Hamupipőke ​Facebook-profilja 16 csillagozás

Meseterápiás esetek
Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja

Boldizsár Ildikó legújabb kötete egyéni és csoportos eseteket mutat be a szerző praxisából, a problémák és a kliensek sokféleségével bizonyítva a meseterápia változatos és széleskörű alkalmazási lehetőségeit. Többek között egy motiválatlan gimnáziumi fiúosztály; börtönbüntetésüket töltő anyák és gyermekeik; egy sikeres, ám kórosan elégedetlen középkorú férfi; egy életközépi válságba került nő és egy szerelmi háromszögben vergődő, döntésképtelen pár történetét ismerheti meg az olvasó, a terápiához tartozó mesékkel együtt.
A kötet 2018 őszén németül is megjelenik.

Tartalomjegyzék

>!
Jelenkor, 2018
272 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636767495
>!
Jelenkor, Budapest, 2018
272 oldal · ISBN: 9789636768133

Kedvencelte 1

Most olvassa 11

Várólistára tette 66

Kívánságlistára tette 73


Kiemelt értékelések

>!
Mesemondó I
Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja

Megjegyzem előre, hogy a kötet terápiás módszertanához nem tudok hozzászólni, mert nem vagyok képzett terapeuta, és mesemondóként sem foglalkoztam soha terápiával. A csillagozás tehát nem ennek szól. Egyébként rengeteget beszélgettem a könyvről olyanokkal, akiknek van ilyen irányú végzettsége, és hallottam mindenféle véleményeket, amiket nyilván nem fogok itt másodkézből összefoglalni, mindenesetre érdekesek voltak és sokat tanultam belőlük.
Előre bocsátom, hogy a könyv nagyon olvasmányos. Pillanatok alatt végigértem rajta, fogyasztható, kisebb fejezetekre oszlik, és az élmények, események nagyon érzékletesen vannak leírva benne. Voltak részek, amiket felismertem (mivel most már én is a Meseközpontnál dolgozom), meg emberek is, de ezek igazából nem számítottak, minden fejezet szépen fel volt vezetve és el volt mesélve. A meseszövegek is benne voltak a könyvben, ami nagy fejlődés az első meseterápia-kötethez képest.
Ami engem mesemondóként továbbra is zavar, az Boldizsár Ildikó hozzáállása a mesékhez, mint szövegekhez. A könyv elején leszögezi, hogy a meséket „átírni” sohasem szabad, de ezt saját maga szegi meg nem is egyszer az esetek folyamán – arról nem is beszélve, hogy jórészt eleve „átírt” mesékkel dolgozik, ha csak a Grimm szövegeket meg az „Interneten olvasott” meséket vesszük például. Az elmélet az, hogy a mesékben rejlenek bizonyos kódok, amik bizonyos élethelyzeteket, problémákat fednek le, és ha a mesét „átírják”, ezek sérülnek (legalábbis én így értettem). De akkor honnan tudjuk, hogy melyik szöveg „nem sérült”? A folklór-folyamat melyik pontján kerülnek beléjük az „igazi” kódok? És ha egy mesének sok verziója van, akkor melyik az „igazi”?… Ezeken sokat töprengtem. Főleg akkor, amikor Boldizsár arról ír, hogy a meséket saját szavaival mondja, de vannak „kulcsmondataik”, amiknek szó szerint kell elhangoznia. Szó szerint mihez képest? A Grimm szöveghez? De melyik kiadásból?… Nem mondom, hogy terápiás szempontóbl nincs igaza, csak nem értem, honnan érkezik az alapanyag.
Ehhez kapcsolódik az is, hogy a szerző többször megemlíti, terápiás környezetben a meséket monoton hangon, hangsúlyozás nélkül adja elő, hogy ne befolyásolja a hallgatót. Hát, ennyi erővel fel is olvashatná… Ennek is értem a háttérlogikáját, csak nem tudom, mennyire fogadnám jól, ha valaki teljesen fapofával szavalna el nekem egy „terápiás” mesét. Mesemondóként meg egyenesen irritál a gondolat. (De megint mondom, nem vagyok terapeuta).
A másik állandó problémám Boldizsár Ildikóval az, hogy nagyon szeret általánosságokban beszélni a mesékről. Minden „A mesék mindig…”, „A mesékben soha…” stb. kezdetű mondatnál felszólalt bennem a kisördög, hogy „hááát…”. Több általánossággal egyáltalán nem értettem egyet (pl. „a mesék pártatlanok, elfogulatlanok, nem döntik el, mi kinek a hibája” – he?!)
És persze a szokásos gumicsont a végére – NINCS OLYAN, HOGY „INDIÁN MESE.” Bár Boldizsár többször kiemeli, hogy a könyvben szereplő mítosz mennyire mély, szakrális, és sokrétű, abszolút semmi hátteret nem tudunk meg róla. A mese itt is szimplán egy konkrét szövegként van kezelve, nem egy (tőlünk távol eső) kultúra részeként, aminek saját szimbolikája van, és nem arra lett kitalálva, hogy fehér emberek terápiázzák magukat vele… (Akit érdekel: Az égből hullott lány története egy irokéz mítosz, a hölgy neve Atahensic, a két fiú „Jó Testvér” és „Gonosz Testvér”, és utóbbi a születésnél megöli anyukát, upsz.).
Egyszóval nagyon érdekes, olvasmányos könyv, de a mesék kezelésével még mindig nem vagyok kibékülve.

25 hozzászólás
>!
Sippancs P
Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja

Nagyon okos, nagyon emberi, nagyon életteli könyv, akárcsak Boldizsár Ildikó.
És oh, Lotilko! Egy hónap leforgása alatt sikerült másodszor is megsiratnod…

>!
Elsie
Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja

„Meggyógyultam.”

Az elején kicsit féltem, hogy jesszusom, nem lesz-e túl szakmai, túl száraz, de egyáltalán nem. A konkrét eseteken keresztül sokkal érthetőbb lett az egész és nagyon bensőséges is; már az olvasása is nyugtató kicsit. Van a mesékben valami nagyon ősi, ami megmozgatja az embert belülről.

azt nem értettem végig, hogy hogy a pitlibe tud annyi mesét fejből megjegyezni O.o

>!
csucsorka P
Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja

Boldizsár Ildikó számomra a világ egyetlen csodálatos boszordére, és a könyv egy arasznyit sem lökött rajta, meginoghatatlanul áll a piedesztálon, ahová 20 évesen feltettem.
(Az olvasmány hatására csak még jobban szeretnék tőle tanulni egyszer – és most egy picit ahhoz is megjött a kedvem, hogy végignyomjak egy meseterápiát…)

Éppen ezért engem nem a kötet külseje és címe vonzott magához – bár egyiket jobban szerettem, mint a másikat – hanem az, hogy Boldizsár Ildikó végre bepillantást enged a terápiás üléseibe. Igazán.
Talán csak a terápialeírások “meseszerű” megoldásait éreztem gyorsnak és idegennek az elején, később ez az érzés is elmúlt.

Sírtam, nevettem, gondolkodtam – mindent megkaptam, amit az ember egy olvasmánytól vár.

>!
Pennmenelien P
Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja

Ez a sokadik könyv, amit a meseterápiától és Boldizsár Ildikótól olvasok. Ez a kötet bepillantást enged egy terápiás folyamatba. Igen, csak bepillantást, mert bár minden mesénél leírja, hogy hogyan lehetne egy-egy történetet öngyógyítóként használni, meggyőződésem, hogy képzett szakember nélkül csak olvasni szabad a meséket. Különböző személyek élethelyzetébe leshetünk be, a terápiájuk pár ülésébe, felvázolják a problémájukat és a hozzá kapcsolódó terápiás mesét is elolvashatjuk, valamint a terápiás munka egy részét is. Mivel emberek vagyunk szerintem minden olvasót jobban megérint valamelyik történet, engem is – az útkereső fiatalok és a börtönanyák.
Nagy pozitívum, hogy a meséket is teljes szövegükben olvashattuk, bár kicsit megrökönyödtem, hogy egy-egy mesénél a forrás egy internetes cím, ami még csak nem is szakmai oldal. Itt kicsit hitelét vesztette a dolog, hogy eredeti mesékkel dolgozik. Egyébként gyorsan lehet haladni a könyvvel, ha nem akarunk mélyen belegondolni a problémákba, olvasmányos és érthető, nem a nyelvezete.

>!
Kata_Fátrai
Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja

Habár Boldizsár Ildikóról hallottam már korábban, pontosan nem ismertem a meseterápia módszerét. Aztán a könyv címe és borítója láttán a fülszöveget elolvasva alig vártam, hogy kezembe vehessem a könyvet. Sejtettem, hogy jól választottam, de sose gondoltam volna, hogy ennyire.
Az írónő a meseterápia, mint módszer bemutatásával nyit, beleshetünk a kulisszák mögé, emellett felkészíti az olvasót a pár oldallal később következő terápiás esetekre, amelyek olvasása közben az ember az érzelmek teljes skáláját átéli. Minden eset felépítése azonos: a probléma ismertetése, a mese elmesélése után megismerhetjük az objektív és a szubjektív megközelítést, pontosabban az okot, hogy Ildikó miért az adott történetet választotta, miként szolgálhatja a mese a megoldást, illetve az oda vezető utat. A szubjektív oldal pedig az esetet ismerteti tovább, vagyis hogy valójában hogyan működtek a történet helyszínei, szereplői, átszakadt-e a gát a mesét hallgató félben, vagyis hogyan született meg a konkrét megoldás. Mivel a könyvben az ülésen elhangzó mesék is szerepelnek, minden eset után egy útmutatót is kapunk az írónőtől, hogy terapeuta nélkül hogyan alkalmazhatjuk mi magunk az adott történetet, milyen élethelyzetekben, milyen életkorban ajánlatos „bevetni” őket.

Habár a leírásom alapján nagyon száraznak és szakmainak tűnhet a könyv, kicsit sem idegen, nagyon olvasmányos és szórakoztató. Az eseteket az írónő szemszögéből ismerjük, azonban az ő észlelései, az üléseken ki nem mondott gondolatai még közelebb hozzák a különböző helyzeteket, könnyedén átélhetőek. A szubjektív megközelítés során Ildikó vagy a terápiát kérő fél mondatai, észrevételei sokszor elgondolkodtatnak, a történetek pedig hol megsiratnak, hol megnevetettnek. Rengeteg empátia és szeretet, életigenlés árad a sorok közül, ami – akármilyen giccsesen vagy közhelyesen is hangzik is – a mai világban simogatja az olvasó lelkét, így nem meglepő, ha meghozza a bátorságot ahhoz, hogy mi is részt vegyünk egy meseterápián. A Hamupipőke Facebook-profilja felér egy terápiával: néhol magára ismer az ember, máskor tanul az adott esetből, vagy megfontol és elraktároz egy tanácsot vagy mondatot későbbre, a könyv nyugtató atmoszférája pedig csak még jobban rásegít a mű szinte gyógyító mivoltára.

Ahogy fogynak az oldalszámok, annál komolyabb és nehezebben megoldható válságok, krízishelyzetek kerülnek elő, mint amilyen azoknak a gyerekeknek a félelme vagy haragja, amit börtönben ülő édesanyjuk iránt éreznek. A kedvenc esetem az utolsó kettő, a pályaválasztás és felnőtté válás küszöbén álló fiatalok, illetve a fentebb említett gyerekek esete. Emellett az írónő egyik saját történetét is megosztja velünk, amikor egy mese segített neki abban, hogy az összedőlni látszó életét újraépítse, majd idáig jusson. Problémái mindannyiunknak vannak, azonban ez a szórakoztató, közérthető és végtelenül szerethető könyv sokat segíthet abban, hogy megtaláljuk azt a pontot, ahol megborult az egyensúly és ezáltal visszaállítsuk azt. Mindenkinek bátran ajánlom Boldizsár Ildikó művét, mivel rengeteget lehet belőle tanulni, és mindent megad amit egy minőségi olvasmánytól elvárhatunk – megnevetett, megsirat és elgondolkodtat –, sőt, többet is.
https://smokingbarrels.blog.hu/2018/07/18/konyvkritika_…

>!
bernadett166
Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja

Egy jókor mondott mese gyógyít…mindenkit: az özvegy férfit, a drogos kamaszt, a beteg nőt, a börtönben élő anyákat, a magányos gazdag férfit.
Vagy abban hiszel, hogy a világon semmi sem varázslat, vagy abban, hogy MINDEN varázslat. Én az utóbbi szerint szeretek élni. ;) Csodák pedig léteznek, és a legnagyobb csoda a SZAVAK gyógyító ereje.

>!
Zsuzsa_Czékus P
Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja

A mesék érdekesek voltak. Az írónő szerint, ezek az eredi történetek. Sok közülük később lett átdolgozva.
Mint laikus olvasó úgy gondolom, mint a régi népmesék, hiszen azok is azért születtek, hogy tanítsák az embereket. Ezek a mesék is megoldást mutatnak egy-egy válságba került embernek. Akkor, ha megfelelő szakember vezeti rá az embert. Tehát abban nem hiszek, hogy valaki, szakember nélkül, megoldást találjon bármelyik mesében is.

>!
Nicole_Kinney I
Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja

Érdekes lenne részt venni egy ilyen meseterápián… Kívülállóként olvasva persze annyira nem tűnt különlegesnek az egész, de el tudom képzelni, hogy belülről megélve tényleg működik a dolog. Több olyan mese is volt a kötetben, amit eddig nem ismertem, legjobban Lotilko története tetszett és „A fák titkos szíve”, ez utóbbival azt hiszem, nekem is lenne dolgom, valószínűleg elő fogom még venni. Le a hiénákkal! :)
(Közben azért azon is elgondolkodtam, hogy egy nem önszántából megjelent, zárkózott felnőttel szemben elég nehéz lehet felvezetni egy ilyen terápiát, már önmagában ezért is főhajtás jár a szerzőnek, művészet lehet rávenni az embereket, hogy vegyék komolyan, és megnyíljanak.)

Apránként érdemes vele haladni, hogy leülepedjenek az egyes fejezetek (plusz bevallom, volt, hogy eluntam, és egy kis időre félretettem, hogy fantázia szülte könyvekkel töltődjek a következő lelkizésig). A lélektan iránt érdeklődő molyoknak kifejezetten ajánlott elolvasni! ;)


Népszerű idézetek

>!
csucsorka P

Amikor megkérem, hogy kösse össze saját életét az aláhúzott mondatokkal, az elsőt ő is átugorja. „Nem is tudom, miért húztam ezt alá” – mondja zavartan, én pedig szóról szóra feljegyzem ezt a kijelentést, mert a nem is tudom -ok előbb-utóbb nagy erőt jelentenek minden terápiában. Most nem kérdezek rá, mert tiszteletben tartom, hogy tulajdonképpen még tényleg „nem tudja”. Még tényleg nem tudja elmondani.

42. oldal, "Találjon nekem egy mesét!" rész, Hamupipőke Facebook-profilja - Félelem az élettől (Jelenkor, 2018)

>!
Sippancs P

A mesék megnyitják a teljességhez vezető utat, és közben áthangolják gondolkodásunkat. Megmutatják a változás irányát és célját, s támogatást nyújtanak a rend és rendezettség kialakításához. Visszavezetnek bennünket egyfajta természetes létezési módba és ritmusba, ami már önmagában is gyógyító. Tulajdonképpen nem tesznek mást, mint felkínálnak egy nagyszerű lehetőséget.
Belépést egy másik birodalomba.

23. oldal

>!
Sippancs P

Holle asszony meséjében azonban vigasz is van: az, hogy mindig újra lehet kezdeni – a saját életfonal a mélyben hever, és vár.

62. oldal

>!
Breezy

Sokszor ugyanis az okozza a problémát, hogy a mindennapok során ilyen vagy olyan okok miatt kimondhatatlan sérelmek összegyűlnek, majd a helyzet tarthatatlanságának egy vulkánszerű dühkitörés vagy ennek ellenkezője, a végletes hallgatásba burkolózás vet véget.

114. oldal

>!
Kata_Fátrai

Eljön a pillanat, amikor át kell lépni azon a kapun, ahol az önámítás és önbecsapás mit sem ér. És akkor hullik, aminek hullnia kell.

62. oldal

>!
Sippancs P

Az ember mesemondás közben önmaga lényegét mutatja meg.

126. oldal

>!
csucsorka P

Közénk feszül egy mese, amelybe mindketten belépünk.

40. oldal, "Találjon nekem egy mesét!", Hamupipőke Facebook-profilja - Félelem az élettől (Jelenkor, 2018)

>!
Jezebel

Látta már, hogy senkitől sem várhat segítséget, és hogy csak saját maga segíthet magán. Elindult hát az erdőbe, madártollat gyűjteni. Sok-sok madártollra volt szüksége, hogy új szárnyat készíthessen magának. De azért összegyűjtötte, és az új szárnyat elkészítette.

Lotilko szárnyai

>!
csucsorka P

“Eszembe jutott erről egy történet, elmesélhetem?”

>!
Amarysa

De „a legnagyobb tudatlanság mélységeiben egyszersmind ott van az egyéni egészségnek, más szóval a gyógyulásnak a kulcsa. (…) A mélységbe való leszállás gyógyuláshoz vezet. Ez tehát az út a teljes élethez, a kincshez, amelyet a szenvedő emberiség állandóan keres, és amely valami szörnyen veszedelmes lény által őrzött helyen van elrejtve”

21. Oldal