Borovi Dániel (szerk.) · Vér Eszter Virág (szerk.)

Drága ​Rudolf 7 csillagozás

Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz
Borovi Dániel – Vér Eszter Virág (szerk.): Drága Rudolf

A ​családi levelezés egyes darabjai Bécsben, az Osztrák Állami Levéltár Rudolf-hagyatékában találhatóak, ugyanitt kerültek megőrzésre a trónörökös nagyanyjának, Zsófia főhercegnének, valamit testvérének, Gizellának, illetőleg közös nevelőnőjüknek, Charlotte Welden bárónőnek Rudolfhoz írt levelei is. A jelen forráskiadvány alapját az eredeti autográf levelek képezik, melyek magyar vonatkozásban különös fontossággal bírnak. Erzsébet hosszas magyarországi időzést követően, 1866 őszén felismerve nyelvi fogyatékosságait, így a korábbiaknál is nagyobb intenzitással kezdett magyar nyelvismeretének tökéletesítéséhez. Felkérte Falk Miksát nyelvi készségei fejlesztésére, valamint egyes magyarul tudó családtagjaival is magyar nyelvű levélváltásba kezdett. Rudolffal 1867 elejétől – legalábbis a fennmaradt darabok tanulsága szerint – mindvégig magyarul érintkezett írásban. Kettejük levélváltását visszafordított, eltorzult változatban, töredékében ismertük, s részben ebben rejlik a jelenlegi… (tovább)

>!
Szépmíves Könyvek, Budapest, 2020
304 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155662812 · Fordította: Nyizsnyánszki Ferenc

Kedvencelte 2

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 23

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

kabrielll>!
Borovi Dániel – Vér Eszter Virág (szerk.): Drága Rudolf

A Drága Rudolf címet viselő Szépmíves kiadvány egy levelezés, mely Ferenc József és Erzsébet királyné fiúkhoz, Rudolfhoz írt leveleit tartalmazza. Általuk betekintést nyerhet az olvasó a Habsburg-dinasztia uralkodójának és családjának privát életébe.
Számomra megdöbbentő volt olvasni, hogy míly módon befolyásolta az uralkodópár és gyermekük kapcsolatát a társadalmi ranglétrán való elhelyezkedésük. Rendkívül kevés idejük volt egymásra: Ferenc Józsefet kötelességtudata a birodalma ügyeinek rendelte alá, Erzsébet királyné a házastársi konfliktusok eredményeként hosszas távollétével tüntetett. Mondhatni csonka családként üzemeltek, ahol inkább a nagyszülők töltötték be a trónörökös életében az űrt, melyet szülei folytonos távolléte okozott.
Ferenc József Rudolfhoz címzett levelei nagyon egysíkúak, rendszerint napi teendőit osztja meg fiával és vadászati élményeit. Levelezésükben biztosítja Rudolfot tanulmányai iránti érdeklődéséről, mely iránt valóban mindvégig nagy figyelmet tanúsított. Mindemellett nemtetszését is kifejezi helytelen viselkedéséért, olykor pedig számonkérő. Tüntető és elvárásokra építő.
Erzsébet levelei jóval természetesebbek, szórakoztató könnyedség lengi be azokat. Politikai ügyekről nem értekezett fiával, alapvetően kevés érdeklődést mutatott irányukba. Főleg kedvteléseiről ír, jó kedvvel és humorral, betegségeiről említést nem tesz.
A levelek által kicsit közelebb kerültem Rudolf halálának okához. Bár az több életrajzi leírásban olvasható, hogy az uralkodópár kötelességeik teljesítése végett kevés időt tölthettek gyermekeikkel és funkciójukat a nagyszülők igyekeztek betölteni, magam sem gondoltam bele mennyire magányossá tehette őket ez az állapot. Bár a kötetben csak Ferenc József és Erzsébet válaszait tartalmazza, Rudolf érzelmeit nem ismerhetjük meg egyértelműen, de kellő empátia birtokában mégis átérezheti a trónörökös érzéseit az olvasó. Rudolf már viszonylag korán magára maradt, érezhetően minden erejével küzdött szülei figyelméért. Teljesítménykényszeressé és hiperérzékennyé vált, mely még inkább felerősítette a szülők elidegenedését.

SzBee>!
Borovi Dániel – Vér Eszter Virág (szerk.): Drága Rudolf

Már nagyon vártam, hogy olvashassam. Összességében nem túl változatosak a levelek, szomorú látni, hogy a legtöbbször, amit megbeszélhettek, az kimerült az aktuális időjárásban és egymás hogylétében. Látjuk, hogy Rudolf sok alkalommal egyedül töltötte a születésnapját is, lánytestvéreivel sem lehetett együtt többet, mert derekasan kellett tanulnia, szinte megállás nélkül.
Érdekes bepillantást nyerni a család magánszférájába, ugyanakkor kibontakozik előttünk az is, hogy egymás számára is idegenek voltak. Nagyon jó adalék volt a levelek között, hogy a könyvírói úgymond „helyzetjelentést” adtak, hogy éppen mi történt a családtagokkal a következő hónapokban, években, tetszettek az összegzések.
Ajánlom azoknak a kötetet, akik érdeklődnek Ferenc József és családja iránt.


Népszerű idézetek

SzBee>!

Buda, 1868. április 28.

Kedves Rudolf,

a kedves Mama megbízott, hogy megköszönjem 24-én kelt leveledet, aminek nagyon örültünk. Végtelenül örülök, hogy péntek reggel oly hosszú idő után újra látlak benneteket, és remélem, a viszontlátáskor teljesen egészségesek lesztek. […] A kistestvért Valériának nevezzük, mivelhogy az igen szép név. Nagyon szép baba, a szeme nagy, sötétkék, kicsit még vastag orrocskája, igen piciny szája és oly dús sötét haja van, hogy már most frizurát lehetne csinálni neki. Nagyon erős kis teste van, és szaporán integet és rugdal kezével-lábával. Nagyon ritkán sír, de erős hangja van. Gyakran ágyúzik, és olyankor többnyire szagos is egy kicsit, de hát a csöpp babáknál ez már csak így van. […]

Ferenc József levele fiához, 52-53. oldal

SzBee>!

Zürich; 1867. szeptember 1.

Édes Rudolfom!

Nagy örömmel vettem kedves leveleidet, régóta feleltem volna már, de igen kevés időm van itt, ugy szólva, sohasem vagyok egyedül, a mint multkor Gizelának is irtam. […] Eddig nagyon restül éltünk, sohasem sétáltunk, legfeljebb este, vacsora után a kertben, mely akkor tele idegenekkel; kivált sok angol van itt. Egy igen szép tizenkét éves belga leánnyal, kinek gyönyörű hosszú haja van, megismerkedtünk, s azzal sokszor beszélünk, sőt meg is csókoltam!! Tehát képzelheted, mily kedves lehet. Most Isten veled, szivem magzatja, Gizelával átölel és csókol szerető

anyád

Az urakat üdvözlöm.

Erzsébet királyné levele fiához, 150. oldal

SzBee>!

Kedves Rudolfom,

hallottam, hogy nagyon mérges voltál, amiért neked nem írtam. Azt gondoltam, te még túl kicsi vagy ahhoz, hogy megértsed, de most, hogy már igazán nagyon okos vagy, majd viszek neked sok szép játékot. Emlékszel még vajon egy kicsit rám?
Forrón és teljes szívéből puszil téged, édes-kedves gyermekem,

a Mamád

Erzsébet királyné levele fiához, 130. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Brigitte Hamann: Erzsébet királyné
Kakehasi Kumiko: Szomorú hősi halál
Antonia Fraser: Marie-Antoinette
Hans Bankl: A Habsburg-ház betegei
Benedek István: Párizsi szalonok
Barta János – Horn Ildikó: Három ország egy haza (1526–1699)
Sigrid-Maria Grössing: A Habsburgok szerelmi krónikája
H. Balázs Éva – Krász Lilla – Kurucz György (szerk.): Hétköznapi élet a Habsburgok korában 1740–1815
Friedrich Weissensteiner: Nők a Habsburgok trónján
Alekszandr Kamenszkij – Niederhauser Emil: Nagy Katalin – Mária Terézia