Kafka ​fia 20 csillagozás

Borbély Szilárd: Kafka fia

A Kafka ​fia egy befejezetlenül maradt Borbély Szilárd-regény. A szerző hagyatékából származó szöveg, mely kelet-európai apákról és fiúkról szól, mindeddig csak német kiadásban látott napvilágot.

A történetek egyik szálán a világhírű író apja, Hermann Kafka nyomába eredünk, egy másik szálon Franz életének „nappali” világa és az írás iránti szenvedély természete tárul fel, a háttérben az apa fenyegető árnyékával, míg egy harmadik narrátor – úgy is mint a könyv szerzője, vagy éppen mint „Kafka fia” – az írásban és Kafka rokon alakjában lel rá a kétségbeesés otthonosságára.

Elődök és utódok bonyolult viszonya nem csupán a két Kafka kapcsolatának fiktív és valóságos elemeket vegyítő ábrázolásában mutatkozik meg. Borbély Szilárd epizodikus töredékekből összeszőtt regénye a szerzőtől megszokott sűrített, kifinomult nyelven, erős vonásokkal idézi a kafkai szemléletmód végletes vonásait, az életmű emblematikus motívumait, de az irodalmi származástan és a személyes… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Borbély Szilárd-életműsorozat Jelenkor

>!
Jelenkor, Budapest, 2021
222 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635181131
>!
Jelenkor, Budapest, 2021
222 oldal · ISBN: 9789635181148

Enciklopédia 18

Helyszínek népszerűség szerint

gettó


Kedvencelte 2

Most olvassa 7

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 25


Kiemelt értékelések

giggs85 P>!
Borbély Szilárd: Kafka fia

Ha belegondolok abba, hogy az utóbbi idők talán egyetlen igazán instant klasszikusa, a Nincstelenek mennyire rányomta a bélyegét a kortárs magyar irodalomra – hogy mást ne mondjak, többek között nemcsak az általam megkérdezett több mint ötven író szavazta be a legfontosabb 2010-es években született szépirodalmi művek közé, de például a Merítés-díj zsűrijénél és a szélesebb olvasóközönségnél is a dobogón végzett –, egészen elképesztő, hogy Borbély Szilárd hagyatékban (és torzóban) maradt kötete, a Kafka fia előbb jelent meg németül, mint magyarul, de mégis ez történt. Szerencsére most azonban az egész életművet a Jelenkor Kiadó vette gondozásba, így most már a hazai olvasók is kézbe vehetik ezt a rövidke, ám nem mindennapi alkotást, és már most biztosra vehető, hogy ez az alig kétszáz oldal az év egyik magyar irodalmi szenzációja, és egyben az egyik legkeresettebb kiadványa is lesz.

A Kafka fia pedig kimondottan nem könnyű olvasmány, nehezen lehet megfogni, meg- és átérezni, vagy akár az egyes szálakat felfejteni és értelmezni. Mert ha jobban belegondolunk, már a címe is különös. Kafka fia; mégis, vajon ki lehet ő? A nagy szerelem, Felice Bauer barátnőjének a kisfia, aki a szóbeszéd szerint a tragikusan fiatalon elhunyt zseni gyermeke volt? Biztosan nem, hiszen ő meg sem jelenik ezeken a lapokon.

Kafka fia sokkal inkább a szerző, Borbély Szilárd, aki szellemi és írói elődjét, alteregóját, sőt ikertestvérét találta meg Kafkában egy későkamaszkori délutánon, amikor a fürdőszobába zárkózva először fedezte fel magának a zsidó származású szerző senki máséval össze nem hasonlítható világát, és felismerte benne saját gyermekkora „összes félelmét és szorongását”. Így nem is csoda, hogy kisebb-nagyobb megszakításokkal és megtorpanásokkal próbálta megírni élete utolsó tíz évében ezt a kötetet, amelyet bár főbb vonalaiban befejezett, de számos hiba, pontatlanság, hiány, következetlenség, szerkesztetlenség maradt benne, ami bizonyos mértékben Térey János Boldogh-házához teszi hasonlatossá.

Azonban ezek az apróbb negatívumok elsősorban a könyv szerkezetének köszönhetően alig-alig tűnnek fel, ugyanis a Kafka fia pároldalas, egymástól témában és hangvételben is sokszor igen-igen különböző fejezetekből, fragmentumokból áll (ilyenek Borbély kamaszkori emlékei vagy a szöveggel való küzdelmének széljegyzetei, Franz Kafka Felicének írt valódi, vagy Kafka apjának Franzhoz írt fiktív levelei és visszaemlékezései, illetve azok a szintén pároldalas, hol realista, hol groteszk, hol szimbolista történetek, amelyek Kafka életének néhány főbb eseményein alapulnak), ám ezek a szövegek egymáshoz ezer – többnyire rejtett szálon – kapcsolódnak. Ezen szálak felfejtéséhez pedig Forgách András hosszú, alapos és átgondolt utószava sokaknak kimondottan nagy segítséget jelenthet.

„Soha ne erőltesd meg a szemed, és ne vedd ki a helyéről, mondtam neki, mert akkor kilazul, és bármikor kieshet.”

Ennek tükrében nem lehet meglepetés, hogy a Kafka fia nemcsak nehéz, de egy igazán lassan is olvasható szöveg, amely azonban cserébe szinte kimeríthetetlen tárháza többek között a közép-európaiságnak és az univerzális emberi létnek, az emberségnek és az embertelenségnek, a szeretetnek és a szeretetlenségnek, az írásvágynak és az íráskényszernek, a valóságnak és a képzeletnek, vagy a saját és ránk aggatott identitás megélésének egyaránt. És bár szinte lehetetlen meghúzni a határt, hogy hol kezdődik ezeken a lapokon Borbély Szilárd és hol Franz Kafka, hol kezdődnek Borbély szülei és hol Kafkáéi, hol a valóság és hol a fikció, de az biztosan érezhető, hogy itt minden leírt szónak komoly súlya van. Ez pedig egy olyan klasszis írókban bővelkedő irodalomban, mint a magyar, sem mindennapi dolog.

„Egyszer egy jámbor kereskedő a vásárból tért vissza, de tudod, egy kicsit beborozott előző nap. Elégedett volt a jó üzlettel, amelyet nem is remélt még előző nap. Tudod, a szegény ember, aki mindig csak veszít, meg veszít az üzleten, megszokja, hogy neki nem is lehet nyerni már. Csak a veszteségek mértékét szokta összeadni, hogy akkor nem lesz a gyereknek játék, nem lesz ajándék, hogy megint az asszony zsörtölődését fogja hallgatni. Ezeket adja így össze, amikor kénytelen azért a kis veszteségért, amely a csekélyke bevétel mellett a markát üti, lemondani arról, hogy egyszer valaha ő maga is nyerjen egy üzleten. Akinek üres a zsebe, annak muszáj elfogadni azt az ajánlatot, amelyet neki tesznek, mert ha nem, akkor várhat az újabb lehetőségre addig, amíg a Messiás eljön. Márpedig a Messiás akkor jön el majd, amikor már minden előnytelen üzletet megkötöttek a gazdagok a szegények rovására. Na szóval, tudod, amikor a szegény örül, akkor sem tud felhőtlenül örülni.”

Ottilia P>!
Borbély Szilárd: Kafka fia

Nehéz olvasmány, lassan olvasható, nagy odafigyelést igényel és még akkor sem biztos, hogy minden rétegét fel tudja fejteni, meg tudja érteni az olvasó. Mégis élvezhető, szerethető, elgondolkodtató, ugyanis kiváló a szerkesztés és az író végtelenül bőséges, rendkívül gazdag, változatos témákat boncolgat. Igaz befejezetlen, töredezett, de ez nem ront az élvezeten, csak felfokozza az érzést, hogy micsoda remekmű válhatott volna belőle, milyen csodálatos élmény lett volna az olvasók számára, ha a kötetet be tudja fejezni a szerző.
Jelen készültségi fokán is értékes, színvonalas alkotás. Borbély Szilárd kiválóan bánik a szavakkal, amelyek mindegyikének súlya, ereje van.

robinson >!
Borbély Szilárd: Kafka fia

Sejtettem, fájni fog… fájt is rendesen. A szerző az apák és fiúk ellentmondásos viszonyáról mesél, miközben saját traumáit és félelmeit szövi bele a regénybe.
Borbély Szilárd regényének megjelenése az év egyik legfontosabb irodalmi eseménye Magyarországon.
https://gaboolvas.blogspot.com/2021/07/kafka-fia.html

4 hozzászólás
olvasóbarát P>!
Borbély Szilárd: Kafka fia

„Az apa a fiú sírja. A fiú az apa élete. Az apa a fiú halála.”

Fájdalmas kötet, főképpen a befejezetlensége miatt. Apák és fiúk, zsidók sokféle traumával terhelt kapcsolata, az apa ereje felerősíti a fiú gyengeségeit. Nagyapa mészáros, az apa kereskedő, a fiú író, mindegyik a felmenőjével szemben próbálja meghatározni magát.
Oktatásnak álcázott megalázás az apa részéről, értetlenség a választott hivatásával szemben, pedig az apa ugyanúgy próbálta meghatározni magát az apja ellenében.
A szavak ereje nagyon fontos ebben a műben, akkor is, ha néhol töredékesek. Kibontakoznak „a betűk összesűrűsödött hálójából szőtt alakok.”
Szerettem az ilyen mondatokat is:
„ Az utcákra súlyos, nehéz függöny ereszkedett…”
„Olyan volt a tovatűnő ősz, mint a kivert kutya..”
Fontos része a kötetnek a Függelék , Forgách András: Szilárd és Franz című utószavával. Fontos tudnivalókat tartalmaz ez a fejezet Borbély nevéről (apja felvett neve, Szilárd egy korán meghalt gyermek neve) és a zsidósággal kapcsolatos tudásról.

ppeva P>!
Borbély Szilárd: Kafka fia

Egy ilyen jó és alapos utószó után szinte lehetetlen értékelést írni. Minek is, mikor körbejárt és végigelemzett mindent, amit érdemes. Csak ismételgetni tudnék.
Így csak annyit mondanék róla, hogy Borbély nagyon szépen írt, igazi élvezet volt olvasni.
Annyira sajnálom, hogy befejezetlen maradt a könyv, félbemaradt az életmű.

postmodjane>!
Borbély Szilárd: Kafka fia

Befejezetlen.
Befejezhetetle…

Annyira mély érzéseket vált ki.
Megrendült és szomorú vagyok.

Hallom Szilárd hangját, a regényt is az ő hangján hallottam olvasás közben.
Látom az alakját, az elmaradhatatlan zöld pulóvert, a sebtapasszal átfont ujjait, a szemüvegtokot, a tollat…
Bárcsak… ne lett volna ennyire Kafka fia.
Bárcsak ne lenne ennyire ő ez a szöveg.

Nemsokára újraolvasom, s akkor talán írni is tudok róla valamit.

lombhullato>!
Borbély Szilárd: Kafka fia

Sajnálatos, hogy sosem vehetjük kézbe a szerző által megálmodott, befejezett könyvet, és csak ez az ebben a formában is lenyűgöző töredék maradt fenn.
A könyv Kafka és Borbély, ikertestvérek, apák és fiúk kapcsolatát veszi górcső alá, és bonyolult képletet ír le, mely értelmezi ezeket összetett – többek közt közép-kelet-európai tapasztalattal terhelt – férfi kapcsolatokat.


Népszerű idézetek

robinson >!

A pénz olyan, mint a napsütés, hol van, hol nincs. Sose bízzon benne az ember.

109. oldal

Kapcsolódó szócikkek: pénz
1 hozzászólás
giggs85 P>!

Soha ne erőltesd meg a szemed, és ne vedd ki a helyéről, mondtam neki, mert akkor kilazul, és bármikor kieshet.

20. oldal

n P>!

Ezt a hallgatást törte meg aztán egyszer csak a csend.

92. oldal

robinson >!

… Neked nehéz tanácsot adni, mert a tanácsot is úgy kezeled, mintha az ellened irányulna.

103. oldal

Kapcsolódó szócikkek: tanács
fuzsa>!

A rövidlátás megvéd a külvilágtól, a könyvek pedig biztonságot adnak.

26. oldal - Kafka a fürdőszobában (Magvető, 2021)

Kapcsolódó szócikkek: könyv
Chöpp P>!

Mert a fiak a nagyapák történetét szokták megérteni. És fordítva: a nagyapák az unokák történetében fogják fel saját életüket.

16. oldal

robinson >!

Meg van írva: Átkozott, aki emberben bízik, pedig tudhatnák, hogy nincsenek csodák, se csodatevők. Csak szemfényvesztők és hiszékenyek vannak.

61. oldal

robinson >!

Drága Fiam,

nem mondom, hogy nehéz apának lenni, mert minden apa azt akarja, hogy fiút hagyjon maga után. Nem felejtem el a büszkeséget, amelyet éreztem, amikor megszülettél. Pedig milyen kevés érdemem volt nekem ebben. Megköszöntelek Istennek, és eldicsekedtem veled a templomban. „Fiam született. Az elsőszülött fiú. Így kell ezt csinálni.”

165. oldal

fuzsa>!

Vannak olyan férfiak, akiket rideggé tesz a magány, és sosem tudják később megmutatni az érzéseiket. Aki átéli a kitaszítottságot, az nem oldódik fel többé semmilyen közösségen, még ha befogadják, akkor sem.

14. oldal - Kafka és az utcák (Jelenkor, 2021)

Chöpp P>!

Az írás azonban hiába cél, ha nincs semmi, ami a célt nem öncéllá, hanem lemondássá volna képes általváltoztatni.

50. oldal Kafka ír

Kapcsolódó szócikkek: írás
5 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Örkény István: Babik
Déry Tibor: Felelet I-II.
Hatvany Lajos: Urak és emberek I-II.
Laczkó Géza: Rákóczi
Szomory Dezső: A tudósok I-II.
Mikszáth Kálmán: Az amerikai menyecske
Bodor Béla: Régi magyar regénytükör
Mikszáth Kálmán: A fekete kakas / Az eladó birtok / Szökevények
Örkény István: Négykezes regény
Kodolányi János: Ojbarsz futása