Gyermekeink életében nélkülözhetetlenek a mesekönyvek. Az esti mesélések és simogatások percei felejthetetlenek. Ezúttal a kislányokhoz szólnak a magyar, francia, német, török, szicíliai, dán népmesék, hogy általuk jobban megismerjék önmagukat, közelebb kerüljenek a világhoz. Elek Lívia illusztrációi hívják életre a mesék szereplőit, a gyermekek képzeletét megindító világot. Természetesen az sem kizárt, hogy a lányok bátyjai, öccsei is tanulnak a szívhez szóló történetekből. Ám, hogy vita ne legyen a fiúk és lányok között, közreadjuk az ESTI MESÉK FIÚKNAK című mesegyűjteményt is.
Esti mesék lányoknak 28 csillagozás
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Enciklopédia 4
Kedvencelte 1
Most olvassa 1
Várólistára tette 4
Kívánságlistára tette 21
Kölcsönkérné 2
Kiemelt értékelések
https://moly.hu/kihivasok/nem-mese-ez-gyermek kihívásra olvastam el a kötetet, minden nap csak egy mesét. Nagyon élvez(t)em ezt az adagot, így több idő jutott a feldolgozásukhoz, átgondolásukhoz. (Még álmodtam is néha a mesékkel! :-))
Mindegyik mese tetszett, csodaszép és talpraesett leányhősök sorsát követhettem és elgondolkodtam rajta.
Nehéz kedvencet választani e sok szép mese közül, talán hármat emelnék ki:
1. A szép Katarina története sorsfordulóival ragadott meg.
2. A tojásból teremtett leány ragyogása minden formájában elgyönyörködtetett.
3. Juliska optimizmusa sanyargatott helyzetében is példát mutat: egy ilyen lány keze nyomán minden arannyá változik, a szív pedig felvidul.
Gyereknek, felnőttnek egyaránt érdemes elolvasni ezeket a meséket!
Picit az illusztrációk nekem furcsák, nagyon elnagyoltak, némelyik szinte alsó tagozatos gyerekének megfelelő; viszont a mesék nagyon változatosak, számos közülük ázsiai.
A legjobban azonban a francia történet tetszett, Az arasznyi emberkék. Ez egy Hófehérke meg Szépség és Szörnyeteg kombináció, nagyszerűen egymásba olvadva.
(Eszembe se jutott volna pont ezt a két mesét összefűzni, de meglepően jól működik ez a variàns.)
Amúgy természetesen a ki-nem-mondott tanulság az, hogy egy királylánynak is meg kell dolgoznia a boldogságért, néhol még az élete kockáztatásával is.
Megszerettem Boldizsár Ildikó mesekönyvét. Ennek hatására a Mesepszichológiát is előresorolom a várólistámon, már több mint egy éve várakozik szegény a polcomon.
Magyarázat nélkül is érthető azonban, miért ajánlja a szerző lányoknak a könyvet. Hősei szép, okos, dolgos, életrevaló lányok, akik képesek küzdeni a boldogságukért, szerelmükért, nem hátrálnak meg a nehézségek elől, és végül el is érik céljukat. Fegyverük nem a kard, hanem a szeretet, a törődés, a hűség. Miközben a kislányok azonosulnak a szereplőkkel, észrevétlenül készülnek fel a hagyományos – néha kevésbé hagyományos – női szerepekre.
A mesék a világ különböző tájainak mesekincséből adnak ízelítőt: a négy magyar népmese mellett az európai népeket hét mese képviseli, de találhatunk itt Fülöp-szigeteki, baskír, dolgán, avar és karjalai mesét is.
A mesékről bővebbe az alábbi karcok hozzászólásaiban írtam:
https://moly.hu/karcok/844346
https://moly.hu/karcok/851250
Kíváncsi lettem a kötet másik részére, a fiúknak szóló esti mesékre is. Bár a fiú unokám még kicsi hozzá, biztos, hogy hamarosan beszerzem azt is.
Majd' elfelejtettem megemlíteni Elek Lívia kedves, színes, gyerekek képzeletét megmozgató illusztrációit!
Meseválogatás lányoknak. Szülőknek ez talán egy hasznos szempont, engem mint lány olvasót biztos, hogy irritált volna… De az én első mesefogyasztó időszakomban még nem volt efféle válogatás. Most meg már hidegen hagy. És bosszant, hogy azon kelljen törnöm a fejem, hogy ezek mért „lányosabbak”, mint a többi. Persze, azért mert a nők itt fontosabb szerepbe jutnak…, no de attól még, hogy az a címe egy mesének, hogy A lány sah, még szólhat egészen másról a mese – egy vak apáról és az orvosságért elinduló 3 fiúról –, ahol az uralkodó, ez esetben egy nő, egészen mellékes szerepet kap. Legfeljebb az rögzülhet a lány hallgatókban, hogy no, lám, vannak női uralkodók is… és talán nemcsak a mesékben. Egyébként nekem ez az egyik kedvencem, a másik A hét hollókirályfin kívül (ami Andersen-korom óta kedvenc motívum) A piros dolmányú, aranycsőrű madár. Most éppen ezek. Lehet, hogy később, ha újra kezembe kerül e könyv, s nem a napi egy (sok) mese között, akkor majd más kerül közelebb a pillanatnyi lelkiállapotomhoz. Jó ebben a sorozatban, hogy a nyelvezete szép, és talán a mesék hosszúsága is megfelelő egy esti lefekvéshez.
Teljesen jó mesekönyv, mondhatnám korrekt, ha nem utálnám ezt a szót könyvekre alkalmazni. Ugyanakkor nem mondhatnám, hogy kedvenc lett. Bár lányomnak van benne egy-két kedvenc meséje, de azért egészében véve nem az a szívet melengető kötet. Talán gazdagabb képi világú illusztrációk jobban illenének hozzá.
Többféle nemzet meséi voltak a kötetben, amik között volt már egy-két ismerős történetszál is (pl. A bátor sólyom, ahol a királyfi éjjelente változik vissza emberré, de a lány testvérei elkergetik, amikor nappal madár képében van). A kedvencem A hét hollókirályfi volt, ami ha nem is ebben a formában, de a történet alapsztorija évtizedek óta a szívem csücske. Az illusztrációk szépek voltak, de a könyv túl nagy volt.
Nagyszerű könyv, én még most is nagyon szeretem, ha elmerülhetek egy-egy tündérmesében.
Népszerű idézetek
Oku-Oláj sohasem látott még az erdőkben ilyen óriási jávorszarvast. Roppant állat volt, vad, ágas-bogas az agancsa. Talpra ugrott hát a szarvas, és megszólalt rekedt hangon, lassan, mintha már réges-rég elfelejtette volna a beszédet:
– Mióta világ a világ, senki sem ébresztett fel. Napfényes föld lakója, mit keresel itt? Miért háborgatsz engem?
Oku-Oláj meghajolt a jávorszarvas előtt, és elmondta, miért küldte messze útra a király. Meghallgatta a szarvas, majd így szólt:
– Nehéz dolog az! A királyod kedvéért nem segítenék rajtad, a te kedvedért sem. De mert egy anya kéri, hogy segítsek egyetlen fián, hát megpróbálom.
39. oldal, A Nap leánya
Egyszerre csak előlépett egy szép ifjú. Durva szövésű, szegényes ruha volt rajta. Földig hajolt a szépséges Meftuk előtt.
– Micsoda? Te is a lányom kezét óhajtod? – kérdezte nevetve az apa. – Hogy szegény vagy, azt látjuk, de hol van a gazdagságod?
– A gazdagságot, a vagyonomat mindig magamnál hordom – felelt vidáman az ifjú, és kivett a zsebéből egy tűt, egy kalapácsot meg egy főzőkanalat. – Jó szabó vagyok, és sokkal szebb ruhát tudok varrni, mint amit most hordasz. Jó kovács is vagyok, s egy óra alatt meg tudom patkolni karámodban az összes lovat. De szakács is vagyok, és olyan ételeket tudok készíteni, aminőt még egyetlen uralkodó sem evett a világon. Tevék, kincsek, katonák nélkül is annyit tudok keresni, hogy gazdagabb vagyok ezeknél a kérőknél itten, mert az én gazdagságom a kezemben meg a fejemben van.
– Íme, végre megérkezett az igazi kérő! – kiáltotta Meftuk. – Aranykezei vannak! És feleségül ment a mesteremberhez.
88. oldal, Aranykezek (baskír népmese)
Este aztán, amikor a királykisasszony kinn könyökölt a palota ablakában, csak megszólaltatta a hegedűjét, de olyan szépen, hogy még a hold is lassabban ballagott az égen, és vagy másfél órával később ment le, mint rendesen.
Na, ha a hold így meghatódott, mennyivel hamarabb levette lábáról a királykisasszonyt! Alig hallotta meg egyszer-kétszer a muzsikát, máris kiszökött a királyfi-cigánylegényhez. Még egy hétig se volt ott a legény, s úgy elment vele világgá a királykisasszony, hogy még a kapufélfától se búcsúztak el.
32-33. oldal, A kevély királykisasszony (Móra, 2015)
Volt egyszer egy leány, aki olyan szép volt, mint a hajnali nap, és olyan szépen táncolt, mint a holdsugár a vízen. Olyan gyönyörűen táncolt, hogy aki csak látta, vele járta a táncot. Ráadásul a leány tánc közben úgy nevetett, mint amikor az aranycsengő csilingel. El is nevezték ezért Csilingelő Margitnak, de hívták néha Tündér Margitnak is.
Margit szegény parasztleány volt, és libákat őrzött a réten. Akkor is táncolt, mikor a gágogókra ügyelt, és ilyenkor valamennyi liba vele lejtette a táncot, de még a virágok is vele hajlongtak, a levelek is vele repestek, a lepkék is vele libegtek. Olyan volt ez a leányka, mint az orvosság. A betegeket megnevettette, a szomorkodókat megvigasztalta, az öregeket megfiatalította a táncával meg a nevetésével.
9. oldal, Táncon szerzett királyság (Móra, 2015)
Most már tudom, hogy az ásításnak a tánc az orvossága.
11. oldal, Táncon szerzett királyság (dán népmese)
– Íme, asszonyom, nézze, mit adott az én sorsom. Egy gombolyag selyem. Mit csináljak ezzel? Hisz alig ér valamit.
– Csak őrizd meg – mondta az asszony –, ki tudja, mi hasznát veszed.
Telt-múlt az idő, s történt, hogy a fiatal király házasodni készült, és mindenféle szebbnél szebb, drágábbnál drágább ruhákat varratott magának. Hanem mikor a szabó belefogott egy gyönyörű selyemruhába, sehol sem talált ahhoz a selyemhez való selyemcérnát, ugyanolyan színűt. Jelentette ezt a szabó a királynak, ő meg kihirdettette az egész országban, hogy akinek ilyen meg ilyen cérnája van, vigye az udvarába, megveszi jó áron.
– Katarina – mondta az úrnő –, vidd a selyemcérnádat a király udvarába, mert éppen olyat keres a király, amilyen a tied. Majd meglátod, szép ajándékot kapsz te azért.
17. oldal, A szép Katarina története (szicíliai népmese)
Valamikor réges-régen élt egyszer egy ember, annak volt három fia. Amikor megöregedett, mindenféle betegségek támadták meg, ráadásul még meg is vakult. Tanakodtak a fiai, mitévők legyenek, aztán apjuk elé álltak:
– Lehetetlen, hogy ne akadjon orvosság a szemedre, atyánk! És ne lenne gyógyszer betegségeidre. Mondd meg, hol keressük őket, és mi az életünket sem sajnáljuk. Ha van ilyen orvosság, hozunk belőle neked!
– Szemem csak úgy nyeri vissza látását, és betegségeim csak úgy hagyják el testemet, ha valaki a lány sah kertjének csodatevő gyümölcséből hoz – válaszolta az apjuk.
62. oldal, A lány sah (avar népmese)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Boldizsár Ildikó (szerk.): Esti mesék fiúknak 92% ·
Összehasonlítás - Zalka Csenge Virág: A kalóz királylány 98% ·
Összehasonlítás - Burus János Botond (szerk.): Királylány a lángpalotában ·
Összehasonlítás - Dornbach Mária (szerk.): Butuk Miska ·
Összehasonlítás - Ágh István (szerk.): Parazsat evő paripa 96% ·
Összehasonlítás - Boldizsár Ildikó (szerk.): Sárkányölő Sebestyén ·
Összehasonlítás - Boldizsár Ildikó (szerk.): Esti tündérmesék 86% ·
Összehasonlítás - Dömötör Tekla (szerk.): Az aranyláncon függő kastély 98% ·
Összehasonlítás - Füzesi Zsuzsa: Mesetarisznya 93% ·
Összehasonlítás - Gyuricza Eszter (szerk.): A víz tündére és más mesék 92% ·
Összehasonlítás