Így ​irtunk mi, avagy a műfordító sem fenékig tejfel 68% 17 csillagozás

Igazi tücsök-bogár gyűjtemény, a magyar könyvkiadásnak abból a szegletéből, ahol még van tényleges szerkesztői munka. Sőt a szerkesztőnek még szeme is van, hogy észrevegye a hibákat…

Amúgy egy rövid, úgy egy óra alatt elolvasható gyűjtemény, amiben igazi gyöngyszemek vannak, amelyeken igen hangosan kell röhögni, mivel azonban fele annyiba sem került, mint egy Garfield, az ár/érték arány több, mint remek. :)

Élveztem, időnként nagyon jókat mulattam rajta, néha meg nagyon nagyokat szégyenkeztem, ha nem jöttem rá, mi is a gond egy-egy kiemeléssel.

A rajzok néha viccesek, néha nekem kicsit már sok, de igazából bármi lenne is benne, imádnám.

(Ha nagy leszek, én is Borbás Mária leszek.)

Hát én őszintén bevallom, hogy ha nagyon belemerülök a történetbe, nemigen veszem észre az efféle bakikat. Ha én is észreveszem, akkor nagyon nagy baj van (vagy sokat aludtam). Vannak benne elképesztően nagy bakik, és vannak olyanok, amik szerintem nem olyan vészesek, egy szórend változtatással pl. megoldhatók. Sőt olyat is találtam, amilyet én is elkövettem már. Nem rossz, de egyszerolvasós.

Kellemes kikapcsolódás volt így estére, kellett is egy ilyen nap után.

Van benne sok vicces félrefordítás, elírás, de volt olyan is bőven, ahol nem éreztem annyira nagyon durvának adott szófordulatot, hogy pont annak kelljen bekerülnie ebbe a gyűjteménybe. Sokszor egyébként az volt az érzésem, hogy nem is a fordító a főkolompos egy-egy gyöngyszem esetében, hanem inkább az eredeti mű írója. Egy biztos: nem irigylem a szerkesztőket, ettől is be lehet sokallni, abban biztos vagyok.

:D Én nagyokat nevettem. A 66%-os értékelést alacsonynak tartom, sok igazán vicces mondat és pár elképesztő képzavar volt benne. Persze volt jó pár mondat ami így kiragadva vicces, szövegben talán észre se venném, hogy furcsa. Pár esetben viszont én is úgy írtam volna le/meg, ahogy itt olvastam. :)