csillával kapcsolatban is, mert nem értettem, hogy miért nem néz jobban utána a férfi kultúrájának, gyökereinek, miért nem kísérel meg elfogadóbb lenni. De aztán csak simán elfogadtam őket, mert ami közöttük volt, az igaz volt. És Gamal ettől más lett, jobb és több. A változása, a jellemfejlődése mindinkább csak közelebb hozta.
Még az a spoiler húzás a végén is, ami egy olyan kiút lehetőségét adta meg neki egy olyan állapotból, ami belátásom szerint nem volt a végtelenségig, egy életen át fenntartható. Olyan sorsszerű volt. Mégis rengeteget tanakodtam azon, hogy hány csillagot adjak. Számos érzelmet végigvonultatott rajtam, de azt hiszem, amiért mégsem tudom megtagadni ettől a könyvtől az 5 csillagot az az, hogy nem csak hogy egy más világot mutatott be, de képes volt elhozni is azt.

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
_Enii_ P

Ha nem kaphatunk meg valamit, azt mindennél jobban akarjuk.

2 hozzászólás
>!
_Enii_ P

A reggel fényében valahogy minden más, mint amilyen lenni szokott.

1 hozzászólás
>!
_Enii_ P

Hogyan is tudnám megszokni annak a hiányát, aki a mindent jelenti nekem?

>!
_Enii_ P

– Akar kacsákat etetni?
Mindenképpen!
Szívesen megkérdezném tőle, hogy ő mikor akar oroszlánt etetni? A tenyeréből. Rohadtul nem érdekelnek a kacsák, mégis idióta módjára bólogatok. Szerintem ha azt kérdezte volna, hogy „maga idióta, Gamal?”, arra is bólogatnék.

3 hozzászólás
>!
_Enii_ P

Van úgy, hogy az ember különös pillanatban találja magát. Olyanban, amiben az jut eszébe, erre tuti örökre emlékezni fog.

>!
_Enii_ P

Betartani mindent, amit az ember ígér, képtelenség.

1 hozzászólás
>!
Suddus

Az sem érdekel, ha az egész világ eltűnik, csak az emlékeim maradjanak meg!

323. oldal

>!
_Enii_ P

Mi változik meg az ember életében, mikor nyílt lapokkal játszik?


A sorozat következő kötete

Az Arab sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Rajaa Alsanea: A rijádi lányok
Qanta A. Ahmed: A láthatatlan nők földjén
Jean Sasson: A fátyol mögött
Denise Zintgraff – Emina Cevro Vukovic: Az ezeregyéjszaka asszonya
Dave Eggers: Hologram a királynak
Germanus Gyula: Kelet fényei felé
Patrick Robinson: Űzött vad
Howard Blum: Exodus aranya
Fazliddin Muhammadijev: Utazás a másik világba
Makai György: A szaúdi kapcsolat