Egy ​igaz ember 16 csillagozás

Borisz Polevoj: Egy igaz ember Borisz Polevoj: Egy igaz ember Borisz Polevoj: Egy igaz ember Borisz Polevoj: Egy igaz ember Borisz Polevoj: Egy igaz ember Borisz Polevoj: Egy igaz ember Borisz Polevoj: Egy igaz ember

A ​Nagy Honvédő Háborúnak emléket állító számtalan irodalmi alkotás közül még ma is magával ragadó, megrázó erejű írás ez a dokumentumregény. Hősének, Alekszej Mereszjevnek a neve annyi esztendő után is fogalom ifjú és felnőtt olvasók előtt egyaránt. Az akaraterő, a kitartás, a hősiesség példaképe ő. A történet ismert: egy fiatal szovjet repülő légiharc közben, ellenséges területen lezuhan. Súlyosan megsebesül, de akaratereje csorbítatlan. Tizennyolc hosszú napon át vonszolódik a hóban, egy ismeretlen erdőn át, mígnem visszatalál keletre, ahol a szovjet csapatokat, övéit sejti. Küzdelme azonban még nem ért véget. A gyógyulás legalább annyi önfegyelmet kíván, mint erdei vándorlása. A legnagyobb megpróbáltatás azonban még hátravan: Alekszej Mereszjev elhatározza, hogy megkísérli, amire a repülés történetében nem volt példa! Amputáltan, műlábbal is képes lesz irányítani repülőgépét. Emberfeletti kitartását siker koronázza; ismét gépre ülhet, és hamarosan mint a szovjet hadsereg… (tovább)

Egy igaz ember története címmel is megjelent.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A győzelem könyvtára

>!
Móra / Zrínyi, Budapest, 1983
260 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631133605 · Fordította: Madarász Emil · Illusztrálta: Szőnyi Gyula
>!
Móra, Budapest, 1980
258 oldal · ISBN: 9631121380 · Fordította: Madarász Emil · Illusztrálta: Szőnyi Gyula
>!
Európa, Budapest, 1978
336 oldal · ISBN: 963071292x · Fordította: Madarász Emil

4 további kiadás


Enciklopédia 2


Most olvassa 2

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 3

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

believi>!
Borisz Polevoj: Egy igaz ember

Ez egyike azon könyveknek, amelyeket jószívvel ajánlanék bárkinek. Én 12 évesen olvastam, ma is emlékszem az izgatottságra, szívdobogásra, lelkesedésre, türelmetlen várakozásra, amit éreztem a könyv olvasása közben. Igen, rám így hatott. Pedig lány voltam, a háborúkat nem értettem (ma sem), de azt igen, hogy a főszereplő hatalmas dolgot vitt véghez. Emlékeim szerint könnyen olvasható, nagyon jó történet. …és valamiért nekem úgy rémlik, hogy ez megtörtént eset, vagy legalábbis az alapján íródott. Jó, hogy van, aki még ma is rátalál erre a könyvre. Megérdemli.

kkurucsai>!
Borisz Polevoj: Egy igaz ember

Oroszországban tanuló barátnőm ajánlotta, annak tudatában, hogy az orosz írok művei sose álltak hozzám közel (kivétel Dosztojevszkij akinek zseniális művei vannak).
éééés nagyon tetszett, érdekes, tanulságos, és az orosz írókkal kapcsolatos sztereotípiám megingatta (lassú, unalmas, vontatott..)
5 csillagos !

BeR>!
Borisz Polevoj: Egy igaz ember

Fiatal korom egyik nagy élménye ez a történet, azok közé tartozik, amit szinte letenni sem tudtam… kiváló a nyelvezetem mondatfűzése, emberi oldalról mutatja azt a rettenetes világégést… nem tudom, hogy a mai fiatalok mit éreznek még abból, engem valamiért borzadállyal tölt el: ám ez épp arra sarkalt, hogy olvassak róla… manapság olyan érzésem van, hogy a vámpírok, varázslók profitja nem csak elhúzza az embereket, de kifejezetten hülyíti is…

Mindenkinek bátra ajánlom, akit a valaha megélt, emberi történetek érdekelnek :-)

Andriska>!
Borisz Polevoj: Egy igaz ember

Ideológia ide vagy oda, ez egy nagy történet! Én Szvetlana Alekszijevics Elhordott múltjaink című remekművében bukkantam rá, innen az inspiráció.
Elhordott múltjainkban volt egy sztori, katonatiszt apa hazajön, kérdi két fiát, ma olvastátok a könyvet (Egy igaz ember)? Nálunk ez a Biblia. Igen, mondják a fiúk. Na és mi volt a mai részben. Mondják a fiúk. Azt tegnap olvastátok! – mondja a fater, és már megy is a kergetőzés kihúzott derékszíjjal az asztal körül…

csiripelek>!
Borisz Polevoj: Egy igaz ember

Az itt a baj, szerintem, hogy nem vagyok sem szovjet, sem kisfiú. Nekem túl unalmas, túl hihetetlen és túlságosan propaganda-ízű volt.

csikosarpad>!
Borisz Polevoj: Egy igaz ember

Még általános iskolás voltam, amikor kaptam ezt a könyvet, emlékeim szerint karácsonyi ajándékként.
Akkor, amikor nekikezdtem, kb. 10-12 évesen borzasztóan nehéz volt elkezdeni. Kellett pár év, mire „felnőttem” a könyvhöz. Akkor már alig tudtam letenni, emlékszem paplan alatt, zseblámpával lapozgattam, mert korán kellett feküdni :)
Azóta többször is kiolvastam, s ha elfelejtjük a néhol ideologizált szocialista eszméket, egy roppant olvasmányos, szép történetet tudhatunk magunknak.


Népszerű idézetek

Ezüst P>!

Az élet, gyerekek, olyan: amit az ember keres, meg is találja.

106. oldal

Szelén>!

Néhány holló keringett lassan a tisztás felett. A hórakásból behajlított térdek, felszegett állak merednek elő. A hórétegből kiolvadt viaszsárga arcokat a rókák lerágták, szarkák, hollók összecsipdesték.

Kapcsolódó szócikkek: holló
Andii123>!

Milyen rettenetes a levegőben ez a teljes csend. Olyan, hogy meghallhatja, miként roppan a kihűlő motor, hogy lüktet a vér halántékán és fülében, mint zúg a gyors esés üteme. És hogy fut eléje a föld, mintha óriási mágnes húzná a repülőgéphez!
Itt van már az erdő széle. Távolabbról már felvillan a repülőtér smaragdzöld futószőnyeget. Késő? A légcsavar félfordulaton megállt, és most mozdulatlanul függ a levegőben. Milyen szörnyű látvány ez repülés közben! Az erdő már közel van. Ez a vég?… Hát igazán nem tudja meg Olga, mi történt vele, milyen emberfelettien nehéz utat tett meg az elmúlt tizennyolc hónap alatt, hogy mégis elérte a magáét, és igaz, igen, igaz emberé vált, csak azért, hogy most esztelenül a semmibe zuhanjon.
Ugrás? Késő! Az erdő rohan és lombja vad örvénylésssel tömör zöld tömeg folyik együvé. Hol is látott ehhez hasonlót? Igen, akkor tavasszal, a szörnyű katasztrófa pillanatában. Akkor épp így száguldottak el a gép szárnya alatt a zöld síkok. Végső erőfeszítés. Rántsd meg a fogantyút!

244. oldal

Kapcsolódó szócikkek: légcsavar

Hasonló könyvek címkék alapján

Alekszandr Polescsuk: A pergamen titka
Alekszandr Fagyejev: Az Ifjú Gárda
Lev Kasszil – Maksz Poljanovszkij: Vologya utcája
Elizabeth Wein: Fedőneve Verity
Anatolij Ribakov: A tőr
Valentyin Katajev: Téli szél
Lev Kasszil: Drága fiaim
K. E. Ciolkovszkij: Séta a Holdon
Sharon Cameron: Beszüremlő fény
Szabó Magda: Abigél