Mesék ​a csodakertről 12 csillagozás

Az egyetlen Földért
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék a csodakertről

Boldizsár Ildikó és a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület csatlakozott a Művészek a klímatudatosságért csoporthoz, és vállalták, hogy összegyűjtik a világ népmesekincséből azokat a meséket, amelyek a teremtett világ iránti felelősségről, az ember ezzel kapcsolatos feladatairól szólnak, hogy segítsenek a szülőknek, pedagógusoknak és mindnyájunknak a tudatosításban. Olyan meséket adnak közre, amelyekben az ember még harmóniában élt a természettel, és tudta, hogy mit kell tennie, hogy ez így maradjon. Olyan meséket, amelyekben az ember tiszteli a fákat, növényeket, állatokat, és szót ért velük – összhangban léteznek vagy törekszenek rá egy-egy konfliktus után. Olyan meséket, amelyekben a teremtett világ szépsége megmutatkozik, és az ember ennek örülni tud, érzi a felelősségét. És olyan meséket is, amelyekben ezt nem érzi, aztán baj lesz belőle… De még van visszaút, megbocsátás, egy utolsó lehetőség…

Tartalomjegyzék

>!
Magvető, Budapest, 2019
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631439656
>!
Magvető, Budapest, 2019
264 oldal · ISBN: 9789631440171

Kedvencelte 1

Most olvassa 5

Várólistára tette 33

Kívánságlistára tette 50

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Beatrice8>!
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék a csodakertről

Hiába tartott ilyen rengeteg ideig elolvasni ahhoz képest, hogy milyen rövid, ez tetszett. Csak hát a meséket, ha egymás után folyamatosan olvassa az ember, mivel az összes egy új világ, elég hamar belecsömörlik. Ezért olvastam komótos tempóban. Még a kolis meseest előtt kezdtem el, hátha találok benne egy mesét, ami a kedvencem lehet, de nem találtam addig. Mohácsi Nusinál láttam egyébként aztán helyben vettem meg egy nőtől.
Tanúlságosak a mesék. Kicsit zavartak az olyan megjelölések, hogy „északamerikai indián népmese”, de még rosszabb volt a szimpla „indián népmese” megjelölés. Itt nem tudja, hogy melyik törzs meséje? Vagy csak mindegy volt? De, akkor máshol miért nem mindegy?
Érdekes volt észrevenni a magyar népmesékből ismert elemeket más népek meséiben vagy egyenesen felfedezni, hogy ennek a lényege teljesen ugyanaz. A Hálátlan kígyót én, mint Gárdonyi Géza állatmeséjét ismerem, ebben pedig benne volt mint etióp és celebesz-szigeti mese is. Szerintem sok mindent lehet tanulni a mesékből azokról a népekről és emberekről, akik mesélik őket. Mondjuk azért így felnőtt fejjel nem néztem különösen jó szemmel, amikor a legtöbb mesében csak úgy tették ide-oda a nőket. De persze ez is sokat elmond a legtöbb társadalomról. A mesék üzenete, ha nem is volt mindig olyan egyértelmű, mint gondoltam, hogy lesz, de azért tényleg szépen csoportosulnak egy témakörbe: óvd a természetet, mert ha túl sokat veszel és nem adsz cserébe semmit, akkor megfosztod magad mindentől. Ezzel csak egyetérteni tudok.

csengeri_zsofia>!
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék a csodakertről

Szerintem nagyon jó, hogy megszületett ez a könyv. Érdekes meseválogatás, amik arra ösztönzik az olvasót, hogy üljön le egy percre, és gondolkodjon el a dolgokon. Tanulságos történetek, szerintem kifejezetten jó fordításokban.
Nekem külön tetszett, hogy csak a végén derült ki, hogy melyik nép meséjét olvastuk épp, így egy idő után elkezdtem tippelgetni magamban, a különböző elemek, meg maga a fő kérdéskör alapján, hogy kb. honnan származhatott. Érdekes volt számomra, hogy az alaptanulságok mellett, ami természetesen jelen van szerintem kb az összes nép meséiben mennyire más dolgok foglalkoztatták az északi, az afrikai népeket, mint akár minket itt a kontinens közepén.
Tetszett a szerkesztési elv is, ami alapján sorba rendezték nekünk az olvasnivalókat. Egy szó, mint száz, jó válogatás, érdemes mindenkinek egyszer legalább elolvasnia.

Sister>!
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék a csodakertről

Rendkívül változatos és gazdag gyűjtemény, de így, illusztrációk hiányában, egy kicsit töménynek éreztem. Akadt benne ismerős történet is – ennyi mesekönyv elolvasása után ez nem is olyan meglepő. :) Viszont a jelentős része még így is sok-sok érdekességet tartogatott. Különösen az tetszett, hogy mindegyik mesében kiemelt szerepet kapott a természet védelme és értéke, ilyen szempontból tökéletesen elégedett vagyok.

anesz P>!
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék a csodakertről

borító: 5
tartalom: 4
stílus: 4
élmény: 4
mondanivaló: 5

Kis előszó után csak meséket találunk a kötetben 4 nagyobb és egy kisebb fejezetre osztva. Előzetesen én azt hittem, hogy lesz majd magyarázó része is a kötetnek, ahol akár egyes mesetípusokat, akár a nagyobb összefüggéseket kiemelik. Azonban így is nagyszerű volt a válogatás, mert a mesék és mondanivalójuk önmagáért beszélt. A teremtésmítoszoktól eljutottunk a rombolásig, az önzésig. Majd egy kis reménysugárig. Ez az utolsó két mese tetszett természetesen a legjobban. Az első templomban az önzetlenség és a barátság, A csodakertben pedig a közösségért és a természetért tevékenykedő ember szép példáját látjuk. Nem véletlen azonban, hogy a talmudi legenda és a kazah mese képviseli a kisebbséget, sajnos!

theodora P>!
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék a csodakertről

Az utóbbi években egyre többet foglalkoztam a felnőtteknek szóló mesékkel, egyik szakértő kollégámnak köszönhetően. Erre a kötetre is főként azért voltam kíváncsi, mert tetszett hogy egy aktuális téma és felhívás miatt született meg.

Nagyon színes válogatás – sokféle nép meséi megtalálhatók benne, tetszett hogy több fordulat visszatért. A legutolsó történetet pedig volt szerencsém élőszóban is meghallgatni említett kollégám tolmácsolásában, ami perszer ezerszer jobban tetszett, mint olvasva.

Pennmenelien P>!
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék a csodakertről

Határozottan tetszett a válogatás, amely igazán aktuális kérdéseket vet föl és a meséken keresztül sok dologra világít rá. 4 nagyobb témára van felosztva a könyv, az idilltől megyünk a „megbomlott egyensúly”-ig, aztán a kötet végén felvillan a jövő reménye, a mi lenne ha… Nagyon sokféle néptől olvashatunk történeteket, amelyek hol megmosolyogtatnak, hogy a szívünket facsarják ki. Két mesét emelnéki ki: az egyik Az útelágazáson álló fa, egy japán mese, amely szomorúan, de sajnos valóságosan mutatja meg a pusztítást. A másik a finn Téli mese, amely számomra a reményt és a jövőt sugallja, hogy ha a gyerekeinket úgy neveljük, hogy vigyázzanak a Földre, akkor lehet reményünk (és ugye ha már neveljük őket példával is járunk előttük, szóval igazából már mi is teszünk az élhetőségért).

Mathilda>!
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék a csodakertről

Izgalmas vállalkozás Boldizsár Ildikó könyve. Belegondolva hatalmas kihívás lehetett összegyűjteni olyan meséket, amelyek az ember és a környezet viszonyát ábrázolják, még akkor is, ha egy kisebb csapatra támaszkodhatott közben. Nagyon tetszik a kötet tematikus bontása, érdekes bogarászni azt is, hogy milyen népek meséi kerültek a kötetbe. Jómagam nagyon szeretem a meséket, mégis sok új dolgot mondott ez a kötet – olyan mesei elemekkel is találkoztam, amellyel korábban még nem, illetve olyan mesék is szerepelnek a kötetben, ami nem is annyira mese, mint inkább a szomorú valóság. Ajánlom mindazoknak, akik kifejezetten szeretnek mesékről (és erkölcsi tanulságokról) beszélgetni.


Népszerű idézetek

Daeva>!

A világ teljességét tisztelő mesehősök inkább arra törekszenek, hogy szót értsenek a természeti elemekkel és képződményekkel, beszélgessenek velük és apró jelekből is megértsék őket, azaz együttműködjenek velük.
.. A teremtésmítoszok, varázs- és eredetmagyarázó mesék legősibb formájuktól kezdve őrzik ezt az organikus-harmonikus, a legmesszebbmenőkig ökologikus szemléleten alapuló kapcsolódási formát. Minden nép mesekincsében fellelhetők azok a mesetípusok és mesemotívumok, amelyek a teremtett világgal való egységre építik a történet struktúráját és az ember felelősségét hangsúlyozzák az egység megtartásában.


Hasonló könyvek címkék alapján

Csóka Judit (szerk.): Mesék a gyógyulásról
Bajzáth Mária (szerk.): A rabbi és az oroszlán
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék az élet csodáiról
Boldizsár Ildikó: Mesék a felnőtté válásról
Rakovszky Zsuzsa (szerk.): A megbabonázott puding
Antalfai Márta: A női lélek útja mondákban és mesékben
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék boldog öregekről
Lengyel Balázs – Petre Judit (szerk.): Vitéz János / Aranyhajú Széplegény
Eva Maria von Nerling – Olaf Hille: Legszebb karácsonyi mesekönyvem
Stephanie zu Guttenberg (szerk.): Mesepatika