A ​maffia szívében (A maffia ágyában 3.) 514 csillagozás

Borsa Brown: A maffia szívében Borsa Brown: A maffia szívében

Suzanne új élete küszöbén is harcban áll az érzéseivel. Massimo iránti szerelmét képtelen háttérbe szorítani, ezért úgy dönt, nem küzd tovább önmagával, és alárendeli testét, lelkét annak a férfinak, aki a múltban már annyi fájdalmat okozott neki. Azt reméli, hogy a megbocsáthatatlan megbocsátásával megteremtheti kettejük közös jövőjének alapjait. S talán pont annak a valakinek köszönhetik majd a boldogság újra felcsillanó lehetőségét, aki hármuk közül a leginkább oltalomra szorul…

Vajon a féktelen szenvedély elegendő ahhoz, hogy összetartsa őket? És létezhet-e happy end a maffia világában, ahol a férfiakat eskü kötelezi arra, hogy betartsák a szervezet törvényeit, s ahol bárkiből válhat barát, de ellenség is?

BORSA BROWN trilógiájának befejező részéből nemcsak az derül ki, hogy van-e végzetesebb dolog az életben a vágynál és a szerelemnél, hanem az is, hogy ennek érdekében képes-e az ember békét kötni saját magával.

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
Álomgyár, Budapest, 2022
506 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155596193
>!
Álomgyár, Budapest, 2021
506 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155596193
>!
Álomgyár, Budapest, 2020
508 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155596193

8 további kiadás


Enciklopédia 20

Szereplők népszerűség szerint

Massimo Borelli · Umberto Sapho · Suzanne Roberts · Gilberto Borelli · Adalberto Borelli · Agnese Sapho · Cesare Valdera · Pietro


Kedvencelte 83

Most olvassa 40

Várólistára tette 64

Kívánságlistára tette 105

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

ZitussKa>!
Borsa Brown: A maffia szívében

Aki figyel engem, az tudhatja, hogy mennyire közel áll a szívemhez ez a trilógia. Minden szèpsègèvel ès csúfságával lopta be magát a szívembe. Közel 2 ève tart ez a szerelem ès most belegondolva azóta már háromszor olvastam újra. Noha ehhez nagyban hozzájárult az a tèny, hogy megjelent a bővített kiadás amiben már Massimo szemszöge is jelen volt :)
Magamon tapasztalom, hogy már a második olvasás után nem is annyira a törtènetet miatt vesszük kezünkbe a könyvet, hisz meglepetès már nem èr bennünket. Inkább a szereplőkhöz, a megszokott humorhoz ès a règebben már megèlt èrzèsekhez van köze, amit kiváltott belőlünk a törtènet.
Szeretem Massimot, Suzannet, ès az egèsz Borelli klánt, mèg Umberto Saphot is :)
Az utolsó oldalaknál megint kisírtam a szemem, de ez is hozzátartozik. Azt nyújtja sokadszor is, amit legelőször :)
Hatalmas kedvenc.❤ Ajánlom, nagyon.

1 hozzászólás
Naiva P>!
Borsa Brown: A maffia szívében

Milyen jól tettem, hogy nem adtam fel. Folytattam. Megérte.
Kevésbé viharos, mint az előző két kötet, viszont sokkal átgondoltabb, de még mindig izgalmas, fordulatos történet. Talán a trilógia legjobb része. Tetszett, hogy sokat csiszolódtak és önmagukhoz képest jelentősen változtak a karakterek, de nem 180 fokos fordulattal. A karakterábrázolás így hiteles maradt. Suzanne még tipikus szőke…
Grrrr Előbb cselekszik, mint gondolkodna, de sok esetben már átérzi a helyzet súlyát és kevésbé önző. Komolyan nem értem, miért nem kezd el olaszul tanulni, így nem kellene a szőke liba szerepében tetszelegnie, és kevésbé érezné magát kívülállóként. Massimo önmagához képest jelentősen változott. Igazából sokkal érezhetőbben. A heves vérmérséklete, az olasz temperamentuma a régi, de előtérbe kerül a romantikus, humoros oldala is. Végre kiderült az életkoruk is, amit nekem már korábban sikerült elég ügyesen behatárolnom. Nem tévedtem. Tetszett a lezárás is, de egy kis epilógusnak azért külön örültem volna.

Bitten>!
Borsa Brown: A maffia szívében

Elérkezett ez a pillanat is, véget ért másodszorra is!
Itthon egyedi téma, egyedi stílusban!

Ha lenne némi befolyásom a „Maffia” világára lenne egy kívánságom: Bárcsak az Írónő nemcsak latolgatná Umberto történetének megírását, hanem papírra is vetné és nem utolsó sorban eljuttatná hozzánk….. ;-)

Szeretem a színvilágát, az erőt, melyet sugároz.
– A dinamizmust, mely minden sorával magával ragad. Az olasz férfiakra jellemző temperamentumot.
– Suzanna gyengeségét és naívságát.
– a családdá válás folyamatát

A könyv az könyv, az élet az élet!

MissFortune>!
Borsa Brown: A maffia szívében

Ezt a kötetet szerettem a legjobban. Szép lezárást kapott a történet, viszont nem igazán ment át nyálas happy endbe. A happy end alatt arra gondolok, hogy spoiler Tulajdonképpen nem vártam ezt Massimotól, végig hű maradt önmagához. Ebben a kötetben már egy kicsit nyálasabb, de jól állt neki. Suzanne viszont magához képest sokat változott; végre elfogadta a férje családját, amitől sokat nőtt a szememben.
Váratlan fordulat, hogy így a végére megkedveltem Aurora asszonyt.

Biztosan olvasni fogom a Saphokat is! *-*

Mrs_Curran_Lennart P>!
Borsa Brown: A maffia szívében

„- Nem tudom, meddig fogunk ebben a rózsaszín buborékban élni de bármi történik is, én örökre tisztelni foglak. A jövőnkbe bele sem merek gondolni… Hányszor fogsz még nekem esni… hányszor fogsz még számon kérni… hányszor fogsz meg idióta kérdéseket feltenni, és választ várni mindenre, amire tálán nem is felelhetek… Nem tudom, hogy fogok reagálni, és azt sem, hogy meddig megyek majd el a szélsőségekben. – A hüvelykujja végigszaladt a számom. – De abban biztos vagyok, hogy akárhány csatába induljunk is egymás ellen, te méltó ellenfél leszel, es végül le fogod győzni bennem a gonoszt! ”
Nagyon szépen le lett zárva a történet, és nem ment át cukormázba, mert spoiler. Suzanna sem hazudtolta meg magát teljesen, hiszen alapvetően megmaradt a kiváncsi, felfortyanós természete, bár eléggé visszavett magából.
Meg vagyok elégedve a történet alakulásával.

6 hozzászólás
L_B_Mariann>!
Borsa Brown: A maffia szívében

Szerettem.♡
Mindkét főszereplőnk, sokat változott, a másikért. Massimo-t, imádtam. Mégis, folyamatosan azt vártam, hogy mikor robban fel mérgében!
Teljesen beleestem. Ezt olyan szépen csinálta, hogy rá sem jöttem, mindaddig míg, az előző részben is csak folyamatosan védtem, magamban. Minden mocsokság ellenére amit tett, vagy kitudódott róla. Hihetetlen egy pasi…spoiler
Suzanne-t, még most sem tudom eldönteni, hogy kedvelem-e, vagy sem. Ez éppen attól függ, hogy, hogyan cselekszik, vagy mit mond. Az a helyzet, hogy még mindig vannak olyan alkalmak amikor be kellene fognia a száját ám ő nem teszi! :) Massimo bármilyen idegess is ettől, éppen ezt (is) imádja benne!
Teljesen elvarázsolt az, ahogyan a kis jövevényhez állt az egész család.
Nagyon örülök, hogy elolvashattam a sorozatot. Mert, mint írtam az első rész után, a gyűlöletet és az imádat keveredett bennem. Mostanra csak az imádat maradt!

1 hozzászólás
ZCsilla>!
Borsa Brown: A maffia szívében

❤❤❤
Remekmű!
A legjobbak között szerepel ez a trilógia!

Minden egyes oldala, minden sora elkápráztatott. Elvitt egy másik világba, amit tiszta szívőből megszerettem.

Most ürességet érzek…
Az elmúlt napjaimat velük töltöttem. Velük feküdtem, sokszor velük keltem. És most nincsenek.

Kettőség tombol bennem. Boldog vagyok és szomorú is egyben. Boldog, mert megismerhettem ezt a történetet, a szereplőket és ezt a világot. És mérhetetlenül szomorú vagyok, mert el kell őket engednem… pedig én még akarok ebből az egészből!
Megnyugtat a tudat, hogy bármikor velem lehetnek megint, és tudom, hogy lesznek még közös pillanataink.

Nagyon jól éreztem magam a trilógia olvasása közben. Köszönöm ezt a csodát az írónőnek!

Új kedvenc írónőt avattam és új kedvenceket, és ez nagyon boldoggá tesz!

Drága Suzanne és Massimo!
Szeretlek titeket! ❤ Jó volt veletek minden pillanat, érdekes és szeretnivaló karakterek vagytok. Köszönöm, hogy megismerhettelek benneteket!

Imádtam az összes érzést a maffia ágyában, ölelésében és végül a szívében is! ❤

5 hozzászólás
Tóth_Orsolya_3 P>!
Borsa Brown: A maffia szívében

Az első részt olvasva nem hittem volna, hogy ennyire megszeretem ezt a trilógiát. Mert kérem szépen, a 3. részt is elolvasva, elmondhatom, hogy az eleinte unszimpatikus főszereplőket most már a szívembe zártam. :-)
Kedves írónő, köszönöm! :-)

7 hozzászólás
Aninaa P>!
Borsa Brown: A maffia szívében

Ami miatt élveztem eddig ezt a sorozatot, az ezzel a résszel teljesen eltűnt. Halálra untam az egészet. Semmi nem maradt csak a csöpögős nyáladzás… Ráadásul ezek a bizonyos “szerelmi eszmefuttatások” olyan semmitmondóak és üresek voltak nekem, mintha az időjárásról olvastam volna. Már csak azért is, mert már az első résznél leírtam a véleményemet, hogy ami ezek között zajlik az minden csak nem szerelem. Továbbra is utáltam mindkét főszereplőt. Semmit sem változtak. Nulla bizalom, nulla együttérzés, nulla figyelmesség, nulla jellemfejlődés. Tessék-lássék módon azért úgy tettek mintha minden rendben lenne, de az alapokat homokra tették le ez pedig tükrözi, hogy mennyire ingatag lábon áll a kapcsolatuk, vagy milyük. Massimo továbbra is egy érzéketlen f**sz volt, aki ügyesen nyomatta néha az üres szerelmi vallomásokat, Suzanne pedig továbbra is egy elképesztően ostoba, felszínes nőszemély maradt. Megmondom mi az én legnagyobb problémám velük: az, hogy én úgy vagyok vele, hogy lehet mondani bármit, a tettek beszélnek! Ezért volt fárasztó számomra, hogy elkoptatták a szájukat azzal, hogy ódákat zengtek a másikról, de a cselekedeteik mind árulkodtak, hogy ki nem állhatják egymást. És ez a szerelem. OK…
Egyébként nem bánom, hogy elolvastam a sorozatot, de végig vártam, hogy történjen valami. Mármint a cirkuszokon, meg a hisztiken kívül. Azért ez mégiscsak egy maffiás sztori(nak indult), ehhez képest ez a szál csak arra volt jó, hogy még több konfliktust szüljön, de ténylegesen semmi sem történt, ami miatt ez konfliktusforrás lehetett volna.
Az első két részt tényleg szerettem, annak ellenére, hogy utáltam is, de ez a rész már ellaposodott, hiszen semmi újat nem mutatott, csak azt amit már az előzőekben olvastam.

2 hozzászólás
nagydianagloria>!
Borsa Brown: A maffia szívében

És IGEN, ezzel a résszel az egész sorozat a kedvencemmé vált. Imádtam, minden szépségével, hibájával együtt! Ez a rész leginkább az érzelmekről, a szerelemről, szeretetről szólt. A család szerepe is nagyon fontos volt ebben a részben is.
A két főszereplő nagyon sok változáson ment keresztül. A kémia közöttük még mindig hatalmas, ugyanúgy mint az egymás iránt érzett szerelmük is.
Ebben a részben végre teljesen megtudtam szeretni a főszereplőket. Massimo ebben a részben egy igazi álompasi. A szerelmi vallomásaitól még nekem is könnyek gyűltek a szemembe, hiába mondta, hogy ő ugyan nem fogja bizonygatni Suzannénak, hogy szereti őt. Egy nagyon erős, határozott karakter aki ha kell, mindenáron megvédi a szeretteit. Tudom nem kellene neki megbocsájtanom, de úgy érzem, hogy igen eltudom engedni azt a sok agressziót és brutalitást amit képviselt.
Suzanne jóval érettebb lett, mint amilyen volt, nagyon jó irányba változott. Még mindig voltak olyan húzásai amivel nem értettem egyet, mivel ő volt az aki vissza ment Massimohoz, ezért tudta, hogy mi vár rá.
Mivel már olvastam a Sapho sorozatot, ezért nem lepődtem meg a történéseken. Azonban nagyon jó volt elolvasni, hogyan is alakultak úgy a dolgok ahogyan.
Összességében nagyon szerettem ezt a sorozatot, szívesen olvasnám még tovább is a történetüket.
Köszönöm az élményt! ♥


Népszerű idézetek

_Enii_>!

Jobb szembenézni dolgokkal, mint úgy tenni, mintha elfelejtettük volna őket.

2 hozzászólás
_Enii_>!

Csak azokat a sebeket lehet felszaggatni, amelyek nem gyógyultak be!

_Enii_>!

Azt hiszem, minden kapcsolatban vannak választóvonalak.

_Enii_>!

Vannak az ember életében olyan dolgok, amelyekről azt gondolja, ha törik, ha szakad, biztosan tudnia kell őket. Aztán mikor ez bekövetkezik, és a titok feltárul, arra vágyunk, hogy bárcsak ne tudnánk semmit. Hogy bár az az átkozott remény megmaradna még…

_Enii_>!

Közös lehet-e a jövőnk, amikor a múltunk maga volt a pokol?

_Enii_>!

A legbeszédesebb kommunikáció, ami az embernek megadatott, nem a szó, hanem a tekintet.

Roxan>!

Drágám! Szicíliában nem feldolgozni kell a dolgokat, hanem elfelejteni!

jazmin_schweininger>!

Éppen kérdezném, mi olyan vicces, de magától mondja.
– A Maserati egy finom nőcske. Nem lehet vele így bánni.
Jó fejnek látszik, én is elmosolyodom, pedig mindenem van, csak éppen vicces kedvem nincs.
– Szerintem meg a Maserati egy durva vadállat. Ha finom nőcske lenne, sosem vettem volna meg.

68. oldal, 3. fejezet - Apa csak egy van (Álomgyár, 2017)


A sorozat következő kötete

Borsa Brown: A maffia gyermekei A történet 6 évvel később

A maffia ágyában sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Marilyn Miller: A vezér
Megyeri Judit: Csontvázak a szekrényben
Marilyn Miller: Az orosz
Arbi Herds: Veszélyes igazságok
Anita Boza: Édes borzongás
Ana Huang: Twisted Love
Ella Steel: Hajsza az igazságért
Anita Boza: Az éjszaka érintése
Marilyn Miller: A rabság gyönyöre
Jud Meyrin: A múlt bűnei