A ​szárd szikla 232 csillagozás

Borsa Brown: A szárd szikla

Vágyak ​egy sziget kapujában
Virginia Angels, a fiatal amerikai lány, egy szerelmi csalódás után Szardíniára utazik. Semmit sem tud a szigetről, de hamar felfedezi a szépségét, az ízeit, az embereket, miközben lehetetlenebbnél lehetetlenebb helyzetekbe keveredik. A véletlenek folyton egy idegen, ám felettébb karakán férfi útjába sodorják, aki nemcsak ostorozza a lányt, hanem felkelti az élet utáni vágyat is benne. Virginia rádöbben, hogy a „szárd szikla” nem csupán köveket takar, hanem egy erős és határozott férfit is.
A röpke nyaralás azonban megváltozik, amikor kiderül, hogy ki a titokzatos férfi. Rejtett egyezségük az őrület és az ésszerűség határán mozogva taszítja őket egy olyan élethelyzetbe, amellyel nehezen barátkoznak meg.
Vágyak, cselszövés, fájdalmak és szenvedély egy szigeten, amely szerelembe ejti az embert, és örökre megpecsételi a sorsát.
Borsa Brown, az erotikus-romantikus regények népszerű írónője ezúttal egy könnyed, szórakoztató, ám emberi… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2020

>!
Álomgyár, Budapest, 2020
344 oldal · ISBN: 9786156145055
>!
Álomgyár, Budapest, 2020
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156145048

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Salvatore Satta · Gianluca Longo · Virginia Angels


Kedvencelte 37

Most olvassa 11

Várólistára tette 69

Kívánságlistára tette 71


Kiemelt értékelések

klara_matravolgyi>!
Borsa Brown: A szárd szikla

A szárd szikla valami egészen különleges, egyik korábbi Borsa regényhez sem hasonlítható. Itt a főszereplő egyértelműen Szardínia. Olyan volt ez nekem, mint egy romantikával ékesített útikönyv. A szerelem lassú volt és édes, Szardínia pedig megfájdította az útobbi hónapokban kalitkába zárt szívemet. Hiányzol, de jövőre újra szeretkezünk, Földközim! ♥♥

Naiva P>!
Borsa Brown: A szárd szikla

Minden hibájával és szépségével együtt, de mégis csak azt tudnám mondani, hogy szeretem az írónő könyveit. Olvastam, hogy ez a könyve más lesz. Talán éppen ezért is vártam, hogy végre megjelenjen. Végül azt kaptam, amire számítottam; könnyed, nyári hangulatú olvasmányt. Egyedül a szerelmi szálat éreztem laposnak és számomra az egész érthetetlen volt. Alig kommunikáltak. A pasi, mint egy ősember, a hősnő meg, mint egy hisztérika. Gianluca volt számomra a legszimpatikusabb, legemberibb karakter. Igazából 1000x szimpatikusabb volt, mint S.S.
Így a korona évében még inkább kedvet kaptam egy-egy külföldi nyaralásra. Szardíniát ezek után szívesen célba venném. Akkor is, ha valószínűleg 0 az esély, hogy hasonlóan járnék, mint a hősnő. A gyönyörű látvány miatt már megérné.

Ui: A húgom: „Mit keres Jake Gyllenhaal egy könyv borítóján?”

5 hozzászólás
Infierno>!
Borsa Brown: A szárd szikla

Borsától már megszokhattuk, hogy nem mindennapi történetekkel áll elő. A szárd szikla viszont egyszerűnek tűnt, ezért egy kicsi félve kezdtem neki. Fölöslegesen aggódtam, ugyanis az egyszerűségével alkotott valami nagyszerűt.

Imádtam a helyszín-leírásokat, a könyv egész hangulatát. Éreztem a Földközi illatát, az ízét a számban, a tenger felől fújó hűsítő szelet, láttam a tenger kékjét. Én is szeretném letenni itt a szívem.

De nem csak a hangulat, maguk a szereplők is nagyon szimpatikusak voltak, főleg Salvatore. Tetszett, hogy Borsa nem ragaszkodott a hollywoodi álompasikhoz, hanem egy kicsit nyersebb, vadabb férfit álmodott meg nekünk. Ettől függetlenül természetesen egy álomférfi lett.

A történet is nagyon szuperre sikeredett, ahogy Virginia próbálja felvenni a szárd ritmust, ezáltal mi is rengeteget tudhatunk meg a szigetről.

Egy negatívumot viszont ki kell emelnem. A fejembe vettem, hogy ezt a csodát én is látni akarom. Úgyhogy Szicília után be kell iktatnom Szardíniát is.

Dawnofmyth P>!
Borsa Brown: A szárd szikla

Bevallom, hogy csak a fake Jake borítómodell miatti kihívásra olvastam el. Mindahányszor szemem elé került a könyv, egy pillanatra azt hittem, hogy … pedig tudtam, hogy nem. Nem az én stílusom, de kellemesen elszórakoztam rajta. Elég könnyed, jó szövegekkel. A főszereplőt is bírtam, megnevettetett nem egyszer. Olyannyira tetszett, hogy kedvem támadt szétnézni arrafelé, nagyon megkapóan volt leírva, hogy merre járt és mit látott a főszereplő. Szardínia felkerült a listámra,és bár ki tudja meddig tart még ez a pandémiás helyzet, remélem 1-2 éven belül már magam is gyönyörködhetem benne. Hmmm… hogy elbolondíthatja az embert egy könyv XD

2 hozzászólás
marilynmiller I>!
Borsa Brown: A szárd szikla

Letettem én is a szívem egy részét Szardínia csodálatos partjainál. ♥
Nagy elvárásokkal kezdtem bele a könyvbe. Annyit sejtettem, hogy sokat fogok olvasni erről a csodálatos helyről. Ez a könyv olyan volt nekem, akár egy kalandos útikönyv. Könnyed, romantikus, érzelmes.
Virginia sajnos olyan élethelyzetbe került, amibe egy nőnek, embernek sem kellene. Mégis túllépett ezen azzal, hogy Szardíniára utazott, ami teljesen véletlenszerű ám mégis sorsszerű.
Az utazás előtt nem is gondolta volna, hogy valóban ott fogja hagyni a szívét Szardínia partjainál.
Na de ne szaladjunk ennyire előre.
Megérkezik a szállásra, amit lefoglalt. Ami persze nagyon nem azt a képet adja vissza, mint amit várt, mint amire befizetett. Adott egy goromba tulajdonos, aki a füle botját se mozdítja azért, hogy a Virginia előtt lévő három hónap tökéletes legyen. Persze Virginia vagány new yorki nő révén megoldja. A tulajdonos kiléte számomra nem volt kérdés, így nem lepődtem meg, amikor ez kiderült.
Őszintén, nem kedveltem S.S.-t. Számomra a könyv végéig egy monogram és email cím maradt. Kíváncsi voltam és valahol reménykedtem benne, hogy ez meg fog változni. Változott, ezt elismerem, de nem lépett kedvenc karakterek közé. Nekem ő túl nyers, talán túl szárd volt.
Mégis egymásra tudtak találni Virginiával. Néhol talán kicsit vontatott lehet a kettejük között kialakuló kapcsolat, de mégis volt benne valami. Valami körüllengte őket. Lehet ez a sziget hatása? Nem tudom… Vártam, hogy végre egymáséi legyenek. Hiányzott valami szikra. Ott volt, de bennem nem gyújtott lángot.
Virginia karaktere nagyon tetszett. Ő vitte a sztorit, és persze Gianluca. Tőle igazán színes lett a történet.
Tulajdonképpen azt kaptam amit vártam. Nem számítottam nagy fordulatokra, de nem is kellett. Ez nekem most éppen elég volt.
Egy biztos. Jó lenne közelebbi kapcsolatba kerülni a földközivel. :) Mert ahogy az írónő leírta, az valami csodálatos. És éppen ezért jár végül az öt csillag. Mert felébresztette bennem a vágyódást a sziget után.

6 hozzászólás
ZsúésKrisz_Olvas>!
Borsa Brown: A szárd szikla

Hihetetlen mennyi oldala van az írónőnek. Ezzel a kötettel ismét új arcát mutatta be nekünk.
A történet egy fiatal nőről szól, aki egy szerelmi csalódás után hátat fordít addigi életének és a térképre bökve útra kel, hogy egy kis időre legalább, de feledni tudjon. Szardíniára utazik, csak azzal nem számol, hogy a sziget egyszerűen elvarázsolja, és örökre rabul ejti a szívét.
Annyira könnyed kis történet. Semmi sallang, semmi felesleges mellébeszélés, viszont rengeteg humor, és az ember lelkéig hatoló szárd életérzés árad a könyvből. Érzed az illatokat, az ízeket, a tengeri szellő simogatását és a belőle áradó szabadságot Ez nálam az a könyv, aminek a cselekményéből azt ugyan el is felejted idővel, hogy pontosan mikor mi történt benne, azt sosem fogod, hogy kinyitott előtted egy új világot, mert nem lesz olyan olvasó, aki a könyv vége után ne kívánkozna erre a varázslatos szigetre.
Kicsit ez az oldala miatt Joanne Harris-esre sikeredett. Legalábbis nálam az ő könyveiből árad ez az érzés.
Nyaralásra kötelező!!

Mariann_ P>!
Borsa Brown: A szárd szikla

Könnyű, garantált kikapcsolódást adó nyári olvasmány.
Esély arra, hogy személyesen is átéljük, szinte nulla.
De álmodozni jó!
Borsa megint megújult , szeretem ahogy más, más helyzetbe, környezetbe kalauzol el bennünket.
Azért szívesen laknék egy ideig ilyen környezetben….

4 hozzászólás
Ács_Milán>!
Borsa Brown: A szárd szikla

„Szardínia a mindent vagy semmit kategória.”

Egy hamisítatlan és igazi nyári történetet olvashattam, ami nekem nagyon bejött. Ez a regény ugyan egy kicsit más, mint amit az írónőtől megszokhattunk, mert nincs tele romantikus/erotikus részekkel, de azt kell mondanom, hogy nem is hiányoztak belőle ezek a jelenetek.

Itt valami egészen más volt…
A regény történetének helyszíne: Szardínia… Egy igazi kis ékszerdoboz…
Borsa Brown olyan részletességgel és olyan szerelemmel ír erről a kis szigetről, hogy az olvasónak rögtön az az első gondolata, hogy repülőre pattan és meg sem áll Szardíniáig.
Velem legalábbis ez történt. Fantasztikus tájleírásokat olvashattam. Szinte éreztem a forró, tüzes napsütést, a lágy szellőt, ahogy a tenger partján a hajamba kap. Egyszerűen varázslatos élményekben volt részem.
A történetben ugyan nem voltak meglepetések, előre kiszámítható volt szinte minden, de ettől függetlenül kellemes és szórakoztató olvasmányban volt részem. Nem kellett agyalni és gondolkodni, csak sodródni és élvezni a leírtakat.

"Ez a sziget, Szardínia, megtanította nekem, hogy hátat kell fordítani a múltnak, csak a jelenben érdemes élni, és dolgozni kell a jövőért. Az első napon feladhattam volna, amikor ideérkeztem, de nem tettem. Földközim táncba vitt, és azóta szédülve pörög velem:
Szeretlek!
Földközim…
Szárd sziklám…"

Dorina_S>!
Borsa Brown: A szárd szikla

Nagyon, de nagyon vártam Borsa Brown legújabb regényét…de kicsit elhalasztottam az olvasását. Nem ugrottam neki egyből a megjelenés után, valamiért úgy éreztem nekem ez később fog kelleni…és a megérzéseim ismét nem hagytak cserben. A legjobbkor vettem a kezembe és szinte egy nap alatt ki is végeztem…egyszerűen nem tudtam letenni. Nagyon azt sem viseltem el, hogy szóltak hozzám miközben olvastam…nem akartam hogy kizökkentsenek abból az idilli környezetből, amelybe belecsöppentem.

Hát szívem szerint kötelezővé tenném az írónő számára, hogy minden évben írjon egy nyári regényt, mert ez annyira az volt…annak minden hozzávalójával. Most is hozta Borsa a szokásos formáját, talán kicsit másképpen…de én ennek annyira örültem, mert konkrétan feltöltötte a lelkemet, és szinte én is ott ültem a szárd tengerparton és gyönyörködtem a Földközimben. Borsa akár útikönyveket is írhatna, mert azokban egyben sincs benne ez a szerelem, szeretet az adott ország, táj, régió iránt mint amit én mst megtapasztaltam. Szívem szerint már most pakolnám a bőröndömet és pattannék a legközelebbi járatra….de az biztos, hogy hamarosan sort fogok erre keríteni…mert ahogy ebben könyveben megjelent ez a csodaszép sziget…azóta csak azt érzem, hogy nekem is mennem kell és meg kell tapasztalnom ezt a csodát…és hát a Földközibe tényleg bele lehet szeretni, én is egy ideje szerelmes vagyok belé, és akárhányszor csak látom ez az érzés fokozódik. A tenger maga a csoda, és betelni vele szinte lehetetlen. Nagy mázlista aki arra ébredhet, hogy mindennap láthatja.

Borsa Brown most sem aprózta el a szerelmi, romantikus történetet…és szerencsére nem a rózsaszín, csöpögős kategóriában ír…ezért is imádom a könyveit. Mind főhőse, mind főhősnője nem egyszerű kategória sorolható, nem tökéletesek és erre jó pár problémát rá is pakol az írónő. Jellemző a Borsa-kötetekre a mögöttes tartalom, amely itt is megmutatkozott…de most kevesebb mértékben.

Virginia Angels egy csúnya szakítás elöl menekül erre a szépséges szigetre. Amerikaiként nem csodálkoztam, hogy nem nagyon volt tisztában, hogy létezik ez a csoda…de ennek ellénere Virgit rögtön a szívembe zártam….ami nálam nagyon ritka. Virgi kicsit őrült ötletet hozott, hogy csapot-papot hátrahagyva NYC-ből elmenekül egy ismeretlen országba, szigetre. Bár néha ezek az ötletek a legjobbak…a lelkünknek minden bizonnyal. Ugyanis Borsa a főhősnő szemüvegén keresztül megmutatta, hogy mennyire is be vagyunk ragadva a mindennapi mókuskerékbe és hogy nem tudunk spontánok lenni…vagy befolyásol mint mond más..vagy mi lesz ezzel vagy azzal…hogy nincs terv, de néha úgy tűnik a hirtelen a legjobb. Ezt most én is megtanultam, mert én túlontúl is megtervezek mindent, és a spontaneitás néha csodákra képes. Na de Virgi sem egy gyenge virágszál, hanem egy modern, talpraesett hölgyemény a nagy almából. Ezért is lett egyből szimpatikus, hogy bármi került is az útjába…először sikítani tudott volna, de utána megoldja a problémát…tisztára mintha magamat láttam volna. Igaz, hogy kezdteben átverésnek tűnik az egész szállásfoglalás…de nem esett kétségbe és feltalálta magát. Sok szerencsétlenség és megmosolyogtató helyzet is éri de az biztos, hogy a lelki sebei gyógyulásnak indulnak. Igaz, hogy őrült öteletei a regény végig kitartanak, de ennek köszönhetően billen helyre az élete és a az egész világa.

A regény címadója, a szárd szikla pedig…hát ilyen férfi főhőssel sem nagyon találkozik az olvasó. Imádom a mogorva, marcona pasikat, de S.S. egy igazi szikla, vagy King Kong volt. Ennyire nemtörődöm, arcátlan, néhol bunkó pasi…hát én lehet egyszer kétszer felpofoztam volna…bár az kétségtelen nekem is kifolyt volna a nyálam egy ilyen pasi láttán. Főleg a viselkedése paprikázott volna fel, ahogy Virginiát is. És a nagy csattanó az ő személyével, majd később Virgi őrült ötelete…hát csak kapkodtam a fejemet. Igazi őserő áradt Salvatoréból, amely manapság tényleg nagyon ritka…és ha Szardínián ilyenek rohangálnak már most csomagolok esküszöm. Az egyik fordulópontot sejtettem, és jót is mosolyogtam rajta. De a vége felé bekövetkezett csavaron tátva maradt a szám. Nem is lehetne ellentétesebb a két ember, mégis szinte izzik közöttük a levegő. A Szikla is megmutatja azért a lágyabb, érzelmesebb oldalát..bár nem sokáig..szinte csak villanásokig..és sokszor poénnal terel, de egyszerűen imádtam a mogorva stílusát. És ami nyers, de kiemelkedő az ő tekintetében az az őszinteség…amelyet sajnos már riktán kap meg az ember. Elsőre nyersnek tűnhet, de aztán én is elgondolkodtam, hogy csak annak tűnik, mert már túlságosan hozzászoktunk a mézes-mászos stílushoz. Magát az egész karaktert, tökéletesen építette fel Borsa. Végre nem egy nyálas, nyámnyila férfi…kicsit Mr. Darcy jutott róla eszembe a Büszkeség és balítéletből…és milyen véletlen, hogy őt is imádom. Bár nekem egész végig Freddie jelent meg, mint szárd szikla…számomra ő a tökéletes szikla.

Az, hogy mennyire olvasmányos, mennyivel magával ragadó a történet nálam az is mutatja, hogy szinte egy nap alatt végigolvastam. Nálam azért ez ritka, mert szeretem tartogatni, halogatni hogy tovább tartson…és ezt most nem tudtam betartani. Amit még ki kell emelnem a csodaszép tájleírásokon felül, azok a rengeteg humoros jelenet. Hát biztosan idiótának néztek az itthoniak, hogy számukra ok nélkül felnevettem….de ezen a regényen én nagyon sokat kacagtam és sokszor már izomlázas volt a hasam.
És az, ahogy Borsa megemlékezett a I. világháborús magyar hadifoglyokról…azzal nekem könnyeket csalt a szemembe.

Én csak azt tudom mondani, hogy ez is egy egyedülálló Borsa Brown-regény, nem hasonlítható össze a többivel…de ugyanolyan érzéseket ad. Azt nyújtja, amit csak egy Borsa-regény tud..teljesen elvarázsol, beszippant, feltölt és kiszakít a mindennapi valóságból. Ez a könyv tényleg egy ízig-vérig nyári könyv lett, amikor kinyitottam szinte éreztem az arcomon a szárd nap sugarait, a Földközi hullámait, a sós szellőt…amikor becsuktam…akkor pedig ezek hiányát.
És ha törik, ha szakad jövőre találkounk drága Földközim újra mi is….ugyanis már nagyon hiányzol…mert bár biztosan tudod, de nagyon sokunk szerelme vagy.

csillabella>!
Borsa Brown: A szárd szikla

Hát ez a könyv nagy meglepetés volt nekem! (A jó értelemben.)
Nem igazán tudtam mire számítsak, de olyan érzékletesek voltak a leírások, hogy ott éreztem magam Szardínián, beleszerettem a sziklába (WOW) és sokat kuncogtam! Hihetetlen jó stílusa van az írónőnek – első olvasásom tőle, de biztos nem az utolsó.
off

https://kesztenye.blog.hu/2020/08/20/borsa_brown_a_szar…


Népszerű idézetek

Harriet P>!

Ez a sziget, Szardínia megtanította nekem, hogy hátat kell fordítani a múltnak, csak a jelenben érdemes élni, és dolgozni kell a jövőért.

342. oldal

Harriet P>!

– Amit szeretsz, azt szeresd teljes szívből!

338. oldal

Ács_Milán>!

De ezt a szigetet csak ideig-óráig lehet elhagyni. Ha egyszer voltál itt, a szíved egy részét letetted.

115. oldal

Ács_Milán>!

Egy ember semmit, de semmit sem zárhat ki az életéből. A születéstől a halálig, a szép dolgoktól a borzalmakig, minden ennek a világnak a része.

282. oldal

myrelationshipwith>!

– A sziget nem egy városból áll. Megannyi színe van. A szivárványnak sem csak az egyik csíkját nézi meg, nem igaz?

myrelationshipwith>!

– Egy ember semmit, de semmit sem zárhat ki az életéből. A születéstől a halálig, a szép dolgoktól a borzalmakig, minden ennek a világnak a része. Ez itt Szardínia. Lássa is, ne csak nézze. Kóstolja… – Nagyon nyelek, mert a számra néz. – Fogadja magába, Virgin…

myrelationshipwith>!

– Apa. Szardínia csoda szép. Mindig azt mondod, hogy New York színes és lüktet. Valójában tudod, mi a színes, apa? A föld, a tenger… A tenger, ami jó időben, kora reggel halványzöld, majd átmegy halványkékbe és sötétkékbe. Viharkor szinte már fekete, miközben fölötte piroslik az ég. Ez az, ami színes, apa! És én beleszerettem.

Ács_Milán>!

Szardínia a mindent vagy semmit kategória.

119. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

R. Kelényi Angelika: Barcelona, Barcelona
Celia Imrie: Nyár a Riviérán
Tracey Garvis Graves: Kötelék
Tracey Garvis Graves: Péntek a Szigeten
Marni Bates: Rocksztárt kaptam karácsonyra
Simone Elkeles: How to Ruin a Summer Vacation – Tönkretett vakáció
Leiner Laura: Valahol
Leiner Laura: Maradj velem
Leiner Laura: Bábel
Leiner Laura: Akkor szakítsunk