Bori Clark (szerk.)

Történet ​a hat asszonyról, akik felmentek a Holdba 12 csillagozás

Mesék Pápua Új-Guineából
Bori Clark (szerk.): Történet a hat asszonyról, akik felmentek a Holdba

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népek meséi Európa

>!
Európa, Budapest, 1980
162 oldal · ISBN: 9630719088 · Fordította: Bori Clark

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

Eule>!
Bori Clark (szerk.): Történet a hat asszonyról, akik felmentek a Holdba

Érdekes, soványka kis kötet. Nem mondanám, hogy nagyon megragadott, de egzotikuma izgalmassá tette az olvasását. Nem is tudnék kiemelni belőle kedvenc történeteket, mert olyan kis nyúlfarknyiak – gyakorlatilag csak a mesék váza, szüzséje került felgyűjtésre. Ennek oka lehet a szigeteket a gyűjtés idején jellemző gyors modernizáció, az adatközlők esetleges nyelvi korlátai (anyanyelvükön ismert történeteiket angolul jegyezték le), illetve, hogy társadalmi státuszukból adódóan (nők) nem ismerték a közösség nagy eposzait, tündérmeséit, hanem inkább a közösség mindennapi működéséhez szükséges tudás és szokások átörökítését végezték.

A történetek jó része az embert körülvevő élőlények tulajdonságainak kialakulásával, egyes falvak lakóinak eredetével, árván maradt gyerekek/gyermeküket elvesztő szülők megpróbáltatásaival és az élelemszerzés gondjával foglalkoznak. Érdekes volt számomra, hogy milyen fontos a kertművelés – na, nem díszkertre, hanem jamtermesztésre kell itt gondolni. :)

Nem bántam meg, hogy ezt a kötetet választottam Pápua Új-Guinea kultúrájának megismeréséhez, de a sorozatból azért nem ez a leginkább tetsző kötet.

Bori_L P>!
Bori Clark (szerk.): Történet a hat asszonyról, akik felmentek a Holdba

Pápua Új-Guineáról eddig főleg Jared Diamond könyveiből hallottam (mondjuk onnan elég sokat), úgyhogy szerencsére volt némi fogalmam a helyi viszonyokról. Szerintem jó, hogy nem csak nagy mesélőktől, hanem hétköznapi emberektől is gyűjtöttek meséket (bár az el kell ismernem, hogy volt néhány se füle-se farka darab). Voltak izgalmas mesék, főleg az eredetmondák tetszettek (pl. hogy miért vannak fekete foltok a Holdon, miért nő szágópálma a mocsarakban, honnan ered a cukornád, miért színesek a jamgyökerek, stb.). Az illusztrációk is elég jók. Összességében nagyon színes kis gyűjtemény, érdemes elolvasni.

kkata76>!
Bori Clark (szerk.): Történet a hat asszonyról, akik felmentek a Holdba

A könyv sok rövidke történetet tartalmaz, melyek a legváltozatosabb témákat járják körül: állatok és növények eredete, kialakulása (afféle eredetmítoszok, akár egyes törzsekről is), állatok és emberek kapcsolata, családok és falvak története és viszonya egymással. Itt is van legkisebb fiú meg gonosz öregasszony, de a szereplők nem krumplit esznek, hanem tárót meg yamgyökeret.
Vannak szellemek, óriások, állattá változó emberek (valljuk be, ez a jelenség nálunk is előfordul) és emberré változó állatok. Meg kannibálok is akadnak, akik megeszik a saját családtagjaikat. Persze aztán jól megbűnhődnek, na de akkor is! A munka általában vadászat, halászat meg földművelés.
Általában olyan történetekről van szó, melyekben az ember a környezetében tapasztalt jelenségekre keres magyarázatot; miért olyan alakú teknős, miért ilyen színű a yamgyökér.
Vannak mesék, melyek ugyanannak az alaptörténetnek a változatai lehetnek, sokszor érezhető a szövegeken, hogy szájhagyomány útján terjedő mesék lejegyzéséről van szó; sok esetben még a közlő is megnyilatkozik a végén, és elmondja, hogy kitől és mikor hallotta azt a bizonyos mesét.
Érdekes világot tárnak fel ezek a történetek, amely annyira különbözik, és mégis annyira hasonlít a miénkre.

anesz P>!
Bori Clark (szerk.): Történet a hat asszonyról, akik felmentek a Holdba

Izgalmas volt olvasni ezeket a rövid meséket. Sok minden eredetére próbálnak a történetek magyarázatot találni. Az emberevés is megjelenik, de mindig elítélően, és mindig megbűnhődik az illető. Sok mesében szerepelnek szellemek, de egy kis csalafintasággal le lehet őket győzni.
Központi elem a család, szinte minden mesében megjelenik.
Érdemes volt elolvasni e távoli vidék mesekincsét.
Néhány mesére reagálás:

Történet a hat asszonyról, akik felmentek a Holdba : A verekedős férjük elől. Nagyon bájos az utolsó mondat: „Én magam olykor tűnődöm azon, hogy valóban így történt-e, de nekem mindenesetre így mondták el.” 6. old.

Miért van olyan sok folyó és vaddisznó Manus szigetén?: Kis túlzással a cím hosszabb volt, mint a mese.

Miért vannak fekete foltok a Holdon? : Úgy látszik, az evés utáni kézmosás máshol is előírásnak kéne lennie.

Hogyan tanultak meg az emberek sós vízzel főzni? : Na persze, a felfedezést először titokban akarták tartani, de jött a leskelődő!

Miért kell meghalnunk, ha megöregedtünk? : Egy kis ijedség az oka.

Ez a történet arról szól, hogy miért nem mutatkoznak a halottak többé az élőknek : Ismét egy kislány félelme az ok.

Az ember meg a gyík : A mese ismerős volt, csak a gyík mint szereplő volt újdonság nekem.

Miért kukorékol hajnalban a kakas? : hálából
Miért nő a szágó a mocsarakban? : Szomorú, a tehetetlenség és a bűntudat miatti önfeláldozás.
Hogyan ismerték meg az emberek a tárót? : Új ételek felfedezésének története mindig izgalmas.
Mitől színesek a yamgyökerek? : Elég véres mese.
A kutya és a kígyó : Miből lettek a kókuszpálmák?
A halászó fivérek : A kókuszdió elég véres magyarázata.
A nyelvek eredete : Igen eredeti a magyarázat: egy méh csípése a jelenség oka.
A kisfiú és a teknős : Nagyon bájos mese.
Az elvándorolt hegy története : Örök harag.
Gamog története : Atlantiszi eszme röviden.
Hogyan változott a teknősbéka kővé? (ápr. 13.): Mi ennek a tanulsága?
A halottak tava : Ez inkább egy hagyomány leírása, illetve az európai emberek találkozása a pápuai halotti szokásokkal.
Köveink története : Az asszonyi kiszolgáltatottság története.
A lány, akiből zátony lesz : A mohóság, a féltékenység és a bosszúvágy mennyi rossznak a gyökere!
A kővé változott fiatalasszony : Egy szégyenlős vőlegény?
A kő : A gonosz boszorkány tehet mindenről!
Történet a kocáról és emberfiáról : A közöny és az embertelenség mekkora bajok forrása.

A bátor fivérek : Igaz a cím. Érdekes, hogy itt név szerint megemlíti a mese végén, hogy kitől hallotta a mesemondó a történetet.
Hogyan kerültek az emberek Karkar szigetére? : Azért ott sem volt életbiztosítás elsőszülöttnek lenni!
Hogyan lett békés a mi falunk? : Annak a hagyománynak a megváltozását írja le, hogy hogyan lett a másik faluból való házasság tilalmából engedélyezett dolog. Néprajzilag is érdekes lehet.
Az ördögember meg a kislány: Az engedelmesség jutalma, az engedetlenség büntetése?
A folyónk története : A kígyó kihúzta a gyufát, még az anyjánál is.
Gumuszu és a gonosz szellem : Ezek a szellemek azért igencsak rászedhetők.
Az öregasszony, aki hullámmá változott : Nem is tudtam, hogy a sok táncnak ilyen mellékhatásai is lehetnek.
Polo és fia, Rugu : Egy boldog mese, minden szereplő pozitív, ilyen is ritkán van!
Egy asszony meg a lánya : Kicsit zavarban vagyok ezekkel a mesékkel, mert annyira mások, mint amilyen előítéleteim vannak a pápuaiakról.
Hogyan találtak a fiúk a lányokra? : feleségvadászat

Kek P>!
Bori Clark (szerk.): Történet a hat asszonyról, akik felmentek a Holdba

Szerencsére rövidek benne a „mesék”. Amolyan eredetmondák. Népi bugyutaságok – számomra, teszem hozzá, mielőtt még szememre hányná valaki, hogy lehetek ilyen lekezelő, ítélkező. Számomra akkor is értelmetlen butaságok, és még az egy-egy történeten belül végig nem vitt következetességet, pontos megokolást, értelemadást is hiányolom. Az utószóban olvashatjuk ugyan milyen populációtól származnak ezek a történetek (1-2-3 osztályt végzett lányoktól) és hogy hogyan történt a gyűjtés, meg a rögzítés, de csalódásomat ez egyáltalán nem orvosolja, s valószínűleg sokkal jobban örültem volna az élvezhetőség kedvéért a szöveghűség helyett az adatolókat megkérdező, rákérdező, kijavító, pontosító módszernek. Emellett tele van a könyv az idegen kultúra lefordítatlan, vagy lefordíthatatlan szavaival – amiket el lehetett volna látni némi magyarázattal. Egyértelműen fogyatékosságának tartom a könyvnek, hogy nincs benne efféle lábjegyzet vagy szószedet, vagy legalább az utószóban ezekre utaló magyarázat.
Íme egy részlet, hadd érezze más is a somolygó zavaromat:
„Napnyugtakor a szülők hazatértek a kiásott táróval. Amikor megérkeztek, kezdték is a sütést. Lehúzták a táró héját, és hamar minden készen volt a mamuhoz.”

Persze semmi gond, a tárót egy kattintással meg lehet találni a Wikin, a mamuról meg mindenki gondolja, hogy a belőle készült étel neve. Igazából csak azt nem értem, hogy miért nincsenek az ilyesmik IS benne ebben a könyvben.

A rajzok viszont nagyon jók és használhatók bármilyen missziós táborban.

8 hozzászólás
Fapicula>!
Bori Clark (szerk.): Történet a hat asszonyról, akik felmentek a Holdba

Egyszerű, rövid, néhol kevesebb, mint fél oldalas mesék. Primitívnek mondanám őket a cselekmény gyakori hiánya miatt.

Pennmenelien P>!
Bori Clark (szerk.): Történet a hat asszonyról, akik felmentek a Holdba

Néha kicsit fura volt olvasni, sőt, egyenesen megdöbbentő, de ugyanakkor tudom,hogy ezek valamiféle magyarázatfélék az emberek számára, amivel a törzsi hagyományokat is őrizték, védték.

Habók P>!
Bori Clark (szerk.): Történet a hat asszonyról, akik felmentek a Holdba

Egyszerű történetek magyarázzák, hogy mi miért olyan, amilyen. (Miért kell meghalnunk, ha megöregszünk, miért nő a szágó a mocsárban, miért nem „barátkozik” a paradicsommadár a többi madárral?) Hogyan alakultak ki a a szigetek, a sziklák, miért költöztek az emberek egyik helyről a másikra? Nekem túl egyszerűek is.

Nicole_Kinney I>!
Bori Clark (szerk.): Történet a hat asszonyról, akik felmentek a Holdba

Hát egy élmény volt, de tényleg! :P Volt itt minden: asszonyverés, emberevés, étkezésre szánt eszközökbe beleszarás (sic! háromszor is)… Érdekes módon a pajzán tartalom nem volt jellemző, ami népmeséknél alap, viszont ember-állat alakváltás több is volt, plusz a valóságtartalom alátámasztására az „ezt a nagyapám/nagyanyám/akárkim” mesélte záróakkord. Sok mese kurta-furcsa volt, normális befejezés nélkül, máshol a főhős felakasztotta magát, vagy csak meghalt kb. mindenki. Gyerekeknek semmiképpen nem adnám a kezébe, de felnőtteknél sem igazán tudom, milyen „igények” kielégítésére születhettek ilyen történetek (a valóság alapba bele sem gondolok inkább…). Azért kap négy csillagot, mert sokszor felnevettem, annyira bizarrak voltak a mesék, egyébként nagy részük ahogy olvastam, már ki is ment a fejemből.
A végén jó volt a kis történelmi összefoglaló, abból is tanultam. Világutazóknak és nagyon unatkozóknak ajánlom, egyébként nem érdemes vesződni vele.


Népszerű idézetek

kkata76>!

Miért vannak fekete foltok a holdon?

Élt egyszer egy férfi meg egy asszony. Egy kis kunyhóban laktak. Egy nap elmentek a kertjükbe. Igen meleg volt és erősen sütött a nap. Estére nagyon megéheztek. Az asszony banánt sütött héjában a parázson. Amikor a banánok megsültek, hívta a férjét, és hozzáfogtak lehúzni a banánok héját.
A hold éppen felkelőben volt. Ott ragyogott a fejük felett. Nagyon szerették volna közelebbről szemügyre venni, ezért mind a ketten megfogdosták, de piszkos kezük nyoma ott maradt a hold felszínén. Ezért láthatók mai napig is fekete foltok a holdon.

11. oldal

aróD_zsirÍ_agraV IP>!

Történet a paradicsommadárról

Valamikor régen két paradicsommadár élt Új-Guinea őserdeiben. Az egyik hím volt, a másik nőstény. Ez a két állat volt a legszebb a madarak világában, és erre nagyon büszkék is voltak. Sok madár mondogatta nekik, hogy ők a legszebbek az egész erdőben.
Ez a két madár mindig csak kettesben járt és csak egymással játszott. Nem voltak együtt soha más madárral, mivel a többi madár kerülte őket. A madarak mind azt gondolták, hogy ezek a szép állatok megvetik őket és gúnyolódnak rajtuk. Pedig ez nem volt igaz. Bár szépek voltak, a paradicsommadarak nem nézték le a többi madarat és nem tartották magukat különbnek. Idővel azonban félni kezdtek a többiektől. Valahányszor ugyanis beszélgetni, játszani akartak más madarakkal, azok elrepültek vagy elfutottak. Így aztán megszokták, hogy csak magukban éljenek. Nem is próbálkoztak többé keveredni a többiekkel.
És így van ez manapság is. A paradicsommadarak magányosak, nem barátkoznak a többi madárral.

21-22. oldal (Európa 1980)

aróD_zsirÍ_agraV IP>!

Az én nemzetségem története

A nemzetségünkben ismernek egy történetet, ami egy kazuárról és egy kőről szól. Ennek a kazuárnak csak fél lába van, a kő pedig nagyon szépen fénylik. Mind a ketten egy nagyon magas fán élnek. A mieink közül senki ennek a fának a közelébe nem mehet. Legfőképpen azonban fiatal fiúk és lányok kell hogy kerüljék ezt a helyet! Ha oda mennének, a kő elkezdene sírni, a kazuár meg azon az egy lábán ugrálna. Ha a férfiak vadászni mennek és látják, hogy a kő elgurult, tudják, valami megzavarta a titkos helyet. Akkor valakinek fel kell emelnie a követ, és visszatenni a helyére. Mivel ez a féllábú kazuár a mi nemzetségünkhöz tartozik, a nemzetségből senkinek sem szabad kazuárhúst enni.

43. oldal (Európa 1980)

tschk>!

Egy napon apjuk a többi falusi férfival elment vadászni. A falubeliek közül többen már régóta haragudtak rá, mivel mindig ő ölte meg a legtöbb vadat. A feldühödött férfiak megölték az apát.

Azóta is úgy van, hogy ha valamelyik férfi nagyon ügyes a vadászatban, bizony veszélyt hoz magára és nagyon kell vigyáznia. A többiek irigykednek rá és szívesen ártanak neki.

129. oldal

kkata76>!

…egyik nap, amikor a hat férfi megint halászni ment, az asszonyok összebeszéltek, és elhatározták, hogy megszöknek. Elegük volt az állandó ütlegelésből.
Másnap reggel a férjek újból halászni indultak. Az asszonyok magukhoz vették bozótvágó késeiket meg egy kis tarisznyát, és elmentek az erdőbe.

5. oldal

1 hozzászólás
Nicole_Kinney I>!

Szóval te voltál, aki megette mind az ennivalót, és azután beleszart a fazékba. Az lesz a büntetésed, hogy jó darabig nem engedlek ki!

Zigó_Attila>!

Amikor a férfiak hazatértek, senki nem várta őket. A házak csendesek, üresek voltak. Az emberek egymástól kérdezgették, hol lehetnek az asszonyok, de egyikőjük sem tudott válaszolni.
Nagyon elszomorodtak. Magányosnak érezték magukat feleségük nélkül. Gyermekeik sem voltak, és magukban maradtak most már egész életükön keresztül.
A hat asszony még ma is a holdon van. Három-három mindegyik oldalon. Ha figyelmesen nézitek a holdat, láthatjátok az árnyékaikat.
Én magam olykor tűnődöm azon, hogy valóban így történt-e, de nekem mindenesetre így mondták el.

Történet a hat asszonyról, akik felmentek a Holdba


Hasonló könyvek címkék alapján

Giorgio P. Panini: Mitológiai atlasz
Benedek Elek: Többsincs királyfi
Benedek Elek: Nagy mesekönyv 1.
Jakob Grimm – Wilhelm Grimm: Grimm legszebb meséi
T. Aszódi Éva (szerk.): Kisgyermekek nagy mesekönyve
Vázsonyi Endre: Rémusz bácsi meséi
Világszép Vaszilisza
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén
Benedek Elek: A vitéz szabólegény
Benedek Elek: Világszép nádszál kisasszony