Kettészakadt ​Magyarország 44 csillagozás

Börcsök Mária: Kettészakadt Magyarország

A ​minden bizonnyal vitákat kavaró kötet nem történelmi tanulmány, hanem esszé, tényeken alapuló véleményfüzér. A szerző az államalapítástól az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig elemzi a magyar történelem meghatározó személyiségeinek tetteit, egészen más szemszögből, mint ahogyan azt a történelemkönyvekből eddig megismerhettük. Az olvasó elé tárja azt, hogy milyen hiányos és téves jellemrajzok alapján istenítünk vagy ítélünk el olyan személyiségeket, akiknek tetteit mindenkor csak a történelem tudja igazolni.

A szerző így ajánlja művét: »Minél kevésbé ismerünk egy kort, annál könnyebb ’aranykort’ csinálni belőle. Minél kevésbé ismerünk egy embert, annál könnyebb idealizálni az alakját. A történelemtanítás szeret idealizálni. Pedig nem azzal segíti a hazafias nevelést, ha mennybe viszi a múlt hőseit, hanem avval, ha azt bizonyítja: történelem sohasem volt. Mindig csak jelen van, és a jelen mindig züllöttnek, romlottnak tűnik az előző korokhoz képest, a legnagyobb… (tovább)

>!
Kossuth, Budapest, 2012
ISBN: 9789630970778
>!
Kossuth, Budapest, 2012
132 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630970761

Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

NewL P>!
Börcsök Mária: Kettészakadt Magyarország

Magyarország történelmének egy része röviden, vitriolban mártott tollal írva. Nem volt rossz, de kedvenc se lett.

bernadette>!
Börcsök Mária: Kettészakadt Magyarország

Többszörös trónfosztást hajt végre Börcsök Mária, mondhatni szobrokat dönt, vagy ahogy ő fogalmazná meg, az egykori szobordöntögetőkről felállított szobrokat dönti most le ő. Könnyed olvasmánynak túlságosan tömör, nehéz olvasmánynak túlságosan könnyed, de talán pont ezen a megtalált arany középúton lehet eljutni egy történelmi témájú, hagyományos elképzeléseket megkérdőjelező művecskével az eladási lista élmezejébe. Az írónő amúgy elragadó személyiség, és rokon hangvételű, hasonló üzenettel bíró irományt tervez a magyar irodalom nagyjairól is. Én vevő leszek rá.

16 hozzászólás
Hiranneth>!
Börcsök Mária: Kettészakadt Magyarország

Nem volt rossz, bár voltak olyan részek, amik nem jelentettek újdonságot nekem. De volt olyan is, amin meglepődtem, és elgondolkoztam.
Gyors bemutatása történelmünk nevezetesebb pontjainak, híresebb embereinek. Nem feltétlenül úgy, ahogyan azt régen esetleg tanultuk a történelem órán. (Mondjuk a volt történelem tanárom néha ugyanazt mondta, mint amit leírva olvashattam, szóval azért ez sem teljesen igaz.)
Mindösszesen 130 oldal, hamar végez vele az ember. Mondjuk kicsit bővebb kifejtést el tudtam volna viselni néhol. Olyan mint, valami előétel, ami meghozza az étvágyam, de nincs utána főétel.

2 hozzászólás
Szelén>!
Börcsök Mária: Kettészakadt Magyarország

Nekem tetszett, még akkor is, ha sokan fércműnek tartják. Olyan szemszögből látjuk a magyar történelmet, ahogy nem szoktuk. Igaza van vagy sem, nem tudom, de mindképpen érdemes elolvasni.

rOy_Zomby>!
Börcsök Mária: Kettészakadt Magyarország

Nos igen. Ezek vagyunk mi magyarok. Talán ez a kötet egy kicsit segít abban, hogy rálássunk magunkra.

Kávé_könyv_katedra>!
Börcsök Mária: Kettészakadt Magyarország

Kár, hogy nincs felhasznált szakirodalom megjelölve. Izgalmas, érdekes, de vajon igaz is?

Pestag>!
Börcsök Mária: Kettészakadt Magyarország

Ajánlom azoknak, akik nem értik miért nem tartanak össze a magyarok, és azoknak, akik képesek rajongani múltbéli vagy élő diktátorokért.

kkemenczy>!
Börcsök Mária: Kettészakadt Magyarország

Érdekes, de szívesen látnék benne egy nagyon részletes forrásleírást. Nagyon vágyom arra, hogy ezek a dolgok tisztába kerüljenek.


Népszerű idézetek

Milli>!

Az összefogás mindig távol állt a magyaroktól (is).

77. oldal

Kapcsolódó szócikkek: összefogás
Qedrák P>!

[Orseolo Péter] az István által épített várakat német és olasz katonákkal rakta tele, akik idejük nagy részét a magyar nők megerőszakolására fordították. Ebben a király is együttműködött velük.

12. oldal

Qedrák P>!

Ottó az osztrák tartományokon lopakodva jött keresztül, mert a Habsburgok továbbra is Károly Róbertet tekintették királynak. A koronát egy csobolyóba rejtette, amit lova nyeregkápájához kötött. A szíj valahogy eloldódott, és Károly Róbert (sic!) csak órák múlva vette észre, hogy a drága kincs, a hatalom szimbóluma szőrén-szálán eltűnt.

47. oldal

Qedrák P>!

Nem sokkal később, 1387 januárjában, erre a sorsra jutott a 47 éves Erzsébet is. Megfojtás után levágták a fejét, és szétvagdalt testének darabjait kiszórták a visegrádi vár ablakán.

52. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1387

Hasonló könyvek címkék alapján

Bernáth István: Skandináv mitológia
Kákosy László: Ré fiai
Vágó Ádám: A Kárpát-medence ősi kincsei
Kordos Szabolcs: Egy város titkai
Budai Lotti – Zubor Rozi: Micsoda anyák voltak
Edith Eva Eger: Az ajándék
Arthur Koestler: Alvajárók
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Frank Robin – Lars Ritter – Havassy Gergely: Politikai filozófiák zsebkönyve
Ráth-Végh István: Fekete krónika