A ​maffia gyermekei (A maffia ágyában) 94% 195 csillagozás

Rövid kis szösszenet, azonban mégis jó érzéssel töltött el. Massimo igazi lányos apa, félti mindentől a kis csajokat, mindezt nagyon édesen teszi. Remek volt belelátni Suzannel való közös életükbe, jó lett volna belőle több is.
Biztosan olvasni fogom a Saphot, bízok benne, hogy abban is kapnak egy kis szerepet.

Kulturált leszek: a fene vigye el Nesze neked 16 oldal.

Értékelésem:
És benne van minden!
Vége/Fin/End/Ende

spoiler

A fejemben van egy Sapho forgatókönyv, de komolyan! Valaki nem akarja megírni?

http://bittennonblogger.blogspot.hu/2018/04/borsa-brown…

Elképesztő! Mindössze 16 oldal, de teljesen magával rántott. Legszívesebben azonnal lekapnám a polcról a trilógiát, és csak olvasnám, olvasnám, olvasnám…
Jól gondolom, hogy valamikor a jövőben megismerkedhetünk a Sapho család történetével is? ;)

Annak ellenére, hogy egyáltalán nem olvastam az előzményeket egyből fel tudtam venni a fonalat. Az első 1-2 oldalon azonnal vázolja az írónő a helyzetet és nem érzetem idegennek magam a történetben. A rövidke 16 oldal ellenére elég sok minden történik az oldalakon. Nem kizárt, hogy az előzményeket is egyszer elolvasom.

Első olvasásom az írónőtől. Annyi jót hallottam már az írónőről, hogy gondoltam neki kezdek ennek a kis novellának, hátha meghozza a kedvem a többi könyvéhez.
Lövésem sincs, hogy kik a szereplők, de még így is megkedveltem őket. Tényleg kedvet kaptam elolvasni a többi könyvet. Igazi kedvcsináló volt ez most számomra.

Imádtam. Jó volt újra belelátni Massimo és Suzanne életébe. Annyira olvastam volna tovább és tovább, főleg egy bizonyos másik „don” miatt. Köszönjük Borsa Brown. :)

Az eltelt hat év életem legszebb időszaka.

Mivel a trilógia részeit is imádtam,így ez sem kérdés,hogy 5*. Jó volt belelátni az életükbe így 6 évvel később. Bár megmondom őszintén,én egy egész könyvnyi további történést is el tudnék viselni. Érdekes érzés elengedni a Borelliket,mert nagyon a szívemhez nőttek. Egy szó mint,száz tökéletes lezárása egy tökéletlenül életszerű olasz családnak.
Kedves Borsa! Köszönöm az élményt. :))

Nagyon tetszett ez a kis szösszenet, és tökéletes lezárása volt a Maffia trilógiának, szóval örülök hogy olvastam!
Rettentően kíváncsi lettem a Saphok történetére is, szóval alig várom hogy olvassam.

Szerintem maga a trilógia is remek befejezést kapott, de azért nem bántam, hogy még néhány rövid oldal erejéig újra betekinthettem Massimo és Suzanne életébe, főleg mivel Umberto is nagy szerepet kapott.
Számomra az egyik legjobb dolog ebben a szériában az a nagy szerelem, ami kialakult a két főszereplő között, Borsa ezt nagyon szépen és igényesen jeleníti meg, jó erről olvasni minden egyes alkalommal. Arról is, hogy ez az évek alatt sem apadt, valamint, hogy már családdá nőtték ki magukat és új problémákkal kell megküzdeniük. Szerintem Borsa még mindig lehengerlően hozza a karakterek stílusát, Massimo minden egyes fejezettel egyre közelebb kerül hozzám, egyre jobban bírom a karakterét és főleg a változásait – pozitív irányba.
Annak meg külön örülök, hogy már léteznek a Sapho könyvek is, mert ez a novella függőben hagyta Umberto sorsát, amire nagyon is kíváncsi vagyok, nagyon érdekel, hogyan alakítja az írónő a maffia világot tovább. (Hamarosan meg is tudom majd, csak előbb még Jesus jön, de utána Umberto Sapho bizonyíthat nálam. :))

A maffia gyermekei egyfajta nosztalgia volt csupán a trilógiára nézve, és egészen biztos vagyok benne, hogy minden Borsa Brown és A maffia ágyában rajongó imádni fogja.

Teljes értékelésem itt találod: https://konyvek-regenyek-vilaga.blogspot.hu/2018/01/bor…