Mesepoétika 18 csillagozás

Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről
Boldizsár Ildikó: Mesepoétika

A Mesepoétika Boldizsár Ildikó mesekutató elmúlt két évtizedben megjelent írásaiból válogat. A mese műfaja megengedi a kutatónak, hogy olykor elrugaszkodjon a száraz tényektől és adatoktól, ezért nem meglepő, ha „e könyv írásait átlengi a kutatás tárgyából, a mesevilágból áradó poézis”. A szerző három nagy egységre osztja kötetét: A mesék élni segítenek; A mese és a gyermek; Milyen a jó mesekönyv? Boldizsár Ildikó írásai alapján megismerhetjük a mesék bonyolult világát, a tipikus női és férfi szerepeket, a bit-agyú gyerekek gondolkodásmódját és a mesék gyógyító erejét, valamint azt is megtudhatjuk, hogy mi kell valójában egy jó mesekönyvhöz. A kötetet Horváth Andrea hangulatos illusztrációi egészítik ki.

Eredeti megjelenés éve: 2004

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Akadémiai, Budapest, 2004
316 oldal · ISBN: 9789630581783 · Illusztrálta: Horváth Andrea

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 35


Kiemelt értékelések

Fanni_214>!
Boldizsár Ildikó: Mesepoétika

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről

Mese témájú szakdolgozathoz alap mű!

lenne P>!
Boldizsár Ildikó: Mesepoétika

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről

Fogalmam sincs, hogy hogyan kellett volna elkezdenem olvasni…Egy-egy könyvről, tanulmányról írt cikkeit foglalja magába ez a könyv. Ismétlések ezért előfordulnak, viszonylag gyakran. Mese elemzései nem igazán fogtak meg, igaz idő előtt befejeztem, bár nem hiszem, hogy ez változott volna, ha végig olvasom is. Talán még egy éjszakát szánok rá, de nem többet…

9 hozzászólás
csucsorka P>!
Boldizsár Ildikó: Mesepoétika

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről

Ezt a könyvet minden pedagógus(tanonc)nak és szülőnek el kéne olvasnia!
Lenyűgöző könyv, minden egyes mondata egy önálló tanulság, minden fejezet sok-sok fel-és ráismeréshez vezet el, nagy élmény az olvasása!

Fél pont levonás: az egyik fele ennek a félnek az, hogy nem szereti a Disney meséket (bár nem is szidja őket, szerencsére);a másik pedig, hogy ez drága könyv! Drága, mert mindegyik könyvet, amiről ír, meg akarja majd venni az ember! :))

Tücsökzene>!
Boldizsár Ildikó: Mesepoétika

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről

Ugyan még csak az első harmadánál járok, de márisnemtetszik. Mindenáron az olvasóba akarja diktálni a véleményét (ami érdekes, mert például a Varázslás és fogyókúrából meg a határozott szerzői véleményt hiányoltam), és én nem szeretem a didaktikusságot, pláne nem, ha szexizmussal társul. Kedvencem az a rész volt, ahol a megcsókolandó béka kapcsán kitért a szexuális vágyak ébredésének undort keltő hatására a nőkben.

Hópofi>!
Boldizsár Ildikó: Mesepoétika

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről

Nagyon tetszett! Gyűjtöttem ki belőle pár könyvet, amik kimaradtak az életemből, és feltétlenül el fogom olvasni őket! :)

Csokiribizli>!
Boldizsár Ildikó: Mesepoétika

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről

Boldizsár Ildikót mindenkinek kötelezővé tenném.
TESSÉK MESÉT OLVASNI ÉS TESSÉK A MESÉKET ÉRTENI!

adry>!
Boldizsár Ildikó: Mesepoétika

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről

Nagyon jól ír a meséről és annak fontosságáról. Teljesen egyetértek vele! Néhány felkeltette a figyelmem, ezeket feltétlenül el fogom olvasni.

Zúzmara>!
Boldizsár Ildikó: Mesepoétika

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről

Ha majd lesz saját gyermekem, újra előveszem.


Népszerű idézetek

palastim>!

A gyermeki lélek érdekes sajátossága az, hogy egyfelől roppant sematikus, konzervatív, retteg mindenféle újítástól, másfelől képes újrarendezni a világot, s e két véglet között otthonosan mozog, másodpercek alatt eljut egyikből a másikba.

171. oldal

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről

2 hozzászólás
tothmozerszilvia I>!

Ahogy változott a világ, természetükből fakadóan változtak a mesék is, de volt egy határ, amelyen túl a történetek nem merték követni a katasztrófákat és a pusztulást, ezért inkább visszamenekültek a csodákhoz. Arról, hogy mi történt körülöttünk az elmúlt 60-70 évben, nem születtek mesék. A felnőttek talán ekkor fordultak el végleg a meséktől.

240. oldal, Hősök és álhősök

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről

tothmozerszilvia I>!

Ha egy nő nem elégszik meg a jóképű és gazdag vőlegényre váró nők passzív és talán nem is annyira boldogító szerepével,akkor legalább annyi nehézség vár rá, mint egy sárkányölő férfira.

39. oldal, Hamupipőke és a rend

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről

lizke>!

A mesék addig formálódtak az évtizedek során, míg alkalmassá váltak a nyilvánvaló és a rejtett üzenetek közlésére is

p.18.

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről

lizke>!

Rajtunk múlik, hogy magunkra vonatkoztatunk-e valamit a meséből, vagy csupán élvezzük a csodás fordulatokat

85. oldal

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről

tothmozerszilvia I>!

Bruno Bettelheim szerint a mese intellektuális szinten gondolkodásra, a képzelőerő fejlesztésére és önismeretre ösztönöz; emocionális szinten nemcsak feszültségoldó, harmonizáló, hanem megtanít valakivel azonosulni is, pl. átélhetők a mesehős megpróbáltatásai és a mese valamely szereplőjén keresztül sokkal könnyebb önmagunkról is beszélni. Szociális szinten a mese alkalmas a humán értékek, az erkölcsös viselkedés megtanítására, (pl. hogy a beteg, elesett embereken és állatokon segíteni kell); valamint arra is, hogy a gyermek elsajátítsa azt az elbeszélői nyelvet, kifejezési formát, amely egyéb irodalmi alkotások létrehozására is ösztönözheti.

19. oldal, Kihez szólnak a tündérmesék

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről

Fanni_214>!

(…) hiszen a mesék (…) nem arról szólnak, hogy minden rendben van, hanem arról, hogy minden rendbe hozható.

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről

palastim>!

Amióta Adamik Lajos és Márton László szöveghű Grimm-fordítása (1989) nyomán kiderült, hogy Jancsi és Juliska tulajdonképpen nem más, mint Jánoska és Margitka, Piroskát Pirosbúbocskának, Hófehérkét Hófejírkének hívják, örülni lehet ugyan, hogy a híres mesehősök visszakapták „eredeti” nevüket, gyaníthatóan mégsem akad senki e hazában, aki így szólítaná őket. Az évtizedek óta használatban lévő nevek makacsul ellenállnak a változtatási kísérletnek, de a név szerencsére csak ritkán befolyásolja egy mese jelentését. Az viszont már nem mindegy, hogy egyes mesemotívumok milyen tartalommal kerülnek a köztudatba: például a hiteles Grimm-fordítás megjelenése óta a magyar gyerekek is azzal a tudással nőhetnek fel, hogy az elvarázsolt békakirályfit alakja visszanyerése céljából nem megcsókolni kell, hanem – micsoda különbség! – falhoz vágni. (Kis motívummagyarázat: ellenszenvünk tárgya nem attól lesz „ember”, hogy undorunkat leplezve csókolgatni kezdjük, hanem azáltal, hogy egyértelműen kifejezzük negatív érzelmeinket. Hogy ezek után mi válik belőle – béka marad vagy királyfi lesz –, már rajta múlik.)
Egy mese átírása, stilizálása, átdolgozása, egyes motívumainak kiemelése és feldolgozása mérhetetlen károkat okoz a szövegnek és a szöveget érteni akaró hallgatónak, olvasónak. Minden nép mesekincse tekinthető történelmi dokumentumok, vallás- és mitológiatörténeti, sőt antropológiai ismeretek tárházának, ha mesekutatói szemmel tekintünk rá. Persze ha nem tudományos értékű forrásanyagként akarjuk vizsgálni a szövegeket, akkor is tisztában kell lennünk azzal, hogy a mesék alapvető információkat hordoznak arról a korról, amelyben keletkeztek, és rengeteg hasznosítható ismeretet őriznek az emberi életről és az egzisztenciális problémák megoldási lehetőségeiről. Szimbolikus formában vagy nyíltan kimondva minden mesében megtalálható az a szabályrendszer, amelyet erkölcsi útmutatóként használhatunk a próbatételekkel nehezített életúton. Ezért sem mindegy hát, hogy milyen mesét olvasunk, s milyen forrásból.

78. oldal

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről

3 hozzászólás
palastim>!

A szorosan zárt nagycsaládi kapcsolatokat a műmesékben fokozatosan felváltották a kevésbé zárt családmodellek. Izolált házastársi szerepek helyett a polgári családok sémájára épített, biológiai és pszichikai adottságok alapján megkülönböztetett apa-anya-gyerek szerepek kerültek előtérbe, míg meg nem jelentek a mesékben is a gyereküket egyedül nevelő anyák. A vándorlás- és közösségközpontú létet otthonközpontúra cserélték a szerzők. A mai mesehős autonóm lény lett, aki fantasztikus kalandok helyett nagyon is reális földi dolgokba bonyolódik.

Az egykor apáról fiúra szálló értékek, életformák és normák eltűntek, a műmese hőse az iskolában szerez tapasztalatokat. Így kerül ki a mesékből a családi egyensúlyra való törekvés is, a házasság, a „frigy” nem eszmény többé, nem cél, hanem állapot, amely vagy megvalósul, vagy nem.

Sajátos csoportot alkotnak azok a mesék, amelyekben szintén feltűnő a családok hiánya, s amelyekben új elemként megjelenik a magány is, ám mégis van valami remény… Remény az összetartozásra, a családot pótolni akaró közösségek kialakítására. Klasszikus példánál maradva: Saint-Exupéry Kis hercegének nem ismerjük családi kötelékeit, őt épp a tartozni, kötődni akarás hajtja újabb és újabb égitestek felé. Milne Micimackójában s Lázár Ervin Négyszögletű Kerek Erdő-történeteiben a szereplőket a közös tevékenységforma, a világ azonos szemléléséből fakadó magatartás köti össze a vérszerintiség helyett. Mégis: „családnál is családabb” közösségnek érezzük mindkét társaságot, s ennek oka épp az a hiányérzet, amit az előbbi műmesék és valóságos családtapasztalataink keltenek bennünk. Hiánya révén értékeljük újból nagyra a szeretet, a jóság, az összetartozás és a hűség jeleit ezekben a mikroközösségekben, elgondolkodva azon, hova tűnnek egyre inkább a családok a mesékből és a valóságból egyaránt…

118. oldal

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről

Zúzmara>!

A mese szilárd hitbéli alapja és a kozmikus világrend igazságos, minden egyensúlytalanságot is helyreállító működőképessége csak akkor tartható fenn, ha folyamatosan emlékezünk és emlékeztetünk rá.

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről


Hasonló könyvek címkék alapján

Csukás István: Itt a kezem, nem disznóláb!
Dóczy Emília – Csanádi Viktor (szerk.): Az Erdők Meséi
Lőrincz L. László: Nagyszakállú Kecskeapó
Szécsi Noémi: Tetűmese
Gévai Csilla: Amíg olvasunk
Kamarás István: Csigamese
Máté Angi: Az emlékfoltozók
Czigány Zoltán: Csoda és Kósza
Bagossy László: A Sötétben Látó Tündér
Bálint Ágnes: Lepke az írógépen