Az ​utópia természetrajza 2 csillagozás

Boris Groys: Az utópia természetrajza

Groys ​szerint mindössze két hatékony szelektálási rendszert ismerünk: a minőségi cenzúrát, mely azokat a műveket ajánlja megőrzésre, melyek elérik a kanonikus művek színvonalát és az innovációs cenzúrát, melynek mércéje az újdonság, vagyis az archivált művektől való eltérés. Az előbbi a modernizmus megjelenéséig volt uralkodó és bizonyára többek között azért kellett elavulnia, mert nem volt elég hatékony: a modern reprodukciós technikáknak (is) köszönhetően túl sokan tanultak meg nívós műveket alkotni. Az új paradigma az innováció lett – ennek szerves tartozéka a Flusser által számon kért kreativitás –, csakhogy mára már ez is a múlté: olyan sok van a művészeti és más innovációkból, hogy ez a szisztéma is devalválódott. A kérdés tehát továbbra is az, hogy vajon miként tudunk megszabadulni attól az óriási kulturális szeméttömegtől, amiben már évek óta fuldoklunk. A megoldás roppant nehéz, hiszen az azonosságon (minőségi cenzúra) és az eltérésen (innovációs cenzúra) kívül más… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Teve könyvek Kijárat

>!
Kijárat, Budapest, 1997
94 oldal · ISBN: 9638569603 · Fordította: Sebők Zoltán

Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 4


Hasonló könyvek címkék alapján

Radnóti Sándor: Hamisítás
Tomáš Kulka: Giccs és művészet
Radnóti Sándor: Jöjj és láss! – A modern művészetfogalom keletkezése – Winckelmann és a következmények
Kiss Pál: Az ember felé
Kucsera Tamás Gergely: Túl művészeten, túl emberen
Mácza János: Esztétika és forradalom
Arnold Gehlen: Kor-képek 1907–1914
Bacsó Béla: Az elmélet elmélete
Fenyves Márk – Dienes Valéria – Dienes Gedeon: A Tánc reformja a mozdulatművészet vonzásában
Bacsó Béla: „Az eleven szép”