Mesék ​testvérekről testvéreknek 11 csillagozás

Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék testvérekről testvéreknek

Testvérmeséink ​egyik legszebb jelenete az, amikor a testvérek a búcsúzásnál jelet tesznek egy életfára, s megegyeznek abban, hogy egymás életéről, egészségéről, a másik sorsának alakulásáról ebből a jelből szereznek majd tudomást: ha a jel véres lesz vagy elszárad, az azt jelenti, hogy a másikkal baj történt, sőt az élete is kockán forog. A változást megpillantó hős gondolkodás nélkül útnak indul, hogy megmentse bajba jutott testvérét, ami sok viszontagság árán sikerül is neki. A mese törvénye azt állítja, hogy a testvérek semmilyen körülmények között nem hagyhatják cserben egymást, s még akkor is útnak kell indulniuk a másik megmentéséért, ha előtte évekig nem találkoztak egymással, netán mindenféle látható kapcsolat megszakadt közöttük.
Az ember életében ideális esetben a testvérkapcsolat a leghosszabb időtartamú kapcsolat, több időt van együtt a testvérével, mint a szüleivel, még ha ez nem is egy térben való tartózkodást jelent. A testvérkapcsolatok általában mégsem… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Magvető, Budapest, 2018
330 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631430400
>!
Magvető, Budapest, 2016
330 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631430400
>!
Magvető, Budapest, 2014
330 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631430400

2 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 21


Kiemelt értékelések

Mesemondó I>!
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék testvérekről testvéreknek

Megint csak ott tartok, hogy az ötlet kiváló, a mesék között pedig vannak egészen csodálatosak is – de azért fennakadtam pár dolgon. Például azon, hogy ahhoz képest, hogy a cím azt sejteti, a testvérség (vér szerinti vagy fogadott) fontos dolog és szoros kapcsolat, a gyűjteményben eléggé hangsúlyosak a gonosz testvérekről szóló történetek, illetve azok is, ahol a háromból két testvér csak arra van, hogy belebukjon egy feladatba. Lehet, hogy személyes ízlés problémája, de egy „Testvérekről testvéreknek” kötetet talán nem Káinnal és Ábellel indítottam volna… (és ha már a Bibliánál tartunk, a József és Testvérei jól félbe lett vágva, pedig az a végére igazi testvéri történetté válik). Azokból a típusokból pedig, amelyekben tényleg szerepel testvéri szeretet és összetartás, esetenként több variáns is bekerült a könyvbe, amit nagyon érdekes volt olvasni, csak egy kicsit a sokféleség kárára ment. Azért voltak benne igazi gyöngyszemek is.

1 hozzászólás
dontpanic P>!
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék testvérekről testvéreknek

Bizonyos időközönként szükségem van a mesékre, bár azt hiszem, jobban élvezem a „műmeséket”, mint a népmeséket. Azért utóbbiakra is nagy szükség van, és nyilván máshogy, más szinteken hat a lélekre az a felhalmozott bölcsesség, ami rejlik bennük.

Sok jó mese volt a kötetben, és néhány gyengébb, jó néhány pedig igazán frissen hatott rám. Azért, mert eltolta a fókuszt a szokásos mesei toposzokról: nem a szerencsét próbálás, a próbák kiállása, a világszép leány megkeresése volt a középpontban, hanem a testvérek. És ezzel a fókuszeltolással sokszor a mesék egész más irányt vettek, mint amit megszokhattam.

Voltak benne „alibimesék” is, amikor bár szerepeltek testvérek a történetben, de ennél több jelentőségük, hogy ők egyébként testvérek, nem volt. Ezekért egy kicsit mérges voltam, nem lett volna baj, ha pár oldallal rövidebb a kötet, de ilyen alibizések nem kerülnek bele.

olvasóbarát P>!
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék testvérekről testvéreknek

A kötet fülszövegéből: „A mese törvénye: a testvérek nem hagyhatják cserben egymást.”
Ennek ellenére a testvérkapcsolatokban benne van a féltékenység, a bosszú, a viszály, a gyilkosság.
Boldizsár Ildikó, aki terapeutaként is használja a meséket 5 fő csoportba rendezte őket:
Mitikus testvértörténetek: Kain és Ábel, József és testvérei, Az első templom (talmud legenda) Ez utóbbi nagyon szép történet a testvérek összefogásáról, egymásért saját értékeikről való lemondásáról.

Testvérkalandok:
Ezekben a mesékben a jellegzetesen 3 és a 9 szám szerepel. Mostohák és boszorkányok ármánykodása keseríti meg a szereplők életét.

Testvér testvér ellen:
Az örökség elosztása körüli bonyodalom a legjellemzőbb.

Bátyácskák, húgocskák, nővérkék:
Ebben a fejezetben a legismertebb mese számomra A csókalányok voltak. Jellegzetesen nagyszámú (általában 12) testvérek kalandjairól szól a történet, általában anyjuk átkozza el őket, mert nem boldogul velük,a 13. testvér önfeláldozása, aki minden veszélyt és áldozatot vállal értük menti meg a testvéreket.
Ebben a fejezetben nekem nagyon tetszett a Kispiros és Bogyócska című mesében a testvérek gyakorlatiassága, hogy amikor a sárkányt furulyaszóval halálra táncoltatja a fiú, akkor hazaviszik és „feldolgozzák” sátornak, ekének. Ezt eddig egyetlen mesében sem tapasztaltam.

Egymást segítő testvérek:
Szinte az addigi egymás elleni gyűlölködés feloldásaként az utolsó fejezetben a testvérek nagyon szeretik, segítik egymást.
Viszont feltűnő a világ mesekincsének felsorakoztatásában, hogy a gonosz általában nő, a mostoha, a boszorkány, a férfiak vagy semlegesek maradnak, szinte kívül rekednek a történeten, vagy ha nem akkor a szerepük pozitív. Talán ez abból is adódik, hogy a gyermekekkel a nők foglalkoztak közvetlenebbül, viselkedésük jobban befolyásolta a mindennapjaikat, amíg az apák a család életének anyagi alapját teremtették meg.
Boldizsár Ildikó az előszóban ír arról, hogy kevésbé ismert meséket válogatott.
A mesék segítenek, hogy „harmónia keletkezzen a személyiségen belül, és a „testvérek” egymásra találva alkossanak egy egységes rendszert.”

Pennmenelien P>!
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék testvérekről testvéreknek

Fantasztikus mesékről lehet olvasni ebben a gyűjteményben, amely igyekszik a testvérkapcsolatok minden (jó és kevésbé jó) oldalát megmutatni. Elindítanak a gondolkodás és megértés útján, de az úton nekünk kell végig menni.

Booksforbreakfast>!
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék testvérekről testvéreknek

Már a bevezetőn sírtam arra emlékszem. Szép mesék és különlegesek, jó és rossz testvérekről. Külön tetszett, hogy a világ minden tájáról és így azért jó pár ismeretlent találtam.


Népszerű idézetek

olvasóbarát P>!

Aj, napocska, fényességes,
aj, szépen sütő, te ékes,
felhőkbe ne tünedezzél,fenyők mögé ne rejtezzél,
nyájam haza hadd tereljem,
birkám békibe hadd menjen,
mert gonosz parancsolómat,
kínos kínnal kínzatómat,
boszorkányok boszorkányát,
ördögebek fattyúlányát
meg nem indítom különben,
hullván hullhat csak a könnyem.
Követ rak a kenyerembe,
azt adja csak a kezembe,
hogy ha szegem, késem csorbul,
könnyem kenyeremre csordul.
Aj, kilenc szép dali bátya,
húgocskátokat ki szánja?
Egy anyától születettek,
vakvilágba mért mentetek?

A bátyjait kereső leány

200. oldal

olvasóbarát P>!

Mire hazaértek, a sárkány kimúlt. Gyorsan megnyúzták, a bőréből sátrat készítettek, a csontjából sátortartó rudakat, a szarvából meg eke lett. Az a föld, amit azzal a szarvekével szántottak fel, sokkal több termést adott, mint a többi. Bogyócska, Kispiros és az édesanyjuk attól fogva semmiben sem szenvedett hiányt.

Kispiros és Bogyócska
(tibeti – Szántai Zsolt fordítása)

231. oldal

olvasóbarát P>!

A meseterápiában egyébként nemcsak családi viszályok rendezésekor kerülnek elő a testvérmesék, hanem akkor is, amikor a páciensnek saját női illetve férfi oldalával akad konfliktusa vagy „elveszett énjét”, korábbi vágyainak nyomát keresi. Ezekben az esetekben a testvérmesék nem a testvérkonfliktusok oldásában segítenek, hanem abban, hogy harmónia keletkezzen a személyiségen belül, és a „testvérek” egymásra találva alkossanak egy egészséges rendszert.

Előszó

Kapcsolódó szócikkek: meseterápia
Uzsonna>!

    Egyszer volt, hol nem volt… Hajdanában, amikor a szalmában szitáltak, kikiáltó volt a teve, borbély a szamár… Ófürdőben nincsen kancsó, kendő is csak ócska, foszló, s nincs határa, nincs határa sok hazugságomnak… Ótvaros lesz a fejed, ha nem mondasz egyebet… Mondd hát gyorsan azt, hogy hukk!

99. oldal, Az irigy nővérek és a telli-top

2 hozzászólás
Uzsonna>!

Mennek, mendegélnek, s egyszer beérnek egy olyan sűrű erdőbe, hogy sem eget, sem földet nem láttak. Ennek az erdőnek a közepén volt a világ óriás fája. Ez a fa olyan magas volt, hogy a felső ága az eget verte, a legkisebbik ága is olyan vastag, mint egy mestergerenda, s olyan széles, hogy három nap ugyancsak vágtathatott egy lovas legény, hogy megkerülje.
    Hanem még mi volt a világ óriás fáján? Volt azon egy akkora tojás, mint egy hétemeletes ház, s rá volt pingálva szörnyű nagy betűkkel: „Aki e tojásba be akar menni, legyen annak huszonnégy regement katonája.”
(…)
    Nekiestek a katonák karddal, buzogánnyal, faltörővel. Ütik-vágják, döngetik a tojást, de csak hullanak a katonák, mint a legyek. Amint egy hozzáüt, mindjárt hátratántorodik, s szörnyethal. Úgy elpusztult a huszonnégy regement katona, hogy még hírmondónak sem maradt belőle. Hej, megmérgelődik a herceg, kirántja a kardját, s egy csapásra olyan lyukat vágott a tojáson, hogy le sem kellett hajolni, szépen besétálhatott. Bemegy a tojásba, úszik-kúszik a fehérjében, aztán fölér a szikjához, s annak a közepén talál egy levelet. Az volt írva arany papirosra:

"Aki engem megtalál,
Nem éri el a halál."

Beteszi a levelet a zsebébe, kiúszik a tojásból, s hát, uram-teremtőm, úgy megerősödött a tojás szikjától, mintha csak karján, lábán, derekán, az egész testén páncélgúnya lett volna.

247-248. oldal, A Világvándora herceg

Pennmenelien P>!

Pedig a testvérkapcsolatok kiemelt fontosságúak lehetnének az emberek életében, hiszen ideális esetben minden más kapcsolódásnál (pl. párkapcsolat, szülői kapcsolat) hosszabbak.

5. oldal, Előszó (Magvető, 2012)


Hasonló könyvek címkék alapján

Ágh István (szerk.): Parazsat evő paripa
Boldizsár Ildikó (szerk.): Esti mesék lányoknak
Boldizsár Ildikó (szerk.): Esti tündérmesék
Faragó József (szerk.): Farkas Barkas
Burus János Botond (szerk.): Csihán királyúrfi
Dömötör Sándor (szerk.): Kedvet virágoztató magyar népmesék
Burus János Botond (szerk.): A füttyös legény
Frankovics György (szerk.): A gyöngyszemet hullató leány
Boldizsár Ildikó (szerk.): Sárkányölő Sebestyén
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék az élet csodáiról