Halál ​szeretője (Fandorin 9.) 50 csillagozás

Borisz Akunyin: Halál szeretője

Szenyka ​Szkorik árva gyerek, aki szívtelen nevelőapjától megszökve egyszer csak Moszkva tolvajnegyedében találja magát. S itt aztán egyre-másra történnek vele a hihetetlen kalandok: először is barátnőt szerez magának, aztán egyszerű vagányból a leghíresebb zsiványbanda tagja lesz, s ráadásul megmenti a bandavezér életét…
De ez még mind semmi, mert a legfontosabb, hogy szerelmes lesz, s nem is akárkibe – a legszebb nőbe, akit valaha látott. S akinek szívéért Moszkva legnagyobb zsiványai versengenek – vállalva a rettenetes veszélyt, a sorssal való megmérkőzés izgalmát, mert mindenki tudja: aki eddig Halál szeretője lett, azt hamarosan elragadta a halál. A kis Szenykának, úgy látszik, nem lehet esélye nála. Vagy mégis?

Akunyin nagy sikerű sorozatának újabb darabja „dickensi krimi”: egy árva fiú viszontagságos története a felnőttek kiszámíthatatlan, veszélyekkel, bűnökkel teli világában, mely már-már elpusztítaná, amikor hűséges társával, a japán Maszával megjelenik… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2001

>!
Európa, Budapest, 2010
366 oldal · ISBN: 9789630789417 · Fordította: M. Nagy Miklós

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Eraszt Petrovics Fandorin · Maszahiro "Masza" Szibata


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

>!
szadrienn P
Borisz Akunyin: Halál szeretője

Többféle műfaj sajátosságait ötvöző bravúros regény, ami már rögtön az első fejezetek során Moszkva legsötétebb negyedébe, a Hitrovkára visz, hidegvérű gyilkosok és talpraesett utcagyerekek közé. És teszi mindezt a XIX. század végén, amikor a város utcáin még konflisok járnak, és a Bostonban mérnöki oklevelet szerzett Eraszt Petrovics tripedet fabrikál, hogy indulhasson járművével a Moszkva-Párizs motocross versenyen.
Annak ellenére, hogy bűnügyi vonalon a borzalmas bűnesetek egyre csak sokasodnak, krimi olvasás közben még soha ennyit nem mosolyogtam és nevettem. A derű forrása ifjú narrátorunk és alvilági kalauzunk, a kis Szenyka Szkorik rendkívül eredeti személye, aki sziporkázóan üde és szellemes, amikor nem felbőszült üldözői elől menekül éppen. Láthatjuk, hogyan válik ágrólszakadt árva gyerekből dörzsölt, sikeres csibésszé, tökéletesen használva a tolvajnyelvet, de még szórakoztatóbbá válik az úri viselkedés szabályainak elsajátítása közben.
Az ő szemszögéből ismerhetjük meg a sorozat különc és nagy tudású címszereplőjét és japán kísérőjét, aki még egy kis távol-keleti színezettel is gazdagítja az eseményeket.
Pedig a paletta így is rendkívül gazdag: a könyv humoros és véres, melodrámai és korfestő, de legfőképpen szívet gyönyörködtetően és Puskin mesékkel dúsítottan ízig-vérig orosz.

16 hozzászólás
>!
pat P
Borisz Akunyin: Halál szeretője

Talán azt már említettem néhányszor, hogy Borisz Akunyin egy zseni, Eraszt Petrovics Fandorin az én Harmadik Irodalmi Szerelmem*, most azonban M. Nagy Miklósról szeretnék néhány szót ejteni, akit ezennel kineveztem Minden Fordítók Cárjának.
Mert alapvetően nem rossz történet ez: üdítő az újszerű nézőpontja, kalandos a nyomozás, remek a hitrovkai háttér, és ugyan vannak olyan meredek fordulatok és szürreális momentumok benne, hogy az ember már szinte majdnem el sem hiszi, hogy ez tényleg így volt – de nem ezek között kell keresni a regény fő erényeit. (És még Fandorin is keveset szerepel benne, ami tulajdonképpen egészen botrányos.)
Hanem a pazarul játékos, sokszínű, sokrétű, a regény folyamán folytonosan változó, a történet fordulatait és a főhős fejlődését folyamatosan kísérő és támogató és hangsúlyozó nyelvezete** teszi páratlanul szórakoztatóvá és lebilincselővé a kötetet. No és hogy ezt magyarul ilyen színvonalon és ilyen hűen reprodukálva olvashatjuk, meg hogy a hitrovkai szleng magyarra ültetésére milyen kedvesen és szórakoztatóan eredeti, mondhatni sziporkázó megoldásokat talált a (kifejezetten brutális szókinccsel rendelkező) fordító, hát bizony én nem is találom a szavakat. Több M. Nagy Miklós fordítást kéne olvasnom, talán ragadna rám valami. :)

*Old Shatterhand (ejtsd: satterhand) és R. Daneel Olivaw után.***
** Vagy mije. Nem vagyok teljesen otthon a nyelvológiai terminus technicusok között, elnézést.
*** Nohát, a Doktor Justicét meg nem kifelejtettem? Akkor a negyedik, azt hiszem.

8 hozzászólás
>!
ppeva P
Borisz Akunyin: Halál szeretője

Hát ezt aztán tényleg rekordidő alatt felfaltam… :) Kellett persze hozzá némi álmatlanság is, de egyszerűen alig bírtam lerakni, hogy aludjak egy kicsit, legszívesebben reggelig olvastam volna.
Köszönöm az ajánlást, @latinta, igazán szórakoztató, vidám és izgalmas olvasmány volt.

5 hozzászólás
>!
Citrompor
Borisz Akunyin: Halál szeretője

Két könyve Akunyinnak kéz a kézben jár, A halál szerelmese és ez, a Halál szeretője. A könyvcímek is utalnak erre, amely az orosz eredetiben még inkább nyilvánvaló: Любовник смерти és Любовница смерти. Érdekes, hogy ennek a két szorosan összetartozó résznek az olvasását élesen elválasztottam egymástól, ugyanis anno A halál szerelmesével kezdtem a Fandorin sorozat olvasását, és most a Halál szeretőjével fejezem be azt.

Csak az olvasás közben jöttem rá, hogy a két könyvet nem is maga a cselekmény vagy a kötetről kötetre változó mellékszereplők kötik össze szorosan, hanem az időpont – bár a fülszöveg is árulkodik már erről. spoiler Fandorin aztán halmozza az „élvezeteket”. Ugyanis egy ilyen embernek, aki elől nem lehet eltitkolni semmit sem (http://moly.hu/idezetek/584308), s akit a „gonosztett büntetlensége és a t-titok” sosem hagy nyugodni (http://moly.hu/idezetek/584299), egy hitrovkai bestiális gyilkos és egy kincs körül bonyolódó rejtély nyomába ered.

Fandorinunkról, avagy az álnéven tevénykedő Nejmlesz mérnök úrról megtudjuk, hogy Bostonban levelező tagozaton elvégezte a műszaki egyetemet, és hogy nefrit rózsafüzére már tizenöt éve a birtokában van. 1900-ban járunk, tehát 1885-ben került a tulajdonába. (Most már tényleg el kell olvasni, ha vért izzadok is vele orosz eredetiben!) A mérnök úr rekordkísérletet tervez háromkerekű automobilján, kívánjunk ehhez neki „erős abroncsokat és megbízható szikrát”!

A regény egyik főszereplője egy új karakter, aki a fülszöveg szerinti „dickensi” szálért „felel”, ő Szenyka Szkorik (Szkorikov) árva fiú, aki a hitrovkai zsiványok közé keveredik. Szenyka bizony sorban állt, amikor a leleményességet osztogatták: „fürge gyerek, cikázik a szeme, a nyelve is jól forog, nem kell a szomszédba mennie egy csípős megjegyzésért”. Akunyin beszélő vezeték- és egyben becenevet adott Szkoriknak, ugyanis скорость sebességet, gyorsaságot, скорый pedig gyorsat jelent.
Ennek a fürge és csalafinta gyereknek nagy szerencséje, hogy útja Fandorin és Masza útjával keresztezi egymást. Különösen érdekes jelenetek forrásául szolgál az, hogy a szenszei szerepében Maszát találjuk, aki szívén viseli a nem akármilyen bonyodalomba keveredő Szenyka sorsát. spoiler
Szenyka emlékeztetett engem a derék kis Tulipanovra, akit szintén nagyon kedveltem. Végig izgultam hát érte, hogy keveredjen ki a hitrovkai söpredék bűnözök bűvköréből.

Sokat tudnék még írni, de nem untatlak tovább titeket. Csak annyit mondok, hogy:
„„Fandorin” – jól hangzik. Meg kell jegyezni, még jól jöhet.” :)

5 hozzászólás
>!
Habók P
Borisz Akunyin: Halál szeretője

Dickens-i krimit igér a fülszöveg, de ez bizony nem az. Twist Olivér „úrifiú” volt, aki meneküldni akart, Szenyka viszont jól érzi a Hitrovkán, ügyes rabló, vannak barátai, lépdel felfelé a ranglétrán – aztán egyszer rossz helyre lép… Érdekes, hogy ezúttal az ő a narrátor (és Eraszt Petrovics szinte csak a háttérben tevényekedik) de ettől a regény csak szórakoztatóbbá válik. Szenyka bemondásait, a hitrovkaiak szlengjét, majd később Masza nevelését nagyon élveztem. És kedvem támadt Puskint olvasni… Meg persze újabb Fandorint.

>!
Bazil P
Borisz Akunyin: Halál szeretője

Az a helyzet, hogy ez a kilencedik Fandorin-történet, amit az idén olvasok, és azért kezdtem bele egyáltalán, mert feltétlenül el akartam olvasni a tizediket. Az elejétől kezdtem, szépen sorban haladtam, és gondoltam, ha tetszik, majd eljutok valamikor ahhoz is, ami felkeltette az érdeklődésemet. Azt persze nem gondoltam, hogy ilyen hamar itt állok majd a Gyémántszekér előtt.
De most a Halálról:
Azt hiszem, amit ezzel a könyvvel tett le az asztalra Akunyin mester, az más, mint az összes eddigiek.
Másodszor jutott eszembe Akunyin-olvasás során bizonyos Rejtő Jenő, alias Péhoward, és ezzel mindent elmondtam, hogy mennyire jött be ez a könyv. Először a Török csel olvasása során jutott eszembe: „Előtérbe kerül azonban a , amúgy Rejtőiesen, mint egy Szőke ciklon.”
Itt a zsiványvilág bemutatása kapcsán jutott eszembe a Piszkos Fred a kapitány, és az ottani alvilág a maga osztálytagozódásával, szóhasználatával, zsiványbecsületével.
Annyira váratlanul más itt a stílus és a hangnem, hogy először a fordítóra gyanakodtam, meg is néztem, ki fordította az eddigieket. És új a fordító is, de ő nem lehet a bűnös.
Egyszerűen annyira különbözik az eddigiektől, hogy ezt csak Akunyin követhette el. Friss, üde, gördülékeny, egyszerre idéződik fel Dickens világa, és Rejtő laza szleng-használata, az alvilág – saját maga alkotta törvényeivel. Na és hogy a főhős, Szenyka szemszögéből és kommentálásával ismerkedünk meg a történettel, ahogy a saját maga becsületes, tiszta szívű önmagát adva átbukdácsol a történeten, nincs az a zord olvasó, aki nem zárja őt azonnal a szívébe.
Persze egy Fandorin-könyv nem lehet meg Fandorin (és Masza!) nélkül, akármilyen spoiler.
Nálam eddig a Török csel volt az első helyen, a Halál szeretője most felállt mellé a dobogó felső fokára. Csak elférnek ott egymás mellett.

>!
Leoni I
Borisz Akunyin: Halál szeretője

Na az van, hogy nem értem, miért nem olvastam eddig Akunyint. Olyan keserédesen ír ez a pali, és úgy tud mesélni… a szívem szakad bele a sajnálatba, majd két sorral alább már folyik a könnyem a röhögéstől. Mély érzelmeket és plasztikusan megírt szépséges férfiakat is találni benne bőven (bizony!), aztán akad még egy kis társadalomkritika light, mese light, krimi light, de olyan trükkösen és rafináltan igazgatja a szálakat, hogy lehetetlen hosszabb időre letenni, mert folyton ott kattog az agy, hogy mi lesz a következő csavar.

(Ez volt a sorozat kilencedik kötete, persze, hogy ezen akadt meg a szemem, nem is én lennék. Viszont már biztos: elolvasom az előző nyolcat is.)

3 hozzászólás
>!
roganedina
Borisz Akunyin: Halál szeretője

Eddig még egy részt sem olvastam ebből a sorozatból, de többen is dicsérték – most a Könyvmolyklubunk miatt olvastam el, ez volt a közösen ajánlott/választott könyv. Meg kell mondanom, nagyon tetszett! Kicsit hasonlított a nyelvezete a Böszörményi Gyula-féle Ambrózy-könyvekből ismert tabáni részekhez. :) A történet jó, olvastatja magát és izgalmas, a szereplők is nagyon jók! Azt hiszem, több részt is el fogok olvasni a sorozatból! :)

>!
anesz P
Borisz Akunyin: Halál szeretője

Ezzel a kötettel kicsit nehezebben haladtam, mint a Színház az egész világgal. Kevésbé volt hangsúlyos a krimiszál, inkább egy fejlődésregényhez hasonlított. Egy árva fiú kiemelkedését és fejlődését figyelhetjük meg. Kicsit dickensi, kicsit kincskeresős, de hamisítatlanul orosz tele irodalmi utalásokkal. A nagy része Puskinhoz kötődik, aminek külön örültem, mert nemrég olvastam az említett műveket, így teljesen képben voltam! :-))
Akunyin továbbra is különleges helyet foglal el a képzeletbeli könyvespolcomon.

>!
latinta SP
Borisz Akunyin: Halál szeretője

Roppant érdekes a moszkvai alvilágban elmerülni. Bravúros stílusjáték, a tolvajnyelv szókincsének gyarapítására kiválóan alkalmas volt ez a fejlődésregény. Közben szép lassan az is kiderül, hogy a két halál/Halál-történetet párhuzamosan éli Eraszt Petrovics, vagyis kimondottan érdemes közvetlenül A halál szerelmese után olvasni.

(Most meg gyorsan Alekszandr Szergejevics Puskin meséit, meg George Bernard Shaw: Pygmalion-ját is elő kell venni – bár ez utóbbit nem emlegeti a regény, de az átváltoz(tat)ások miatt mindenképpen eszembe jutott.)


Népszerű idézetek

>!
szadrienn P

A fél rubelt, ami maradt a lovacska megvétele után, még előző nap elköltötte ennivalóra, és most a zsebében, hogy a mondókák idézzük, nem volt más, csak a légybrummogás.

>!
szadrienn P

Ha Zsorzs nem vett volna a ruhatárban nagyító üveget („színházi látcsövet"), akkor egészen elunta volna magát. De így Szenyka mindent szép sorjában megszemlélt. (…) a bibircsókot például a muzsikusok főnökének kopasz fején, aki pálcával fenyegette a zenekart, hogy szebben játsszon.

>!
Natasha

Az élet nem egy könyv, amelyben csak a valaki által előre megírt sorok mentén lehet haladni. Az élet síkság, melyben utak megszámlálhatatlan sokasága van; minden lépésre újabb elágazás nyílik, és az ember mindig szabadon választhat, hogy jobbra vagy balra forduljon. S aztán jön az újabb elágazás és az újabb döntés. Mindenki ezen a síkságon lépked, mindenki maga dönti el, melyik utat, melyik irányt választja – ki a napnyugta, ki a sötétség felé megy, ki a napkelte, a fény forrása felé. És soha, még az élet legutolsó pillanatában sem késő megfordulni, és egészen más irányba indulni, mint amerre hosszú-hosszú éveken át ment az ember.

261-262. oldal

>!
Citrompor

Pénz nélkül persze rohadt az élet, de gazdagon se tiszta tejszínhab.

145. oldal, Hogyan élt Szenyka a nagy gazdagságban (Európa, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: pénz
>!
Natasha

A szerencse, mint ismeretes, csőstül jön, ha jön. Előbb hiába is vársz rá, hiába sírsz, komor az ég fölötted, minden fekete, egyetlen csillagocska sem hunyorog. De ha egyszer előbújnak a csillagok, akkor aztán szikrázni kezd az egész égbolt.

230. oldal

>!
Citrompor

    A szolga kint maradt, irányítani a rakodást. Kínai lehetett, vagy tán valami türkmén – egyszóval alacsony, görbe lábú, ferde szemű. Meg öltözve is csudásan volt: keménykalapot és nyersselyem mellényes öltönyt viselt, de a lábán rendes cipő helyett fehér harisnya és vicces fapapucs volt, mint két kis pad. Egyszóval ázsiai.

33. oldal, Hogyan ismerkedett meg Szenyka Halállal (Európa, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: Maszahiro "Masza" Szibata
>!
Citrompor

De mégis, mi lehet az a „fandorin”?

321. oldal, Hogyan lett Szenykából pacsirta (Európa, 2010)

>!
Vave

… az igazi figyelmesség nem az udvarias szavakon nyugszik, hanem az őszinte tiszteleten: tisztelj minden embert, amennyire csak lehet, amíg ez az ember be nem bizonyította neked, hogy nem méltó a tiszteletedre.

157. oldal

>!
Citrompor

    Hét rubelért három órán át ülni a szúrós ingmellben – ugyan kinek tetszene az? Megkérdezte Zsorzstól: a gazdagok tán minden este elmennek a színházba, hogy ott izzadjanak? Zsorzs megnyugtatta: lehet csak hetente egyszer is. No, azt ki lehet bírni, vidult fel Szenyka. Olyan, mint vasárnaponként végigállni a misét annak, aki fél az Istentől.

152. oldal, Hogyan élt Szenyka a nagy gazdagságban (Európa, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: színház
>!
Citrompor

Aki nem ereget gondorkodik, asz szokat szír.

163. oldal, Hogyan élt Szenyka a nagy gazdagságban (Európa, 2010)


A sorozat következő kötete

Fandorin sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek
Alekszandra Marinyina: A halál célja: halál
Nelson DeMille: Kémek iskolája
Jurij Koval: Szelekótya nyomozó
Alekszandra Marinyina: A sértett neve – Senki
Polina Daskova: A téboly könnyed léptei
Alekszandra Marinyina: Idegenbeli játszma
Darja Desombre: A flamand csempék titka
Darja Desombre: Halálos másolat
Arkagyij Vajner – Georgij Vajner: A „Fekete Macska” bandája