Hamupipőke ​Facebook-profilja 11 csillagozás

Meseterápiás esetek
Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja

Boldizsár Ildikó legújabb kötete egyéni és csoportos eseteket mutat be a szerző praxisából, a problémák és a kliensek sokféleségével bizonyítva a meseterápia változatos és széleskörű alkalmazási lehetőségeit. Többek között egy motiválatlan gimnáziumi fiúosztály; börtönbüntetésüket töltő anyák és gyermekeik; egy sikeres, ám kórosan elégedetlen középkorú férfi; egy életközépi válságba került nő és egy szerelmi háromszögben vergődő, döntésképtelen pár történetét ismerheti meg az olvasó, a terápiához tartozó mesékkel együtt.
A kötet 2018 őszén németül is megjelenik.

>!
Jelenkor, Budapest, 2018
272 oldal · ISBN: 9789636768133
>!
Jelenkor, 2018
272 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636767495

Most olvassa 10

Várólistára tette 67

Kívánságlistára tette 65


Kiemelt értékelések

>!
Mesemondó I
Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja

Megjegyzem előre, hogy a kötet terápiás módszertanához nem tudok hozzászólni, mert nem vagyok képzett terapeuta, és mesemondóként sem foglalkoztam soha terápiával. A csillagozás tehát nem ennek szól. Egyébként rengeteget beszélgettem a könyvről olyanokkal, akiknek van ilyen irányú végzettsége, és hallottam mindenféle véleményeket, amiket nyilván nem fogok itt másodkézből összefoglalni, mindenesetre érdekesek voltak és sokat tanultam belőlük.
Előre bocsátom, hogy a könyv nagyon olvasmányos. Pillanatok alatt végigértem rajta, fogyasztható, kisebb fejezetekre oszlik, és az élmények, események nagyon érzékletesen vannak leírva benne. Voltak részek, amiket felismertem (mivel most már én is a Meseközpontnál dolgozom), meg emberek is, de ezek igazából nem számítottak, minden fejezet szépen fel volt vezetve és el volt mesélve. A meseszövegek is benne voltak a könyvben, ami nagy fejlődés az első meseterápia-kötethez képest.
Ami engem mesemondóként továbbra is zavar, az Boldizsár Ildikó hozzáállása a mesékhez, mint szövegekhez. A könyv elején leszögezi, hogy a meséket „átírni” sohasem szabad, de ezt saját maga szegi meg nem is egyszer az esetek folyamán – arról nem is beszélve, hogy jórészt eleve „átírt” mesékkel dolgozik, ha csak a Grimm szövegeket meg az „Interneten olvasott” meséket vesszük például. Az elmélet az, hogy a mesékben rejlenek bizonyos kódok, amik bizonyos élethelyzeteket, problémákat fednek le, és ha a mesét „átírják”, ezek sérülnek (legalábbis én így értettem). De akkor honnan tudjuk, hogy melyik szöveg „nem sérült”? A folklór-folyamat melyik pontján kerülnek beléjük az „igazi” kódok? És ha egy mesének sok verziója van, akkor melyik az „igazi”?… Ezeken sokat töprengtem. Főleg akkor, amikor Boldizsár arról ír, hogy a meséket saját szavaival mondja, de vannak „kulcsmondataik”, amiknek szó szerint kell elhangoznia. Szó szerint mihez képest? A Grimm szöveghez? De melyik kiadásból?… Nem mondom, hogy terápiás szempontóbl nincs igaza, csak nem értem, honnan érkezik az alapanyag.
Ehhez kapcsolódik az is, hogy a szerző többször megemlíti, terápiás környezetben a meséket monoton hangon, hangsúlyozás nélkül adja elő, hogy ne befolyásolja a hallgatót. Hát, ennyi erővel fel is olvashatná… Ennek is értem a háttérlogikáját, csak nem tudom, mennyire fogadnám jól, ha valaki teljesen fapofával szavalna el nekem egy „terápiás” mesét. Mesemondóként meg egyenesen irritál a gondolat. (De megint mondom, nem vagyok terapeuta).
A másik állandó problémám Boldizsár Ildikóval az, hogy nagyon szeret általánosságokban beszélni a mesékről. Minden „A mesék mindig…”, „A mesékben soha…” stb. kezdetű mondatnál felszólalt bennem a kisördög, hogy „hááát…”. Több általánossággal egyáltalán nem értettem egyet (pl. „a mesék pártatlanok, elfogulatlanok, nem döntik el, mi kinek a hibája” – he?!)
És persze a szokásos gumicsont a végére – NINCS OLYAN, HOGY „INDIÁN MESE.” Bár Boldizsár többször kiemeli, hogy a könyvben szereplő mítosz mennyire mély, szakrális, és sokrétű, abszolút semmi hátteret nem tudunk meg róla. A mese itt is szimplán egy konkrét szövegként van kezelve, nem egy (tőlünk távol eső) kultúra részeként, aminek saját szimbolikája van, és nem arra lett kitalálva, hogy fehér emberek terápiázzák magukat vele… (Akit érdekel: Az égből hullott lány története egy irokéz mítosz, a hölgy neve Atahensic, a két fiú „Jó Testvér” és „Gonosz Testvér”, és utóbbi a születésnél megöli anyukát, upsz.).
Egyszóval nagyon érdekes, olvasmányos könyv, de a mesék kezelésével még mindig nem vagyok kibékülve.

17 hozzászólás
>!
Sippancs P
Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja

Nagyon okos, nagyon emberi, nagyon életteli könyv, akárcsak Boldizsár Ildikó.
És oh, Lotilko! Egy hónap leforgása alatt sikerült másodszor is megsiratnod…

>!
Elsie
Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja

„Meggyógyultam.”

Az elején kicsit féltem, hogy jesszusom, nem lesz-e túl szakmai, túl száraz, de egyáltalán nem. A konkrét eseteken keresztül sokkal érthetőbb lett az egész és nagyon bensőséges is; már az olvasása is nyugtató kicsit. Van a mesékben valami nagyon ősi, ami megmozgatja az embert belülről.

azt nem értettem végig, hogy hogy a pitlibe tud annyi mesét fejből megjegyezni O.o

>!
csucsorka
Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja

Boldizsár Ildikó számomra a világ egyetlen csodálatos boszordére, és a könyv egy arasznyit sem lökött rajta, meginoghatatlanul áll a piedesztálon, ahová 20 évesen feltettem.
(Az olvasmány hatására csak még jobban szeretnék tőle tanulni egyszer – és most egy picit ahhoz is megjött a kedvem, hogy végignyomjak egy meseterápiát…)

Éppen ezért engem nem a kötet külseje és címe vonzott magához – bár egyiket jobban szerettem, mint a másikat – hanem az, hogy Boldizsár Ildikó végre bepillantást enged a terápiás üléseibe. Igazán.
Talán csak a terápialeírások “meseszerű” megoldásait éreztem gyorsnak és idegennek az elején, később ez az érzés is elmúlt.

Sírtam, nevettem, gondolkodtam – mindent megkaptam, amit az ember egy olvasmánytól vár.

>!
bernadett166
Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja

Egy jókor mondott mese gyógyít…mindenkit: az özvegy férfit, a drogos kamaszt, a beteg nőt, a börtönben élő anyákat, a magányos gazdag férfit.
Vagy abban hiszel, hogy a világon semmi sem varázslat, vagy abban, hogy MINDEN varázslat. Én az utóbbi szerint szeretek élni. ;) Csodák pedig léteznek, és a legnagyobb csoda a SZAVAK gyógyító ereje.

>!
Zsuzsa_Czékus P
Boldizsár Ildikó: Hamupipőke Facebook-profilja

A mesék érdekesek voltak. Az írónő szerint, ezek az eredi történetek. Sok közülük később lett átdolgozva.
Mint laikus olvasó úgy gondolom, mint a régi népmesék, hiszen azok is azért születtek, hogy tanítsák az embereket. Ezek a mesék is megoldást mutatnak egy-egy válságba került embernek. Akkor, ha megfelelő szakember vezeti rá az embert. Tehát abban nem hiszek, hogy valaki, szakember nélkül, megoldást találjon bármelyik mesében is.


Népszerű idézetek

>!
csucsorka 

Amikor megkérem, hogy kösse össze saját életét az aláhúzott mondatokkal, az elsőt ő is átugorja. „Nem is tudom, miért húztam ezt alá” – mondja zavartan, én pedig szóról szóra feljegyzem ezt a kijelentést, mert a nem is tudom -ok előbb-utóbb nagy erőt jelentenek minden terápiában. Most nem kérdezek rá, mert tiszteletben tartom, hogy tulajdonképpen még tényleg „nem tudja”. Még tényleg nem tudja elmondani.

42. oldal, "Találjon nekem egy mesét!" rész, Hamupipőke Facebook-profilja - Félelem az élettől (Jelenkor, 2018)

>!
Sippancs P

A mesék megnyitják a teljességhez vezető utat, és közben áthangolják gondolkodásunkat. Megmutatják a változás irányát és célját, s támogatást nyújtanak a rend és rendezettség kialakításához. Visszavezetnek bennünket egyfajta természetes létezési módba és ritmusba, ami már önmagában is gyógyító. Tulajdonképpen nem tesznek mást, mint felkínálnak egy nagyszerű lehetőséget.
Belépést egy másik birodalomba.

23. oldal

>!
Sippancs P

Holle asszony meséjében azonban vigasz is van: az, hogy mindig újra lehet kezdeni – a saját életfonal a mélyben hever, és vár.

62. oldal

>!
Kata_Fátrai 

Eljön a pillanat, amikor át kell lépni azon a kapun, ahol az önámítás és önbecsapás mit sem ér. És akkor hullik, aminek hullnia kell.

62. oldal

>!
Sippancs P

Az ember mesemondás közben önmaga lényegét mutatja meg.

126. oldal

>!
csucsorka

Közénk feszül egy mese, amelybe mindketten belépünk.

40. oldal, "Találjon nekem egy mesét!", Hamupipőke Facebook-profilja - Félelem az élettől (Jelenkor, 2018)

>!
Kata_Fátrai 

Tükröznek és tükröződnek. Már nem bújnak a mese szereplői mögé.

118. oldal

>!
Kata_Fátrai 

Önmagukról beszélnek. A sérelmeikről, igényeikről, elfojtott és elhallgatott vágyaikról, szükségleteikről. Az évek alatt felhalmozódott fájdalom úgy olvad le róluk, mint a sárkánybőrök és a hófehér ingek. Tisztulnak és tisztítanak.

118. oldal

>!
Kata_Fátrai 

A szurtos lány alakja örök figyelmeztetés azzal kapcsolatban, hogy mi döntünk saját életünkről, és csak rajtunk múlik, milyen színű lesz a ruhánk: aranyos vagy szurokkal borított. Holle asszony meséjében azonban vigasz is van: az, hogy mindig újra lehet kezdeni – a saját életfonal a mélyben hever, és vár.

62. oldal

>!
búvópatak

Látta már, hogy senkitől sem várhat segítséget, és hogy csak saját maga segíthet magán. Elindult hát az erdőbe, madártollat gyűjteni. Sok-sok madártollra volt szüksége, hogy új szárnyat készíthessen magának. De azért összegyűjtötte, és az új szárnyat elkészítette.

Lotilko szárnyai